Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Magyar Hírlap V . nemzetközi politika - fórum ma. márciusi, szombat 3. . .■ .........................................................■■■— ■­ .....................■■■ ■ Brown beismerte: az USA fegyverekkel segíti az afgán ellenforradalmárokat A TASZSZ kabuli tudósítói be­számoltak arról a kiállításról, amelyen a helyi és a világsajtó képviselői megtekinthették az el­fogott, külföldi ásóidban álló el­­lenforradalmároknál talált fegy­vereket és egyéb bűnjeleket. A tájékoztatási minisztérium által rendezett kiállításon több száz amerikai, kínai, brit és pakisztá­ni gyártmányú puska és géppisz­toly, kézigránát látható. Nagy mennyiségben találtak a külföld­ről beszivárgott diverzánsoknál hamis személyi okmányokat, va­lamint lazító röplapokat, instruk­ciókat. A február 21-én Kabulban tör­téntekről az AFP francia hírügy­nökség — az ott-tartózkodó „nyu­gati megfigyelőkre” hivatkoz­va — azt írja, hogy a kormány­ellenes megmozdulások előestéjén több száz úgynevezett „szabad­ságharcos” szivárgott be a vá­rosba. Miután vereséget szenved­tek, „ideiglenesen menedékhe­lyükre vonultak vissza, de bár­melyik pillanatban újra lecsap­hatnak”. A tudósító arról is be­számol, hogy ezek a „szabadság­­­harcosok” az ország keleti és déli részén, a pakisztáni határ köze­lében kirabolják az utazókat, el­fogják a férfiakat, és saját kikép­zőtáboraikba hurcolják őket. (UPS Reuter) Az Egyesült Ál­lamok gazdasági segítséget nyújt a Pakisztánban menedéket találó afganisztáni ellenforradalmárok­­nak. Ezt Harold Brown amerikai hadügyminiszter ismerte el csü­törtökön a képviselőház költség­­vetési bizottságában történt meg­hallgatásakor. Beismeréssel volt egyenértékű az is, hogy Brown nem volt hajlandó sem megerő­síteni, sem cáfolni azokat a híre­ket, amelyek szerint az Egyesült Államok fegyverszállításokkal is támogatja a forradalmi rendszer ellen harcoló ellenforradalmáro­kat. A Bakhtar afgán hírügynökség pénteken cáfolta egyes imperia­lista tájékoztatási szervek Kabul­ból keltezett jelentéseit, amelyek szerint a legutóbbi ellenforradal­mi megmozdulások idején az af­gán fővárosban állítólag tömeges kivégzéseket, hajtottak végre. Az afgán biztonsági szervek szóvi­vője közölte a hírügynökség munkatársaival, hogy egyetlen embert sem végeztek ki. Az­ ellen­forradalmi cselekményekben részt vett és letartóztatott bűnö­zőket az országban érvényes tör­vények, alapján bíróság elé állít­ják, és bűnösségük arányában szabnak ,ki rájuk büntetést. --------------------------------I­­GZ)— Libanon: jobboldali erőösszpontosítás Bátorító fejlődés az egyiptomi-izraeli tárgyalásokon? (MTI) A nemzeti megbékélés­ről folytatott tárgyalásokkal pár­huzamosan aggasztó arányú jobb­oldali fegyverkezés, erő-összpon­tosítás figyelhető meg Észak-Li­­banonban, ahol két hete heves harcok voltak egyfelől a falan­­gista fegyveres bandáik, másfelől Frangjo volt elnök hívei, illetve az arab békefenntartó erők Szí­riai egységei között. Az Al-Sark című lapban idézett kormányfor­­rások attól tartanak, hogy a jobboldal újabb fegyveres konf­liktus kirobbantásával próbálja megakadályozni a polgárháborús válság politikai megoldását. Érezhetően­ megzavarta a nem­zeti párbeszéd légkörét