Magyar Hírlap, 1975. május (8. évfolyam, 119-149. szám)
1975-05-18 / 136. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG 1975. MÁJUS 18, vasárnap 7 Számítógépek és akadályok Hiányzik az egységes irányítás — Egy KNEB-vizsgálat tapasztalatai Legnagyobb vállalataink élnek-e a számítástechnika nyújtotta lehetőségekkel? — erre a kérdésre kerestek választ a népi ellenőrök, amikor rövid időn belül immáron másodszor láttak vizsgálathoz e tárgykörben. A tavalyi, második felmérés 38 nagyvállalatra terjedt ki; ezek a cégek a szocialista ipar termelésének több mint 40 százalékát képviselik, a foglalkoztatottak 33 százaléka dolgozik náluk; a lekötött eszközök több mint felével rendelkeznek. Az első, 1969-ben végzett vizsgálat óta — a népi ellenőrök megállapításai szerint — a vállalatok számára kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a számítástechnika hasznosítására. Ez érthető is, hiszen folyik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, a Minisztertanács és az Állami Tervbizottság többször foglalkozott a számítógépek alkalmazásának helyzetével, és határozatokat hozott az akadályok elhárítására. A határozatok és az ezek nyomán hozott intézkedések hatása azonban csak részben jutott el a vállalatokhoz. Elkezdődött... Kedvező változásnak tekinthető, hogy az elmúlt időszakban létrejöttek az országos és ágazati irányítás alapvető szervezeti keretei. Egyszerűsödött a gépbeszerzés , különösképp a szocialista országokból. Működnek már a műszakitechnikai ellátást végző szervezetek. A vállalatok egyre több szervezési és ügyviteltechnikai eszközt használnak, bár néhol indokolatlanul sok, eltérő típust alkalmazva. Ez arra utal, hogy gyakorta nem eléggé átgondolt fejlesztési politikájuk. Lassan ugyan, de megindult a mintarendszerek kialakítása: a tárcák időnként maguk is kezdeményezik a hasonló termékeket gyártó vállalatok együttműködését, a számítástechnikai rendszerek, programok kidolgozására, közös géppark létesítésére. A vizsgálat megállapításai szerint a központi fejlesztési program maradéktalan megvalósítását azonban számos tényező akadályozza. A vállalatok hiányolják például, hogy az irányító szervek nem adtak közre egységes alkalmazási célkitűzéseket, ezért nem ismerik eléggé az ágazati és az országos hálózati, telepítési terveket Keveset tudnak a szocialista országokban gyártott Egységes Számítógép Rendszer berendezéseiről. Igaz, az utóbbi időben az Országos Számítógéptechnikai Vállalat megalakulásával javult a tájékoztatás, ám e téren még igen sok a tennivaló. Gyakorta nem tekinthető termékenynek az ágazati szervezési és számítástechnikai intézetek, valamint a vállalatok közötti kapcsolat. Sokszor az intézetek csupán felmérésekre, tanulmányok készítésére vállalkoznak, ám az általuk javasolt rendszerek bevezetésétől és továbbfejlesztésétől már elzárkóznak. Javaslataik legtöbbször nem gyakorlatiasak, figyelmen kívül hagyják a vállalat sajátosságait. Magyarázata ennek, hogy alig-alig fűződik érdekük (!) a munkájukból eredő vállalati eredményekhez. Általános gond, hogy a vezetők és a szakemberek — közgazdászok, műszakiak — számítástechnika-alalkalmazási ismerete meglehetősen fogyatékos. A harmincnyolc vállalat közül csupán négy-ötnél tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a komputerek alkalmazása összhangban áll az üzem- és a munkaszervezéssel, részt nem valósult meg. Igaz, a közepes teljesítményű gépeknél már növekszik a termelésirányítással és elszámolással kapcsolatos munkák aránya. Jelentős eredményt ért el e téren a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Videoton Számítástechnikai Gyár és a Ganz-MÁVAG. A tapasztalatok szerint a közepes teljesítményű számítógépek üzembe helyezése elhúzódik, a munkába állítást követően pedig hosszú ideig csak egy műszakban dolgoznak a berendezések. Később azonban a gépek jelentős részénél elérik a 2,5—3 műszakos üzemeltetést. Nem tekinthető kielégítőnek a kis teljesítményű gépek kihasználása sem. A komputerek hatékony alkalmazásának csaknem mindenütt fellelhető gátja, hogy a vállalatok nem fordítanak kellő gondot a belső irányítású és információs rendszerek, valamint az általános szervezettség fejlesztésére. A számítógép beállításával szükségképpen együtt járó szervezés, létszám-átcsoportosítás, valamint a technológiai, a tervezési és az elszámolási munkák területén a szigorú fegyelmet