Magyar Hírlap, 1976. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP imoort 1976. OKTÓBER 29. PÉNTEK 5 Intézkedések a szőlőtermesztés fejlesztésére A mezőgazdasági bizottság ülése Csütörtökön Tokajban tartotta ülését az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a tokaj-hegyaljai borvidék fejlesztésében érdekelt intézmények képviselői is. A szőlő- és a bortermelés helyzetével, ötödik ötéves időszakra szóló fejlesztési célkitűzéseivel foglalkozó ülés vitájában huszonnégyen szólaltak fel Borsod megyei tudósítónktól. Ismeretes, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1965-ben, a Minisztertanács pedig 1974 novemberében foglalkozott a tokajhegyaljai rekonstrukció helyzetével. Utóbbi testület kiemelt támogatást biztosított e terület mezőgazdasági nagyüzemei és a kistermelők számára egyarát Ennek ellenére — jóllehet már az egy évtizede elhatározott rekonstrukciós feladatokat az elmúlt év végére be kellett fejezniük — Hegyalján tovább csökkent a termő szőlőterület. Ennek fő okát abban látják — és ezt a bizottsági ülés is egyöntetűen megállapította —, hogy másfél évtized alatt hatszor változott az állami támogatás mértéke, s ez már önmagában sem ösztönzött szőlőtelepítésre. A bizottsági ülés után Kovács Istvánt, a bizottság titkárát kértük, összegezze a bizottság tegnapi munkájának eredményét: — Nagyon fontos helyet foglal el a népgazdaságban ez az ágazat, a nemzeti jövedelemnek 3 százalékát termeli meg. Az elmúlt években visszaesett nemcsak Tokaj-Hegyalján, hanem országosan is a szőlőtermelés. Éppen ezért intézkedésekre van szükség. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium komplex anyagot terjesztett a bizottság elé, amely elsősorban a jövőt körvonalazza. Nagy gondot jelent, hogy a jövedelmezőség nem megfelelő. Tokaj-Hegyalján elsősorban a technikai és technológiai, valamint a területi fejlesztés feltételeit kell megteremtenünk, és jövedelmezővé kell tenni a szőlőtermelést. Az Állami Tervbizottság már döntést hozott e kérdésben, s a tegnapi ülést követően kerül a kormány elé az átfogó anyag, amely meghatározza a jövőbeni tennivalókat. Korszerűbb technika az iskolákban Az oktatáspolitikai párthatározat nyomán több százmillió forint értékű taneszközzel gazdagodtak az általános iskolák. A Pedagógusok Szakszervezete elnökségének csütörtöki ülésén megállapították, hogy a szemléltető kísérleti eszközök, az audiovizuális berendezések felhasználása ugrásszerűen megnövekedett a tanítási órákon. Még mindig megoldatlan viszont az elromlott, hibás eszközök javítása, alkatrész-utánpótlása. A természettudományos tantárgyakat tanító, valamint az újító pedagógusok nagy idő- és energiaráfordítással sokat segítenek ugyan, de végső soron nem ez a megoldás. Gyakori panasz, hogy a taneszközök egy része nem felel meg a tartós iskolai igénybevételnek, mert nem speciálisan iskolai használatra készült. Jegyzet Döntés-előkészítés A demokratikus döntéshozatal napjainkban növekvő jelentőségre tesz szert. Az „össznépi zsűrizés” általános gyakorlattá válik a politikai döntések előkészítésében. Most, úgy látszik, új mozzanat illeszkedik a társadalmi tervezés így kialakult gyakorlatába. Kiadványok tájékoztatják a szélesebb nyilvánosságot is, hogyan vélekedtek a társadalmi szakértők a napirendre tűzött probléma különböző vonatkozásairól. Annak idején kiadták a közoktatási párthatározat előkészítésének anyagát. Most pedig, a közművelődési törvény meghozatalának napjaiban került nyilvánosságra a közművelődési dokumentumok vaskos gyűjteménye is A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai címen. E kezdeményezés közvéleményformáló erejét nehéz túlbecsülni. Mindenekelőtt azért, mert érdemben tájékoztat a társadalmi tervezés hátteréről. Elolvasunk egy ilyen