Magyar Hírlap, 1977. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-29 / 99. szám
— A Május- szabad Adi Endre 1907 januárjában küldte el első forradalmi verseit a szervezett munkásság lapjához, s haláláig félszáznál több költeménye jelent meg a Népszava hasábjain, öt alkalommalmájus elsejére küldte hitvalló üzenetét az ünneplő proletár tömegeknek. Ez időben Ady Endre prózai írásai gyakorta megjelenttek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratában is. Jegyzetek a Szajna mellől címmel tizenkét alkalommal számolt be Ady párizsi élményeiről a Szocializmus olvasóinak. Az Irodalmi háborgás és szocializmus című, jelentős világnézeti vallomása hasonlóképpen a párt elméleti folyóiratában látott napvilágot. Ez az — 1908-ban született — írás bizonyítja, hogy Ady nem csupán ösztönét követve jutott el a szocializmus igenléséig, hanem politikai tapasztalatok és tájékozódás nyomán ismerte fel — ahogyan ő írta — „a szociális átalakulás’' szükségességét Magyarországon Adyt már az 1905-ös oroszországi forradalmi események a proletariátus történelmi küldetésére döbbentették rá: „íme, a proletárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép s formálja a világot” — írta Földindulás című cikkében. Ady Endre „a gazdasági muszáj” követelményével indokolta a magyar társadalom forradalmi hangulatát is, amely akkor az irodalmi háborgásban fejeződött ki: „Örülök, hogy én írhatom meg véletlenül, legelőször, de mindenesetre legnyíltabban, hogy ez az egész új, mai irodalmi kalamajka sohse lett volna meg a szocializmus magyar felnövekedése nélkül. Gazdaságilag a legokosabb isten se tudná, amikor szabadít föl bennünket a szocializmus, de a lelkeinket kezdi már szabadokká tenni még a lelkeinket is, a mi szegény, magyár lelkeinket” — vallotta ekkor. Ady megélte a várt forradalmi átalakulás kezdetét, sírjánál pedig a diadalmas polgári demokratikus forradalom búcsúzott tőle. A szervezett munkásság is saját halottjának tekintette. A Népszava verssel és nekrológgal búcsúzott a proletár-szívekben élő Adytól, mert — mint írták — Ady „igaz, meleg szeretetét” adta a harcoló munkásoknak, s hátrahagyta verseit, hogy azok továbbra is a munkásokkal legyenek. együtt küzdjenek a proletariátussal Kassák Lajos, a munkásosztály eszméit a huszadik század nyelvén megfogalmazó költő és író Ma című folyóiratában „a magyar nemzeti líra legnagyobb reprezentánsa”- ként méltatta Adyt, aki Petőfi Sándorhoz hasonlóan, „morális karakter és a világot jóra igazítani akaró ember volt”, s alkotó tevékenységével „a jelen kapunyitója” lett. A Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja — a Vörös Újság — szerint Ady „beoltotta a telkekbe a nyugtalanságot”, s oly sokak között is „a legértékesebb munkát végezte a lelkekforradalmának, a proletárság felszabadításának előkészítésével”. A győztes proletárforradalom kormányzó tanácsa is ennek szellemében határozott úgy hogy rövid időn belül fel kell állítani Budapesten Ady Endre szobrát és meg kell vetni az Adyn múzeum alapjait. , M. Pistiu József Ady Endre verse a Népszavában, 1914. május 1-én. Az illusztráció Bíró Mihály műve. fit', 1977. ÁPRILIS 29. FwNTEK KUITORA ~ GAZDASAG __________________________MflGYPR tllRjBp A Szovjetunióba készül a Nemzeti Május 13—23. között a Szovjetunióban vendégszerepel a Nemzeti Színház társulata. Moszkvában, a Művész színház új épületében Goethe klasszikus művét, a Faust című tragédiát, Vörösmarty halhatatlan remekét, a Csongor és Tündét, valamint a Magyar Elektrát és az Özvegy Karnyónét mutatják be. Leningrádban az I. ötéves terv kultúrpalotában ugyanezzel a repertoárral mutatkozik be a társulat. !)