Magyar Hírlap, 1977. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

KÜLFÖLDI LAPOKBÓL _ _ _ A különböző or­­*1 Pbl M 1i ftl .szagok kölcsönös 111 O P 14n érdekeinek mér­lege — így jel­lemzi a belgrádi előkészítő tanácsko­záson elfogadott dokumentumot Va­­szilij Zsuravszkij, a moszkvai Pravda belgrádi tudósítója, a lap szombati számában. Az elfogadott dokumentum jó alapul szolgál az október 4-én, a jugoszláv fővárosban, megnyíló találkozóhoz — írja Zsuravszkij, s a továbbiakban emlékeztet rá: a Szovjetunió, mint a történelmi helsinki fórum kezdeményezője, példát mutat a záródokumentum tételei következetes végrehajtá­sában, változatlanul, szilárdan az államközi kapcsolatok fejleszté­sének folytatása és elmélyítése mellett van. A most befejeződött előkészítő szakaszban mind keleti, mind nyugati részről sok képviselő fe­jezte ki érdekeltségét a közelgő őszi találkozó konstruktív mun­kájában. Ha kivétel nélkül, való­ban minden részvevőt ilyen ma­gatartás vezérel, akkor a belgrá­di találkozó kétségtelenül újabb nagy hozzájárulás lesz az euró­pai politikai légkör meg­javulásá­hoz, az államközi kapcsolatoknak a szuverén egyenlőség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás­a— egyszóval a záródokumentum alapelvei szigorú betartása t­alpján történő fejlődéséhez, npflBAfl rendezés ádáz ellenségei — Carter elnök révén az izraeli miniszterelnök­re is ráteszik kezüket. Az athéni polgári ellenzéki napilap Négy rendkívül fontos támaszpont című cikkében Irtat Szuda, Irakláh, Elliniko, Nea Makri — eddig kizárólagosan amerikai támaszpontok voltak, amelyek a­ minap parafáit, s a parlament és a kongresszus által is , megszavazott egyezmény sze­rint immár „görögök” lesznek. Azért használjuk az­ idézőjelet, mert berendezéseik megmarad­nak, és változatlanul az ameri­kai''. fegyveres erők fogják hasz­nálni őket a Földközi-tenger ke­leti medencéjében. Csupán pa­rancsnokaik lesznek görögök. A görög parancsnokoknak éppen akkora hatáskörük lesz, mint amerikai elődeiknek voltak, s így nemzeti önérzetük minden bi­zonnyal nem fog csorbát szen­vedni. Csakhogy mindegyik stratégiai és taktikai támaszponton vannak olyan berendezések, amely­ekkel csak a Pentagon magas rangú megbízottai rendelkeznek. Ezek­nek jogukban áll az Egyesült Ál­lamok elnökét ejnek idején is felébreszteni és jóváhagyását kér­ni ilyen, vagy olyan parancs ki­adásához. Így tehát nevetségesek az olyan kijelentések, hogy egy támasz­pont parancsnoka — legyen az akár amerikai, akár görög —, rendelkezik az ott­ elhelyezett fegyverzettel. Ez talán még sze­rencse, hiszen az emberiségre nézve annál jobb, minél keve­sebb kéz nyomhatja meg a „gom­bot". Mexikó, 1977 (II.) Az elnök és a gitár húrjai A MEXIKÓI EMBER humora a közutakon is jelen vám. Az agyonszíneztett kamionok — helybeli nevükön: „materialis­ták”, mivel a caimión szót az autóbuszra használják —­ hátulsó részén szántó kivétel nélkül ol­vasható egy-egy mondás. Szele­­mességben, és aktualitásban a pálmát bizonyára az a kivénhedt masina viszi el, amelyről a he­gyi kapaszkodókon bocsánat ké­ről­eg leolvasható: „Dollár ugyan nem vagyok, de emelkedem ..." Míg a dollár a mexikói pénz­nemhez képest valóban emelke­dik, az egykor seáklasszilárdnak tartott peso csak „lebeg”. 