Magyar Hírlap, 1977. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

4 1977. ÁPRILIS 16. SZOMBAT TUDÓSÍTÁSOK MHOTSR filRLBP ­ Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága Művelődés a Balatonnál Az országgyűlés kulturális bi­zottsága dr. Ortutay Gyula el­nökletével pénteken Siófokon ülésezett. A tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyet­tes is — megvitatták a Balaton­­vidék kulturális helyzetét. Böhm Józsefnek, a Somogy megyei Tanács elnökének és Szász Andrásnak, a Veszprém megyei Tanács elnökhelyettesének írásban előterjesztett beszámoló­jából és a vitából kitűnt, hogy az üdülővidék kulturális élete fejlődött, nyári programja gaz­dagodott. Az országgyűlés kulturális bi­zottsága javaslatot fogadott el arról, hogy a Pénzügyminiszté­rium, a Balatoni Intéző Bizottság Nemzeti kincs, természeti cso­da, honvágykeltő tájélmény, kel­lemes emlék íze-zamata, attól függően, hogy az idegenforgal­mi szakember, a geográfus, a pat­rióta, vagy a tó kínálta örömök­től lelkesült nyaraló beszél róla. Nyakló nélküli,­­ partcsuszamlást okozó építkezések, mindjobban szennyeződő víz, aggasztóan bur­jánzó növényzet, bármikor újabb „ütközettel” fenyegető horgász— halász „háború”, partszabályozás, javuló ivóvízellátás, üdítő park­erdők, új járdák a gyalogosok­nak, új parkolók az autósoknak, tetszetős strandok — ez is mind a Balaton. Egyszer a féltő ag­godalom, máskor a szemlátomást gyarapodó eredmények keltette lelkesedés vezeti az újságíró tol­lát. Könyvtárnyi a tó irodalma, s bármely napilapunk egy tel­jes évfolyamát megtöltené az utóbbi 20—25 évben e tárgyban publikált cikkek folytm­a. Nagy üdülőtájunk korszerű ki­bontakozása —­ bátran állíthat­juk — az ország nyilvánossága előtt, széles társadalmi érdeklő­dést keltve zajlik.­­ A munkála­tok közös célja: az üdülés kul­turáltsága 1976-ban már több mint 13 millió ember fordult meg a tónál, ezért is örvendetes, hogy a fejlesztés során figyelmet for­dítanak a kultúra, a művelődés szempontjaira is. E figyelem és tenniakarás jeleként értékelhető az országgyűlés kulturális bi­zottságának Siófokon tartott ülé­se is, amelyen a képviselők a Balaton kulturális ellátottságáért felelős tanácsi vezetők beszámo­lója alapján elemezték a két párt tavalyi és az idei szezonra ter­vezett­­ programját. A műsorok összeállítóit kissé még fogva tartják a két évti­zede teremtett és beidegződött tom­ák: a nyári rendezvények színterei ma is — az időközben elavult — szabadtéri színpadok. A lehetőségekhez képest kisebb szerep jut a művelődési házak­­nak, klubkönyvtáraknak, amelyek pedig alkalmasak a meghittebb, műveltetőbb események rendezé­sére. Az egész déli parton egyet­len üdülőhelyi klub található — Balatonföldváron. A SZOT-üdü­­lők műsorszolgál­tatása eleve el­különült a tanácsi intézmények programjaitól, s valójában a „kultúros szájíze” szabta „művé­szeti menüt” fogyaszthatnak a be­utaltak. Az éttermekben, eszp­resszókban, a népszerű vacso­rázó helyeken sokan megfordul­nak, épp ezért aggasztó, hogy a vendéglátóipar műsorszolgáltató és szórakoztató tevékenysége még korántsem nevezhető közművelő­nek. A kultúra iránti igénykel­tés, az ízlésformálás komoly le­hetősége marad így kihasználat­lanul. Nem indokolható ez a „ven­dég” ízlésével, hiszen az olykor még akadozó propaganda elle­nére mind keresettebbek az ér­tékes muzsikát kínáló hangver­senyek, néprajzi kincseket szem­léltető műsorok, amelyek a tó mindkét partjának üdülőhelyein egyre, több nézőt vonzanak. A tó­ és a SZOT együttesen vizsgálja meg az anyagi források egyesíté­sének és legcélszerűbb felhasz­nálásának lehetőségeit. A bizott­ság javasolta: a BIB készítsen felmérést a kulturális igények kielégítésének legsürgetőbb tár­gyi szükségleteiről, továbbá in­dítványozta, hogy folyamatosan újítsák fel és korszerűsítsék a szabadtéri színpadokat. A bizott­ság felhívta a figyelmet arra is, hogy a középtávú tervezésnél fi­gyelembe kell venni a Balaton-vi­­dék kulturális