Magyar Hírlap, 1977. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-21 / 248. szám
Magyar HírlapX1IX- V ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1977. október 21, péntek 9 Szeretünk ünnepelni. Sokszor még akkor is, ha különösebb ok nem kínálkozik rá. A józsefvárosi ifjúsági napok rendezvénysorozattól egészen a szegedi ünnepi hetekig húzódik a széles skála. Szerencsére mind kevesebb az öncélú magamutogatás. Ehelyett mindinkább valamilyen eredményt akarnak megmutatni országnak-világnak, s egy kicsit mérleget is kívánnak készíteni, mondván: lássuk, mire jutottunk az elmúlt hónapok, évek alatt. Mindez akkor jutott eszünkbe, amikor a Ceglédi Városi Tanács V. B. reprezentatív kis füzetecskéjét lapogtattuk. A néhány oldalas könyvecske a Ceglédi ősz ’77 címet viseli. S nem csupán a nyomdai munka igényes, a füzet tartalma is az. Hírül adják Cegléd város vezetői, hogy az idén ismét sor kerül a város kulturális életének kiemelkedő eseményére, a kétévenként megtartott őszi rendezvénysorozatra A programok összeállításánál az a cél vezette a szervezőket, hogy a város lakói és az odalátogatók megismerjék a nagy alföldi település hagyományait, gazdasági, tudományos és művészeti eredményeit. Okosan, szépen ünnepelnek az idén Cegléden, hiszen programjukban környezetvédelem és várospolitikai fórum, sportesemény és gyermekrajz-kiállítás egyaránt szerepel. Nem lesz a városnak egyetlen olyan polgára sem, aki ne találna rá az érdeklődési körének megfelelő eseményre: részt vehetnek a ceglédiek és a vendégek politikai fórumokon, hangversenyeken, kiállításokon is. Az idei ősz azért is fontos a város életében, mert egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával, így a rendezvénysorozatban jelentős helyet foglalnak el a megemlékezéssel kapcsolatos események. K.L. Az NDK eisenachi autógyárának dolgozói luxuskivitelű tartozékokkal szerelték fel a Magyarországra szállított 100 000 Wartburg gépkocsit. A jubileumi 353 W de Luxe típusú, tolótetős, ZT 95—95 rendszámú autó kulcsait a Merkur Vállalat csepeli telepén — a gyártóüzem, az érdekelt NDK-beli és hazai kereskedelmi szervek képviselőinek jelenlétében — csütörtökön ünnepélyesen adta át Szalai Lajosnak, a győri Rába Vagon- és Gépgyár műszerészének Csűri István vezérigazgató. A Wartburgok magyarországi szállítása 20 évvel ezelőtt kezdődött. Az első évben mindössze 200 kocsi jött, akkor még egyetlen fajtája e típusnak. Az idén ötféle Wartburgot importálunk, s a mai napig 14 000-et át is adtak belőlük a megrendelőknek. A jubileum alkalmából a Wartburg-gyár termékeinek magyarországi értékesítésében érdekelt hazai és NDK-beli vállalatok szocialista együttműködési szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében tovább kívánja növelni a Wartburgok importját, javítják a pótalkatrészellátást, és emelik a garanciális szolgáltatások színvonalát . A százezredik Wartburg A Merkúr csepeli telepe Tovább tart a kellemes őszi idő Kontinensünkön, Közép-Európa keleti széléig csendes, száraz, a nap legnagyobb részében párás, sokfelé ködös az idő. A Szovjetunió európai területe felett viszont — az erős ciklonális örvény hatására — északi széllel, hideg, sarkvidéki eredetű levegő áramlik Ukrajna felé. Nyomában a legmagasabb nappali hőmérsékletként csak nulla és mínusz 