Magyar Hírlap, 1981. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

l Lír ]3[­p XKLZ ' ílfX/7 Magyar Hírlap________________________az szkp xxvi. kongresszusa________\ \ 7 mi.márciusi,vasarnap 3 Külföldi vendégek felszólalásai Az SZKP XXVI. kongresszu­sának szombati ülésnapján fel­szólaló külföldi küldöttségveze­­tők népük, pártjuk nevében kö­szöntötték a tanácskozás résztve­vőit. Támogatásukról biztosítot­ták a főtitkári beszámolóban foglalt új békekezdeményezése­ket, méltatták a Szovjetuniónál-, a nemzetközi kérdések megoldá­sának előmozdításában, vagy or­száguk életében játszott fontos szerepét, hitet tettek a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozga­lom egységének erősítése mel­lett webb köreinek fenyegetései, az éhség­blokád kísérlete sem térít­het le bennünket utunkról. Biz­tosan számítunk a haladó népek, a szocialista országok, a nemzet­közi közvélemény szolidaritásá­ra. A nemzetközi közvélemény állásfoglalása segítséget nyújt ne­künk az intervenció minden for­mája ellen. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, min­den demokratikus, haladó erő, velünk van — mondotta, rámu­tatva: a szocialista országok és Nicaragua kapcsolata, az őket el­választó sok ezer kilométeres tá­volság ellenére, egyre szorosabbá válik. Hiszünk a forradalomban, folytatjuk a sandinista forrada­lom megvalósítását — jelentette ki a nicaraguai küldöttség veze­tője Carlos Nunez Tellez: A szocialista országok és Nicaragua kapcsolatai egyre szorosabbá válnak Carlos Nunez Tellez, a nicara­­guai Sandinista Nemzeti Felsza­badítása Front egyesített vezető­sége végrehajtó bizottságának tagja, a Nicaraguai Köztársaság Államtanácsa irányító tanácsá­nak elnöke, hatalmas lelkesedés­sel fogadott beszédében szólt ar­ról, hogy az országban végrehaj­tott an­tiimperialista fordulatot napjainkban az amerikai impe­rialisták és az őket kiszolgáló erők nyílt és közvetett beavat­kozása fenyegeti. „Antiimperialis­­ta forradalmunkat folytatni akar­juk, nem engedjük meg senkinek sem a beavatkozást” — mondot­ta. Rámutatott: az országra óriási nyomás nehezedik. A többi kö­zött arra akarják rákényszeríteni, hogy hagyjon fel a szabadságu­kért küzdő latin-amerikai népek­nek nyújtott erkölcsi támogatás­sal. Ennek elérése érdekében po­litikai, gazdasági, sőt katonai nyo­mást gyakorolnak az országra. „Nicaragua nem megvásárolható, nem térünk ki a nehézségek elől, készek vagyunk az áldozatokra forradalmunk, eszméink védel­mében. Nem hagyjuk leigázni magunkat” — szögezte le. Az imperializmus legagresszív Rodney Arismendi: Széles körű egységet az imperializmus próbálkozásai ellen A sok ezer börtönben senyve­dő, illegális munkára kényszerí­­tett vagy száműzetésben élő uru­guayi kommunista, az uruguayi nép üdvözletét Rodney Arismen­­di, a kommunista párt központi bizottságának első titkára tolmá­csolta. Hangsúlyozta: Latin-Ame­rikában az Egyesült Államok ma korlátlan uralmat akar megvaló­sítani. Arismendi széles körű egységet sürgetett Latin-Amerikában és az egész világon az amerikai im­perializmus próbálkozásai ellen. Washingtonnak meg kell értenie azt, hogy a világ ma már nem az, ami volt, Latin-Amerika a felszabadulás új korszakába lé­pett — mondotta, utalva Kuba győzelmére, a Nicaraguában be­következett demokratikus válto­zásokra, Salvador népének hősi küzdelmére. Uruguayban a kom­munisták az egész néppel együtt harcolnak a terror és a diktatú­ra ellen. Követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását, a száműzetésbe kényszerített de­mokraták hazatérését, a demok­ratikus jogok helyreállítását, a pártok működésének szabadságát — mondotta a többi között. Mohamed Szaid Mazuzi: A Szovjetunió az önrendelkezésért küzdő népek stratégiai szövetségese Mohamed Szaid Mazuzi, az Al­gériai Nemzeti Felszabadítási Front Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, tolmácsolta