Magyar Hírlap, 1981. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
Magyar Hírlap_________________________népgazdaság - vilaggazdasag _________________m. október 24, szombat 7 Ha alma és dohány... ... akkor ez Szabolcs Jókora szélvihar tombol, akármerre fordul az ember, arcába vágja a homokot. Szántó Erzsébetet azonban nem ez zavarja, hanem az, hogy az almával roskadásig megrázott fákról egyre több hull a földre. — Ez még nem túl veszélyes — mondja a kertész —, én a későbbiektől tartok. Nagy a hozam, jó a minőség és kevés a vagon. Az itt feszülő ellentét bánt engem. Egész évi munkánk eredménye bukhat bele ebbe a szervezési, vagy mit tudom én, milyen hibába. Úgy, mint otthon Eszembe jut, hogy amikor kifelé igyekeztünk Nyíregyházáról, forgalmi dugóba kerültünk. Rendőrnek kelek kibogoznia a hűtőtároló előtt sorakozó, almával megrakott szállítójárművek okozta közlekedésigubancot. — Nem mindegy, hogy 6—7 forintos átlagárat érünk el az exporttal, vagy esetleg négy forintnál kevesebbet kapunk a csak máshová alkalmas gyümölcsért. Nálunk ugyanis az utóbb említett összeg körül mozog a termelési költség — mondja a másik kertész, Kiss László. Úgy tűnik, hogy a korábbi, derűlátó nyilatkozatok ellenére többeket váratlanul ért a nagy termés. Jellemző eset, hogy a néhány hete búzatermesztési tanácskozásra összehívott szabolcsi szakemberek sem a kenyérgabona sorsa fölött meditáltak — az ottani teendőket nyomban megértették —, hanem az alma- és a burgonyaszállítás nehézségeire terelték a szót. A megye felelős vezetői több vagont nem ígértek ugyan, de a jobb elosztásra, a szervezés javítására hozott intézkedéseik feltehetőleg hatásosak lesznek. — Ebben bízom én is, nem ■csúszhatunk-el as,utolsó pillanatban !— jelenti ki Meglécz János, a nyírbogári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — A kertészek biztosan elmondták, milyen szíporui minőségi követelményekkel dolgozunk. Az első osztályú alma leszedéséért5 forintot fizetünk mázsánként, de ha e gyümölcsből több mint 10 százalék törődött, csupán két forint a munkabér. — Igen, említették a szakemberek, hogy minden ládát alaposan átnéznék. — Szükség van az ellenőrzésre, ám azt is hozzá kell tennem, hogy többnyire nincs vitánk a szedőkkel. A szabolcsi ember anyyira összebarátkozott ezzel a gyümölccsel, hogy sokan még az ablakuk alá is almafát ültettek. Nyírbogáton és Nyírgezsén, a másik hozzá tartozó faluban például nem divat a háztáji állattartás, a „mellékest” is a fonatán hozza. Ennek a nagy összefonódásnak természetesen megvan a maga haszna; a lapok a közösben is úgy bánnak az almával, mintha a kertükben levővel foglalkoznának. Igaz, eddig csupán az almáról esett szó, de ez nem jelenti, hogy más fontos növény és teendő ne lenne a gazdaságban. Ott van például az őszi vetések és a tavaszi kultúrák alá a szántás. Kombájn alá érett a kukorica és az almaszedésből eredeti munkájukhoz visszatérő erdészeti főágazati dolgozók se panaszkodhatnak unalomról. No és persze, ott van még a dohány, a másik hagyományosan szabolcs-szatmári növény, amelynek betakarítását megnézendő, az elnök így bocsátotta útjára az ágazatvezetőt: — Aztán nehogy eltévedjetek! A vírus gyötörte, combig se érő egyik fajta mellől úgy nőtt ki a másik, mint cserje mellől a szálfaerdő. Ámulva álltam a két métert is meghaladó növények árnyékában. — Ezek aztán szeretik a homokot, nem úgy, mint az előbb látottak! — mondta mellettem Goda Ferenc. — Csak az a baj, hogy valóban nehéz lesz megtalálni a dohánytörésben dolgozó brigádot Igaza lett az ágazatvezetőnek, mert délidő ide, az ebéddel várakozó busz oda, az emberek csak nem mutatkoztak. — Amíg meg nem rakják a kocsit, nem jönnek elő —- vélte Goda Ferenc, de ebben szerencsére nem volt igaza, mert amikor hosszas keresgélés után rátaláltunk az asszonyokra, még a borsófőzelék is varázsszónak bizonyult. — Nem ■ csoda, hogy megéheznünk, ’,dhétés” 