Magyar Hírlap, 1975. május (8. évfolyam, 119-149. szám)

1975-05-18 / 136. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG 1975. MÁJUS 18, vasárnap 7 Számítógépek és akadályok Hiányzik az egységes irányítás — Egy KNEB-vizsgálat tapasztalatai Legnagyobb vállalataink élnek-e a szá­mítástechnika nyújtotta lehetőségekkel? — erre a kérdésre kerestek választ a népi ellenőrök, amikor rövid időn belül immáron másodszor láttak vizsgálathoz e tárgykörben. A tavalyi, második fel­mérés 38 nagyvállalatra terjedt ki; ezek a cégek a szocialista ipar termelésének több mint 40 százalékát képviselik, a fog­lalkoztatottak 33 százaléka dolgozik ná­luk; a lekötött eszközök több mint felé­vel rendelkeznek. Az első, 1969-ben végzett vizsgálat óta — a népi ellenőrök megállapításai sze­rint — a vállalatok számára kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a számítástech­nika hasznosítására. Ez érthető is, hiszen folyik a számítástechnikai központi fej­lesztési program végrehajtása, a Minisz­tertanács és az Állami Tervbizottság többször foglalkozott a számítógépek al­kalmazásának helyzetével, és határoza­tokat hozott az akadályok elhárítására. A határozatok és az ezek nyomán hozott intézkedések hatása azonban csak rész­ben jutott el a vállalatokhoz. Elkezdődött... Kedvező változásnak tekinthető, hogy az elmúlt időszakban létrejöttek az or­szágos és ágazati irányítás alapvető szer­vezeti keretei. Egyszerűsödött a gépbe­szerzés , különösképp a szocialista or­szágokból. Működnek már a műszaki­technikai ellátást végző szervezetek. A vállalatok egyre több szervezési és ügy­viteltechnikai eszközt használnak, bár néhol indokolatlanul sok, eltérő típust alkalmazva. Ez arra utal, hogy gyakor­ta nem eléggé átgondolt fejlesztési poli­tikájuk. Lassan ugyan, de megindult a mintarendszerek kialakítása: a tárcák időnként maguk is kezdeményezik a ha­sonló termékeket gyártó vállalatok együttműködését, a számítástechnikai rendszerek, programok kidolgozására, közös géppark létesítésére. A vizsgálat megállapításai szerint a központi fejlesztési program maradékta­lan megvalósítását azonban számos té­nyező akadályozza. A vállalatok hiányol­ják például, hogy az irányító szervek nem adtak közre egységes alkalmazási célkitűzéseket, ezért nem ismerik eléggé az ágazati és az országos hálózati, tele­pítési terveket Keveset tudnak a szocia­lista országokban gyártott Egységes Szá­mítógép Rendszer berendezéseiről. Igaz, az utóbbi időben az Országos Számító­géptechnikai Vállalat megalakulásával javult a tájékoztatás, ám e téren még igen sok a tennivaló. Gyakorta nem te­kinthető termékenynek az ágazati szer­vezési és számítástechnikai intézetek, valamint a vállalatok közötti kapcsolat. Sokszor az intézetek csupán felmérések­re, tanulmányok készítésére vállalkoz­nak, ám az általuk javasolt rendszerek bevezetésétől és továbbfejlesztésétől már elzárkóznak. Javaslataik legtöbbször nem gyakorlatiasak, figyelmen kívül hagyják a vállalat sajátosságait. Magya­rázata ennek, hogy alig-alig fűződik ér­dekük (!) a munkájukból eredő vállalati eredményekhez. Általános gond, hogy a vezetők és a szakemberek — közgazdá­szok, műszakiak — számítástechnika-al­­alkalmazási ismerete meglehetősen fo­gyatékos. A harmincnyolc vállalat kö­zül csupán négy-ötnél tapasztalták a né­pi ellenőrök, hogy a komputerek alkal­mazása összhangban áll az üzem- és a munkaszervezéssel, részt nem valósult meg. Igaz, a közepes teljesítményű gépeknél már növekszik a termelésirányítással és elszámolással kapcsolatos munkák aránya. Jelentős eredményt ért el e téren a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Videoton Számítástech­nikai Gyár és a Ganz-MÁVAG. A ta­pasztalatok szerint a közepes teljesítmé­nyű számítógépek üzembe helyezése el­húzódik, a munkába állítást követően pedig hosszú ideig csak egy műszakban dolgoznak a berendezések. Később azon­ban a gépek jelentős részénél elérik a 2,5—3 műszakos üzemeltetést. Nem tekinthető kielégítőnek a kis teljesítményű gépek kihasználása sem. A komputerek hatékony alkalmazásának csaknem mindenütt fellelhető gátja, hogy a vállalatok nem fordítanak kellő gondot a belső irányítású és információs rendszerek, valamint az általános szer­vezettség fejlesztésére. A számítógép be­állításával szükségképpen együtt járó szervezés, létszám-átcsoportosítás, vala­mint a technológiai, a tervezési és az el­számolási munkák területén a szigorú fe­gyelmet parancsoló