kötetet, s az államhatalom nem anonim többé a szemünkben. Megismerjük a döntéshozatal szerkezetét, az előkészítésbe vont, illetékes szakemberek körét, s a vélemények dialektikáját, amelynek menetében a gondolatok — a bizottsági megfogalmazástól a határozat megszövegezéséig — véglegessé alakulnak. A kötet felépítése a döntéshozatal logikáját követi. Először — ahogy a szaknyelv mondja — jelzések érkeznek a társadalmi gyakorlatból, bíráló észrevételek, hogy a fejlődés hol teremtett elemzésre váró feszültséget. A dokumentumkötet e ponton veszi föl a tárgyalás fonalát, a Központi Bizottság 1974. márciusi ülésére beterjesztett jelentésével Nagyobbik felét a közművelődés fejlesztési tervének előkészítő anyagai töltik meg, a másfél éves helyzetfelmérés munkabizottsági jelentései, egyéni tanulmányai. Harmadik részében az 1974 márciusában hozott párthatározat végrehajtási dokumentumai, a közművelődési aktívaértekezlet, valamint a társadalmi szervek állásfoglalásai találhatók meg. Más, magas szintű politikai határozatok előkészítéséhez hasonlóan, most is széles körből kértek véleményt. A közművelődés felülvizsgálatában részt vett a megyei pártbizottságokon és a tanácsi művelődési osztályokon kívül 11 kutatóintézet, 8 főhatóság, 6 tömegszervezet, 6 szakmai szövetség, 4 társadalmi bizottság és 3 felsőoktatási intézmény. A véleményező szakemberek közül 77 főhatósági és intézményi vezető volt 52 tudós és kutató, 31 felsőoktatási szakember, 26 közéleti funkcionárius, 22 író és újságíró, 88 művész, pedagógus, könyvtáros és közművelő, 2 termelővállalati vezető és 1 egyetemista. Mindebből persze, nem a számok fontosak. Hiszen az is, a szakértői kör összetétele is változhat aszerint, miről döntenek. De nem változik a döntéshozatal lényege. A társadalomtervezés, mint a különféle lehetőségek közötti választás aktusa, az érdekek egyeztetésére törekszik. Minél szélesebb körű számvetés előzi meg a döntést, s azt minél inkább megalapozzák szaktudományos elemzések is, annál jobb feltételek alakulnak ki az optimális döntéshez. Tudjuk, hogy a politikai döntések rendszerének különböző szintjein a társadalom demokratikus részvételének formája, mértéke nem egyforma. E dokumentumkötet hű képet ad a legmagasabb szintű döntések folyamatáról, sajátosságairól. Ez teszi megjelenését bizonyos mértékben közvéleményformáló eseménnyé a politikai könyvkiadásban. György G. TT'-'TT Üdülőhelyi klubok Veszprém megyei tudósítónktól. Esős időben bizony, gondot okoz a Balaton-parti üdülőknek, miként töltsék el tartalmasan az időt. Kevés a kulturális szórakozást nyújtó hely. Ezen kíván változtatni az a terv, amely szerint az északi part több üdülőhelyén úgynevezett üdülőhelyi klubokat létesítenek. Az első kettő jövőre máris a nyaralók rendelkezésére áll. Húszmillió forintos költséggel Keszthelyen és Balatonalmádiban nyitják meg. A klubok télen sem lesznek kihasználatlanok, a helybeliek közművelődését szolgálják. Vendéglátás a lakótelepeken Kocsmából étterem Néhány napja csendes megnyitó színhelye volt Budapesten a Füredi úti lakótelep. Egyszerű, mégis modern, régen hiányzó üzletet vehetett birtokába a környék lakossága. A pontos meghatározás persze nehéz, mert a tág helyiség egyszerre cukrászda, étterem és söröző. Az új egység hivatalos neve: Zalán bisztró-preszszó. Gazdája az Észak-pesti Vendéglátóipari Vállalat, amelynek hatáskörébe négy nagy kerület — a IV., a XIV., a XV. és a XVI. — ellátása tartozik, s újabban a hamarosan igazi sport- és pihenőközponttá váló Városliget. — Megbirkóznak-e a jelentékeny terület ellátásával? — tudakozódtunk a vállalat termelési és értékesítési, valamint szervezéstechnikai osztályvezetőjétől, Komáromi Gyulától és Tóth Istvántól. — Szóljanak először a Városligetről — kérjük. —■ A parkot, a