Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

2 1980. MÁRCIUS 27. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSA Magyar Hírlap (Folytatás az 1. oldalról) Rájuk alapozva bontakoztatjuk ki a következő esztendőkben az ipar intenzív fejlesztését, hogy nagyobbmértékben járuljunk hozzá a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. A megyei pártbizottság első titkára változatlanul lényegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentőségét. A mezőgazdasági üzemek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb, végbement a nemzedékváltás. A korszerű gazdálkodáshoz értő, többségében fiatal dolgozó teljesíti a nagyobb feladatokat, amelyekben a gazdaságosság, a minőség kerül előtérbe — mondottá, majd a későbbiekben az ezek alapján végbement, társadalmi változásokról szólt. Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a népműveltségében és az egészségügyi ellátásban is. A mi megyénkben, ahol a felszabadulás évében a lakosság csaknem egyharmada írói-olvasni sem tudott, ma 14 ezer értelmiségi dolgozik és a 21 középiskolában, a két főiskolán több mint 25 ezren tanulnak. HORVÁTH JÓZSEF, a Csepel Autógyár szerelő szakmunkása, P Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1t mávbenn Ükebb kollektívájuk,, új gyártó hasast vett,birtokába. Ebben az üzemben ma már olyan, hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalagról az önjáró autóbusz-fenék vázak. Az átállás nem volt könnyű. Kezdetben gyakran előfordult, hogy a rossz szervezés, a nem kielégítő alkatrészellátás miatt nem tudtunk dolgozni. Voltak ezeknek a hiányosságoknak olykor objektív okai is, de a legtöbb esetben vezetési, együttműködési problémák idézték elő gondjainkat. Feloldásuknál kommunistáink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektívával, mind a vezetőkkel — többek közzött !- az egyenlősdire valótörekvés helytelenségét. Megvallom aztis, eddig sajnos nem értünk el valami nagy eredményt ezen a területen. Alaposabban vizsgálva az okokat, kiderül, hogy az eddig alkalmazott bérezési formák jó részét túlhaladta az idő. Az üzemek vezetőinek csekély lehetőséget biztosítanak a differenciálásra. A munkaerő megtartása érdekében a gyengébben dolgozók esetében sem törekednek az igazságos különbségtételre. Feszültséget teremt, hogy keveset beszéltünk a minőségi bérezés szerepéről is. Ma még nincs kellő rangja annak, hogy valaki kizárólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szakmunkás. Így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlődés ellenére, még megoldatlan az üzem- és művezetők bérezése, munkájuk alapján a jelenleginél is többet érdemelnek. BUDA ISTVÁN államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke rámutatott: A párt munkájáról és a további feladatokról szóló központi bizottsági javaslat a testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának fontos kérdéseként a tömegsport támogatását, különösen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sportmozgalomban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az ifjúság rendszerestestedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészséges, fizikailag edzettebb és akaratilag erősebb legyen. A tömeg- és a versenysporttal kapcsolatos célok összefüggő megfogalmazása azért isnagyon hasznos, mert igsy világossá válik mindenki előtt, hogy a tömegsport és a versenysport — ezen belül az élsport — egymásra épül, szorosan összekapcsolódik. A testnevelés és asport is csak akkor fejlődhet, dinamikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység minden szintjén biztosítsuk az egységes szemléleten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról,hogy a kijelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszkvai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy mindent megtesznek az eredményes szereplés érdekében. A moszkvai olimpiai szervező bizottság meghívását aMagyar Olimpiai Bizottság örömmel és tisztelettel elfogadta. A magyar dolgozók tízezrei, sportolóink és sportszervezeteink ugyanakkor határozottan tiltakoznak minden olyan önző, érdeken és gyűlölködésen alapuló politikai megnyilvánulás ellen, amely a moszkvai olimpia bojkottját, megzavarását és az olimpiai mozgalom eszméinek egyidejű szétrmbolását vette vagy veszi célba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sport-világszövetségekkel összhangban azon munkálkodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az ellenolimpia halva születetett gondolata is. A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy magatartásukkal, eredményeikkel minél több örömöt szerezzenek a magyar dolgozóknak — fejezte be felszólalását Buda István. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének. K. PAPP JÓZSEF felszólalását szinte teljes egészében a jelenleg folyó legnagyobb magyar beruházás, a paksi atomerőmű építésének szentelte, amely természetesen a helyszín, Tolna megye, életében, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében is kiemelkedő jelentőségű. Számos nehézséget kellett és kell sokszor még ma is leküzdeni a beruházás során .— mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, újszerűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség és együttműködés hiányosságaiból adódtak. F, nehézségek leküzdésére számos intézkedést kezdeményeztünk. Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bizottság és a kormány illetékes szerveitől, vezetőitől. Mindennek eredményeképpen az építkezés üteme meggyorsult, egységes tenniakarás és cselekvés alakult ki. A beruházásban érdekelt tárcák, országos főhatóságok, vállalatok vezetői, dolgozói mindent elkövetnek az atomerőmű határidőre történő felépítése érdekében. Felszólalása befejező részében a beruházáson megvalósuló szocialista együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. A magyar atomerőmű felépítése Pakson nemcsak Magyarország ügye, hanem a szocialista országok közös ügye is. Mi már igunk a Szovjetunió sokrétű, odaadó segítsége, a szocialista országok részvétele nélkül atomerőművet építeni nem tudnánk. A szocialista országok ez szoros együttműködéséről, annak eddigi eredményeiről csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tudjuk, hogy aéli nagy építkezést csak akkor lehet sikeresen befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltakat a továbbiakban is mindig teljesítjük. BEKE IMRE, az abádszalóki termelőszövetkezet elnöke, Szolnok megyei küldött bevezetőben hangsúlyozta: Az, hogy a Központi Bizottság beszámolójában" a mezőgazdaság eredményeiről nagy elismeréssel esett szó, nem elbizakodottságot, hanem elsősorban nagyobb felelősséget vált ki" bennünk", és az eredményesség további növelésére, hatékonyabb munkárakötelez valamennyiünket. Szövetkezetünk a Tisza mentén több téesz egyesüléséből, 11 ezer hektáron gazdálkodik. A jogelőd üzemek kiváló eredményekkel váltak ismertté. Munkánkat ma is becsületes és nagy szorgalommal végezzük. Mégis, az elmúlt években gondjaink megszaporodtak. Gazdálkodásunk eredményessége lényegesen lecsökkent. A továbbiakban részletesen ismertette a kiskörei főmű és a kapcsolódó létesítmények hatására kialakult helyzetet. A térségben a vízhiány megszűnt, de ezzel együtt a tározó tó mentén megnehezült, egyes területeken lehetetlenné vált a mezőgazdasági tevékenység. A megváltozott viszonyokhoz igyekezett a téesz alkalmazkodni. .Átalakítottuk "' a termelésszerkezetet, megvitóztatták a talajművelés rmódszereit és növelték a nem mezőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korlátozottan, mérsékelték gondjainkat. Önerőből nem képesek nehézségeik leküzdésére. Mi, a térség dolgozói,, azonban nem akartunk a népgazdaság eltartottjai lenni — folytatta. — Az előrelépést a népgazdasági feladatokból való részvállalással kívánjuk előírni. Ehhez szükséges viszont, a vízlépcsőt kiegészítő meliorációs beruházások mielőbbi megvalósítása. Véleményünk szerint e fontos munkák befejezése nélkül a várt eredmény nem következik be. Most, amikor újabb tiszai vízlépcső építéséről hallunk, úgy ítéljük meg, hogy sürgetőbbnek látszik a Tisza III. befejezése. Befejezésül kijelentette: Szövetkezetünk parasztsága szövetségesként támogatja pártunk politikáját, azonosul vele, dolgozik érte. Értelmileg és érzelmileg kötődik hozzá, mert sorsa jobbítását, személyes boldogulását eddig