Magyar Hírlap, 1977. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
KÜLFÖLDI LAPOKBÓL _ _ _ A különböző or*1 Pbl M 1i ftl .szagok kölcsönös 111 O P 14n érdekeinek mérlege — így jellemzi a belgrádi előkészítő tanácskozáson elfogadott dokumentumot Vaszilij Zsuravszkij, a moszkvai Pravda belgrádi tudósítója, a lap szombati számában. Az elfogadott dokumentum jó alapul szolgál az október 4-én, a jugoszláv fővárosban, megnyíló találkozóhoz — írja Zsuravszkij, s a továbbiakban emlékeztet rá: a Szovjetunió, mint a történelmi helsinki fórum kezdeményezője, példát mutat a záródokumentum tételei következetes végrehajtásában, változatlanul, szilárdan az államközi kapcsolatok fejlesztésének folytatása és elmélyítése mellett van. A most befejeződött előkészítő szakaszban mind keleti, mind nyugati részről sok képviselő fejezte ki érdekeltségét a közelgő őszi találkozó konstruktív munkájában. Ha kivétel nélkül, valóban minden részvevőt ilyen magatartás vezérel, akkor a belgrádi találkozó kétségtelenül újabb nagy hozzájárulás lesz az európai politikai légkör megjavulásához, az államközi kapcsolatoknak a szuverén egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozása— egyszóval a záródokumentum alapelvei szigorú betartása talpján történő fejlődéséhez, npflBAfl rendezés ádáz ellenségei — Carter elnök révén az izraeli miniszterelnökre is ráteszik kezüket. Az athéni polgári ellenzéki napilap Négy rendkívül fontos támaszpont című cikkében Irtat Szuda, Irakláh, Elliniko, Nea Makri — eddig kizárólagosan amerikai támaszpontok voltak, amelyek a minap parafáit, s a parlament és a kongresszus által is , megszavazott egyezmény szerint immár „görögök” lesznek. Azért használjuk az idézőjelet, mert berendezéseik megmaradnak, és változatlanul az amerikai''. fegyveres erők fogják használni őket a Földközi-tenger keleti medencéjében. Csupán parancsnokaik lesznek görögök. A görög parancsnokoknak éppen akkora hatáskörük lesz, mint amerikai elődeiknek voltak, s így nemzeti önérzetük minden bizonnyal nem fog csorbát szenvedni. Csakhogy mindegyik stratégiai és taktikai támaszponton vannak olyan berendezések, amelyekkel csak a Pentagon magas rangú megbízottai rendelkeznek. Ezeknek jogukban áll az Egyesült Államok elnökét ejnek idején is felébreszteni és jóváhagyását kérni ilyen, vagy olyan parancs kiadásához. Így tehát nevetségesek az olyan kijelentések, hogy egy támaszpont parancsnoka — legyen az akár amerikai, akár görög —, rendelkezik az ott elhelyezett fegyverzettel. Ez talán még szerencse, hiszen az emberiségre nézve annál jobb, minél kevesebb kéz nyomhatja meg a „gombot". Mexikó, 1977 (II.) Az elnök és a gitár húrjai A MEXIKÓI EMBER humora a közutakon is jelen vám. Az agyonszíneztett kamionok — helybeli nevükön: „materialisták”, mivel a caimión szót az autóbuszra használják — hátulsó részén szántó kivétel nélkül olvasható egy-egy mondás. Szelemességben, és aktualitásban a pálmát bizonyára az a kivénhedt masina viszi el, amelyről a hegyi kapaszkodókon bocsánat kérőleg leolvasható: „Dollár ugyan nem vagyok, de emelkedem ..." Míg a dollár a mexikói pénznemhez képest valóban emelkedik, az egykor seáklasszilárdnak tartott peso csak „lebeg”. 1976 szeptembere óta a pénzt kétszer értékelték le. Jorge Aymami, a haladó El Dia című független napilap főszerkesztője úgy vélekedik, hogy Mexikó a századelő — a forradalom — óta nem volt ilyen nehéz gazdasági és politikai helyzetben. A peso megrendülése ennek csak egyik jele. Súlyos a helyzet a vidéken, az elégedetlen föld nélküli parasztok között, s nem kevésbé a városokban, ahol a munkanélküliség 20—25 százalék körül mozog. S a világ egyik legmagasabb születési arányszámát felmutató Mexikóban évente 750 ezer fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. Az okok összetettek: Echevarria elnöksége alatt nagyarányú iparfejlesztési program kezdődött, amely hatalmas költségeket emésztett fel rendkívül rövid idő alatt. Részint az életszínvonal rovására, részint hitelekből sikerült kialakítani olyan grandiózus vállalkozásokat, mint az olajipar, a petrolkémia vagy a nehézipar. Echeverría terveinek kivitelezése azonban egybeesett a világgazdaság válságával: a külföldi eladósodás mértéke mandátuma lejártakor elérte a 23 milliárd dollárt. ECHEVERRÍA ÁLLAMI SZEKTORT ERŐSÍTŐ tervei természetszerűleg a hazai tőke heves ellenállásába ütköztek. A spekulánsok kimenekítették a pénzt, s nem voltak hajlandók befektetni, pedig az egyetlen hasznos dolog, amit