Camille Chamoun, a liberális párt és a jobboldali pártszövetség vezetője, amikor egy amerikai egyházi küldöttség­­ előtt kijelentette­: sze­rinte az államszövetségi rendszer­re való áttérés garantálná legin­kább Libanon egységét és bizton­ságát. Mivel a mohamedán és a baloldali vezetők ellenzik az or­szág feldarabolását célzó föde­rációt, a kérdés felvetése alkal­mas a politikai feszültség kiéle­zésére, egyben megnehezíti a ki­egyezésen fáradozó államvezetés feladatát. (AP, UPI) A palesztin autonó­mia kérdésével kapcsolatos izrae­li álláspont „bátorító fejlődésére” utalt Kamat Hasszan Ali egyip­tomi hadügyminiszter pénteken Tel Avivban tartott sajtóértekez­letén. Ali öt napig tárgyalt Ezer Weizman izraeli hadügyminisz­terrel. Az egyiptomi politikus — mint közölte — változásokat vélt felfedezni az izraeli településpoli­tikában is. E változások miben­létéről azonban nem nyilatkozott. Ali tegnap visszaérkezett Kairó-­ ba, ahol hivatalosan bejelentet­ték: a miniszter hétfőn az Egye­sült Államokba utazik. Kezdődhetnek a tárgyalások a gerillákkal Bogotái túszok szabadon bocsátása (Reuter, AP, UPI) A Domini­kai Köztársaság bogotai nagykö­vetségét megszállva tartó fegyve­resek csütörtökön szabadon en­gedtek tizenhárom túszt. Előbb két sebesült férfit vittek el a mentők, majd tíz nő és egy gyer­mek is elhagyhatta az épületet. A Vöröskereszt cserébe élelmi­szert hozott a túszszedőknek, ke­­zelésben részesítette a csoport egyik nőtagját, és elszállította annak a támadónak a holttestét, aki az épület szerdai elfoglalása­kor kirobbant tűzharcban életét vesztette. (IPS) A gerillák pénteken elen­gedték foglyaik közül az összes nőt — jelentették a helyszínről a hírügynökségek. A most szabadon bocsátottak öt fős csoportjában van Costa Rica nagykövet asszo­nya is. Ezzel az M—19. elnevezé­sű gerillaszervezet teljesítette a kormány feltételét, amelyet az a tárgyalások megkezdéséhez sza­bott. Nyugodt körülmények között Véget értek a rhodesiai választások (MTI) Rhodesiában pénteken véget értek a független Zimbab­we majdani parlamentje 80 man­dátumáról döntő választások. A hárommillió, szavazásra jogosult afrikai lakosból megközelítőleg kétmillió-hétszázezren adták le vo­ksukat és ez rendkívül magas részvételi aránynak tekintendő. Még nagyobb jelentősége van annak, hogy a választások kisebb incidensektől eltekintve nyugodt körülmények között zajlottak le. A három napon át tartó válasj­­►­dósok végleges eredményeit csu­pán március 4-én hozzák nyilvá­nosságra, mivel a biztonság ked­véért a szavazócédulákat kétszer is megszámolják. Az eredmény közlését követően a brit főkor­mányzó dönti el, mely pártok ve­zetőit bízza meg kormányalakí­tással. Megfigyelők emlékeztetnek ar­ra, hogy Thatcher brit kormány­fő a legutóbbi nyilatkozatában kijelentette: a főkormányzó nem feltétlenül a legtöbb szavazatot nyert párt vezetőjét bízza meg a kormány megalakításával. Púja Frigyes Indiába érkezett (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter pénteken hivatalos látoga­tásra Új-Delhibe érkezett. A ma­gyar diplomácia vezetője Nara­­szimha Rao indiai külügyminisz­ter meghívásának tesz eleget. Magyar állásfoglalás a hamburgi fórumon (MTI) Pénteken este záró sza­kaszába lépett