fejlesztését is. Az ülés vitájában a képviselők közül részt vett Avar István, Benjámin László, dr. Bodogán János, Géczi János, Káldi Ferenc, dr. Ortutay Gyuila, Somogyi Jó­zsef, Szokola Károlyné dr. és Szurgyi István so­­mogyi oldal elmúlt évi 18 kép­zőművészeti tárlatára 133 ezren voltak kíváncsiak, a veszprémi parton rendezett fele annyi ki­állításnak csaknem 600 ezer lá­togatója volt. Ezek a számok az előkészítés, tájékoztatás, figye­lemfelkeltés eltérő hatásfokáról vallanak, pedig Czóbel Béla, Var­ga Imre, Vilt Tibor, Borsos Mik­lós, Gorica Lívia, s néhány más festő és szobrász neve már ha­tásos közönségcsalogató. De akad itt még elemezniva­­ló bőven! Az átlag magyar mo­­zilátogató évente hét filmet néz meg, ebből legalább egy az üdü­lés két hetére jut, jó tehát, hogy a kétségkívül túltengő kommersz produkciók — kalandfilmek és krimik — mellett fajsúlyosabb al­kotások is fel-f­eltünedeznek a mozivásznon. A Balaton-part tanácsi gazdái által tervezett minőségi és meny­­nyiségi javuláshoz nagyon átgon­dolt, s a helyi lehetőségeket és igényeket bölcsen mérlegelő el­képzelések kivitelezéséhez az is szükséges, hogy a művelődési há­zakat tegyék alkalmassá jelleg­zetes üdülőhelyi feladatok, pél­dául kamarakiállítások és -hang­versenyek, műsoros rendezvények megtartására. Az északi part kul­turális programját új kezdemé­nyezések gazdagítják: az orszá­gos és nemzetközi rangú esemé­nyek mellett bevált az Amatőr­­művészeti tábor. Ez az ország legjobb amatőr művészeti együt­teseinek közreműködésével a leg­különbözőbb helyszíneken: stran­dokon, mólón, vásártéren, isko­laudvaron és főtéren fellépve nyújt művészeti élményt. A meglevő műsortípusok, ren­dezvények, állandó és időszakos kiállítások elsősorban egy-egy megfelelő, hagyományőrző szem­pontból is jelentős település — Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Keszthely — adottságaihoz, han­gulatához, kulturális vonzásköré­hez kapcsolódtak elsősorban. Ezeken a helyeken a meglevő rendezvénytípusok tartalmi gaz­dagításával, színesítésével lehet továbblépni, ehhez azonban a két érdekelt megye és a központi mű­sorrendező szervek még össze­hangoltabb tevékenységére, a két párt egységes anyagi, irányítási és tartalmi összefogására van szükség. Hosszú távon is fontos feladat a kulturális intézményhálózat fo­kozatos bővítése, korszerűsítése megyei és fokozottabb, kevésbé esetleges központi támogatással. A Balatoni Intéző Bizottság, az Országos Idegenforgalmi Tanács, az Ország­os Közművelődési Ta­nács, a Kulturális Minisztérium és a SZOT egyaránt megtalál­hatja a maga szerepét. Lénye­ges az is, hogy a műsorszol­gáltatásban érdekelt, országos és nagy központi együttesekkel ren­delkező szervek — Országos Fil­harmónia, Országos Rendező Iro­da és az Állami Bábszínház, hogy csak néhány példát mondjunk — kiemelt feladatuknak tekintsék a Balaton-part friss kulturális programjainak biztosítását. Gergely Róbert A Szlovén Gazdasági Kamara küldöttsége hazánkban Egy hétig hazánkban tartózko­dott dr. Boris Zidaric alelnök ve­zetésével a Szlovén Gazdasági Kamara 24 tagú küldöttsége. Ma­gyar vállalatok képviselőivel 61 különböző együttműködési ja­vaslat megvalósításáról tárgyal­tak. A delegáció vezetőjét fogad­ta dr. Faluvégi Lajos, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági és Műszaki­tudományos Együttműködési Bi­zottság magyar társelnöke. Kereskedelmi szakemberek látogatása Az International Trade Center (UNCTAD) GATT Nemzetközi Kereskedelmi Központ (Genf) igazgatója, V. Santiapillai és igaz­gatóhelyettese, F. Glover, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására április 13. és 15. között a Center és a magyar gazdasági szervek közötti együtt­működés kibővítése érdekében tárgyalásokat folytatott Budapes­ten. A vendégek jelezték, hogy több területen az együttműködés bővítésére van lehetőség, elsősor­ban magyar szakértők igénybevé­tele, alvállalkozói szerződések és piackutató tanulmányok készíté­se