következmények be­vezetése több helyütt meg nem értéssel, sőt, néhol ellenállással (!) találkozik. Számítógépes bérmunkát a 38 vállalat közül 15 végeztet rendszeresen. Általá­ban a nagy adattömegű és manuális fel­dolgozást igénylő munkát dolgoztatják fel. Teszik mindezt rendszerint lényegbe vágó átszervezés, az elektronikus gép adta lehetőségek kihasználása nélkül. Egy-egy vállalat átlagosan két-három különböző rendszerű, típusú és nagyság­­rendű gépen, két-három bérmunkairodá­nál dolgoztat. Többségükben nem egysé­ges szemléletben, nem egységes szerve­zési elvek alapján, eltérő feldolgozási rendszerben. Jellemző a szám: a rend­szeresen bérmunkát igénylő 15 vállalat adatfeldolgozásait 17 különböző típusú gépen végezteti. A vállalatok általában drágának tartják a bérmunka-szolgálta­tást. Gyakoriak a panaszok a határidők csúszása miatt, különösen azokkal a szolgáltatókkal szemben, akiknek nem ez a fő feladata. Az ellenőrzött vállalatok kisebb része eddig a számítástechnikát csak olykor­olykor és szűk körben alkalmazta. Ezek­nél a vállalatoknál foglalkoztatják a 38 vállalat dolgozóinak felét, mintegy ne­gyedmillió munkást. A népi ellenőrök vizsgálatának megállapítása szerint a számítástechnika alkalmazásának hiánya több okra vezethető vissza: közrejátsz­hatnak ebben gazdálkodási gondok, a vállalati profil tisztázatlansága, és a szű­kös pénzügyi fedezet is. Ám ezek a vál­lalatok is arról számoltak be, hogy a kö­zeljövőben jelentős mértékben kívánják javítani szervezési munkáikat. Néhányuk az ágazati közös számítógép-központban részben számviteli, részben termelésirá­nyítási adatokat szándékozik feldolgoz­tatni. Mások a bérmunka-konstrukció bevezetését és kiterjesztését tervezik ha­sonló feladatok megoldására. Hatékonyabb alkalmazást! A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat eredményeit összefoglalva megállapította: a vállalatoknál kialaku­lóban vannak a számítástechnika beve­zetését megalapozó feltételek, ám a ha­tékonyabb alkalmazás érdekében egye­bek között szükség van a központi ter­vezés, az ágazati egységes irányítás és ellenőrzés továbbfejlesztésére. Annak érdekében, hogy a következő években ne növekedjék indokolatlanul az alkalma­zotti létszám, a vállalatoknál az eddigi­nél jóval hatékonyabban kell felhasz­nálni a számítástechnikát. Ennek alap­vető feltétele azonban, hogy a központi szervek törekedjenek egységesebb, egy­szersmind egyszerűbb vállalati beszá­moltatási rendszerek kialakítására. Arra is szükség van, hogy egységesen szabályozzák a szervező intézetek, és bérmunkát végző központok, vállalatok ösztönzési, érdekeltségi rendszerét. K. Ny. J. Szervezési hibák A vizsgált vállalatoknak csak mintegy fele rendelkezik számítógéppel. E cégek távlati elképzeléseiben az első helyen a gépeknek az irányítás rendszerébe való beépítése, a vállalatvezetés munkájának segítése szerepel. Ez a cél azonban nagy­ A Magyar Hírlap vasárnap esti számához mozgó lapárusokat keres a posta JELENTKEZÉS: vasárnap délután 16.00 órától a Lapkiadó Vállalat portáján, Budapest VII., Lenin krt. 9—1. Három hónappal előbb t­g­gt jól működnek az új inotai gázturbinák Tudósítónktól. Befejeződött az inotai gázturbinás hő­erőmű második blokkjának üzemi pró­bája. A tapasztalatokról kérdeztük Szili Géza nehézipari műimiszterhelyetttest. " A magyar villamosenergia-rend­­szer kicsi, mégis több, világviszonylat­ban is figyelemre méltó eredményt ért el. Ezek között is kiemelkedő az inotai gáz­turbinás csúcserőmű építése és üzembe helyezése. Az erőmű két darab százezer kilowattos teljesítményű egységét a Le­­ningrádi Fémművek szállította. A nagy gázturbináknál eddig alkalmazott föld­­gáztüzelés helyett az olajtüzelés megol­dása nemzetközileg is jelentős eredmény.­­ Az első turbinát — amelyet az idén követett a második — 1974 februárjában helyezték üzembe. Eddigi működése be­váltotta a hozzá fűzött reményeket. A turbina a szállítási szerződésben rögzí­tetteknél kedvezőbb eredményeket ért el.­­A hatalmas gépegység az indulástól számított 40 percen belül eléri teljes tel­jesítményét. Ez alkalmassá teszi arra, hogy egyrészt a villamos-csúcsterhelés időszakában a gyorsan növekvő terhelé­seket kielégítse, másrészt — gyorsan mo­bilizálható tartalékként — a más erőmű­veknél bekövetkező kieséseket pótolja. A gép kiváló konstrukciója lehetőséget ad arra, hogy a villamos terhelések vál­tozása által megszabott követelmények­nek megfelelően naponta többször indul­jon és álljon le. Ez a nagy rugalmasság előnyös az egész magyar villamosener­­gia-rendszer szempontjából. Már eddigi üzeme során is 210 indulásra került sor, és a gépegység 800 órán keresztül mű­ködött, amely alatt 60 millió kilowatt villamos energiát termelt.