'munka a miénk — törölgette kezét Kató Gusztávné. — A fizetség is az? — Hát, amennyit dolgozunk, többet is adhatnának! Aki nem ehg fílige — Ugyan, ilyet már ne mondj! — vitatkozott munkatársával Koródi Istvánné. — Az elmúlt hónapban is ötezer-kétszáz forint volt a borítékomban. Igaz, az is előfordult, hogy reggel héttől csak este hatkor indultunk haza. No, de hát ebbe születtünk, ebben nevelkedtünk, tudjuk, most ennek van a szezonja, ezt kell csinálni. — Így az otthoni alma a fán marad. — Jaj, dehogy marad, már Tuzsérről is továbbvitték a Szovjetunióba! Molnár Andrásné még hozzáfűzte: —• Nem szabad álmélkodni, tétlenkedni, mert akkor az ember hamar póruljár. Az idén nagy is, jó is , hofeam, aki nem elég fürge, az csak pisloghat a nagy halom eladatlan almára. Pedig otthonra pontosan elég egy fa gyümölcse, amit én tetőtől talpig meg is hagytam. Jut bőven a városon élő rokonainknak is. Braun Ágoston HORIZONT • HORIZONT • HORIZONT Energetikai komplexum Szibériában A világ legnagyobb energiatermelő komplexuma jön létre Kelet-Szibériában, Kanszk és Acsinszk városok között. A TASZSZ jelentése szerint gyéren lakott területen tíz, egyenként 6,4 millió kilowatt teljesítményű hőerőművet építenek, amelyeket az itt feltárandó mintegy 30 hatalmas, külszíni fejtésű barnaszénbányából látnak el fűtőanyaggal. A komplexum szintemelése a tervek szerint az ezredfordulóra eléri a 350 millió tonnát. Az USA államadóssága Az Egyesült Államok államadósságának összege csüüörtökön átlépte az 1 billió dolláros szintet — jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium. Az egy amerikai állampolgárra jutó adósság összege így mintegy 4700 dollárt tesz ki. Az adósság mértékét amerikai szakemberek nem tartják aggasztónak, mivel annak aránya a nemzeti össztermékhez képest a második világháború óta csökkent. Csupán az adósság után fizetendő kamat összege az idei évben eléri a 100 milliárd dollárt. Magyar-nyugatnémet kapcsolatokat Biztató távlatok Az 1970-es években dinamikusan fejlődtek a gazdasági kapcsolatok Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság között. Miközben mindkét ország teljes külkereskedelme megkétszereződött az évtized folyamán, egymásközti forgalmuk megháromszorozódott. Ez azért is jelentős Magyarország szempontjából, mert az NSZK a Szovjetunió után hosszú ideje Magyarország második legnagyobb külkereskedelmi partnere. A tőkés országokba irányuló magyar exportnak mintegy harmada kerül az NSZK-ba, és az importban ez a részarány valamivel magasabb is. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok számos, még mindig kihasználatlan lehetőségére jellemző, hogy az NSZK külkereskedelméből a KGST-országok alig 5 százalékkal részesednek. Magyarország az NSZK-ba irányuló exportban a KGST-országok között 1980-ban a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia után a negyedik helyen állt A keletnyugati gazdasági kapcsolatok nemcsak az energiahordozók és -szállítás miatt fontosak az NSZK számára, hanem azért is, mert a nyugatnémet vállalatoknak a KGST-országok rendkívül fontos piacot jelentenek. Munkahelyet teremt Nyugati becslések szerint a kelet-nyugati kapcsolatok az NSZK-ban jelenleg egymilliónál több munkahelyet érintenek, vagyis ennyi embernek adnak kenyeret. Ha megvalósul „az évszázad üzlete”, a Szovjetunióból Nyugat-Európába irányuló földgázvezeték megépítése, a nyugatnémet vállalatok további nagy rendelésekhez jutnak. Közvetve ennek agázvezetéknek ,két módon lehet hatása a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokra. Ha a vezeték magyar területen halad át, úgy megépítésén túl, a gáz földalatti tárolását is érinti, amihez a magyar adottságok igen jók. Mindenképpen mód nyílhat azonban arra, hogy magyar vállalatok nyugatnémet cégek oldalán részt vegyenek a vezeték megépítésében. Kompresszorállomásokat például már szereltek magyar vállalatok földgázvezetéken, tehát erre megfelelő tapasztalatokkal is rendelkeznek. A magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok 1980-ban és 1981 eddig elmúlt időszakában is tovább fejlődtek. 