az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet, tudományos fóruma — anélkül azonban, hogy az a bizonyos fénysugár megjelent volna „az alagút végén”. A nem feltétlenül végérvényes, de most még annak tűnő ered­ménytelenség oka az, hogy az Egyesült Államok küldöttsége — minden valószínűség szerint egyetértésben néhány más nyu­gati delegációval — minden ko­rábbinál „keményebb” tervezettel állt elő. A „súlyos politikai töltésű”, ul­timátumszerű javaslatokkal szem­ben foglalt állást Straub F. Brú­nó akadémikus, a magyar tudós­küldöttség vezetője. Emellett nyo­matékosan kiemelte hogy a fó­rumnak ,,egy olyan tudós felelős­ségével kell ismét mérlegre ten­nie” az összeurópai érdekeket, „akit arra kértek meg, hogy ha­tározzon felőle: együtt akar-e mű­ködni vagy sem?” Az együttműködés és az ide vonatkozó közös, európai és egye­temes érdekek elsőbbsége mellett szólt az osztrák, a román, a ju­goszláv, a lengyel, a szovjet és a svéd küldött is. VILÁGHÍRADÓ Lengyel állami, vezetők tanácskozása (MTI) Edward Babiuch minisz­terelnök elnökletével Varsóban tanácskoztak Lengyelország vaj­daságainak és városainak állami vezetői. A vajdák, tanácselnökök és a miniszterelnök találkozójá­nak elsőrendű célja a legfonto­sabb feladatok meghatározása és a lehetőségek fe­lm­érése volt. Francois-Poncet fogadta Cservonyenkót (AFP) Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter csütör­tökön délután fogadta Sztyepan Cservonyenkót, a Szovjetunió pá­rizsi nagykövetét — jelentette pénteken az AFP francia hírügy­nökség. Aláírások a NATO-döntés ellen (ADN) A francia békemozga­lom 200 ezer lustán aláírásokat gyűjt, a NATO-nak az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai elhelyezéséről hozott dön­tése ellen. Az első ötszáz aláírást a Renault Művek fiatal munká­sai gyűjtötték. A kínai pártplénum határozatai (MTI) Február 23. és 29. között tartotta ötödik plénumát a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. Az erről szóló közle­mény szerint elhatározták, hogy idő előtt összehívják a KKP 12. kongresszusát. A plénum határo­zatban mondta ki Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz rehabili­tálását. Teherán: ellentmondó hírek (MTI) Teheránban teljes a zűr­zavar az ENSZ ténymegállapító bizottságának tagjai és az ame­rikai nagykövetségen fogva tar­tott túszok között tervezett talál­kozó kérdésében. Péntek esti be­jelentés: a nemzetközi bizottság már a nagykövetségen tartózko­dik. Ezt a túszok fogva tartói cá­folták, s közölték: majd ők je­lentik be, hogy fogadják-e az ENSZ küldötteit és ha igen, mi­kor? Meghalt .Jigai Állan (AP) Pénteken egy Tel Aviv-i kórházban szívroham következté­ben meghalt Jigal Allón ismert izraeli politikus, volt külügymi­niszter. Hatvanegy éves volt A FOGÉKONYSÁG világ változó eseményei közt az évtized egyik ál­landósult „világeseménye” a nemzetiségi kérdés. Kérdés? Szívesebben írnám azt, hogy bo­nyodalom. Például: a Spanyolor­szágban élő nyolcszázezer baszk közül háromszázezer már nem baszk anyanyelvű, elvesztette anyanyelvét. Az NSZK-beli nyolc­vanezer frízből csak húszezer tud frízül. Nagy-Britannia skótjainak, walesi és ír nemzetiségűinek is csak elenyésző töredéke beszél anyanyelvén. (Természetesen nem azért, mert önként és dalol­va asszimilálódtak