Magyar Hírlap, 1976. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

12 1976. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK­I P­O­N­T Olvasóink kívánságműsora az olimpia évére Egy esztendővel­­előtt hasonló kívánságnyiatkozatainkban­ szinte mindenki előrelépést remélt a magyar sportmozgalomtól. Túl a versenysport számszerű statisztikai kimutatásain, a legna­gyobb előrelépést az jelentette, hogy a sportmozgalom mindenkire szóló kiterjesztése a társadalom ügye lett és a tömegek testnevelé­se, egészségvédő, szórakozást jelentő sportolása egyre nagyobb te­ret kap életünkben. Most — az új év küszöbén — az olimpia áll az érdeklődés középpontjában. Mit várhatunk sportolóinktól Montrealban, sikerül-e elérni mün­cheni eredményeinket? A szurkoló könnyebb helyzetben van a válaszadásnál, mint a sportvezető, vagy maga a sportoló. Az esélylatolgatás kötelező ér­vénnyel nem bír, de régi igazság, hogy ha a számok törvénye sze­rinti első helyeket számoljuk, akkor azoknak csak mintegy kéthar­mada vagy a fele szokott megvalósulni Nos, a számolást olvasóinkra és a szurkolókra bízzuk, de azt hisszük, hogy nem túlzott várakozás, ha a münchenihez hasonló eredmény elérését, a nemzetek közötti 5. helyet reméljük Mont­realban. KUCHER GYULA, nyugdíjas politechnikai tanár, Neszmély: — Nálam a sport egyenlő a kert körüli munkával Az olimpia al­kalmával azonban mindig lelkes nézője vagyok a televízkó közve­títéseknek és még a kertben is zsebrádión hallgatom a rádió hír­adásait. Jól tudom, hogy a vilá­gon a sport szinte fantasztikus fejlődést ért el, és ez magával hoz­ta az esélyszámítások teljes bi­zonytalanságát. Most is több meg­lepetésre számítok, hiszen az el­múlt olimpiák törénete is mutat­ja, hogy hónapokkal a játékok megkezdése előtt a verhetetlen­nek kikiáltott csillagok bizony az olimpia alatt mérsékelten szere­peltek. Ezért úgy számítom, hogy ha egy olyan kis ország sportolói, mint amilyen Magyarország, há­­rom­-négy aranyérmet nyer, már dicséretes teljesítmény a terület­ben, lélekszámban és a sportolók számában is jóval nagyobb nem­zetek között. CHRISTIAN GYÖRGY, a tatai sporttá­bor technikai igazgatója: — Most üres a tábor, új év első napjaiban várjuk az olimpiára készülő sportolókat. A férőhe­lyeknek mintegy hetven százalé­kát töltjük meg, mert a sport cél­jait szolgáló területek már úgyis zsúfoltak. A vízi sportolók és a vívók kivételével a többi olimpiai sportág szereplői február végéig látogatnak el Tatára. Szeretnénk, ha korábbi jó hírnevünkhöz mél­tóan gondoskodhatnánk az olim­piai kerettagokról. Így a régi sza­kács mellett újabb két szakács is sorompóba áll a konyhában, két­hetenként tartunk ismeretterjesz­­tő előadásokat az olimpia színhe­lyéről és országáról, szórakoztató műsorokat rendezünk, hetenkét kétszer játékfilmet vetítünk, és ami külön örvendetes: a sporto­lók már most kérték, hogy ittlé­tük ideje alatt angol nyelvlecké­ket vehessenek. Ez azért is lénye­ges változás a múlttal szemben, mert 1372-ben mi kezdeményez­tük az angol nyelvtanulást és a kezdeti óraadások után bizony az érdektelenség miatt abba kellett hagyni próbálkozásunkat. Én re­mélem, hogy a müncheni eredmé­nyeket ismételjük meg majd, de azt sem bánom, ha aranyban, ezüstben és bronzban, vagy akár a 6. helyig szóló helyezésekben túlszárnyaljuk Montrealban a müncheni olimpiát KONCZ TIBOR, a Szolnok me­gyei Szövetkezeti Értékesítő Köz­pont dolgozója: — Szívem szerint annak örül­nék a legjobban, ha a Szolnoki MTE nemcsak ígérgetné, hanem végre teljesítené is reményeinket, az NB I-be jutást. Jómagam ugyanis a labdarúgócsapat főszur­­kólója vagyok, és szeretnék már hazai pályán NB I-es meccseknek szurkolni. Sajnos labdarúgóink nem jutottak el az olimpiára, de én remélem, hogy nem lesz szé­gyenkezni valónk