1980-ban a magyar szállítások gyorsabban, több mint 10 százalékkal növekedtek az NSZK exportjának 3 százalékos emelkedésével szemben. Ennek köszönhetően a 2 milliárd DM-et meghaladó NSZK-importunkat több mint 80 százalékban sikerült exporttal kiegyenlítenünk. 1981- ben a recesszió fokozódása és a márka leértékelődése következtében a magyar exportőrök számára rosszabbodott, az importőrök számára javult (olcsóbb lett) a nyugatnémet piac. Ennek hatására importunk 1980 azonos időszakához képest 1981 első félévében csaknem 20 százalékkal nőtt, de 7 százalékkal emelkedett az export is. A magyar kivitel fejlesztése természetesen nemcsak az érték növelését, hanem az áruszerkezet korszerűsítését is jelenti. Ebben a tekintetben az NSZK-ba irányuló kivitelünk kedvezőbb, mint általában a fejlett tőkés országokba irányuló export, mivel a feldolgozott termékek aránya magasabb, és ezen belül a gépek részesedése eléri a 8 százalékot. Ez összefügg azzal is, hogy valamennyi fejlett tőkés partnerünk közül az NSZK-val a legmagasabb a kooperációs szerződések száma és szerepe a lebonyolított külkereskedelmi forgalomban. Az érvényben levő csaknem 400 kooperációnak mintegy fele a gépiparban működik. Kooperációs szerződéseink egy része technológiai transzferhez kapcsolódik. Egyes nagy NSZK-beli konszernekkel, mint például a Thyssennel, a Kruppal, a Hoechsttel, a BASF- fel hosszabb időre szóló keretmegállapodások jöttek létre. Az NSZK-ba irányuló magyar exporton belül fontos helyet foglalnak el a kohászati termékek, a textíliák és a mezőgazdasági-élelmiszeripari cikkek. Ez utóbbiak adtál 1980-ban exportunknak mintegy negyedét, és részesedésük 1981 folyamán még növekedett, miközben a kohászati termékek szállítása az Európai Gazdasági Közösség országait súlyosan érintő acélipari válság miatt csökkent, a textíliáké pedig kismértékben emelkedett. Az NSZK-ból származó magyar importban kiemelkedő a vegyitermékek csoportja, amelynek értéke 1980-ban a gyógyszeripari termékekkel együtt megközelítette a 600 millió DM-et. Csaknem 200 millió DM volt a kohászati termékek, és több mint 100 millió a textilalapanyagok értéke. A gépek',"berendezések és alkatrészek a teljes magyar, az NSZK-ból érkező importnak több mint 30 százalékát szolgáltatják, bár a magyar gazdasági növekedés lassulásával, a beruházások fékeződésével 1980-ban ez a részarány mérséklődött. Az NSZK évek óta a legnagyobb gépipari szállítónk a fejlett tőkés országok között. Harmadik piacokon Magyar vállalatok egyre több megbízást kapnak NSZK-beli cégektől harmadik piacokon — főleg Észak-Afrikában és a Közel- Keleten — építendő létesítmények — csővezetékek, villamos távvezetékek, erőművek — megvalósításában való közreműködésre. Az áruszállításokkal egybekötött vállalkozáson kívül újabban bővül a termékszállítástól független szolgáltatások köre is, mind a harmadik piacon, mind az NSZK területén. Itt a magyar vállalatok olyan munkákat vállalnak, amelyeknek elvégzéséhez az NSZK- ban hiányszakmáknak számító képesítésű munkaerő szükséges. Az Európai Gazdasági Közösségen belül a kereskedelempolitika a Brüsszelben székelő Európai Bizottság döntési körébe tartozik. Ez a kereskedelempolitika protekcionista jellegű, mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, és úgynevezett lefölözést olyan termékek importjánál, amelyek az EGK- országok termelőinek érdekeit veszélyeztetik. A protekcionista szabályozás érvényesül az NSZK-ba irányuló szállításainknál, így a kohászati termékeknél, a textíliáknál és a mezőgazdasági termékeknél. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az NSZK üzleti köreinek nagyobb része nem ért egyet a protekcionista kereskedelempolitikával, és az NSZK kormánya az EGK keretein belül adta lehetőségeket igyekszik kihasználni a kelet— nyugati kereskedelem, ezen belül a magyar—NSZK kereskedelem fejlesztésére, így például 1980- ban néhány magyar exportcikkre úgynevezett próbaliberalizációt vezetett be, aminek lényege, hogy kísérletképpen felfüggesztette a mennyiségi korlátozást. Vegyes vállalkozások Az NSZK-ban mintegy 30 magyar—nyugatnémet vegyes vállalat működik, ezeknek fele gépipari termékek forgalmazásával foglalkozik. Magyarországon is működik két vegyes vállalat, NSZK részvétellel. Ez azonban — a két ország közötti gazdasági kapcsolatok méreteit tekintve — rendkívül kevés, és azt lehet mondani, hogy a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik legaktuálisabb területe éppen a nyugatnémet vállalatok és bankok intenzívebb bekapcsolódása a magyar gazdaság fejlesztésébe. A Budapesten mintegy két évvel ezelőtt létrejött Középeurópai Nemzetközi Bank (CIB) — amelyben a Magyar Nemzeti Banknak 34 százalékos részesedése van, a többi megoszlik hat ■nyugati bank között, egyik alapító bankja a Bayerische Vereinsbank AG. A vegyes tőkével létrehozott bank már az első évet nyereséggel zárta, ami a bankvilágban ritkaságnak számít. A külföldi részvétellel létrehozott magyarországi vegyes vállalkozások jelentőségét nem az adja meg, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez járulékos forrásokat biztosít. Bárhogyan fejlődjön is az ilyen vegyes vállalatok száma, gazdaságunk fejlesztésében a külföldi tőke részvétele elenyésző marad. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésénél azonban — egy bizonyos szint után — szükségszerűen jelentkezik a részvétel igénye a másik fél országában lévő vállalkozásban, mint ezt a fejlett tőkés országok egymás közti gazdasági kapcsolatai is bizonyítják. Ezt a szintet a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok már régen elérték, és így indokoltnak látszik az ilyen jellegű együttműködés fokozása. Nádory István NGKT Agrosátor „Agrosátortábort” alakít ki egy baranyai termelőszövetkezet, a kémesi Közös Út. Az agrosátor — mint a neve is utal rá — műanyag ponyvából készült, mezőgazdasági célú épület. A szövetkezetben már áll egy ilyen szarvasmarha-ellető istálló és egy szabadtartásos tehénistálló, valamint egy szénaszárító, s most készül egy terménytároló. Ezek rendkívül olcsók: tizedébe kerülnek, mint a hasonló nagyságú hagyományos épületek. S még sok más célra, így például juhhodálynak, gépszínnek, műtrágyatárolónak is alkalmasak. A kémesi típus leginkább abban tér el a már ismert agrosátraktól, hogy nem belső tartóoszlopokkal, hanem külső feszített szerkezettel épül. A banktanácskozás margójára Napirenden kívül Tudósítónktól. Amint beszámoltunk róla, befejeződött Budapesten a Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácskozásának ülése. Jóváhagyták a jövő esztendei hitelterveket, valamint határozatot hoztak számos, a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét érintő kérdésben is. A kommünikék, szóhasználatával , a kölcsönös egyetértés jegyében hasznosnak minősített tanácskozás elsősorban a közeljövő teendőivel foglalkozott, és áttekintette tevékenységének távlatait. De mód volt arra is, hogy a részvevők ne csak a napirenden levő témakörrel kapcsolatban alkothassanak véleményt. Érdemes ezzel kapcsolatban feleleveníteni annak az interjúnak néhány mondatát, amelyet Vlagyimir Arhimov, a Szovjetunió Állami Bankjának elnöke, a Magyar Televíziónak adott interjújában kifejtett: „Úgy vélem, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet a Magyar Népköztársaság és a Magyar Nemzeti Bank folytat, igen konstruktív és eredményes. Számos példát ismerünk arra, hogy segíti ez a politika, ezen belül a hitelpolitika, az export bővítését a Szovjetunióba és a szocialista országokba, továbbá a konvertibilis devizaelszámolású országokba, amely Magyarország számára fontos.”