1976 szeptembere óta a pénzt kétszer értékelték le. Jorge Ay­mami, a haladó El Dia című független napilap főszerkesztője úgy véle­kedik, hogy Mexikó a századelő — a forradalom — óta nem volt ilyen nehéz gazdasági és politi­kai helyzetben. A peso megren­dülése ennek csak egyik jele. Súlyos a helyzet a vidéken, az elé­gedetlen föld nélküli parasztok között, s nem kevésbé a váro­sokban, ahol a munkanélküliség 20—25 százalék körül mozog. S a világ egyik legmagasabb szüle­tési arányszámát felmutató Me­xikóban évente 750 ezer fiatal je­lenik meg a munkaerőpiacon. Az okok összetettek: Echevar­ria elnöksége alatt nagyarányú iparfejlesztési program kezdő­dött, amely hatalmas költségeket emésztett fel rendkívül rövid idő alatt. Részint az életszínvo­nal rovására, részint hitelekből sikerült kialakítani olyan gran­diózus vállalkozásokat, mint az olajipar, a petrolkémia vagy a nehézipar. Echeverría terveinek kivitelezése azonban egybeesett a világgazdaság válságával: a kül­földi eladósodás mértéke man­dátuma lejártakor elérte a 23 milliárd dollárt. ECHEVERRÍA ÁLLAMI SZEK­TORT ERŐSÍTŐ tervei termé­szetszerűleg a hazai tőke heves ellenállásába ütköztek. A speku­lánsok kimenekítették a pénzt, s nem voltak hajlandók befektet­ni, pedig az egyetlen hasznos do­log, amit a magántőke tesz Me­xikónak, az csupán munkaalkal­mak teremtése. Polgári közgaz­dászok, a szabadverseny lelkes hívei is el­szörnyednek olyan mutatók hallatán, amilyeneket Jorge Aymanni említ. Kétszer is megkérem, hogy a félreértések elkerülésére ismételje meg a szá­mokat: az állami vagy állami részvétellel működő ipar (mint­egy 600 vállalat) adja a befolyó adók 60 százalékát. A költségve­tés hiányzó 40 százalékát zöm­mel hitelekből fedezik, s az or­szág gazdaságának, túlnyomó ré­szét kitevő magántőke csupán 6 (!) százalékot adózik. Adózási fegyelem ? A pénzügyi szakértő ismerősöm szerint olyan magán­­vállalkozás nincs is talán, amely ne venné igénybe a számtalan könyvelési ügynökség jószolgála­­tait Egy francia vagy — honri­­bile dik­tu — akár amerikai tí­pusú jövedelemadó-rendszer be­vezetése miatt talán még fel is lázadna­­ a mexikói polgárság. Aymamí,­­ az újságíró tömöreb­ben fogalmaz: a nemzeti bur­zsoáziát, amelyet ez az állam lét­rehozott, ma már akkorára nőtt, hogy az államgépezet egészséges működését akadályozza. És Ló­pez Portillo legégetőbb feladata e pillanatban éppen az, hogy kényszerűen megnyerje a stabi­lizációhoz a saját érdekeit is fel­ismerni képtele­n, elkényeztetett hazai tőkét. A MARIACHI GITÁROSOK hangszerén hat húr van;­ López Bor­­ill­ónak ebtől jóval több hú­ron kell játszania. Miközben a tőke megnyugtatására kormá­nyába bevett a konzervatívokkal rokonszenvező minisztereket, ügyelnie kellett arra is, hogy a heterogén kormánypárt, a PRI (Intézményes Forradalmi Párt) egyéb áramlatait is kielégítse. Az elnök számára az egyik legnehe­zebbre hangszerelt mutatvány kétségkívül a „Sonorai kérdés" volt, így, nagy betűvel, ahogyan hónapok óta fogalommá kinőve magát, szerepel a mexikói saj­tóban. A sonorai ügy tavaly kezdő­dött: Echeverría egyik utolsó in­tézkedéseként — az időzítés okait ma már nehéz lenne kibo­gozni — elnöksége legutolsó nap­ján földet osztott. Kereken egy­millió acre, azaz 460 ezer hektár kisajátított földet adtak át a­­ braceróknak, a földtelen summá­­soknak. Az intézkedés hatására spontán földfoglalások kezdőd­tek az ország több vidékén. So­­nonában pedig, ahol az előző el­nök novemberben osztott földet, a középparas­ztság, majd a nagy­birtok is ellenakcióba lendült. Az ügy ódiuma López Portillo nyakába szakadt, vagy