a brit polgári demokráciába, hanem mert, aho­gyan a Dél-Walesből származó Raymond Williams művelődéstör­ténész épp lapunknak adott inter­jújában elmondta, „...az 1840-es évektől az anyák már nem walesi nyelvre tanították gyerekeiket, mivel a hatóságok az iskolában megbüntették a walesi nyelven beszélő tanulókat”). A frízül nem tudó fríz, a gael nyelven nem tudó skót s­tb. már nem nyelvi kisebbség, mégis fríz, skót stb. nemzetiségű kisebbség. Az azonosságtudat bonyolult mechanizmusaira gondolva való­színűleg ez a legkínosabb álla­pot, már ameddig fríznek, skót­nak stb. tartja magát az ebbe a helyzetbe lefokozott ember. Ugyanis épp az anyanyelvtől való megfosztottsága miatt a legkisem­­mizettebbnek érzi magát. Igaza van. Az NDK-ban élő szorbok nem­zetiségi jogait , példamutatóan biztosítja­ a Német Demokratikus Köztársaság, noha a világon se­hol nincs „szorb államiság”. (Leg­közelebbi rokonaik a magyaror­szági vendek.) S anyanemzet­ nél­kül is, a szorb népcsoportnak ön­álló a kultúrája, zavartalan az azonosságtudata, s él a nyelve. A nemzetiségi, a nemzeti moz­galmak alapvetően határozták meg a múlt század Kelet-Euró­­páját. Nyugat-Európában ebben az időszakban ezek az ellentétek jobbára már elsimultak, hogy századunk második felében elő­ször csak kulturális, majd politi­kai mozgalmakként­­ is, újra fel­színre törjenek. Kelet-Európában szintén „az etnikai tudatosság re­neszánszá­ról" beszélünk. Az 1974 nyarán a macedóniai Ohridban megtartott, A nemzeti, etnikai és más kisebbségek em­beri jogainak támogatása és vé­delme című nemzetközi tanács­kozás tulajdonképpen „csak” ösz­­szefoglalta az addigi törekvések tapasztalatait, ismérveit, sajátos­ságait, a hatások-ellenhatások rendszerét, az ok-okozat viszo­nyait. A tanácskozás a kutatáso­kat lényegesen előremozdította. Ugyanekkor ezért vált „hivata­lossá” a nemzetiségi kérdés, az ENSZ megalapítása óta először megtartott ilyen jellegű tanács­kozással, a részismeretek egyete­mes összefüggésekké rendezésével vált elismerten világeseménnyé a nemzeti, etnikai és más kisebb­ségek ügye. Az összefüggések rendezése tu­lajdonképpen nem más, mint kö­vetelményrendszer, imperatívusz. Ennek az imperatívusznak álla­mi politikánk hiánytalanul eleget tesz. Ahogyan a kongresszusi irányelvek leszögezik: „A nemze­tiségiek hazánk teljes jogú állam­polgárai. Pártunk a lenini nem­zetiségi politika érvényesítését változatlanul fontosnak tekinti. Elősegíti, hogy a magyarországi nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, po­litikai életünknek, megőrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúráju­kat, hozzájáruljanak a szomszéd népekkel való barátság és együtt­működés elmélyítéséhez.” A hangsúly­ az elősegítésen van. A magyarországi németek, szer­­bek, horvátok, szlovének, romá­nok és szlovákok anyanyelvű kul­turális igényeinek nemcsak kielé­gítése, hanem felébresztése­ is, az anyanemzettel való kapcsolataik fenntartásának támogatása is. Ez a kapcsolat rendkívül fontos. Ápo­lásáért a Gorkij Könyvtár már jó ideje Nemzetiségi Új Könyvek cí­men jelentet meg folyóiratot. A folyóirat a szlovák, jugoszláv, román könyvtermés legfrissebb köteteit, s a németül megjelent új könyveket ismerteti. Ugyanez a segítő szándék