^ ^ Csend-ártalom A színpadon két zsinóron lóg be megszokott képe. Fekete hajjal, a hosszú feketével. Ahogy megszoktuk, ahogy bennünk él. Aztán kilép a dobogóra fiús frizurával, keseszőkén — ahogy egyáltalán nem szoktuk meg. Új arcában keressük a régit. S megtaláljuk: mosolyában, tekintetében, hangjában, Zsolnay Hédinek tapsol a Zeneakadémia publikuma. A kitüntetettnek, a Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek? Valószínű. A műfajnak? Bizonyára. Neki? Személyesen neki? Lakner bácsi gyermekszínészének? A pódium örök sanzonért jenek? Igen. Igen. Neki. Elsősorban, mindenekelőtt. József Attilát énekel, aztán Adyt, Karinthyt. „Ők az én hármas egységem” — vallja. A tegnappal üzen a mának. Maian. Szót ért a hangjegyekkel. Letisztultan, egyszerűen. Halk, nagyon, halk. És szomorú. „Csend-ártalom” — mondja estjének kölcsönvett címében. A magány ellen, az együttlétért, a humánumért szól. Szól? Hangváltásai utolérhetetlenek. Suttog, könyörög, felszólít, kiabál, sikolt, fenyeget. Megrémít és megnyugtat. A hang mindenre képes. Leveszi cipőjét, tangózik, dúdol, rockra vált, vizet iszik és elnézést kér. Közöttünk van, bensőségesen. Családiasan. Művészete három nemzedékkel köt barátságot — egy időben. És három nemzedék érti, megérzi üzenetét. (szőke) Lakás és forint A kedvezmény jövedelemkiegészítés — A munkáscsaládok kiadásai (2) Akik ma saját erőből vásárolnak vagy építenek lakást — az elérhető kedvezmények nagymértékű különbsége miatt — nem egyformán fizetnek lakásukért. A családiház építéséhez csak hitelkedvezmény jár. A lakótelepi lakást vásárlók viszont szociálpolitikai kedvezményt (gyermekenként 20—30 ezer forintot) kapnak, ezt az úgynevezett teljes bekerülési összegből leszámítják. Egy házgyári lakásnál azonban az induló pénz még így is több, mint százezer forint — ha nem kap vállalati támogatást a vásárló. Ha kap, akkor már „csak” 60—70 ezer, ha munkásként kapja, s a vállalati kölcsön kiteszi a lakásárnak 20 százalékát, valamint a munkás a kijelölt települések egyikén lakik, akkor még további állami támogatást is kaphat. Kétszobás lakásra ez 80 ezer forint, induláskor pedig a kedvezményekkel csökkentett lakásárnak mindössze 10 százalékát kell befizetnie. (Ez a házgyárinál még mindig* 30—40 ezer forint.) A rendkívüli — ám a tanácsinál vagy a tanácsi értékesítésűnél még mindig előnytelenebb — kedvezmény a munkásnak, már aki elnyeri, nagy segítség, így érthető, hogy a mindegyik felsorolt feltétel egyben feszültségforrás is. Különbségek Jól megvilágítja ezt a következő példa. Martfűn, ahol a lakások jóval olcsóbbak, mint Szolnokon, M. H. cipőgyári munkással beszélgettem. — A szomszédom a közeli Hoki Állami Gazdaságban dolgozik. Ő megkapta a vállalati kölcsönt, így az állami támogatást is, én nem. Ő befizetett 19 ezret, én hatvankettőt. Neki a törlesztés 450 forint, én hatszázhúszat, fizetek. Még 34 évig, havonta. Hát érti ezt?! Munkás vagyok én is, egy helyen évek óta. A két lakás színre, szagra, centire egyforma! Most mit higgyek, hogy a szomszédom jobban lottózott?! E kérdést sokan feltehetik. Akik nem a kijelölt településeken laknak (igaz, bizonyos feltételek mellett újabban lehet kérni az „egyszeri kijelölés”-t), akiket kevésbé gazdag vállalattal szerencséltetett, a sors: (több Szolnok megyei vállalatnál a vállalati támogatásért is évekig kellett sorban állni); akik nem állami vállalatnál dolgoznak (a szolnoki regionális vízmű munkásai a szabályok szerint megkaphatják az állami támogatást, a vízügyi igazgatóság munkásai nem), és sorolhatnám még. A feszültségek olykor egy vállalaton belül is fellelhetők, mint a példában említett martfűi Tisza Cipőgyárban. Ott ugyanis (részben elfogadható indokokkal) csak az OTP-vásárláshoz nyújt kölcsönt a vállalat, a szövetkezetihez nem. Az egyszeri negyvenezer, és a havi csaknem 200 forintnyi különbség állami ajándéknak is felfogható. Másképp fogalmazva: az állami lakások elosztása és a vásárlási kedvezmények olyan jövedelemkiegészítéshez juttatnak családokat, amely ösztönző voltát teljesen elveszítené. Sőt. Mivel a nagy összegű állami támogatás és a többi kedvezmény elnyerésével, a vállalati kölcsönnel a dolgozó munkahelyéhez köti magát (erről szerződés is készül), inkább negatív ösztönzőként hat a lakáskölcsön, hiszen „nem neki kell emelni az órabérét, úgyis marad, a másiknak adjunk, nehogy elmenjen”. Eltűnik a támogatás Szolnokon a lakásszövetkezet egyik lakótelepén tavaly a hagyományos, tehát olcsóbb technológiával készült, az átlagnál valamivel nagyobb lakásokba szinte kizárólag értelmiségi családok költöztek. Az ugyanakkor átadott házgyári, tehát drágább szövetkezeti lakások új tulajdonosai viszont kilencven százalékban szerényebb jövedelmű munkáscsaládok. Lássuk a számokat. Egy 450 ezer forintba kerülő kétszobás lakásért a kétgyermekes munkáscsaládnak mindössze 31 ezer ezer forint kezdőpénzt kell fizetnie a munkáslakás-akció keretében. Ugyanezért a nem munkás, ha kap vállalati kölcsönt, csaknem hatvan, ha nem kap, akkor majd százezret fizet. Mivel a nyolcvanezer forintnyi állami támogatás a lakás árának immár alig 20 százaléka, a kedvezmény majdnem látszólagos. Mert igaz, hogy a munkás könnyebben juthat a lakáshoz, ám a havi törlesztés neki két okból is többe kerül, mint a nem házgyáriban lakónak. Egyrészt, mert lakása a hagyományos technológiával épült lakásénál nem nyolcvanezer forinttal (vagyis az állami támogatás öszszegével!) drágább, hanem legalább 100—120 ezerrel; másrészt, mert induláskor kevesebbet fizetett. Szolnokon a házgyári elemekből épült Csanádi körúti OTP- és szövetkezeti lakásokban — a helyi OTP-fiók felmérése szerint — 164 munkáscsalád átlagosan 828 forintot fizet havonta kölcsöntörlesztésként. Átlagosan, mert az ugyanitt lakó kétgyermekesek már kilencszáz forint felett törlesztenek. Az üzemeltetési díj 231, a felújítási alap 77, a meleg víz 74, a távfűtés télen 314 forint Havonta — villany, gáz nélkül, és a fűtésnek is a felét számolva — a törlesztés és a rezsi összesen ezerötszáz forint. Ugyanakkor e családok átlagos jövedelme havi 4800 forint. * Példáimat egyetlen megyéből vettem. Oka mindössze annyi, hogy meggyőződésem: így, közelből, a helyzet meggyőzőbben ábrázolható. Az ÉVM lakásigényekkel és azok kielégítésével foglalkozó vaskos tájékoztatója szerint azonban Szolnok nem tartozik a kivételes megyék közé. Trömböczky Péter HORIZONT Az USA külkereskedelme Az amerikai kormány adatai szerint az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegében márciusban 2,39 milliárd dollár öszszegű deficit mutatkozott. Az elmúlt hónapban az USA 12,39 milliárd dollár értékű árut, importált és 10 milliárd dollár értékűt exportált. Afrikai gazdasági program Nigéria fővárosában az Egyesült Nemzetek Afrikai Gazdasági Bizottságának (ECA) ülésszakán 22 afrikai ország és négy regionális szervezet képviselői az 1976—1981 közötti időszakra vonatkozó munkaprogram megvalósítását