parancsoló következmények bevezetése több helyütt meg nem értéssel, sőt, néhol ellenállással (!) találkozik. Számítógépes bérmunkát a 38 vállalat közül 15 végeztet rendszeresen. Általában a nagy adattömegű és manuális feldolgozást igénylő munkát dolgoztatják fel. Teszik mindezt rendszerint lényegbe vágó átszervezés, az elektronikus gép adta lehetőségek kihasználása nélkül. Egy-egy vállalat átlagosan két-három különböző rendszerű, típusú és nagyságrendű gépen, két-három bérmunkairodánál dolgoztat. Többségükben nem egységes szemléletben, nem egységes szervezési elvek alapján, eltérő feldolgozási rendszerben. Jellemző a szám: a rendszeresen bérmunkát igénylő 15 vállalat adatfeldolgozásait 17 különböző típusú gépen végezteti. A vállalatok általában drágának tartják a bérmunka-szolgáltatást. Gyakoriak a panaszok a határidők csúszása miatt, különösen azokkal a szolgáltatókkal szemben, akiknek nem ez a fő feladata. Az ellenőrzött vállalatok kisebb része eddig a számítástechnikát csak olykorolykor és szűk körben alkalmazta. Ezeknél a vállalatoknál foglalkoztatják a 38 vállalat dolgozóinak felét, mintegy negyedmillió munkást. A népi ellenőrök vizsgálatának megállapítása szerint a számítástechnika alkalmazásának hiánya több okra vezethető vissza: közrejátszhatnak ebben gazdálkodási gondok, a vállalati profil tisztázatlansága, és a szűkös pénzügyi fedezet is. Ám ezek a vállalatok is arról számoltak be, hogy a közeljövőben jelentős mértékben kívánják javítani szervezési munkáikat. Néhányuk az ágazati közös számítógép-központban részben számviteli, részben termelésirányítási adatokat szándékozik feldolgoztatni. Mások a bérmunka-konstrukció bevezetését és kiterjesztését tervezik hasonló feladatok megoldására. Hatékonyabb alkalmazást! A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat eredményeit összefoglalva megállapította: a vállalatoknál kialakulóban vannak a számítástechnika bevezetését megalapozó feltételek, ám a hatékonyabb alkalmazás érdekében egyebek között szükség van a központi tervezés, az ágazati egységes irányítás és ellenőrzés továbbfejlesztésére. Annak érdekében, hogy a következő években ne növekedjék indokolatlanul az alkalmazotti létszám, a vállalatoknál az eddiginél jóval hatékonyabban kell felhasználni a számítástechnikát. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy a központi szervek törekedjenek egységesebb, egyszersmind egyszerűbb vállalati beszámoltatási rendszerek kialakítására. Arra is szükség van, hogy egységesen szabályozzák a szervező intézetek, és bérmunkát végző központok, vállalatok ösztönzési, érdekeltségi rendszerét. K. Ny. J. Szervezési hibák A vizsgált vállalatoknak csak mintegy fele rendelkezik számítógéppel. E cégek távlati elképzeléseiben az első helyen a gépeknek az irányítás rendszerébe való beépítése, a vállalatvezetés munkájának segítése szerepel. Ez a cél azonban nagy A Magyar Hírlap vasárnap esti számához mozgó lapárusokat keres a posta JELENTKEZÉS: vasárnap délután 16.00 órától a Lapkiadó Vállalat portáján, Budapest VII., Lenin krt. 9—1. Három hónappal előbb tggt jól működnek az új inotai gázturbinák Tudósítónktól. Befejeződött az inotai gázturbinás hőerőmű második blokkjának üzemi próbája. A tapasztalatokról kérdeztük Szili Géza nehézipari műimiszterhelyetttest. " A magyar villamosenergia-rendszer kicsi, mégis több, világviszonylatban is figyelemre méltó eredményt ért el. Ezek között is kiemelkedő az inotai gázturbinás csúcserőmű építése és üzembe helyezése. Az erőmű két darab százezer kilowattos teljesítményű egységét a Leningrádi Fémművek szállította. A nagy gázturbináknál eddig alkalmazott földgáztüzelés helyett az olajtüzelés megoldása nemzetközileg is jelentős eredmény. Az első turbinát — amelyet az idén követett a második — 1974 februárjában helyezték üzembe. Eddigi működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A turbina a szállítási szerződésben rögzítetteknél kedvezőbb eredményeket ért el.A hatalmas gépegység az indulástól számított 40 percen belül eléri teljes teljesítményét. Ez alkalmassá teszi arra, hogy egyrészt a villamos-csúcsterhelés időszakában a gyorsan növekvő terheléseket kielégítse, másrészt — gyorsan mobilizálható tartalékként — a más erőműveknél bekövetkező kieséseket pótolja. A gép kiváló konstrukciója lehetőséget ad arra, hogy a villamos terhelések változása által megszabott követelményeknek