terén. " Kiállítások a vásárközpontban Pénteken nyitotta meg a kőbá­nyai vásárközpontban Török Ist­ván külkereskedelmi miniszter­helyettes a mezőgazdasági gépe­ket felvonultató Agromasexpót, a garázsipari berendezéseket be­mutató Autoservice-t, a mű­­anyagipari cikkek Hungaroplast és a könnyűipari gépek Limexpo bemutatóját. A megnyitó után megkezdődött a hazai és a külföldi szakembe­rek tapasztalatcseréje. A Mező­gazdasági Gépkísérleti Intézet és a Mosonmagyaróvári Mezőgazda­­sági Gépgyár képviselői megkö­tötték a szerződést szalma mellet­­takarmány gyártásának közös fejlesztésére. A szakkiállításokat péntek dél­től látogathatja a nagyközönség. A bemutatók április 20-ig tekint­hetők meg, naponta reggel 9 órától délután 5 óráig a Dobi Ist­ván úti vásárközpontban. Tudósítónktól. Arany-, ezüst- és bronzérmet kapott legújabb gyártmányaiért a Mosonmagyaróvári Mezőgazda­sági Gépgyár. Nemzetközi élme­zőnyben aranyérmet kapni a ta­­karmánypogácsázóért, a négy­szintes nyúlketrectömbért és ve­­tőgépért, vagy akár ezüstöt a to­jóházakért, a szalmafeldolgozó üzemért — nem kis eredmény. A bronzok apró magvetőt, valamint egy ekecsaládot jutalmaznak. Dunaújváros Felnőttoktatási ankét Az illegális kommunista szer­vező, és mártírhalált halt peda­gógus. Földes Ferenc nevét vet­te fel tegnap a Dunaújvárosi Dolgozók Általános és Középis­kolája. A 25 éves felnőttoktatási intézményben ebből az alkalom­ból országos felnőttoktatási an­kétet rendeztek. Az ankéton ki­emelték, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága oktatáspolitikai, valamint közművelődési határo­zata és a közművelődési törvény új lendületet adott a felnőttokta­tásnak. Az elmúlt 32 év alatt — az al­kalmi és átképző tanfolyamok hallgatóit nem számítva — meg­közelítően 800 ezer felnőtt vett részt a szervezett oktatásban, és 1960 óta munka mellett 250 ezren végezték el a dolgozók általános iskoláját, több mint kétszázezren pedig a dolgozók középiskoláját. Kitüntették a szocialista brigádmozgalom legjobbjait (Folytatás az 1. oldalról) Az Elnöki Tanács a népgazda­sági tervek teljesítésében elért eredményeik elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozza: a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát „Kombájnos" szocialista brigádjának, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat hatvani ABC-áruháza „Kos­suth” szocialista brigádjának, a Kőbányai Gyógyszerárugyár „He­parin’* szocialista­ brigádjának, a Taurus Gumiipari­ Vállalat Szege­di Gumigyára „Puskás Tivadar” műszerész szocialista brigádjának. Az Elnöki Tanács a szocialista brigádmozgalomban kifejtett bri­­gádvezető tevékenységük elisme­réseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozza : Bácsik Lászlónak, a Csőszere­lőipari Vállalat csőszerelőjének, Bende Jánosáénak, a Május 1. Ruhagyár gőzvasalónőjének, Bódis Sándornak, a Chinoin Gyógy­szerárugyár vegyipari szakmun­kás csoportvezetőjének, Falucskai Antalnak, az Országos Kőolaj- és és Gázipari Tröszt Nagy­alföldi Kutató és Feltáró Üzeme vezető fúrómesterének, Hangyái György­nek, a Volán 14. sz. Vállalata du­naújvárosi üzemegysége gépko­csivezetőjének, Horváth Imréné­­nek, a Kenderszövő Vállalat sze­gedi jutagyára fonónőjének, Kó­­ródi Miklósnak, a Ferencvárosi Malomüzem tank­ csoportvezetőjé­nek, Major Jenőnének, a ferlő­­szen­tmiklósi „Új Biet” Tsz ba-­­romfitelep-vezetőjének, Márton Jánosnak, a Budapest-Keleti MÁV Vontatási Főnökség villa­­mosmozdony-vezetőjének, Pozso­nyi Pálnénak, a Fővárosi Kerté­szeti Vállalat kultúravezetőjének, Sütő Lászlónak, a sátoraljaújhe­lyi „Hegyalja” Ruházati Szövet­kezet csoportvezetőjének, Szűcs Istvánnak, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár esztergályosának. A Munka Érdemrend ezüst fog fo­kozatát tizenöten, bronz fokoza­tát huszonöten kapták. ★ A kitüntetések átadása után az Elnöki Tanács fogadást adott a ’kitüntetettek tiszteletére. / Kitüntetések a SZOT-ban­­,Uíh A Minisztertanács, továbbá a SZOT