Bendzse­­did Sadli elnök és a párt egész vezetésének üdvözletét. Hangsú­lyozta: az algériai nép figyelem­mel kíséri a Szovjetunió népei­nek sikereit. A Szovjetunió az emberiség haladásának élén jár, az Októberi Forradalom a nem­zeti önrendelkezésért küzdő né­pek stratégiai szövetségese lett — mondotta a többi között. Méltatta azokat az eredménye­ket, amelyeket Algéria ért el a függetlenség kivívása óta. Hang­súlyozta: Algéria harcol az impe­rializmus ellen, küzd a kapitaliz­mus embertelen politikai és gaz­dasági uralma ellen, az új, igaz­ságosabb gazdasági világrendért. Méltatta az algériai—szovjet együttműködést, amelyet — mint mondotta — az ország népe nagy­ra értékel. Ez becsületes, őszinte együttműködés — hangoztatta, rámutatva: Algéria növelni kí­vánja a két ország, a két nép, a két párt együttműködését, ez megfelel az enyhülésért közösen vívott harc érdekeinek. Az eny­hülésnek minden népre ki kell terjednie, elő kell segítenie azt a harcot, amelyet a még mindig gyarmati rabságban szenvedők folytatnak — mondotta. Pen Sovan: Biztosítani kell a népi Kambodzsa jogait a nemzetközi szervezetekben A kambodzsai nép üdvözletét tolmácsolta Pen Sovan, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Tanács alelnöke a kongresszusnak. A töb­bi között emlékeztetett arra, hogy a kambodzsai forradalom nemrég ünnepelte győzelmének második évfordulóját. A függet­len, szabad Kambodzsa az igazi marxizmus—leninizmus alapján álló ország. A néni hatalom szét­zúzta a Pol Pot-féle banditákat, amelyek maradványai ma a ha­táron túl, Thaiföldről próbálnak aknamunkát kifejteni Kambod­zsa ellen. Peking és a délkelet-ázsiai reakciós erők most új próbálko­zásokkal igyekeznek aláásni a kambodzsai demokratikus rend­szert. Azt akarják, hogy Norodom Szihanuk, Son Sam­, Khieu Sam­pan váltsa fel a Pol Pot-féle re­zsim képviselőit valamiféle, a né­pi rendszer ellen irányuló moz­galom szervezésében. De az el­lenség ilyen próbálkozásai is tel­jes kudarcra vannak ítélve — hangoztatta, követelve, hogy a népi Kambodzsának biztosítsák törvényes jogait az ENSZ-ben és az egyéb nemzetközi szerveze­tekben. Pen Sovan szólt arról a békés kezdeményezésről, amelyet Kam­bodzsa, Vietnam és Laosz ter­jesztett a délkelet-ázsiai orszá­gok elé, hangsúlyozva: hálásak azért a támogatásért, amelyet a Szovjetunió, a többi szocialista ország nyújt ezeknek a javasla­toknak. „Reméljü­k, hogy az ASEAN­ országai ésszerű választ adnak reális és békeszerető kez­deményezésünkre” — mondotta a három indokínai állam kül­ügyminisztereinek Ho Si Minh­­városban kidolgozott javaslatai­ról. Cordon McLennan: Angliát ma súlyos válság sújtja Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, Gordon McLennan élesen bírálta a Tha­­tcher-kormány politikáját. Mar­garet Thatcher konzervatív kor­mánya az amerikai vezetés hű kiszolgálójaként hozzájárult az új amerikai nukleáris rakéták angliai telepítéséhez, támogatja a neutronbomba telepítését Euró­pában. Az angol kommunisták, haladó erők szembeszállnak ez­zel a törekvéssel, követelik, hogy Nagy-Britannia lépjen ki a NA­­TO-ból. Ez fontos lé£dés lenne az európai enyhülés, az általános és teljes leszerelés megvalósításá­ban. Gordon McLennan hangsúlyoz­ta: Angliát ma súlyos válság sújtja. A munkanélküliek száma a hivatalos adatokkal szemben mintegy hárommillió. Gordon McLennan szólt a nem­zetközi munkásmozgalom, a nem­zetközi kommunista mozgalom helyzetéről is, hangsúlyozva: ez a legfontosabb tényező minden antiimperialista erő között. Az egyes pártok függetlenek, saját maguk döntenek politikájukról, de nagy fontosságú, hogy inter­nacionalista egységben harcol­janak az imperializmus, a hábo­rús fenyegetés ellen. Khaled Bagdas: A Camp David-i megállapodás expanzionista katonai paktum Khaled Bagdas, a Szíriai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára a közel-keleti helyzettel foglalkozva megállapí­totta: az amerikai imperializmus és szövetségesei (a nemzetközi cionizmus, a Szadat-rezsim és más arab reakciós erők) segítsé­gével akarja megvalósítani teljes uralmát a Közel-Keleten. A Camp David-i megállapodásról ma már egyértelműen kiderült, hogy olyan expanzionista kato­nai paktum Washington, Tel- Aviv és Kairó között, amely ezt a célt szolgálja. Az arab népek azonban szembeszegülnek ezzel a próbálkozással, határozottan ki­jelentik: ez a mi földünk, a föld kincsei a mieink, nem az ameri­kai monopolistáké. A főtitkár méltatta Leonyid Brezsnyev javaslatait, amelyeket a Közel-, illetve a Közép-Kelet, a Perzsa-öböl térsége problémái­nak rendezésére tett. Mint mon­dotta, az Egyesült Államok ku­darcot vallott, amikor az iszlám védelmezőjeként lépett fel Afga­nisztán ürügyén , teljes mér­tékben lelepleződött politikája a Közel-Keleten. A nemzetközi visszhangból a munka és a béke jellemzi a terveket A Neues Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt köz­ponti lapja Tyihonov szovjet mi­niszterelnök beszámolóját úgy ér­tékeli, hogy a Szovjetunióban a munka és a béke jellemzi a nyolcvanas évek terveit. Az or­szág óriási gazdasági potenciál­ját tovább bővítik, s a hatékony­ság és a minőség kerül előtér­be. Az egész nagy program a nép javát szolgálja. A főbeszámoló feletti vita be­fejeződése alkalmából a prágai Rudé Právo szombati száma kommentárban foglalkozik az SZKP XXVI. kongresszusának eddigi menetével. Megállapítja: nagy visszhangot keltettek Brezs­­nyevnek azok a szavai, amelyek a fogyasztási cikkek termelésé­nek fejlesztését a párt elsőrendű fontosságú feladataként jelölték meg. A felszólalások többségé­nek vezető témája volt a gazda­sági hatékonyság fokozása, a nép­gazdaság intenzív fejlesztésére való áttérés. Több ízben is­ el­hangzott a megállapítás, hogy a gazdaságirányítás mechanizmusa már nem felel meg a termelő­erők színvonalának. A küldöttek teljes egyetértéssel fogadták a Brezsnyev által elő­terjesztett nyolcpontos világpoli­tikai és enyhülési javaslatot, amely szerves folytatása a két előző SZKP-kongresszus béke­programjának. A gyorsabb ütem programja A gyorsabb ütem programja címmel kommentálják a varsói Trybuna Buda kiküldött tudósítói azt a referátumot, amelyet Nyi­­kolaj Tyihonov miniszterelnök terjesztett elő. A lap tudósítói ki­emelik, hogy a referátumban el­hangzottakhoz hasonlóan, a fel­szólaló küldöttek is nagy fontos­ságot tulajdonítottak az extenzív gazdálkodási módról az intenzív­re való áttérésnek, a minőség elő­térbe helyezésének, és annak, hogy a központi terv szigorú be­tartása mellett fokozódjék a vál­lalatok önállósága, kezdeménye­ző készsége. Az ötéves gazdasá­gi program végrehajtása nem könnyű, de ennek ellenére bizo­nyos, hogy a program új pers­pektívákat nyit a kommunista építőmunkában és tovább erősíti a Szovjetunió nemzetközi pozí­cióit — írják a Trybuna Ludu tudósítói. A belgrádi Borba aláhúzta: fi­gyelmet érdemel az a törekvés, hogy a dolgozók keresete saját munkájuk és az egész kollektíva termelésének végső eredményétől függően növekedjék. Ösztönzik a hatalmas gazdasági tartalékokkal rendelkező vidékeken — Szibé­riában, Kazahsztánban és a Tá­vol-Keleten — munkát vállaló­kat. A kolhozparasztok háztáji gazdasága ezúttal először került be a tervbe, olyan kategóriaként, amelyre az életszínvonal emelé­se szempontjából komolyan szá­mítanak. A brigádmunka rend­szerének felkarolásával fokozot­tan serkentik a dolgozók érde­keltségét — írta a többi között a Borba. A francia sajtónak szombaton is egyik vezető témája volt a XXVI. kongresszus. Leonyid Brezsnyev diplomáciai kezdemé­nyezésre visszatérve a Le Quotidien de Paris megállapítja, hogy azok már legalább egy eredményt hoztak: leszerelték azt a kereszteshadjáratot, amelyet