5, az éjszakai minimumként pedig mínusz 2, mínusz 8 fokot mértek, s mindezt, rövidebb-hosszabb ideig tartó havazások is kísérik. Az átlagosnál némileg hidegebb éjszakák és melegebb nappalok jellemzik időjárásunkat, s, amint az Országos Meteorológiai Szolgálatnál elmondták, a következő héten is a mostanihoz hasonló száraz, napos, kellemes őszi idő elé tekinthetünk. A nyugodalmas, derűs időszaknakaz oka, hogy ilyenkor, október derekán, a tenger és a szárazföld közötti hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődik, s nem kell már számolni a tenger felől hideg levegő beáramlásával, így most egész, Közép-Európában a mienkhez hasonló időjárás alakult ki. Az is jellemzője a helyzetnek, hogy gyakori a hajnali ködképződés. A meteorológusok továbbra is „derűlátóak”. Az előrejelzés szerint a hét végén kellemes kirándulóidőre számíthatunk, napsütéssel, s 20 fok körüli langyos meleggel. Jelentős mennyiségű csapadék (legalább 5 milliméter) az országban sehol sem lesz. Ma estig főleg az ország nyugati felében lesz éjszakai és hajnali ködképződés, ennek feloszlása után száraz, napos időre van kilátás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, a legmagasabb nappali általában 15 fok körül, a tartósan ködös helyeken kevéssel sa fok felett várható. A Duna vízállása Budapesten tegnap 148 centiméter volt. Felzúdultak a lakók Váróterem a telefonközpontban Hogy mikor lesz végre telefon a XVI. kerületi centenáriumi lakótelep lakásaiban, arra talán csak a „telefonok istene” tudna válaszolni — ha egyáltalán lenne ilyen. Ennek a lakótelepnek a szervezői és tervezői azonban bölcsek és előrelátóak voltak: a lakások kivitelezésével egy időben egy majdani telefonközpont célját szolgáló helyiség is elkészült, a lakótelep épülettömbjében. Ez a helyiség sokáig üresen állt, mígnem a lakásszövetkezet nőbizottságának eszébe jutott, hogy itt kellene berendezni egy ideiglenes váróhelyiséget az iskolabuszos lakótelepi gyerekeknek! — A mi lakótelepünkön sajnos nem a telefonhiány az egyedüli gond — mondja Szállás Károlyné tanácstag. — Ez egyébként is, megoldódott úgy ahogy, amióta felszereltek egy-két nyilvános telefonállomást. Nem kell már panaszkodnunk az üzlethiány miatt sem, a tanács felállított egy ideiglenes faházat, a legfontosabb élelmiszereket nem kell messziről hazacipelni. Nagyobb baj az, hogy nincs még óvodánk, bölcsődénk, iskolánk és napközi otthonunk itt a közelben. Egyelőre minden szülő oda viszi a kisgyerekét bölcsődébe és óvodába, ahová tudja, a környékbeli gyermekintézmények mind túlzsúfoltak. Iskolásaink szorgalmasan gyalogoltak eddig néhány kilométert, egészen a Színjátszó utcai iskoláig ... Lavinaként... Nem lehet tehát csodálkozni, hogy az iskolabusz igénye minden tanácstagi beszámolón, minden szülői értekezleten fölmerül. A kerületi tanács nem zárkózott el a segítségtől, megígérte a pedagógusfelügyeletet és az autóbuszt, egyedüli kikötése az volt, hogy keressenek egy alkalmas váróhelyiséget, ne kényszerüljenek a gyerekek hóban-fagyban a szabad ég alatt várakozni. — Sokáig törtük a fejünket, mit csináljunk? — emlékszik vissza Göröncséri Károly, a lakásszövetkezet társadalmi elnöke. — Felvetődött, hogy kölcsönkérjük az Ikarus-kultúrházat, ami reggelenként úgyis üresen áll. Ezt a környéket azonban az