visszave­szi a nincstelenekből a földet, amelynek igazságos szétosztását már az 1917-es alkotmány is szorgalmazza, s ezzel kirobbant­ja a négymillió földtelen paraszt elégedetlenségét, vagy megkísérli lecsitítaná a birtokosok háborgó kedélyeit. A sokáig hallgatag el­nök májusban Sonorá­ba ment, és salamoni döntést hozott: a föl­deket vissza nem veszik, de az állam jelentős kártalanítást fizet az egykori tulajdonosoknak. SONORA EGYIK PARADO­­XONA — amely jelzi az orszá­gos helyzetet is — az, hogy a szemben álló felek jószerivel ugyanahhoz a párthoz, a hiva­talos PRI-hez tartoznak. Nem ne­héz átgondolni, hogy e nagyon is egyedi egypártrendszer, az el­lentmondásos nevű Intézményes Forradalom Pártjának hatalmi monopóliuma mennyi buktatót rejt magában. A Partido Revoluciionario Ins­­titucionialnak, amelynek elődje 1929-ben jött létre Nemzeti For­radalmi Párt néven, 250 kisebb pártból, alapításakor kétségkívül volt létjogosultsága. Alvaro Ob­­regón akkori köztársasági elnök a mexikói forradalmat követő zűrzavaros időknek akart véget vetni: a sokszor ellentétes néz­e­­tű forradalmárok megbékítésé­nek eszköze lett az egységes párt. Kezdetben a PRI-­ben külön szektorok képviselték a munkás­ságot, a parasztokat, a középpol­gárságot és a hadsereget. Mint Jorge Aymamní mondja: a nép­front, vagyis laza koalíció jelle­gű egypárt lehetővé tette Mexi­kóban a korábbi véres belharcok lehetőségének felszámolását. ,. A „mindenkit, egy tető­ alá” el­ve azonban­­-"úgy tűnik­­— túl­élte magát: a PRI-ben ma már annyi, s oly mértékben szemben­álló tendencia létezik, hogy gyógymódként csupán a tervbe vett politikai refom­, a több­pártrendszer bevezetése kínálko­zik. A POLITIKAI REFORM kere­tében már szervezi sorat az ed­dig megosztott és gyenge balol­dal: két hónapja jelenítették­ be Mexikóban, hogy öt haladó párt — köztük a Mexikói KP — a Mexikói Munkásosztály Egyesült Pártja néven szövetségre lép. Öt és fél éve van a pártszövetség­nek, hogy rendezze sorait a kö­vetkező választásokig, s ugyan­annyi ideje van a csöppet sem irigylésre méltó helyzetben levő López . Porti 1r­ónak arra, hogy rendezze a feszítő gazdasági és politikai kérdéseket, versenyké­pessé tegye a ma még monopol­­helyzetet élvező kormánypár­tot... Major László Földet vissza nem adunk! — mexikói módra rfrö nyvTO-1‘) 2 1977. AUGUSZTUS 7. VASÁRNAP NEMZETKÖZI POLITIKA MAAGYOR Hírlap HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ 1. BELGRÁD: Befejezte mun­káját az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési ta­lálkozó előkészítő tanácskozása. A részt vevő 35 állam küldöttsé­ge elfogadta az őszi találkozó idejét, napi- és munkarendjét rögzítő határozatokat. Az őszi ta­lálkozó október 4-én kezdődik. 2. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke a héten a Krímben találko­zott Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárá­val. Tudor Zsivkov, a BKP KB első titkára tegnap a Krímbe ér­kezett. 3. WASHINGTON: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hétfőn elindult tíznapos közel­­keleti körútjára. Eddig 4 ország — Egyiptom, Líbia, Szíria, Jordánia — vezetőivel tárgyalt a közel­­keleti helyzetről, a genfi érte­kezlet összehívásának lehetősé­geiről. 4. ADDISZ ABEBA: Etió­pia az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa rendkívüli ér­tekezletének azonnali összehívá­sát kérte az ország ellen elkö­vetett Szomáliai agresszió kivizs­gálására. 