a nem hivata­los nemzetek közötti pontverseny alkalmával. Az úszókban bízom a legjobban, aztán gondolok öttusá­zóink, vivőink, kajakozóink, ököl­vívóink sikerére és természetesen Magyar Zoltán utánozhatatlan ló­­lengésére. Ez hány arany? Hát, ugye, ha jól számolom. És ha még hozzáveszem atlétikából a férfi gerelyvetést, aztán a vízilabdát, am­kor már messze túlteljesítettük a müncheni eredményeinket. De nem számolok tovább, hiszen az olimpia nem matematika, hanem a tudás, a felkészültség, az aka­raterő próbatétele, és ilyenkor nem mindig érvényesül a számok merev logikája. ANDOR MIKLÓS, felvásárló Orosházáról: — Kívánság helyett szabad üzenni az olimpiára készülő spor­tolóknak? — Tessék! — Várjon csak..., még 199-et kell aludni olimpikonjainknak, hogy fel­vonuljanak a montreali nagy stadionban a nyári játékok ünnepélyes megnyitóján. Ezt a 199 napot úgy­ használják ki, hogy csúcsformájukat a játékok ideje alatt érjék el. Mint volt atléta, jól tudom, hogy ez nem könnyű. Ilyenkor viszont segít az a tudat, hogy számítanak ránk és várako­zással tekintenek szereplésünk­­ elé. Én csak kis vidéki klubban ismerhettem meg ezt az érzést, és mit nem adtam volna azért, ha versenyeim alkalmával egy egész ország együttérzése kísért volna. Az olimpikonoknál viszont túl a nemzeti együttérzésen, az egész világ sporttársadalma kíséri Egye­­lemmel eredményeiket. Nem va­gyok a nagy szavak embere, de mindig jó arra gondolnom, hogy magyar vagyok, és lám, ez a kis nemzet nagy rangot képvisel a vi­lág sportolóinak legnagyobb ve­télkedésén. Ezt szerettem volna kívánság helyett üzenni az olim­piára készülő magyar sportolók­nak. EGRI JÁNOS, a Magyar Tele­vízió munkatársa: —­ Feladata egyszerű lesz, mondhatnánk, szakmába vágó, hiszen ön vezeti a tévében a Já­ték a betűkkel című műsort. Tíz betűből három szót kell kiraknia. A tíz betű: uttán emlik. — Ön mit kíván? — Helyes a válasz, s ha az öt­százasok klubjába nem is, a Ma­gyar Hírlap újévi kívánságműso­rába belépett jó feleletével. — Mivel magam is válogatott jégkorongozó voltam, először erre a sportágra gondolok. Tíz éve hiába ostromoljuk a világbajnok­ság C csoportjának — előbbre je­lentő — első, második helyét. Az idén végre harcolja ki válogatot­tunk a B csoportba kerülést... Második gondolatom nyilvánva­­lóan az olimpia. A legutóbbi, müncheni játékokon ökölvívást közvetítettem. A végeredmény: Dedó Gyuri aranyérmes lett. Most, hogy nem leszek ott a mont­reali szorító mellett, bizonyára még több­ első hely jut öklözőink­­nek ... Harmadik kívánságom is rendkívül fontos: ne nyilvánítsa lesnek az érvényes gólt Zsolt Ist­ván játékvezető. Legutóbb a Nép­ Stadionban ugyanis ezt tette, s rá­adásul kedvenc csapatomat súj­totta vele. Nyolcvanezer néző lát­hatta: szabályos körülmények kö­zött esett a gól. S milyen szép volt? Ja, azt ugye nem nem mondtam, hogy mindez a SZÜR-on történt A gólt pedig én S250iez­t­em NAGY ISTVÁN, az Elektromos Művek 5. számú fogyasztói irodá­jának f­őszerelő­je: — Kedvenc sportágam a lab­darúgás, annak ellenére, hogy nem kényeztettek el a focistáink az utóbbi években. Szeretném, ha idén örömünket lelnénk ebben a sportágban is. Hallgattam és ol­vastam Baróti Lajos szövetségi kapitány nyilatkozatát, s egyetér­tek vele: válogatottunk 1975 őszén előrelépett De még akad bőven tennivaló. Jó lenne újra olyan gólgyárosokat látni a pályán, mint Zsengellér és Szusza volt... A másik­­kívánságom személyes jel­legű. Jómagam ugyan nem spor­tolok, de nagyobbik fiam, a 13 éves Pista, remélhetőleg hamaro­san birkózószőnyegre lép. Példa­képét válassza egy montreali aranyérmes magyar birkózóról... Most jut eszembe, hogy az előbb azt mondtam: én nem sportol­ok, pedig ez nem így van. Tagja va­gyok a kocogómozgalomnak, bár, igaz, nem a Monspart Sarolta