­­ A gépegység rugalmasságát növeli, hogy az indítás folyamata teljesen auto­matizált, és ugyancsak automatikusan változik a gép teljesítménye is, a fo­gyasztói terheléstől függően. Üzemelteté­se és indítása csak felügyeletet kíván, és az automatizált folyamatba való beavat­kozásra csak akkor kerül sor, ha valami­lyen külső tényező az előre programo­­zotthoz képest megváltozik. Ezt az auto­matika azonnal értékeli, és jelzi a fel­ügyelő személyzetnek, másrészt az indí­tás további folyamatát addig szünetelteti, amíg a szabályszerű üzemeltetéshez a viszonyok újra megfelelőek lesznek. E korszerű konstrukciójú automatika töké­letesen működik, és biztosítja a gépóriás zavartalan működését . A magyar és a szovjet szakemberek jelentős eredményeket értek el az üzem­be helyezés során. A turbina próbaüze­me — amikor a szükséges beállítási és szerelési korekciókat elvégzik, és a tur­binát „bejáratják” — az újszerű megol­dás ellenére is rövideb­b ideig tartott, mint a hagyományos megoldást jelentő hasonló teljesítményű gőzturbináké. — Ma már mindkét 100 ezer kilowatt teljesítményű gázturbina éppen olyan üzembiztos egysége a magyar villamos­energia-rendszernek, mint a hagyomá­nyos,­­fiát bejáratott hőerőművek.­­ A magyar és a szovjet szakemberek sikeres együttműködésének szép ered­ménye, hogy az új villamos energia ter­melési technikát jelentő gép második egységét, miint ismeretes — a szerződés­ben rögzített határidő előtt három hó­nappal — 1975. február 25-én hálózatra kapcsolták. KGST-tanácskozás Napirenden az árképzési rendszer fejlesztése Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak május 13-tól 16-ig Moszkvában a KGST-tagországok közötti kereskede­lemben alkalmazott árképzési rendszer fejlesztésének kérdéseiről. A konferencián különleges figyelmet fordítottak az árképzés elméleti és mód­szertani problémáira, amelyek a gazda­sági és tudományos-műszaki együttmű­ködés elmélyítésével és a szocialista gaz­dasági integráció fejlődésével kapcsola­tosak. Hangsúlyozták az ár növekvő sze­repét a népgazdaság szerkezetének fej­lesztésében, a gazdaságfejlődési színvo­nal közeledésében, a kölcsönösen előnyös kereskedelem kiszélesítésében, s az együttműködés új formáiban. A részvevők véleménycserét folytattak az árak alkalmazásáról a kölcsönös ke­reskedelemben, a termelés nemzetközi szakosításában és az együttműködés fej­lesztésében, a nemzetközi gazdasági egye­sülések tevékenységében. A megvitatott problémák között szerepelt a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari áruk árképzése is. Új szigetelőanyaggyár Tapolcán Utolsó szakaszához érkezett a Könnyű­beton- és Szigetelőanyaggyár tapolcai gyáregységénél a 400 millió forintos költ­séggel épülő új bazaltgyapotgyár beru­házása. Az értékes szigetelőanyag előál­lítását svéd technológiával és gépekkel valósítják meg. A svéd berendezések megérkeztek és megkezdték összeszerelé­süket. A beruházással párhuzamosan felkészí­tik az új gyár dolgozóit az automatiku­san működő berendezések üzemeltetésé­re. HORIZONT Lengyel szén Ausztriának Ausztria vásárolja a nyugati országok közül a legtöbb lengyel kőszenet és kok­szot. Lengyelország 1946-tól 1974-ig csak­nem 34 millió tonna kőszenet szállított Ausztriának, s ezzel 40 százalékban biz­tosította Ausztria kőszénszükségletét. Közös piaci atomerőművek Hetven nukleáris erőmű működik, vagy készül jelenleg az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállamában. A legtöbb erőmű Angliában, Franciaországban és az NSZK-ban készül. Együttes kapacitá­suk jelenleg meghaladja a 14 ezer mega­wattot, a készülő erőművek üzembe he­lyezése újabb 25 ezer megawattal növeli az atomerőművek áramtermelési kapa­citását. Az EGK az energiaválság követ­keztében sürgeti az építések meggyorsí­tását: 1980-ra a villamos energia több mint negyed részét ebből a forrásból kell előállítaniuk a Közös Piac területén. Japán fizetési deficit A japán fizetési mérlegben áprilisban 420 millió dollár összegű deficit mutat­kozott. Márciusban a fizetési mérleg még 298 millió dollár összegű többlettel zá­rult. A fizetési mérlegben mutatkozó de­­ficitet elsősorban a tőkék kiáramlása okozta.

Next