is annak köszönhette. PEJÁK EMIL, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, budapesti küldött megállapította: Nagy tartalékaink vannak az értelmes ..célok érdekében , erőfeszítésekre. képes, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó emberekben. A Központi Bizottság beszámolója bizalommal közelít az emberhez, hiszen az emberért történik minden.. az ember viszi sikerre a pártpolitika összes célkitűzését, a jó politika mellett a cselekvő emberi siker döntő záloga. Tömegpolitikai munkánk egyik gyengéjét többek között abban látom — mondotta —, hogy a gondok közepette, amikor az emberhez vagy ma szólunk, nem tudunk megfelelően differenciálni. Elszomorítónak tartom például azt amódot, amikor általában elmarasztaljuk a dolgozó embert. Mintha ebben az országban vagy akár egyetlen kerületben vagy üzemben is a lógás és a dologkerülés uralkodna, így gyakran a tervezesse!, szervezesse!,a végrehajtás feltételeinek biztosításával megbízott különböző szintű vezető emberünk kap felmentést saját' 'hibája alól. S ebbőlolyan párbeszéd kerekedik ki, amelyben egyik sem érti a másikat, különösen nem az a munkás, aki gyakran kénytelen leállni, aki apró dolgokért tutkáróz órákon át. Pedig nekünk az a tapasztalatunk, hogy a mi embereink tudnak és akarnak jól dolgozni. Sajnos, gyakori, hogy amíg az egyik oldalról" aktívabb, célratörőbb politikai'tevékenységért hadakozunk, mert ez szükséges, nélkülözhetetlen, addig olykor a szervezetfenséget, a ,,mit idegeskedjünk” s hivatalnok módjára végzett rossz üzemi irányító munkát is eltűrjük, majd a politikai munka útján pótlólagos erőkifejtésre ösztönzött emberek teljesítményével egyenlitjük ki s így hozzuk egyensúlyba a szervezetlenséget, a helyi vezetés hibáit, és gyengéit. Bizony, furcsa ellentmondás ez. Úgy tűnik, túl nagy nálunk a vezetésre, az irányításra gyengén felkészült emberek’ védettsége. Mint ahogy más esetekben az ellenkezője is igaz. A határozott, célratörő, eredményes vezető nagyobb politikai támogatást kell kapjon a párt- és társadalmi szerveinktől, de a felettes állami irányító szervektől is. . GULYÁS SÁNDOR, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Heves megye küldötte arról szólt, hogy a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt években célkitűzéseinkkel összhangban, a megyére jellemző , fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlődött. Sajnos — mondotta — néhány területen céljainkkal ellentétes tendenciák is érvényesültek. A kenyérgabona- és a tejtermelésben mi is adósai vagyunk a népgazdaságnak. A zöldség leemelő gazdaságok az ötödik ötéves tervben telep-, lesen• fejlődtek. . A bevési •- Rákóczi . Termekkszövetkezetekért .évenként több mint ezer hektár ■ területen termelünk zöldségféléket.— folytatta. —* - E viszonylag nagy területen is élenjárunk a 'fajlagos hozamokban, és. kimagasló eredményeket értünk el a paradicsom, a paprika, a dinnye- és a zöldségvetőmag termesztésében. Nem félünk az újtól. Igyekszünk a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazni. Az elmúlt öt évben azonban gondjaink is adódtak." Szövetkezetünk zöldségtermesztési modellgazdaság, teljes joggal , várják el tőlünk a jó minőséget, a hatékony gazdálkodást. A termelés koncentráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben sokkal élesebben jelentkeznek. A felvásárlásban mutatkozó legkisebb fennakadás jelentős károkat okozhat. Sajnos, erre bőségesen volt példa. Többször előfordult, hogy a belföldi vagy exportpiac kielégítése vasúti vagy közúti szállítóeszközök hiánya miatt akadozott vagy leállt. Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves tervben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség afeladatok teljesítéséhez... PÁL, SZONÁRD akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, budapesti küldött, kiemelte: Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy soha ilyen nagy szükség nem volt a gazdasági , építőmunkában a műszaki fejlesztésre ,és az ezt megalapozó kutatásra, mint éppen most. Ezt műszaki értelmiségünk jelentős része felismerte, és ennek megfelelően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás terén elért hazai és külföldi eredmények minél több hasznot hozzanak. Voltak ebben sikerek, de jóval többre lett volna és még többre lesz szükség. Sajnos, voltak elszalasztott lehetőségek is, amikor a siker kulcsa kézben volt, de ez csak akkor derült ki, amikor a siker lehetőségére már mások is ráébredtek. Néha megengedhetetlenül lassúak és körülményeskedők vagyunk döntésemnkben, ragaszkodunnk a légi formákhoz és idegenkedünk az újtól. Mindez fékezheti a műszaki értelmiség — nyugodtan mondhatom, az egész értelmiség — legjobbjainak alkotókedvét. A továbbiakban arról" szólt, hogy az energia-felhasználásban a gazdaságosságot elsősorban rá-, eionátis árpolitikával lehet, ugyan elősegíteni, de az is világos, hogy szükség van az energetika műszaki-tudományos tényezőinek, alapos újragondolására. A helyzet az, hogy a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés teljes spektruma valamilyen formában kapcsolatban, van az ener- giaforrások bővítését, az energia átalakítását, továbbítását, tárolását és felhasználását érintő kérdésekkel. Ebben az újragondolásban nagy szefeje van a műszaki értelmiségnek. Úgy hiszem, ahhoz nem férhet kétség — folytatta —, hogy a magyar műszaki értelmiség döntő része érti, magáénak vallja és végrehajtja a szocialista gazdasági építőmunka kis és nagy, de,nehéz feladatait. A valóságban azonban ennél többről van szó: a feladatokat maga is alkotó módon alakítja, továbbfejleszti, új feladatokat fogalmaz meg, hogy szellemi erőforrásainkat minden területen jobban, gazdaságosabban, gyorsabban és szervezettebben hasznosíthassuk. Indokolt, hogy — munkájuk eredményességétől • függően — társadalmi és egyéni •megbecsülésük az élet minden területén fokozódjék. Különösen fontos, hogy a kiemelkedő munkkát végző, legértékesebb műszaki szakembereinket megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerésijén részesítsük, hiszen alkotásaikra, kezdeményező, vállalkozó kedvükre és kritikájukra nagy szüksége van hazánknak. PÓJA FRIGYES külügyminiszter, a Külügyminisztérium küldötte, felszólalásában hangsúlyozta : Az elmúlt években a nemzet-közi helyzet úgy alakult, hogy „a legerősebb tőkés országban na , ,gyobb befolyást kezdett gyakorolni akülpolitikára a monopolkapitalista csoportosulásoknak az a ' része','' amely ellensége az'ényét'fi ■ lésnek, a biztonság megszilárdítt fásának, a békés együttműködésnek. Ezek a körök a hidegháború valamilyen új változatát — egyesek talán a forró háborút —, szeretnék rászabadítani a világra. A szélsőséges amerikai vezető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 1969— 1970 óta történt; az, hogy megerősödtek a szocializmus, a hala- adás pozíciói, s mély gyökereket eresztett az enyhülés. A kulisszák mögött már jó néhány éve elhatározták, hogy helyreállítják az Egyesült Államok úgymond vitathatatlan vezető szerepét és tekintélyét a világban. Új stratégiájuk megnyilvánul a Szovjetunió és más szocialista országok elleni nyugati hecckampányokban, a gazdasági embargós intézkedésekben, a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló akciókban, és más hasonló jelenségekben is. A NATO-országok — a már jóval korábban elhatározott — agresszív lépéseiket most Afganisztánnal magyarázzák, azt állítván," hogy a nemzetközi helyzetet a szovjet katonai kontingensek afganisztáni megjelenése élezte ki. Az imperializmus nagy lármája e kérdés körül a valóságban ürügy arra, hogy a szélsőséges imperialista körök a helyzetet elező mesterkedésekről eltereljék a figyelmét. Ila az Egyesült Államok és szövetségesei valóban békét akarnak ebben a térségben, hagyjanak fel az afgán forradalom elleni hiábavaló kísérleteikkel, és fogadják el a Szovjetunió javaslatait. Az elmúlt öt évben a Magyar Népköztársaság külpolitikai j£ő irányvonala nem változott. . .Továbbra is alapvető feladatunk, , hogy összehívásra kerüljön a kaíatonai enyhülés és a leszerelési ügyeivel foglalkozó politikai színízű tanácskozás, amelynek a javas-latát a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága budapesti és berlini ülésén dolgozták ki. Itt meg lehetne vitatni minden részvevő ország leszerelést célzó javaslataira. Sajnáljuk,hogy.'iá'-mellé-