tükröződik a nemzetiségi óvoda- és iskolaháló­zatok állandó fejlesztésében is. Természetesen ez is bonyolult folyamat, de bonyolultságában is mentes a gyanakvásoktól, nem mindig mentes viszont az azonos­ság esetenkénti görcseitől, ame­lyeknek okait vissza lehet keresni az elmúlt idők történelmében. Különösen bennem maradt egy, még tavalyelőtt a magyarországi németség­­körében felvett rádió­riport. Az egyik megszól­altatott fiatalember német anyanyelvű ta­nulmányairól beszámolva követ­kezetesen nemzetiségi anyanyelv­ről beszélt. Egyszer sem mondta: német anyanyelvem, német nyel­ven, németül. Ennél már alig lett volna abszurdabb, ha azt mond­ja: nemzetiségiül. Szívesen el­könyvelném egyszerű sutaságnak az egészet, ha azóta is nem ha­­lottam, olvastam volna számta­lan hasonlót. Ha egyébként is nem tudnám, hogy éppen nem sutaság volt ez, ha nem éreztem volna mögötte egy ma már idejét­múlt lefokozott, önkifejezés okait Hozhattam volna a német helyett szerb-horvát példát is,­ szlovént is, szlovákot is, románt is, de nem a példálódzás az érdekes, hanem — szemléletes képzavarral szól­va — a tétlenért görcs. Amelyről talán már meg is fe­ledkeztem volna, ha a rádiómű­sor riportere egyszer is nem ki­javította, hanem kisegítette, meg­segítette volna a fiatalembert, akinek az életében ez a két évvel ezelőtti idő lehetett azt a szakasz, a váltás szakasza, amikor nem­csak legszűkebb — családi és et­nikai — közössége előtt vállalta önmagát, vagy ha így pontosab­ban hangzik: identitását, hanem a nagyobb közösség előtt is. Látszólag apróság ez az eset, de tulajdonképpen nagy dolog­ról van szó, s épp, mert a szük­séges segítés kötelességünk. (Nyil­vánvaló, hogy nem ilyen vagy olyan szándékból, egyszerűen a fogékonyság hiánya miatt ma­radt el.) A fogékonyságról beszélve kulcsszót mondtunk ki­ Ennek a megszerzésével, örökös pallérozá­sával lehet csak elvégezni azt a nagyon sokrétű, az összefüggé­seikből kiragadva „kicsi dolog­nak” látszó mindennapos apró­munkát, amely a kongresszusi felszólításának maradéktalanul eleget tesz. ZELEI MIKLÓS 1...­­ — ~ ■ ................ ■ ■ ■— Bolgár állásfoglalás az olimpia mellett (TASZSZ) A Bolgár Kommu­nista Párt és a Bolgár Népköz­­társaság kormánya az ország sportközvéleményével együtt tel­jes mértékben támogatja az olim­piai mozgalmat, és határozottan elítéli az amerikai reakciós kö­röknek a moszkvai olimpiai já­tékok­­ bojkottját célzó minden mesterkedését — jelentette ki Todor Zsivkov, a bolgár párt- és államfő. A BKP KB első titkára, az államtanács elnöke bolgár sportolókkal, edzőkkel és testne­velési vezetőkkel tartott találko­zóján meggyőződését fejezte ki, hogy az 1980. évi olimpia a sport világméretű ünnepévé válik, amelyen a fiatalok azt a kíván­ságukat juttatják majd kifeje­zésre, hogy békében, kölcsönös megértésben, barátságban élje­nek és versenyezzenek egymás­sal. Mind több amerikai sportoló ítéli el Carter elnöknek a moszk­vai olimpiai játékok ellen és a nemzetközi olimpiai mozgalom aláásására irányuló kampányát Az Egyesült Államok atlétikai kongresszusának New York-i gyűlésén a moszkvai olimpia megtartása mellett foglaltak ál­lást; sürgették az elnököt, hogy változtassa meg álláspontját az idei olimpiai játékokkal kapcso­latban.

Next