játszótereket egyre több idős ember és kisgyerek látogatja. De a liget nagy részén még egy büfét sem találnak, ahol frissítőt, egy pohár tejet, szendvicset kaphatnának. Várható-e valami változás? — A Városliget egyik oldalán jó az ellátás — magyarázzák. — A Széchenyi fürdő, az Állatkert, a cirkusz, a Vidám Park környékén és ezek kerítésein belül is több büfé, étterem működik. A liget még rendezés alatt levő belső területein valóban nincs meg-oldva a sétálók ellátása. A magunk részéről egyelőre három pavilon felépítését tervezzük. Várjuk, hogy a tanács megjelölje a pontos helyet, s mi azonnal munkához látunk. Pest északi kerületeiben, a lakótelepeken több tízezren élnek. És panaszkodnak a hiányos ellátásra. — A sokféle igény kielégítésére új típusú üzleteket nyitunk — mondja a szervezéstechnikai osztály vezetője. — Ilyen a Zalán is, ahol mód van az olcsó étkezésre, ahol bárki leülhet egy feketére vagy süteményre, s mindig megihat egy pohár sört. Terveinkben tehát a vegyes megoszlású üzletek szerepelnek. A rendelkezésünkre álló helyiség nagyságától és a vendégek kívánságától függ: mit mivel kombinálunk, az éttermet a cukrászdával, a bisztrót a sörözővel és így tovább. Komáromi Gyula elmondta: az újpalotai lakótelepen például két éve nyitottak egy presszót A környéken azonban nem volt étterem, ezért bevezették a helyben fölmelegített gasztrofol ételek árusítását. Sőt elfogadják a közétkeztetési blokkokat is. — A közétkeztetés fejlesztését egyébként minden kerületünkben kiemelt feladatunknak tartjuk — teszik hozzá. — Jelenleg 25 üzletünkben havonta 2600 előfizetéses menüt főznek és körülbelül hatvan helyen fogadják el az előre váltott, csaknem 50 ezer darab étkezési jegyet. Újabb lehetőséget keresünk a gyermekétkeztetés bővítésére is. A XV. kerületi Frankovics étteremben bevezetik a gyerekek fejlődési sajátosságait figyelembe vevő diákmenüt. A Makrapipába máris kétszáz gyerek jár ebédelni a környező iskolákból. A Vezér úti Patak vendéglőben például a délutáni nyitást előbbre hozták, hogy itt is fogadhassák a diákokat. — A közétkeztetés körének szélesítése kétségtelenül fontos feladat — napközben. De az új üzletekben talál-e egyéni hangulatot a délután vagy este betérő, s rendszerint már kevésbé sietős vendég? — Vannak kimondottan sajátos üzleteink. Az újabbak közül ilyen az újpalotai lakótelep szélén megnyílt Mátyás vendéglő, ahol a falakat fával burkoltuk és a berendezés is egyedi. Az italboltból átalakított zuglói éttermünk, a Kinizsi, új törzsközönséget vonzott. Természetesen nemcsak a megváltozott környezettel, hanem jó konyhájával is. De magunk is tudjuk: mindezek csupán kezdetnek elegendők. Az V. ötéves terv idején az Észak-pesti Vendéglátóipari Vállalat hozzávetőleg 150 millió forintot költ új beruházásokra. Az Örs vezér téren épülő bevásárlóközpont részeként 600 négyzetméteres önkiszolgáló bisztró-eszpresszó nyílik. Újpalotán két, ezer négyzetméternél nagyobb, ugyancsak önkiszolgáló étterem-eszpresszót adnak át. A IV. kerület három új üzlettel gazdagodik, és a XVI. kerület két lakótelepe, a Centenárium és a Jókai úti is kap egy bisztróval, illetve étteremmel kombinált presszót. A meglevő üzlethálózat bővítését helyiségek hiányában nemigen tervezhetik, ezért továbbra is nagy szerepet kap a korszerűsítés, az alapterületet gazdaságosan kihasználó üzletvitel szervezése. A közeljövőben több italboltot átépítenek, ezek helyén ételbárok, gyorskiszolgáló éttermek nyílnak. A vállalati elképzelések biztatóak. Mégis borúlátásra ad okot, hogy a beruházások nagy része, különösen a lakótelepeken, az előző tervidőszakból is áthúzódott 1976-ra. A bevezetőben említett Zalán megnyitása is több hónapot késett — a csatorna hiánya miatt. Az épület körül még most sincs járda. A vállalat saját költségén murvával töltötte fel az üzlet körüli gödröket... Máshol a gáz- és közműbekötés, megint másutt a berendezés késik. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy a tervek egyeztetésére, a munka összehangolására nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalat és a velük együttműködő szervek vezetőinek. Mert nem kis dolog: sok tízezer felnőtt és gyerek mindennapi ellátása vagy éppen zavartalan szórakozása a tét. Lakatos Tamás Textilipari tanácskozás Csütörtökön a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület és a Magyar Selyemipari Vállalat textilipari szimpoziont szervezett a Selyem 76 című kiállítás alkalmából. A tanácskozáson dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes tartott előadást a ruházati ipari rekonstrukció második ütemének megvalósításáról. Átépített vasútvonal Csütörtökön megindult a menetrendszerű forgalom az oszkói dombon épült új vasútvonalon. A régi pályán csak 40 kilométeres sebességgel közlekedhettek a szerelvények, az új nyomvonal viszont 80 kilométeres gyorsaságra alkalmas. Az építés során másfél kilométerrel megrövidült a dombon levő vasútszakasz hossza. Inkább a büntetést fizetik • •Összehangoltabb szállítást Az őszi szállítások zavartalan végrehajtása minden esztendőben sok gondot okoz a vasútnak. Az idén azonban még a szokottnál is több a probléma. Eddig 108 millió tonna áru szállítását biztosították, amelyből 66 millió volt a belföldi, 10 az export-, 17 az import- és 15 millió a tranzitforgalom. Az idén még 20—22 millió tonnányi áru vár szállításra. Ezt az óriási mennyiséget csak a vasút és a fuvaroztató kölcsönös segítőkészségével lehet a megadott címre eljuttatni. Épp ezért a vasút vezetői közül Szabó Béla vezérigazgató-helyettes, dr. Géringer Ferenc, a forgalmi osztály vezetője és dr. Boksa Béla, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője tegnap a 25 legnagyobb szállító vállalat megbízottaival vitatta meg a közeljövő tennivalóit. Szabó Béla többek között megemlítette: — Naponta a MÁV-tól 16—17 ezer teherkocsit igényelnek, ugyanakkor 12 ezer 500—13 ezret vesznek csak igénybe. Minden vállalat túl akarja magát biztosítani. Ezért fontossági szempontból rangsorolni kell a szállításra váró termékeket. Napjainkban a mezőgazdaságé az elsőbbség. A Gabona Tröszttel már igen jó együttműködés alakult ki, velük nincs is probléma. Ugyanakkor a cukorrépa szállításánál van javítanivaló. A tanácskozáson megtudtuk, hogy a 700 sertésszállító speciális vagont azért, hogy ne álljanak üresen, a SZÖVOSZ göngyölegszállításra veszi igénybe. A MÁV — a terv szerint — az idén 2200- zal akarta növelni tehervagonjainak számát, de eddig csak 900-at vehetett át. Remélik, heteken belül a többi is rendelkezésre áll, ami nagyon megkönnyítené a szállításokat. Szaporítják az irányvonalakat is. Sok vállalat éjszaka és munkaszüneti napokon nem akar rakodni, holott ezt kormányrendelet írja elő. Ennek a következménye aztán, hogy az odaérkezett száz megrakott kocsiból a Fűzfői Papírgyár 77.7, a Kecskeméti Parkettgyár 90-et, Inota 68.9, a Merkur pedig 63-at még a minap is késve rakott ki. Nagyon sok vállalat inkább büntetést fizet, minthogy gyors kocsikirakással eleget tenne a népgazdasági érdekeknek. A meglevő hiányosságok és problémák felszámolása céljából a vasút és a fuvaroztató vállalatok a jövőben kéthetenként egyeztetni fogják az igényeket és a lehetőségeket. Szabó Béla a tanácskozás után megállapította: " Egyetlen gyárban sem állhatmeg a munka azért, mert a vasútnál elakadt a nyersanyag, vagy a félkész termék késve érkezett. Ezért szükséges, hogy a népgazdasági érdekeket szem előtt tartva, a vállalatok ne támasszanak indokolatlan igényeket, s ugyanakkor a címükre érkezett árut gyorsan rakják ki. F. J.