Reagan elnök indított a Szovjet­unió ellen, s arra kényszerítették az Egyesült Államokat, hogy el­fogadja a párszebédet. Brandt: óvatos derűlátás Óvatos derűlátásra ad okot egyrészt Leonyid Brezsnyev ja­­­vaslata, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ellen­téteket csúcstalálkozón tárgyal­ják meg, másrészt az erre adott alapvetően pozitív amerikai visszhang — nyilatkozta a Mainz­­ban megjelenő Allgemeine Zei­tung hét végi számának Willy Brandt, az SPD elnöke. Brandt szerint ez a legújabb politikai aktivitás megcáfolja azokat, akik azt állítják, hogy a Kelet és a Nyugat között elke­rülhetetlen a fegyverkezési ver­seny újabb fordulója. Armand Hammer nyilatkozata Leonyid Brezsnyev a XXVI. kongresszuson elhangzott beszá­molójában elhangzott időszerű békekezdeményezésekkel állt elő, s ezzel fontos lépést tett a szov­jet—amerikai kapcsolatok javítá­sa felé — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corpo­ration elnöke. Az interjúban az amerikai üz­leti körök tekintélyes képviselője leszögezte: reméli, hogy a Rea­­gan-kormány pozitívan reagál az aktív párbeszéd folytatásának Brezsnyev által hangsúlyozott szükségességére, beleértve a leg­felsőbb szintet is, mivel ez elen­gedhetetlen az amerikai—szovjet kapcsolatok megjavításának útjá­ban álló problémák komoly meg­vitatásához. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak vissza kell térniük az együttmű­ködés vágányára; ezt követelik a két ország és a világ népeinek érdekei — hangsúlyozta Armand Hammer. Washington érdeklődéssel, egy­előre azonban különösebb kom­mentár nélkül vette tudomásul, hogy a Szovjetunió kész a keres­kedelmi kapcsolatok javítására, egyebek között a gabonaszerző­­dés megújítására. Azok után, hogy az új kor­mányzat a maga részéről szinte semmiféle kezdeményezésre sem volt hajlandó a már Carter ide­jén megromlott kapcsolatok helyrehozása érdekében, a vezető ameriaki lapok most címoldalas nagy cikkekben számolnak be ar­ról, hogy a Szovjetunió követke­zetesen a viszony javítására tö­rekszik. A Washington Post szombaton elsőoldalas tudósításában idézi Tyihonov szovjet miniszterelnök kongresszusi beszédét. Tyihonov szovjet kormányfő felszólította az Egyesült Államokat a politikai nézeteltérések enyhítésére és a kereskedelmi kapcsolatok javítá­sára — összegezi a Washington­nak szóló mondanivalót a Post. Idézi a lap Zamjatyin szovjet szóvivőt is, aki a Szovjetuniónak a gabonakeresekedelem normali­zálására vonatkozó készségét jut­tatta kifejezésre. Tokió érdeklődik Japán hivatalos körökben fo­kozódó érdeklődés tapasztalható a nemzetközi enyhülés megszilár­dítása céljából előterjesztett szovjet kongresszusi javaslat, valamint Leonyid Brezsnyevnek a szovjet—japán kapcsolatok ja­vítását szorgalmazó állásfoglalá­sa iránt. Kormányforrásokból származó értesülések szerint Sza­­kuraucsi Josió a Liberális De­mokrata Párt főtitkára és más befolyásos konzervatív tisztségvi­selők találkozni fognak Dmitrij Poljanszkij tokiói szovjet nagy­követtel, hogy tájékozódjanak a moszkvai békekezdeményezések felől. A japán főváros politikai megfigyelői nagy jelentőséget tu­lajdonítanak e hivatalos tokiói lépésnek, mivel a szigetországi vezetők — az afganisztáni szov­jet katonai segítségre hivatkozva — az utóbbi időben korlátozták az ilyen jellegű személyes érint­kezéseket. A kormányhoz közelálló The Japan Times egyidejűleg közöl­te: Szuzuki Zenko J­­DP-elnök és kormányfő is át akarja tekinteni a szovjet diplomatával az állam­közi kapcsolatok további ápolá­sának lehetőségeit. Az eszmecse­rékre feltehetően március első heteiben kerül sor. E szigetorszá­gi készséget Tokióban úgy érté­kelik, mint választ Leonyid Brezsnyev kongresszusi kijelenté­sére, amely szerint a Szovjetunió továbbra is a Japánnal való szi­lárd, valóban jószomszédi kap­csolatok mellett foglal állást

Next