tárgyalják meg. Munkanélküliség az NSZK-ban A Deutsche Bundesbank elmúlt évről szóló jelentése megállapítja, hogy az országban mutatkozó nagyarányú munkanélküliség egyik oka a magas munkabérekben keresendő. Márciusban az NSZK-ban több mint egymillió 84 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Jugoszláv kőolajtermelés Jugoszláviában a főbb olajlelőhelyek évente átlag 3,5 millió tonna kőolajat adnak. Az 1976- tól 1980-ig szóló terv értelmében az ötéves terv végén egymillió tonnával kell növelni a kőolajtermelést. Brit idegenforgalom Tavaly soha nem látott mértékben rr.ött. Nagy-Britannia idegenforgalmi bevétele. Ugyanakkor erősen csökkent — a szigorú bérkorlátozások miatt — a külföldön nyaraló angolok száma. Ülést tartott a TOT Új típusú együttműködés, növekvő termelési kedv Csütörtökön a Gellért-szállóban ülésezett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amelynek 125 tagját a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán, tavaly decemberben választották meg. A testület első ülésén megjelent Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamit dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter- helyettes, Szabó István, a TOT elnöke megnyitójában köszöntötte az új tagokat, s külön is a társulások képviselőit. Az ülés napirendjén szerepelt a kongresszus határozatainak végrehajtására megalkotott, munkaprogram dr. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztésében, a szövetkezet tavalyi gazdálkodása, s az 1977 évi tervből adódó tennivalók. Lehoczki Mihály főtitkárhelyettes volt ennek a napirendnek az előadója. Az elmúlt év fejleményeihez tartozott, hogy gyarapodtak a termelési rendszerek és agráripari egyesülések, új típusú együttműködési formák jöttek létre. Zárszámadást 1651 mezőgazdasági szövetkezet — közülük 1470 termelőszövetkezet készített, ami annyit tesz, hogy 128-cal csökkent a téeszek, valamint 30-cal a szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások száma. A szövetkezeti bruttó jövedelem 1.9 milliárd forinttal, a nettó nyereség pedig 2.6 milliárd forinttal csökkent 1976-ban, a szövetkezetek pénzügyi helyzete a korábbinál feszítettebb lett. A bérek utáni jövedelemadózási kötelezettség nem ösztönzött az alacsonyabb jövedelmezőségű, többnyire munkaigényes ágazatokban a termelés növelésére. A szövetkezetek jelentős részében már az idei forrásokat, is terhelő kötelezettségek is vannak. Az idei tervek — s ez új vonása a szövetkezeti mozgalomnak — már a zárszámadással egy időben elkészültek. Van egy-két olyan pontja a terveknek, ami nem egyezik a népgazdasági igényekkel, így a szövetkezetek csaknem 170 ezer hektárral kevesebb kukoricát szándékoznak elvetni, mint amennyivel a központi előirányzat számol. Ez félmillió tonna kukoricának felel meg, márpedig ez a növény minden külföldi piacon jól értékesíthető. Kedvező, hogy a szövetkezetek 15 milliárd forintot meghaladó beruházást kívánnak megvalósítani, ami 8,3 százalékkal több a központi előirányzatnál. Gépek vásárlására viszont 7.5 milliárd forintot irányoztak elő, ami 17 százalékkal alacsonyabb a központi elképzeléseknél. A beruházási kedv kiváltképpen az építkezésekben növekszik: a 6.7 milliárd forintra rúgó építésberuházási szándék 65 százalékkal több az előirányzottnál. A szövetkezetek 11,3 százalékkal tervezik növelni termelésüket, mégpedig 8,9 százalékal bővülő termelési költségekkel. A vitában felszólalt Kovács Antal, az MSZMP KIB osztályvezetője, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. K. N.