és a Magyar Rádió által szervezett­nek. Én Budapest utcáin kocogok, meg az emeletek között (különö­sen a lakótelepeken, ahol többet rossz, mint jó a lift). Pihenéskép­pen felszerelünk kollégáimmal egy-egy villanyórát. Higgyék el, fárasztó a kocogásnak ez a fajtája is. Visszafordítva a szót az olim­piára: elsősorban a ka­jak-kenu­zóktól remélek több érmet. A vi­lágbajnokságokon alaposan meg­szedték magukat jó lenne, ha a nemesfémgyűjtést Montrealban is folytatnák. SZTRAKA LÁSZLÓ, a Fővárosi Autótaxi Vállalat gépkocsivezető­­je: — A IX. kerületben lakom, közel az Üllői úthoz, s ez megha­tározza a sportban alapérzelmei­met: ferencvárosi szurkoló va­gyok, ha a szolgálatom megen­gedi, minden mérkőzésre kime­gyek. Az idei bajnokság őszi idé­nye nagyszerűen zárult, hiszen Bálinték három pont előnnyel várhatják a tavaszi folytatást. Bí­zom benne, hogy ez az előny leg­alább megmarad, de talán tovább is nő. Olyan régen áhítjuk az FTC bajnokságát, s most itt a nagyszerű alkalom. Dalnoki olyan csapatot kovácsolt, amelynek fia­­talos lendületét, ötletes, szellemes játékát élvezet nézni. Nemrég egy Dózsa-szurkoló volt az uta­som, s annyira belemerültünk a vitába, hogy a végén ki sem akart szállni a kocsiból. Állította, hogy a Dózsa így is megelőzi majd a Fradit. Nem fogadtam el tőle a borravalót. Az olimpia alatt azért szeretném kivenni a szabadságo­mat, hogy nyugodtan nézhessem a tévé közvetítését. Nem szívesen mulasztanék el egyetlen aranyér­met sem, márpedig meglátják, Montrealban többet szereznek sportolóink, mint Münchenben. Szerintem az öttusázók egy, az ökölvívók két, a vívók is két, a kajakosok három első helyet ér­nek el... Végül, ha lehet, ma­gamnak is kívánnék valamit, le­gyen végre legalább egy tízesem a totón. Talán két éve történt, hogy egy focistát vittem, s meg­kértem, adjon tippeket. Szívesen tette, de hozzáfűzte, ő sem ért hozzá. Azt mondta, lehet, hogy egy-két csapat megegyezett az eredményben... Az idén, ugye, ez már nem fordulhat elő? BÖRZSEI LAJOS, az Autóköz­lekedési Tanintézet Szőnyi úti te­lepének gyakorlati oktatója. — Mit is­ mondhatna elsőként egy autóvezető-oktató az új KRESZ hajnalán. Az autótulajdo­nosoknak annyit, hogy az utakat ne tévesszék össze az autópályá­val. Ne versenyezzenek, tartsák be az előírásokat, s mindenkor az udvariasságot tartsák szem előtt Ez az udvariasság azonban ne jel­lemezze sportolóinkat, nyugodtan előzzenek meg mindenkit, nyer­jenek meg minden versenyt. Vagy ha nem is mindent, de sokat, s akiknek nem sikerül, azok is tisz­tességgel álljanak helyt. Vissza­térve az autózásra, imádom a gépkocsikat. A nyáron Ausztriá­ban jártam, s a televízióban meg­néztem a Forma I-es autók nürn­bergi világbajnoki futamát (örül­nék, ha a magyar tévében is lát­hatnék Forma I-es futamot). Óriási élményt nyújtott. Láttam, amint Niki Lauda, a későbbi vi­lágbajnok szerelőivel együtt ke­reket cserélt. Ez a művelet mind­­össze 16 másodpercig tartott. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a ve­zetés, a műszaki felkészültség is fontos. Tolni mindenki tudja az autóját, de mindenkor elindítani — ez a nehezebb... — Nagyon sokat várok az inns­­brucki téli olimpiától Ott is jár­tam, s láttam, hogy szomszédaink milyen nagy apparátussal dolgoz­tak a létesítményeken, s milyen csodálatos stadionok, sípályák várják a versenyzőket. Szüleim színes tévét vásárolnak, s így mondhatnám, egy az egyben él­vezhetem a téli olimpiát. összeá­llított­a: Németh Péter és Toldy Ferenc .A zürichi Sport karikatúrája). A világ sportja Ne taposd az ellenfelet! A belgrádi Sport című szak­lap szokásos év végi szavazásán 21 ország szakírói vettek résztt A közvéleménykutatás alapján 1975. legjobb labdarúgó-válogatottja a Szovjetunió lett 71 ponttal­ A második helyre Jugoszlávia, a 3.