5. NICOSIA: Szerdán elhunyt Makariosz érsek, a Cip­rusi Köztársaság elnöke. Az új elnök megválasztásának időpont­ját szeptember 10-re tűzték ki. 6. KUALA LUMPUR: Malaysiában tartották meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) öt tagországának csúcsértekezle­tét. Beutazások, segélyek Amerikai törvényjavaslatok (TASZSZ) Az­ Egyesült Álla­mok törvényhozása hosszas huza­vona után az elnök elé terjesz­tette azt a tör­vény­javaslatot, amely enyhíti a Szovjetunió és a szocialista országok szakszerve­zeti személyiségeinek beutazását korlátozó eddigi rendelkezéseket. Mint ismeretes, Washington hi­vatalosan nem ad beutazási en­gedélyt „kommunistáknak, mar­xistáknak és hasonló meggyőző­désű személyeknek”, annak elle­nére, hogy az Egyesült Államok kormánya, a Helsinkiben elfoga­dott záróokmány aláírásával kö­telezte magát az állami intézmé­nyek, a társadalmi és nem­ kor­mányszervezetek közötti érintke­zések fejlesztésének előmozdítá­sára. A külügyminisztérium a be­utazási engedélyek elbírálásához minden esetben kikérte az AFLA­CIO véleményét, amely ellenez­te és ellenzi az érintkezést a szo­cialista országokkal. A fent említett módosítás — az amerikai sajtó véleménye sze­rint — aligha jelenti a gyakor­lat megváltoztatását. Az enyhü­lés és a népek közötti megértés javulásának ellenfelei, a többi között a jobboldali szakszerve­zetek, nem tették le a fegyvert igyekeznek meggátolni a diszkri­minációs korlátozások megszün­tetésé­t. (Reuter) Az amerikai szenátus pénteken törvényjavaslatot sza­vazott­ meg. Ez felhatalmazza a Nemzetközi Fejlesztési Bankot, a Világbankot és más nemzetközi szervezeteket, hogy kölcsönt fo­lyósítsanak többek között hét olyan országnak is, amelynek az Egyesült Államok nem hajlandó közvetlen segélyt folyósítani. A törvényjavaslathoz a képviselő­­ház olyan kiegészítést csatolt, amelynek értelmében Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Uganda, An­gola, Mozambik és Kuba nem részesülhetett volna segélyben, a szenátusi szavazás azonban ezt a módosítást elvetette. Új elnöke lesz Argentínának? (AFP) Az argentínai katonai junta annak lehetőségét tanul­mányozza, hogy olyan elnököt jelöl, aki nem lenne a három haderőnem valamelyikének a fő­­parancsnoka — közölte Orlando Agosti dandártábornok, az ar­gentínai légierők főparancsnoka a­­ közelmúltban egy Buenos Aires-i hetilapnak adott nyilat­kozatában. A dandártábornok kifejtette, hogy Jorge V­idelát, a hadsereg főparancsnokát, rendkívüli kö­rülmények között jelöliték ki köz­­társasági elnöknek, s minthogy e körülmények már nem állnak fenn, a következő, államfő ma­gas rangú katonatiszt lesz, de nem valamelyik haderőnem főpa­rancsnoka. Az új elnök így min­den idejét és energiáját felada­tának tudja majd szentelni. Dél-jemeni szervek barátságtalan lépése (TASZSZ) A Jemeni Arab Köztársaság hivatalos szervei minden alap nélkül felkérték a TASZSZ szovjet hírügynökség szanaai tudósítóját, hogy hagyja el az országot. A hivatalos je­meni képviselő, amikor a dön­tés alapjául szolgáló okok tisz­tázására kérték fel, azt mondot­ta, hogy előtte „nem ismeretesek az ügy részletei”. A jemeni vezetőségnek ez a lé­pése barátságtalan jellegű, és nyilvánvalóan olyan erők nyo­mására történt, amelyek kárt kí­vánnak okozni a jemeni--szovjet kapcsolatoknak. A TASZSZ, sajnálkozását kife­jezve a jemeni hatóságok lépése fölött, kénytelen volt bezáratn­ a tudósítói irodáját Szán­abban.

Next