elnöksége, valamint a KISZ központi bizottsága kitün­tetéseket adományozott a szocia­lista brigádmozgalomban elért kiemelkedő eredményekért. A kitüntetéseket péntek délután ünnepélyesen adták át a SZOT székházában. A kitüntetéseknél megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottsá­gának első titkára, Havasi Fe­renc, a Minisztertanács elnök-­ helyettese, Jakab Sándor és Ko­vács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Ne­­meslaki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter, valamint Anato­­lij Jakovlevics Ribakov, a szov­jet gépgyártó és műszeripari dol­gozók szakszervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádveze­tők hazánkban tartózkodó kül­döttségének vezetője. A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésben részesítette az Or­szágos Érc- és Ásványbánya Vál­lalat felsőpetényi üzemének „Le­nin” fejtőbrigádját, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat „Má­jus 9.” kőművesbrigádját, az Újpesti Gy­ap­júsasövőgyár „Vidám” kivarróbrigádját, a Volán 7. szá­mú Vállalatának „II. Rákóczi Fe­renc” komplex autóbuszvezető­­kalauz brigádját, a MÁV Szom­bathelyi Járműjavító Üzem „Pe­tőfi Sándor” rü­gókovácsbrigád­­ját, és a Csepeli Transzformátor­gyár „Braun Éva" gépmunkás­­brigádját. A Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés aranyfokozatát 24-en, ezüstfokozatát 29-en, az Ifjúságért Érdemérem kitüntetést 13-an, a KISZ-Érdemérem kitüntetést 17-­en kapták. A Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja kitüntetéseket a kormány nevében Nemeslaki Ti­vadar, a szakszervezeti kitünte­téseket Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, a KISZ-kitün­­tetések­et Maróthy László adta át. * A Magyar Rádió április 16-án és 17-én hír- és magazinműso­raiban folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a szocialista bri­­­­gádvezetők V. országos tanács­kozásáról. Szombaton 18 órától, vasárnap 18.40-től hangképeket, riportokat sugároznak a Kossuth adón és ismertetik a felszólalá­­­­sokat. Tanácsi vb-titkárok értekezlete Napirenden: a jogalkotási program A közérdekű bejelentések ügyintézéséről Az utóbbi években született új jogszabályokkal kapcsolatos ta­pasztalatokról és a több eszten­dős időszakra kidolgozott jogal­kotási program további felada­tairól — az új szabályozásra vá­ró témákról — tájékoztatta dr. Szilbereky Jenő igazságügymi­­niszter-helyettes a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának pén­teki értekezletén a fővárosi, a megyei, valamint a megyei vá­rosi tanácsok vb-titkárait. Elmondta a miniszterhelyettes: sokat vitatott téma, hogy meny­nyi jogszabályra van szükség: sok vagy kevés a jelenleg hatá­lyos joganyag. 1976-ban 983 új jogszabály született, 738 korábbi jogszabályt hatályon kívül he­lyeztek. Növekvő tendencia ér­vényesül a hatályon kívül helye­zéseknél, a jogszabály-módosítá­sok száma viszont csökken. Gya­korlatilag az a helyes, a egy témában lehetőleg általános ér­vénnyel egy (vagy legalábbis ke­vés szattvú) jogszabály születik Az 1975—1980-as jogalkotási program — amint dr. Szilbereky Jenő elmondta — az államélet fejlesztésével, a gazdasági mun­kával, a szociális és kulturális feladatokkal, valamint a nem­zetközi kérdésekkel kapcsolato­san tartalmazza a teendőket. A tanácsok munkáját jótékonyan érinti majd, hogy felülvizsgálják a korszerűsítés érdekében az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt. A polgári törvénykönyv korszerűsí­tésére várhatóan 1977 őszén ke­rül sor, s ezzel különösen a tu­lajdoni formák, a jogi szemé­lyek, a minőség védelmének és a gazdálkodó szervezetek szerződé­ses kapcsolatainak újraszabályo­zása történik meg.­­ A tanácskozás másik témája­ként a vb-titkárok megvitatták annak a rendelkezésnek a terve­zetét, amelyet majd a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának el­nöke ad ki a közérdekű bejelen­­tések, javaslatok és panaszok ta­nácsi int­ézésének­ elintézésének egyes kérdéseiről.

Next