óriási reggeli autóforgalom miatt veszélyesnek tartottuk, és az ötletet magunk vetettük el. Eszünkbe jutott az is, hogy van a lakásszövetkezetnek egy e célra alkalmasnak látszó faháza, azonban ezt az ötletet a szigorú tűzrendészeti szabályok miatt kényszerültünk feladni. Végül a nőbizottság jött az ötlettel: ott van üresen az épületben a telefonközpont helyisége. Hamar rájöttünk, hogy valóban ez az egyetlen számba jöhető megoldás, mert a helyiség — bár elég kicsi — mégis ideális, hiszen biztonságos, víz is, mellékhelyiség is van benne, a fűtés megoldható, ráadásul még a villany is leválasztható. Afölötti örömünkben, hogy végre megtaláltuk a lehető legjobb megoldást, nem is gondoltunk rá, hogy ezzel a döntéssel mekkora lavinát zúdítunk magunkra... Az elhatározást ugyanis azonnali tettek — és azonnali reakciók követték, összeült a lakásszövetkezet vezetősége, és formailag hozzájárult a helyiség ideiglenes igénybevételéhez Azonnyomban megvettek két villanyfűtőtestet, beállítottak padokat, a tanács megegyezett a BKV-val — kivontak két autóbuszt a reggeli csúcsforgalomból , és alkalmazott két felügyelő pedagógust. A gyerekek beköltözéséről azonban nem tájékoztatták az épülettömb lakóit, és nem tisztázták kellően a helyiség tulajdonjogi helyzetét sem! Gitt a kulcslyukban . Úgy gondoltuk, elegendő az igazgatóság ,áldása”, a helyiség úgyis a lakásszövetkezet közös tulajdona — folytatja Göröncséri Károly. — Hideg zuhanyként ért bennünket az épülettömb lakóinak ellenállása. Tiltakoztak önkényes döntésünk ellen, felháborodtak, hogy gyerekek özönlötték el házukat, s mindem elképzelhető kifogást és ürügyet felhoztak ellene: hogy zaj meg piszok lesz a lépcsőházban, felborul a lakók nyugalma, betörik az ablakokat és odapiszkítanak a lépcsőházba, meg hogy amúgy is egészségtelen ilyen apró helyiségbe bezsúfolni ennyi gyereket. Volt azonban egy elfogadható érvük is, amire sajnos, mi is csak később jöttünk rá! A centenáriumi lakótelepen ugyanis ez a bizonyos majdani telefonközpont céljait szolgáló helyiség az épülettömb 56 lakástulajdonosának, és nem az egész szövetkezetnek a tulajdonát képezi ... — Éppen a fonák jogi helyzet miatt kellett volna megkérdezni a lakókat: beleegyeznek-e ebbe az átmeneti megoldásba — folytatja Göröncséri Károly. — Így azonban csak utólag hívtunk össze részközgyűlést, amire azonban senki nem jött el — aki pedig az igazgatósági fogadónapon a lakók képviseletében megjelent, az már csak fenyegetőzött, és feljelenteni akart... Az első napokban, amikor a gyerekek megjelentek a házban, napirenden voltak az összetűzések. Egyik nap gyufával, másik nap gittel tömték be a zárat, vagy a kaput zárták be a gyerekek és a nyugdíjas pedagógus elől, aki pedig nagy igyekezettel próbálja lekötni a gyerekek fiigyelmét, nehogy idejük legyen a rendetlenkedésre. Igyekezete egyelőre sikerrel jár: a gyerekek reggelente szájtálva hallgatják a folytatásos meséket, ők nem vesznek tudomást a háborúskodásról ... — A lakásszövetkezet elnöke hozzánk fordult, szabályos volt-e az eljárásuk? — magyarázza Tódika László, a XVI. kerületi Tanács elnöke. — Mi azt javasoltuk, hogy valamennyi lakónak mondják el utólag: milyen alapon született a döntés, s azt is, hogy rendezni fogják ezt az ellentmondásos jogú helyzetet mondják el, hogy mindez