-ra Hollandia, a 4.-re NSZK, 5.-re Csehszlovákia, 6.-ra Spa­nyolország, 7.-re pedig Lengyel­­ország került A sza­kemberek Európa-válogatottjára is szavaz­tak, amely a következő: Zoff (olasz) , Vogts (nyugat­német), Krol (holland), Becken­bauer (nyugatnémet), Karalinsld (jugoszláv), Neeskens (holland), Obiak (jugoszláv) , Lato (len­gyel), Cruyff (holland), Edström (svéd), Blohin (szovjet). A. Kovács István, a Franciaor­szágból visszatért neves labda­rúgóedző a román labdarúgó­­szövetség elnökhelyettese lett. Feladatai közé tartozik a válo­gatott csapatok kialakítása, fel­készítése, a klubmunka irányí­tása és ellenőrzése, a labdarúgó edzőképzés, és továbbképzés. * A palermói törvényszék érde­kes ítéletet hozott egy labdarúgó ügyében. Háromhavi fogház­­büntetésre ítélte Rosario di Vin­­cenzót, a Brindisi csapatának kapusát, aki az ellenfél csatá­rát kapuja előtt szándékosan olyan súlyosa­n bántalmazta, hogy az a földre zuhant és két bor­dája eltörött. Vincenzo állítólag azzal védekezett, hogy a csatár mindenáron gólt akart rúgni ... A bírák végső állásfoglalásukban kihirdették: nem szabad taposni az ellenfelet! A­ Buenos Aires -i jelentés szerint az argentin Independierite min­denképpen le szeretné játszani az 1975-re tervezett, de meg nem valósult labdarúgó Világ Kupa mérkőzést a BEK-győztes Bayern Münchennel Az argentin együt­tes, állítólag, 50 ezer dolláros ajánlatot tett a nyugatnémet klubnak arra az esetre, ha a mér­kőzés létrejön. Úgy vélik, ez a dollárösszeg meggondolásra kész­teti a Bayern vezetőit... Az A tízezer méteres síkfutás vi­­lágrekordere, Dave Bedford Új- Zélandba utazott. Itt szeretne olyan formába kerülni, hogy be­válogassák a Montrealiba utazó angol Olimpiai küldöttségbe. Dave Bedford, aki n mcost 26 éves, több mint egy éve súlyos sérü­léssel bajlódik. Utoljára 1974- ben a brit játékokon verseny­zett Most négy hónap alatt akarja behozni a lemaradást MjGYI­R ÜIRIUP POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: DARVASI ISTVÁN Helyettes főszerkesztő: VARGA JÓZSEF és TÁBORI ANDRÁS Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT a Lapkiadó Vállalat igazgatója te Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató INDEX: 25007 EREDMÉNYEK — ESE­M­É­NYEK A­­ PÉNTEKI SPORTMŰSORBÓL. Jégkorong: FTC—SC Bern. BEK visz­­szavágó mérkőzés, Kisstadion, 18 óra. Sportlövészet: országos légfegyveres­bajnokság, Marczibányi tér,1­8 óra. Úttörő-olimpia: teremversenyek Jász­berényben. A MAGYAR ASZTALITENISZ-VÁ­LOGATOTT először január 21-én ját­szik Európa Liga mérkőzést. Az ellen­fél Lengyelország válogatottja, a szín­hely Tarnobrzeg. A következő EL- mérkőzést Prágában játssza a magyar válogatott február 25-én, Csehszlová­kia ellen. AZ IFJÚSÁGI JÉGKORONG - VILÁG­BA­JNOKS­ÁGON Kanada némi meg­lepetésre 5:4-re legyőzte Csehszlová­kiát. Az élen álló szovjet válogatott nehéz küzdelemben 6:4-re verte Finn­országot. AZ ÚJ ÉV ELSŐ VILÁG KUPA via­dalára készülődik az alpesi sívilág női mezőnye. A versenyre január 3-án Pfronten­ben kerül sor. HATVANEZER DOLLÁROS FIZE­TÉST UTASÍTOTT vissza Gordon Ja­go angol labdarúgó-szakvezető. Az összeget az Egyesült Államok Labda­rúgó Szövetsége ajánlotta fel arra az esetre, ha Jago elvállalja az amerikai válogatott edzői tisztét. Jago kijelen­tette, szívesen menne, de felesége és 11 éves lánya nem akar elszakadni Angliától. A SZILVESZTERI GYORSKORCSO­­LYÁZÓ viadalon Inzellben a legki­emelkedőbb eredményt a holland Joos Valentin érte el a férfiak 500 méteres távján. Teljesítménye (38.86 mp) 1.85 másodperccel gyengébb a szovjet Ku­likov világrekordjánál. TIZENKÉT ÉVES ÚJONC képviseli január 13—mn. között a műkorcsolyázó Európa-bajnokságon Genfben a szov­jet nőket. A név egyelőre ismeretlen: Jelena Fedoroszova, Magyar Hírlap

Next