Magyar Hírlap, 1981. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

4 1981. JÚNIUS 2, KEDD TUDÓSÍTÁSOK Magyr Hírlap Befejeződött a KISZ kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) .Ezt követően terjesztette elő a­­ szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszusitól kapott meg­bízatásnak megfelelően a szer­kesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szek­cióüléseken elhangzott, valamint az írásban benyújtott hozzászólá­sokat, javaslatokat, észrevétele­ket. A tanácskozáson 142-en kap­tak szót, 176 küldött pedig írás­ban fejtette ki véleményét. Az­ eszmecserében szót kért — ka­pott — 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság — amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni indítványozott észrevételeket írásban szétosztot­ta a küldöttek között — nem­csak olyan javaslatokat vett fi­gyelembe, amelyek célzottan és szövegszerűen a határozati javas­lat módosítására irányultak, ha­nem olyanokat is, amelyeknek tartalma érintette a határozat­tervezetben foglaltakat, s belőlük a bizottság alakított ki konkrét szö­veg­módosító indítványt A szerkesztő bizottság jelenté­sével kapcsolatban Tassonyi Ka­­docsa, az Olaj­terv főmérnöke, Szűcs Gusztávné budapesti ál­talános iskolai tanár, Szerencsés Rudolf, a Volán KISZ-bizottsági titkára, Varga B. Sándor, a Com­­pack szervezőmérnöke, Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunkása és Császár István, az Ikarus autószerelője kért szót, és mondott véleményt. Nagy Sándor mind a hat kül­döttnek személyre szólóan vála­szolt. A kongresszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bi­zottság részeiről előterjesztett je­lentést, s a szóbeli észrevételek­re adott választ. Ezután a kongresszus zárt ülé­sen megválasztotta a 105 tagú központi bizottságot, valamint a 17 tagú központi pénzügyi ellen­őrző bizottságot. Ez­t követően a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottsága első ülésén megválasz­totta a 17 tagú intéző bizottsá­got és a 11 tagú titkárságot. A központi bizottság első tit­kára — jelentették be a válasz­tást követő plenáris ülésen — is­mét Fejti György. A központi bizottság titkárai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánná és dr. Tar­­csi Gyula. Az­ intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf László­né, Kiss Imréné, dr. Nagy Sán­dor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánná, dr. Tarcsi Gyula, Var­ga László és Veres András. A központi bizottság tisztségé­ben megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és félnapos kongresszus mér­legét. Fejti György vitazárója . Valamennyien a tisztesség­gel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás vé­gére. A kongresszus eredményes munkát végzett. Minden részve­vője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést ké­szíthessünk a két kongresszus kö­zötti időszak munkájáról , ered­ményeinkről, fogyatékosságaink­ról egyaránt. A célját — megíté­lésem szerint — a kongresszus elérte — hangsúlyozta a KISZ központi bizottságának , első tit­kára. — Azt már most jóleső ér­zéssel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív lég­kör jellemezte a kongresszust. A plenáris, valamint a szekcióülé­seken a küldöttek és meghívot­tak egyharmada mondott véle­ményt közös dolgainkról. A KISZ új központi bizottságának felelősségteljes feladata lesz, hogy valamennyi elhangzott, vagy írásban benyújtott javaslatot, észrevételt tanulmányozza, s a hasznosítható javaslatokat foglal­ja feladattervbe. — Kongresszusunkat az egy­ség jellemezte — folytatta Fejti György. — Mindvégig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az ifjúsági szövetség további prog­ramját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közö­sen kimunkált feladatok végre­hajtásához. A központi bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi mun­kánk fogyatékosságait felszámol­juk, gondjainkat megoldjuk. — Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok, fontos fel­adat áll. A kongresszuson is­ ki­fejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, tár­sadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából. Sok szó esett arról, hogy egy kicsit más­képpen kell dolgoznunk, a KISZ munkaformáit illetően is. Koráb­­­bi munkaformáinkat mai felada­tainkhoz kell igazítani, s ez min­­denekelőtt nagyobb helyi vállal­­kozókedvet igényel, nagyobb érzé­kenységet a környezetünkben le­vő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzé­sében, az értékelésben, az elis­merésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalni a műszaki-technikai fej­lesztésben, jobban építve a fia­talok tudására, az átlagosnál na­gyobb váll­alkozó ked­vére. • Egyér­telműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogal­mazott igényt, hogy aktívabban, tudatosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk po­litikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végre­hajtásában egyaránt. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy ter­veink, törekvéseink valóra váltá­sában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támo­gatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kong­resszusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek tanácskozá­sával gazdag tapasztalatait. Az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgairól is szólt. Er­ről a helyről is biztosíthatjuk pártunk vezetőit, azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is betöltse hivatását. Pártunk bíz­hat az ifjúságban, erejében, tett­­rekészségében. Mi is azt valljuk — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongresszusán megfogal­mazta —, hogy dolgozni kell és az eredmények nem fognak el­maradni. Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal követke­zett. A kongresszus részvevői — két ellenszavazattal — elfogadták a központi bizottság beszámoló­ját, a központi pénzügyi ellen­őrző bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. A KISZ X. kongresszusának ta­nácskozása a DIVAZ-induló él­én­eklétével, mozgalmi dalokkal fejeződött be. A kongresszus határozatából A KISZ X. kongresszusán elfoga­dott határozat az elkövetkező öt értendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényei­nek, a kor, a társadalom szükség­­leteinek. A dokumentum kieme­li: az MSZMP XII. kongresszu­sa programot adott a társada­lomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. A hatá­rozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részét a gazdaság intenzív fejlesz­téséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lép­jen fel a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson vi­lágos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen de­mokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevé­kenységre. A KISZ-nek a gazdasági építő­­munkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követel­ményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű taka­rékosság széles körű elterjeszté­se, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és form­ák kialakításá­ban valló részvétel. Nemcsak gazdasági, hanem tár­sadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkal­mazzák, és elősegítsék gyors be­illeszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik felté­tele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szak­emberképzés között, másrészt er­re ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendsze­re. A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövet­ség támogatja a kisebb közössé­gek vállalkozásán alapuló, a vál­lalatok, a szövetkezetek tevékeny­ségi körét kiegészítő, azzal ösz­­szehangolt termelő-, szolgáltató­­munkát. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, vala­mennyi fiatal érdeke, hogy isme­reteinek gyarapításával, tehetsé­ge kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel összefüggésben a dokumentum a KISZ-szerveze­­tek feladataiként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képessé­geik szerinti legjobb tanulmányt, szakmai munkára, kísérjék figye­lemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezde­ményezzék és segítsék elő a­z is­kolai demokrácia kibontakozását, az okta­tási intézmények nyitott­ságát. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret, ad­jon törekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, ki­elégít­h­ess­ék érd­eklődésü­ket, szélesíthessék látókörüket. A kö­zépfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek sze­rint kell alakítani; az iskolai KISZ-szervezetek — az irányító szervek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választana­k. A tanulmányi moz­galom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényei­hez, elképzeléseihez. A felsőok­­tatási intézményekkel kapcsolat­ban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KISZ- szervezetek érdemben részt ve­hessenek az oktatás korszerűsíté­sében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az okta­tás szervezeti és intézményi kér­déseiről, tartalmáról, módszerei­ről, az oktatók munkájáról. A fiatalok érdekeinek képvise­letével és védelmével kapcsolat­ban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szere­pel a­z ifjúság öná­lló otthonhoz jutásának támogatása, további le­hetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanul­mányi ösztöndíjrendszer felül­vizsgálatát, valamint annak átte­kintését, milyen lehetőség van a családalapítással és otthonterem­téssel­­kapcsolatos néhány társa­dalmi juttatás — például a gyer­mekgondozási segély — és jogo­sultság kiterjesztésére az egyete­mi, főiskolai hallgatók körére. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatáro­zó törekvéseket fejezi ki a mó­dosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjú­ság körében hirdesse és képvi­selje a párt politikáját, vállal­jon részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség újonnan megválasztott Központi Bizottsága és Közpon­ti Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a tanácskozást követően a ma­gyar néphadsereg művelődési há­zában fogadást adott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára; Ma­­róthy László, a budapesti párt­bizottság első titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A fogadáson Fej­ti György, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára mondott pohárköszön­tőt. Vasárnap elutazott Budapestről Borisz Pasztuhov, a Lenini Kom­­szomol Központi Bizottságának első titkára, a KISZ X. kor­gresz­­szusán részt vevő szovjet kül­döttség vezetője. Búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. Hétfőn elutaztak