a magántőke tesz Mexikónak, az csupán munkaalkalmak teremtése. Polgári közgazdászok, a szabadverseny lelkes hívei is elszörnyednek olyan mutatók hallatán, amilyeneket Jorge Aymanni említ. Kétszer is megkérem, hogy a félreértések elkerülésére ismételje meg a számokat: az állami vagy állami részvétellel működő ipar (mintegy 600 vállalat) adja a befolyó adók 60 százalékát. A költségvetés hiányzó 40 százalékát zömmel hitelekből fedezik, s az ország gazdaságának, túlnyomó részét kitevő magántőke csupán 6 (!) százalékot adózik. Adózási fegyelem ? A pénzügyi szakértő ismerősöm szerint olyan magánvállalkozás nincs is talán, amely ne venné igénybe a számtalan könyvelési ügynökség jószolgálatait Egy francia vagy — honribile diktu — akár amerikai típusú jövedelemadó-rendszer bevezetése miatt talán még fel is lázadna a mexikói polgárság. Aymamí, az újságíró tömörebben fogalmaz: a nemzeti burzsoáziát, amelyet ez az állam létrehozott, ma már akkorára nőtt, hogy az államgépezet egészséges működését akadályozza. És López Portillo legégetőbb feladata e pillanatban éppen az, hogy kényszerűen megnyerje a stabilizációhoz a saját érdekeit is felismerni képtelen, elkényeztetett hazai tőkét. A MARIACHI GITÁROSOK hangszerén hat húr van; López Borillónak ebtől jóval több húron kell játszania. Miközben a tőke megnyugtatására kormányába bevett a konzervatívokkal rokonszenvező minisztereket, ügyelnie kellett arra is, hogy a heterogén kormánypárt, a PRI (Intézményes Forradalmi Párt) egyéb áramlatait is kielégítse. Az elnök számára az egyik legnehezebbre hangszerelt mutatvány kétségkívül a „Sonorai kérdés" volt, így, nagy betűvel, ahogyan hónapok óta fogalommá kinőve magát, szerepel a mexikói sajtóban. A sonorai ügy tavaly kezdődött: Echeverría egyik utolsó intézkedéseként — az időzítés okait ma már nehéz lenne kibogozni — elnöksége legutolsó napján földet osztott. Kereken egymillió acre, azaz 460 ezer hektár kisajátított földet adtak át a braceróknak, a földtelen summásoknak. Az intézkedés hatására spontán földfoglalások kezdődtek az ország több vidékén. Sononában pedig, ahol az előző elnök novemberben osztott földet, a középparasztság, majd a nagybirtok is ellenakcióba lendült. Az ügy ódiuma López Portillo nyakába szakadt, vagy visszaveszi a nincstelenekből a földet, amelynek igazságos szétosztását már az 1917-es alkotmány is szorgalmazza, s ezzel kirobbantja a négymillió földtelen paraszt elégedetlenségét, vagy megkísérli lecsitítaná a birtokosok háborgó kedélyeit. A sokáig hallgatag elnök májusban Sonorába ment, és salamoni döntést hozott: a földeket vissza nem veszik, de az állam jelentős kártalanítást fizet az egykori tulajdonosoknak. SONORA EGYIK PARADOXONA — amely jelzi az országos helyzetet is — az, hogy a szemben álló felek jószerivel ugyanahhoz a párthoz, a hivatalos PRI-hez tartoznak. Nem nehéz átgondolni, hogy e nagyon is egyedi egypártrendszer, az ellentmondásos nevű Intézményes Forradalom Pártjának hatalmi monopóliuma mennyi buktatót rejt magában. A Partido Revoluciionario Institucionialnak, amelynek elődje 1929-ben jött létre Nemzeti Forradalmi Párt néven, 250 kisebb pártból, alapításakor kétségkívül volt létjogosultsága. Alvaro Obregón akkori köztársasági elnök a mexikói forradalmat követő zűrzavaros időknek akart véget vetni: a sokszor ellentétes nézetű forradalmárok megbékítésének eszköze lett az egységes párt. Kezdetben a PRI-ben külön szektorok képviselték a munkásságot, a parasztokat, a középpolgárságot és a hadsereget. Mint Jorge Aymamní mondja: a népfront, vagyis laza koalíció jellegű egypárt lehetővé tette Mexikóban a korábbi véres belharcok lehetőségének felszámolását. ,. A „mindenkit, egy tető alá” elve azonban-"úgy tűnik— túlélte magát: a PRI-ben ma már annyi, s oly mértékben szembenálló tendencia létezik, hogy gyógymódként csupán a tervbe vett politikai refom, a többpártrendszer bevezetése kínálkozik. A POLITIKAI REFORM keretében már szervezi sorat az eddig megosztott és gyenge baloldal: két hónapja jelenítették be Mexikóban, hogy öt haladó párt — köztük a Mexikói KP — a Mexikói Munkásosztály Egyesült Pártja néven szövetségre lép. Öt és fél éve van a pártszövetségnek, hogy rendezze sorait a következő választásokig, s ugyanannyi ideje van a csöppet sem irigylésre méltó helyzetben levő López . Porti 1rónak arra, hogy rendezze a feszítő gazdasági és politikai kérdéseket, versenyképessé tegye a ma még monopolhelyzetet élvező kormánypártot... Major László Földet vissza nem adunk! — mexikói módra rfrö nyvTO-1‘) 2 1977. AUGUSZTUS 7. VASÁRNAP NEMZETKÖZI POLITIKA MAAGYOR Hírlap HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ 1. BELGRÁD: Befejezte munkáját az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácskozása. A részt vevő 35 állam küldöttsége elfogadta az őszi találkozó idejét, napi- és munkarendjét rögzítő határozatokat. Az őszi találkozó október 4-én kezdődik. 2. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a héten a Krímben találkozott Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával. Tudor Zsivkov, a BKP KB első titkára tegnap a Krímbe érkezett. 3. WASHINGTON: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hétfőn elindult tíznapos közelkeleti körútjára. Eddig 4 ország — Egyiptom, Líbia, Szíria, Jordánia — vezetőivel tárgyalt a közelkeleti helyzetről, a genfi értekezlet összehívásának lehetőségeiről. 4. ADDISZ ABEBA: Etiópia az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa rendkívüli értekezletének azonnali összehívását kérte az ország ellen elkövetett Szomáliai agresszió kivizsgálására. 5. NICOSIA: Szerdán elhunyt Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Az új elnök megválasztásának időpontját szeptember 10-re tűzték ki. 6. KUALA LUMPUR: Malaysiában tartották meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) öt tagországának csúcsértekezletét. Beutazások, segélyek Amerikai törvényjavaslatok (TASZSZ) Az Egyesült Államok törvényhozása hosszas huzavona után az elnök elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely enyhíti a Szovjetunió és a szocialista országok szakszervezeti személyiségeinek beutazását korlátozó eddigi rendelkezéseket. Mint ismeretes, Washington hivatalosan nem ad beutazási engedélyt „kommunistáknak, marxistáknak és hasonló meggyőződésű személyeknek”, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya, a Helsinkiben elfogadott záróokmány aláírásával kötelezte magát az állami intézmények, a társadalmi és nem kormányszervezetek közötti érintkezések fejlesztésének előmozdítására. A külügyminisztérium a beutazási engedélyek elbírálásához minden esetben kikérte az AFLACIO véleményét, amely ellenezte és ellenzi az érintkezést a szocialista országokkal. A fent említett módosítás — az amerikai sajtó véleménye szerint — aligha jelenti a gyakorlat megváltoztatását. Az enyhülés és a népek közötti megértés javulásának ellenfelei, a többi között a jobboldali szakszervezetek, nem tették le a fegyvert igyekeznek meggátolni a diszkriminációs korlátozások megszüntetését. (Reuter) Az amerikai szenátus pénteken törvényjavaslatot szavazott meg. Ez felhatalmazza a Nemzetközi Fejlesztési Bankot, a Világbankot és más nemzetközi szervezeteket, hogy kölcsönt folyósítsanak többek között hét olyan országnak is, amelynek az Egyesült Államok nem hajlandó közvetlen segélyt folyósítani. A törvényjavaslathoz a képviselőház olyan kiegészítést csatolt, amelynek értelmében Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Uganda, Angola, Mozambik és Kuba nem részesülhetett volna segélyben, a szenátusi szavazás azonban ezt a módosítást elvetette. Új elnöke lesz Argentínának? (AFP) Az argentínai katonai junta annak lehetőségét tanulmányozza, hogy olyan elnököt jelöl, aki nem lenne a három haderőnem valamelyikének a főparancsnoka — közölte Orlando Agosti dandártábornok, az argentínai légierők főparancsnoka a közelmúltban egy Buenos Aires-i hetilapnak adott nyilatkozatában. A dandártábornok kifejtette, hogy Jorge Videlát, a hadsereg főparancsnokát, rendkívüli körülmények között jelöliték ki köztársasági elnöknek, s minthogy e körülmények már nem állnak fenn, a következő, államfő magas rangú katonatiszt lesz, de nem valamelyik haderőnem főparancsnoka. Az új elnök így minden idejét és energiáját feladatának tudja majd szentelni. Dél-jemeni szervek barátságtalan lépése (TASZSZ) A Jemeni Arab Köztársaság hivatalos szervei minden alap nélkül felkérték a TASZSZ szovjet hírügynökség szanaai tudósítóját, hogy hagyja el az országot. A hivatalos jemeni képviselő, amikor a döntés alapjául szolgáló okok tisztázására kérték fel, azt mondotta, hogy előtte „nem ismeretesek az ügy részletei”. A jemeni vezetőségnek ez a lépése barátságtalan jellegű, és nyilvánvalóan olyan erők nyomására történt, amelyek kárt kívánnak okozni a jemeni--szovjet kapcsolatoknak. A TASZSZ, sajnálkozását kifejezve a jemeni hatóságok lépése fölött, kénytelen volt bezáratn a tudósítói irodáját Szánabban.