Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
A ÁRA: 1,20 FORINT gl m HB MA: TANÁCSOK FÓRUMA iPyi HM KM ma aratni 1W. HM um mmmm mm gana Terjeszti a Magyar Posta. EHHO Soivm HM §Sf IISSS IjCT'jSl MB HM HR W H S5$ jm K|% Előfizethető a lurlapkézbesif eESS Ijjjl WfSM kISo §ij| yM MPPjHrejHl Sfi IBS K* .SS fsSfaE g~5 tó postahivataloknak a kézigPni lllfi illai fii Ilii iUl Iffjraj fi ifjp 11 pfl llafl pont?Hir|lapeS|rodánólközKvetkEM felii IP ta$3 Ol fff SS! 31 EmIsi EH H fllfigA n SS SSgl lenül vagy postautalványon, ifi Ifffig IRJi fi P 11 U ül ifi 9 91k S WLM 9 valamint átutalással a KHI mi mM H mnM m 11 H in 1 1 m Bk» IMI 9 215-90102 jelzőszámra. Havi «*» VJ £233 US eh tat ff» mm mk mm mm hmm m^m ■■ mm m előfizetési díj: 30 forint. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. 13. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1980. MÁRCIUS 1. SZOMBAT KÖZLEMÉNYEK a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. I. A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök aknamunkája következtében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszélyeztetik az enyhülés terén elért eredményeket. Az imperialisták arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO- országok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új közép-hatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Amerikai Egyesült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadó fegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT-2 megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nélkülözhetetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forradalomnak — a két ország szerződése alapján — nyújtott törvényes, a nemzetközi joggal összhangban álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjetellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és nyfergezi a nemzetközi légkört. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért, a társadalmi felemelkedésért. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttatta a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az új gyarmatosító törekvések ellen. A NATO-nak, az imperialistáknak a fegyverkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke münden hívét A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamenynyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. V. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszédében és más szocialista országok — köztük hazánk vezető is. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresszusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűléseket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a városi, a budapesti kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségteljesen adtak számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongreszszusi irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testületei is széleskörűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita folyt az testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen, irányzatainak felerősödése különösen időszerűvé teszi a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Szervezetének ismert javaslatait, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása érdekében. Változatlanul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT—2 megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelyek feladata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerősítő intézkedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti! Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján, eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaverseny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kongresszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. március 24-ért összeülő kongreszszus napirendjére vonatkozó javaslatát: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebbviteli bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. Dobrinyin és Vance (MTI) Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet — viszonylag hosszú szünet után — pénteken tanácskozott. Vance szóvivője nem kívánt részletekkel szolgálni a találkozó napirendjéről, azon túl, hogy a megbeszéléseket kölcsönös óhajra tartották és azon mindkét felet érdeklő kérdéseket vitattak meg. A szóvivő az amerikai sajtóértesülésekkel kapcsolatban, hogy tervbe vették volna Vance amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter találkozóját, kijelentette, hogy ilyen találkozót jelenleg nem terveznek Hodding Carter ugyanakkor megerősítette, hogy a két nagyhatalom képviselői között folyamatos az eszmecsere időszerű nemzetközi kérdésekről, így az afganisztáni problémáról is. Szovjetunió A Legfelsőbb Tanács Elnöksége a választási eredményekről (MTI) A vasárnap rendezett választások legfőbb eredményeit már korábban közzétették a Szovjetunióban a köztársaságok választási bizottságai. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége most terjedelmes közleményben összegezte a különböző szintű választások részletes eredményeit. Mint ismeretes, a szavazók nemcsak az egyes szövetségi és autonóm köztársaságok legfelső tanácsának tagjaira adták szavazataikat, hanem újraválasztották a különböző szintű helyi szovjeteket is: a területi, járási, városi, városi-kerületi és falusi szovjeteket, összesen több mint ötvenezer helyi szovjetet választottak meg. A 176 590 512 választásra jogosult állampolgár közül kevesebb mint 25 ezer nem élt alkotmányos jogával , így a részvevők átlagaránya 99,99 százalék volt. A köztársaságok legfelső tanácsainak jelöltjeire valamivel kevesebben szavaztak, de a jelöltek így is a választók 99,93 százalékának támogatását kapták meg. A 15 szövetséges köztársaság legfelső tanácsába összesen 6728 küldöttet választottak meg. A húsz autonóm köztársaságban a több mint 13 600 000 szavazásra jogosult ugyancsak elsöprő többséggel támogatta a jelölteket: a szavazatok 99,85 százalékát adták le rájuk, e köztársaságok legfelső tanácsaiba 3450 küldöttet választottak. A helyi választásokon hat határterületi, 121 területi szovjetet, nyolc autonóm terület szovjetjét, több mint 45 ezer különböző szintű helyi szovjetet kellett újraválasztani. A jelöltek száma meghaladta a 2,2 milliót. Ezeken a szavazásokon is túlnyomó többséggel támogatta a lakosság a kommunisták és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeit, összesen 77 választókerületben — legnagyobbrészt falvakban — a jelöltek nem kapták meg a szavazatok több mint ötven százalékát, 79 kerületben pedig nem tartották meg a szavazást, mivel a jelöltek időközben elhaláloztak, vagy visszaléptek. Hat választókerületben a választási törvény előírásainak megsértése miatt érvényteleníteni kellett a szavazás eredményét. Ezekben a körzetekben pótválasztásokat írnak majd ki. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége összegezésében hangsúlyozta:a választások ismét megmutatták a szovjet nép magas fokú tudatosságát, politikai aktivitását, a párt és a nép egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája iránti teljes és odaadó támogatást