csak átmeneti megoldás, hiszen jövőre már kétszer ennyi iskolás gyerek lesz a lakótelepen, s akkor úgyis újabb vagy nagyobb helyiségre lesz szükség. És kérdezzék meg a lakókat: mi zavarja őket leginkább, s ha valóban elfogadhatók az érveik, próbáljanak tenni is ellene. Három napig? A lakók a másodszori invitálásra mégiscsak összejöttek. A többség ugyan változatlanul ki*borgott, elhangzott egy-két fenyegetés, de voltak már józanabb hangok is. Többen kérték, hogy a gyerekek ne hagyják nyitva az ajtót — azóta már fel is szereltették az automata kapocsukat —, kérték a takarítást, amit egyelőre az ott gyülekező gyerekek szülei vállaltak magukra. — Természetesen a „minden csoda három napig tart” igazsága erre az ügyre is áll — mondja befejezésül Tódika László. De a lakásszövetkezet igazgatóságával együtt magunk is meglepődtünk ezen a nem várt ellenálláson. Persze, bízunk abban, hogy a kedélyek megnyugszanak, az ellentétek pedig végleg megoldódnak, ha elkészülnek ezek a most még hiányzó, fontos épületek. És előbb-utóbb mindaz, amin most, az épülettömb lakói annyit bosszankodnak, kedélyes történetté szelídül, anekdotaként mesélik majd a lakók a telep hőskoráról”. Révai Valéria ! -----------------7T'--------------------------60 hektáros telepen Szennyvíztisztítás A Kis-Balaton közelében kiképzett 60 hektáros szennyvízelhelyező telepen, ahol korábban madárpusztulást észleltek, megszüntették a káros folyamatot és helyreállították a biológiai egyensúlyt. A város növekvő mennyiségű szennyvizét a 10 évvel ezelőtt épített szennyvíztisztító már képtelen volt megtisztítani. Szükségmegoldásként a lápon kiképzett, úgynevezett szikkasztó kazettákban helyezték el a szennyvizet, az azonban a magával hozott iszapot a kazetták mélyén elterítette, így a fenékzónában oxigénszegény réteg alakult ki. Most különféle beavatkozásokkal a kazettákat az eddigi szikkasztásos eljárás helyett, oxidációs tórendszerré alakították át Nehéz rakományok Túlsúlyos járművek az utakon Az elmúlt esztendőkben nemcsak a személygépkocsik, hanem a teherjárművek száma is ugrásszerűen megnőtt. Amint a fővárosi tanács közmű- és mélyépítési főigazgatóságán elmondták, az utóbbi években súlyosabbak és nagyobbak is lettek a szállítóeszközök. Az ilyen tehergépjárművek közlekedése, pontosabban közlekedtetése nem kis gondot jelent. 1970—1971-ben még csak néhány tíz, tavaly már több száz ilyen járművel kapcsolatos engedélyt adtak ki. Nem ritka, hogy egy járműszerelvény súlya 180— 240 tonna, nem egy esetben pedig 280 tonna összsúlyú járművek gördülnek az utakon. A nagy súlyú járművek különösen a hidakat veszik igénybe. A fővárosban csak a Petőfi-hídon mehetnek át 40 tonnát meghaladó súlyú járművek. Így a főváros nem szorosan vett belső területén minden olyan túlsúlyos szerelvény megfordul, amelyet a Duna egyik vagy másik oldaláról indítanak útjára. A túlsúlyos járművek leggyakrabban igénybe vett budapesti útvonala: Vörös hadsereg útja, Határ út (ha nagyon magas a szállítmány, akkor a Gyáli út), Üllői út, Ferenc körút, Petőfi-híd, Műegyetem és Gellért rakpart, Hegyalja út, Alkotás utca, Moszkva tér, Mártírok útja, Frankel Leó út és Bécsi út. A budapesti Petőfi-hídon kívül az országban még két helyen van olyan közúti híd, amely alkalmas a nehéz járművek átbocsátására.