megfelelően naponta többször induljon és álljon le. Ez a nagy rugalmasság előnyös az egész magyar villamosenergia-rendszer szempontjából. Már eddigi üzeme során is 210 indulásra került sor, és a gépegység 800 órán keresztül működött, amely alatt 60 millió kilowatt villamos energiát termelt. A gépegység rugalmasságát növeli, hogy az indítás folyamata teljesen automatizált, és ugyancsak automatikusan változik a gép teljesítménye is, a fogyasztói terheléstől függően. Üzemeltetése és indítása csak felügyeletet kíván, és az automatizált folyamatba való beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha valamilyen külső tényező az előre programozotthoz képest megváltozik. Ezt az automatika azonnal értékeli, és jelzi a felügyelő személyzetnek, másrészt az indítás további folyamatát addig szünetelteti, amíg a szabályszerű üzemeltetéshez a viszonyok újra megfelelőek lesznek. E korszerű konstrukciójú automatika tökéletesen működik, és biztosítja a gépóriás zavartalan működését . A magyar és a szovjet szakemberek jelentős eredményeket értek el az üzembe helyezés során. A turbina próbaüzeme — amikor a szükséges beállítási és szerelési korekciókat elvégzik, és a turbinát „bejáratják” — az újszerű megoldás ellenére is rövidebb ideig tartott, mint a hagyományos megoldást jelentő hasonló teljesítményű gőzturbináké. — Ma már mindkét 100 ezer kilowatt teljesítményű gázturbina éppen olyan üzembiztos egysége a magyar villamosenergia-rendszernek, mint a hagyományos,fiát bejáratott hőerőművek. A magyar és a szovjet szakemberek sikeres együttműködésének szép eredménye, hogy az új villamos energia termelési technikát jelentő gép második egységét, miint ismeretes — a szerződésben rögzített határidő előtt három hónappal — 1975. február 25-én hálózatra kapcsolták. KGST-tanácskozás Napirenden az árképzési rendszer fejlesztése Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak május 13-tól 16-ig Moszkvában a KGST-tagországok közötti kereskedelemben alkalmazott árképzési rendszer fejlesztésének kérdéseiről. A konferencián különleges figyelmet fordítottak az árképzés elméleti és módszertani problémáira, amelyek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésével és a szocialista gazdasági integráció fejlődésével kapcsolatosak. Hangsúlyozták az ár növekvő szerepét a népgazdaság szerkezetének fejlesztésében, a gazdaságfejlődési színvonal közeledésében, a kölcsönösen előnyös kereskedelem kiszélesítésében, s az együttműködés új formáiban. A részvevők véleménycserét folytattak az árak alkalmazásáról a kölcsönös kereskedelemben, a termelés nemzetközi szakosításában és az együttműködés fejlesztésében, a nemzetközi gazdasági egyesülések tevékenységében. A megvitatott problémák között szerepelt a mezőgazdasági és élelmiszeripari áruk árképzése is. Új szigetelőanyaggyár Tapolcán Utolsó szakaszához érkezett a Könnyűbeton- és Szigetelőanyaggyár tapolcai gyáregységénél a 400 millió forintos költséggel épülő új bazaltgyapotgyár beruházása. Az értékes szigetelőanyag előállítását svéd technológiával és gépekkel valósítják meg. A svéd berendezések megérkeztek és megkezdték összeszerelésüket. A beruházással párhuzamosan felkészítik az új gyár dolgozóit az automatikusan működő berendezések üzemeltetésére. HORIZONT Lengyel szén Ausztriának Ausztria vásárolja a nyugati országok közül a legtöbb lengyel kőszenet és kokszot. Lengyelország 1946-tól 1974-ig csaknem 34 millió tonna kőszenet szállított Ausztriának, s ezzel 40 százalékban biztosította Ausztria kőszénszükségletét. Közös piaci atomerőművek Hetven nukleáris erőmű működik, vagy készül jelenleg az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállamában. A legtöbb erőmű Angliában, Franciaországban és az NSZK-ban készül. Együttes kapacitásuk jelenleg meghaladja a 14 ezer megawattot, a készülő erőművek üzembe helyezése újabb 25 ezer megawattal növeli az atomerőművek áramtermelési kapacitását. Az EGK az energiaválság következtében sürgeti az építések meggyorsítását: 1980-ra a villamos energia több mint negyed részét ebből a forrásból kell előállítaniuk a Közös Piac területén. Japán fizetési deficit A japán fizetési mérlegben áprilisban 420 millió dollár összegű deficit mutatkozott. Márciusban a fizetési mérleg még 298 millió dollár összegű többlettel zárult. A fizetési mérlegben mutatkozó deficitet elsősorban a tőkék kiáramlása okozta.