Budapestrel azok a küldöttségek, amelyek — több mint 40 ország ifjúsági szer­vezetét képviselve — részt vettek a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán. * * m + •­­ ~— téma: az európai biztonság és együttműködés A hagyományos béke és barát­ság hónapi eseménysorozat or­szágos programja keretében az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bizottsá­ga hétfőn ülést tartott az Ország­ház vadásztermében. Kállai Gyula elnökölt a tanácskozáson, ahol a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit tűzték napirend­re, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés ügyé­re. Horn Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztá­lyának helyettes vezetője tájékoz­tatójában egyebek között rámuta­tott, hogy a rendkívül bonyolult és nagyon feszült nemzetközi helyzetben is megvan a lehető­ség az enyhülés vívmányainak megvédésére, eredményeinek to­vábbfejlesztésére. Nyilvánvaló — mondta —, hogy mi, szocialista országok, egyedül nem vagyunk képesek erre, ehhez szükség van a partner tőkés országok jótlan politikai köreinek a készségére és cselekvésére is. Úgy ítélhetjük meg, hogy politikai, gazdasági, biztonsági szempontból egyaránt él részükről az a felismerés, hogy a szocialista országokkal együtt újabb erőfeszítéseket kell tenni a jelenlegi helyzet javítása, a fe­szültségek csökkentése érdeké­ben. A lengyelországi helyzet ala­kulását illetően mi elsősorban ab­ban vagyunk érdekeltek, hogy a lengyel párt és kormányzat szo­cialista megoldást találjon a vál­ságból kivezető útra. A tájékoztatót követő véle­ménycserében felszólalt Várkonyi Imre prépost-kanonok; Barabás Miklós, a KISZ KB titkárságá­nak tagja, a DÍVSZ főtitkára; Horváth István, a Csepel Művek szerszámgépgyárának szocialista, brigádvezetője; Fábián Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének főtitkárhelyettese; Va­das Sándorné, az Egyesült Izzó dolgozója. Kállai Gyula vitaösszefoglalója után a bizottság nyilatkozatban tette közzé állásfoglalását, egye­bek között hangsúlyozva: az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bizottsá­ga aggodalommal állapítja meg, hogy a hetvenes évek enyhülési politikájával az imperializmus legreakciósabb erői a hideghábo­rú újabb korszakát igyekeznek szembeállítani. KÖZÉLET-DIPOMÁCIA Új magyar nagkövet Jugoszláviáig Kádár János, a M­agyar Szo­cialista Munkáspár Központi Bizottságának első tikára, Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács el­­nöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és S­pró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált, hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki elutazott állomáshe­lyére. Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte­ Ales­sandro Pertinit, az Olasz Köztár­saság elnökét, a köztársaság ki­kiáltása, az olasz nemzeti ünnep alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ha­bib Burgibát, a Tunéziai Köztár­saság elnökét, országa nemzeti ünnepe alkalmából. Búcsúlátogatás Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Auguste Geisert, Svájc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Megbízóle­vél-átadás Nagy S. Lajos, a Magyar Nép­köztársaságnak az Iráni Iszlám Köztársaságban akkreditált nagy­követe, átadta megbízólevelét Ahol Hasszán Baniszadrnak, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöké­nek. Stockholmba utazott Kovács Antal államtitkár Hétfőn Stockholmba utazott Kovács Antal államtitkár, az Or­szágos­­Vízügyi Hivatal elnöke, Olaf Nilssonnak, a svéd mező­­gazdasági minisztérium vízügyek­kel foglalkozó államtitkárának meghívására. Áttekintik a már meglevő magyar—svéd vízügyi kapcsolatokat, és tárgyalnak azok továbbfejlesztéséről. Budapestre érkezett a JNDK árhivatalának vezetője Csikós-Nagy Béla államtitkár­nak, az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének meghívására, delegáció élén hétfőn Budapest­re érkezett Mohamed Mohsen Mohamed miniszter, a Jemeni Népi D Demokratikus Köztársaság árhivatalának vezetője. Kölcsö­nösen áttekintik a termelői és fo­gyasztói árképzés tapasztalatait, valamint a kereskedelempolitika néhány időszerű kérdéseit. Buda István Rómába utazott Magyar sportküldöttség utazott hétfőn Rómába Buda István ál­lamtitkárnak, az OTSH és a MOB elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai: dr. Békési László, a Magyar Atlétikai Szö­vetség elnöke és dr. Gál Tibor fő­osztályvezető, az OTSH nemzet­­­közi osztályának vezetője. A kü­l­döttség tárgyalásokat folytat az olasz sportvezetőkkel és az olasz olimpiai bizottság elnökével. Jú­nius 5-én olasz—magyar sport­­együttműködési megállapodás aláírására kerül sor, majd Bu­da István megnyitja Rómában a magyar sportéletet bemutató ki­állítást. Budapesti pártküldöttség utazott Prágába Király Andrásnénak, a buda­pesti pártbizottság titkárának ve­zetésével, budapesti pártküldött­­ség utazott Prágába. A delegá­ció, amely a CSKP prágai bi­zottságának meghívására utazott a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság fővárosába, tanulmányozza a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtását, az ideológiai és kulturális munka tapasztalatait. A küldöttség bú­csúztatáson a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Václav Mora­­vec, Csehszlovákia budapesti nagykövete.

Next