Magyar Hírlap, 1981. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Magyar Hírlap nemzetközi politika w rw. isb/novemberi, vasárnap 30 11 ■— ■ 111 ■■ ...... .................. ......1 1,111 Sztrájkellenes felhívással fordult a szejm a lengyel néphez (MTI) A lengyel törvényhozás szombaton sztrájkellenes felhívást fogadott el. Egyben jóváhagyta azokat a személyi változtatásokat, amelyeket Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök javasolt a kormány összetételében a parlament pénteken kezdődött ülésén. A felhívásban — amelyben figyelembe vették a Szolidaritás országos bizottságának csütörtöki, a helyi sztrájkok megszüntetésére szólító nyilatkozatát is —, a lengyel parlament támogatásáról biztosítja a Jaruzelski vezette kormány eddigi tevékenységét. Ugyancsak támogatja azokat a lépéseket, amelyeket, a kormány a gazdasági stabilizáció érdekében tett és tesz. Rámutatva, hogy a minisztertanács nem minden ilyen irányú lépése volt sikeres, a szejm az egész lengyel társadalomhoz fordul azzal a felhívással, hogy segítse a kormány további erőfeszítéseit a válság leküzdése érdekében. A határozatban a szejm aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Szolidaritás szélsőségesei a szocialista rend alapjait sértő tevékenységet folytatnak, s arra törekednek, hogy a konfrontációs törekvéseket szítsák. A szejm arra hívja fel a Lengyel Népköztársaság állampolgárait, hogy tartsák tiszteletben az ország alkotmányában foglalt alapelveket, ne sértsék meg az állam intézményeinek jogkörét. A törvényhozás mindenek fölött álló kérdésnek nevezte a felhívásban az állam szocialista alapjainak védelmét, és a társadalmi élet megújhodásának folytatását. Külön hangsúlyozta a szejm határozata, hogy sérthetetlenek az ország szövetségesi kapcsolatai, különösen a Szovjetunióval való baráti és jószomszédi viszony. A szejm „határozottan követeli, hogy legyen vége mindenfajta nyugtalanságnak, s olyan tevékenységnek, amely a társadalmi rendet, a közrendet sérti”. Tekintettel a nemzet létét fenyegető veszélyre, a szejm felhívja az ország lakosságát, hogy azonnal fejeződjék be mindenfajta sztrájkakció. Amennyiben a felhívás nem talál kedvező fogadtatásra, illetve nem hoz eredményt, akkor — a nemzeti lét közvetlen veszélyeztetése miatt — a szejm olyan javaslatokat vitat majd meg, amelyek felhatalmazzák a kormányt, hogy a mindenkori helyzetnek megfelelő eszközöket alkalmazza. A felhívás végén a parlament ismételten az ország lakosságához fordul a normális állapotok helyreállítását célzó erőfeszítések széles körű társadalmi támogatása végett. A szombaton kora délután véget ért ülésen a szejm jóváhagyta azokat a személyi változtatásokat, amelyeket pénteken Wojciech Jaruzelski miniszterelnök terjesztett elő a kormány összetételének módosítására. Ennek értelmében miniszterelnök-helyettessé választották Edward Kowalczykot, a Demokrata Párt KB elnökét, s személyi változás történt öt minisztérium élén. Magyar küldöttek felszólalásai az ENSZ-ben (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának pénteki ülésén a leszereléssel kapcsolatos napirendi pontok általános vitájában felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy a vegyi fegyverek használatának eltiltását már az 1925. évi genfi jegyzőkönyv egyértelműen magában foglalja. A most készülő egyezménynek ezért két fő célra kell törekednie: a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának eltiltására, valamint a már felhalmozott készletek és az e fegyverek előállításához szükséges eszközök megsemmisítésének kötelezettségére. A magyar kormány megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek. Mivel véleménye szerint a genfi leszerelési bizottság eddig nem foglalkozott kellően e problémával, az idén a testület munkájában részt vevő magyar küldöttség kezdeményezte, hogy a nagyfontosságú témáról nemhivatalos üléseken is folytassanak eszmecserét. Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottságában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Ismertette az emberi jogok egyezségokmányai előírásainak gyakorlati megvalósítását a Magyar Népköztársaságban. Sürgette a gyermekek jogaival foglalkozó egyezménytervezet mielőbbi kidolgozását. Az APN kommentárja a Szolidaritásról (APN) Lengyelországban a Szolidaritás ösztönzésére a sztrájkok újabb hulláma söpör végig — írja az APN szovjet hírügynökség kommentátora. Számos sztrájk kezdetének indítékában szerepet játszanak a helyi nézeteltérések, amelyeket a Szolidaritás funkcionáriusai ügyesen taktikázva egészen a konfliktushelyzetig éreznek. Október 28-án a Szolidaritás szélsőséges vezetősége egész Lengyelországra kiterjedő sztrájkot hirdetett meg, amelyet az ágazati szakszervezetek és számos társadalmi szervezet is elítélt. A hasonló cselekedetet általában zsarolásnak nevezik. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a Szolidaritás gdanski kongresszusán elfogadott programot megvalósítva a szervezet vezetői frontális támadást bontakoztatnak ki. Ez a program a lengyel sajtó értékelése szerint totalitárius rendszer létrehozását célozza. Ezen a tényen az sem változtat, hogy maga a Szolidaritás ezt a rendszert „önigazgatónak” nevezi Arbatov a közép-hatótávolságú rakétákról A Szovjetunió a probléma gyakorlati megoldására törekszik Genfben (MTI) Rendkívül veszélyesnek minősítette a jelenlegi washingtoni politikát a Szovjetunió vezető Amerika-szakértője, Georgij Arbatov professzor a szovjet televízió tekintélyes külpolitikai műsora, a Kilences Stúdió szombati adásában. A Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója, az SZKP KB tagja a többi között a szovjet—amerikai kapcsolatok megromlásának okait elemezte és rámutatott: az Egyesült Államok politikájában manapság a legszélsőségesebb nézetek váltak hangadóvá. Az adásban részt vevő szovjet politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a washingtoni politikával szemben, a legutóbbi nagy nyugat-európai béketüntetések tanúsága szerint is, mind nagyobb az ellenállás. Ebben az összefüggésben nagy jelentősége lesz Leonyid Brezsnyev soron következő bonni látogatásának, illetve a nukleáris fegyverzet kérdéseiről meginduló szovjet—amerikai tárgyalásoknak. „A Szovjetunió a legteljesebb jóindulattal indul a tárgyalásokra s őszintén törekszik arra, hogy a problémára megtalálják a gyakorlati megoldást.” Washingtonba utazik a Jordániai király (MTI) Ma hivatalos látogatásra Washingtonba érkezik Husszein jordán király. Jordániát Washington az úgynevezett „mérsékelt arab államok” közé sorolja, amelyek hajlandók gazdaságilag és politikailag közeledni az Egyesült Államokhoz, s esetleg csatlakozni a „Camp David-i folyamathoz”. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kész elmenni Szaúd-Arábiába, vagy bármely más arab országba, hogy megmagyarázza országa politikáját — békéjét Izraellel —, s rendezze a nézetkülönbségeket a többi arab ország s Egyiptom között. Ezt közölte az államfő az Október című kairói hetilapnak adott interjújában. (UPI) Szombaton újabb biztonsági intézkedéseket jelentettek be a Bejrút nyugati részét sújtó merénylethullám és az utcai harcok megfékezésére. A hétfőn reggeltől életbe lépő biztonsági intézkedések között szerepel: a fegyvereseknek az utcákról való viszszavonása, a katonai táboroknak Bejrútból való kitelepítése és a fegyverhasználat korlátozása. Az intézkedéseket a legfőbb egyesített parancsnokság négyórás ülését követően jelentették be. Az AESZ csapatokat küld Csádba (MTI, AFP) Dániel Arap Moi, az Afrikai Egységszervezet elnöke, annak a véleményének adott hangot, hogy Líbia kész visszavonni csapatait Csádból, amint az Afrikai Egységszervezet haderői megérkeztek az országba. A kenyai államfő az ugandai határon levő Kitaléban egy mezőgazdasági vásár megnyitásán mondott beszédében hangsúlyozta, „nem történhet meg, hogy az Afrika-közi erők megtámadják a líbiai csapatokat, mivel Líbia kész kivonni erőit az országból az AESZ-kontingens megérkeztekor”. Görögország a választások után Módosult ígéretek ANDREASZ PAPANDREU, Görögország új miniszterelnöke elébe ment a várakozásoknak. A héten tett egyik nyilatkozatában gyakorlatilag beismerte, ő maga sem lát sok esélyt, korábbi ígéreteinek betartására. A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) és annak vezére 1974-ben — az ezredesek bukása — óta azt hangoztatta az ellenzékből, hogy hatalomra kerülése esetén Görögország elhagyja a NATO-t. — Athén tavaly tért vissza az Észak-atlanti Szerződés katonai szervezetébe — népszavazást kíván tartani a közös piaci tagság ügyében és felszámolja az ország területén levő amerikai támaszpontokat. Papandreu mostani bejelentésének időzítése kétségtelenül túl korai volt mindazok számára, akik még a két héttel ezelőtti győzelem mámorában éltek. Azok a megfigyelők azonban, akik nyomon követték a PASOK idei választási kampányát, csak a viszszavonulás idejében tévedtek. A legtöbben későbbi időpontra számítottak, amikor már az eredeti ígéretek nem élnek olyan elevenen a választók emlékezetében. Sokan arra számítottak, hogy előbb az újabb keletű, gyakran nehezen „megfogható” külpolitikai megközelítések nyomulnak előtérbe, és majd csak azután — talán nem is a miniszterelnök szájából — hangzik el a régebbi, az éveken keresztül hangoztatott program átértékelése. Mert azt világosan látni kell, hogy a PASOK hosszú ideig hirdetett, gyakran igen radikális tervei a hatalom közelébe jutva megszelídültek. Hét évvel ezelőtt — az ezredesek uralma után — az első választáson a PASOK felhívásában az Észak-atlanti Szerződéssel kapcsolatban a többi között a következőket találjuk: Görögországnak fel kell lépnie a NATO katonai és politikai szervezetéből ... A cél, hogy független görög külpolitikát folytassunk, beleértve az el nem kötelezettséget is. IDÉN UGYANERRŐL már ez olvasható: a történelmi feltételek arra kényszerítik országunkat, hogy más államokkal védelmi szövetségre lépjünk ... (de) a PASOK a Rogers-tervet (ennek alapján tért vissza a NATO katonai szervezetébe Athén) a parlament elé fogja vinni. Papandreu az utóbbi időben egymást követő nyilatkozatokban sem tisztázta a helyzetet. Példaként álljon itt egy idézet. „Minden eszközzel hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy leküzdjük a világ egymással versengő tömbökre osztottságát. A NATO-ból való kilépés ezt a stratégiát szolgálná. (Feltételes módban.) 1974-ben a közös piaci csatlakozásról így szólt a PASOK dokumentuma: Görögországnak távol kell tartania magát a katonai, politikai és gazdasági tömböktől, amelyek aláássák nemzetünk függetlenségét. A görög népnek egyedül kell eldöntenie társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésének irányát. Papandreu még két évvel ezelőtt is azt mondta: Görögország csatlakozása a Közös Piachoz halálos csapás lenne az ország nemzeti függetlenségére. Ugyanerről a kérdésről az idén már a PASOK így foglalt állást: a leendő Papandreu-kormány egyetért az EGK-tagsággal kapcsolatos népszavazás alkotmányos folyamatával. Utalva ezzel arra, hogy a népszavazást csak a köztársasági elnök írhatja ki. Konsztantin Karamanlisz elnök viszont a közös piaci tagság híve. Az EGK-ból való kilépés alkotmányos akadályait most Papandreu más módon igyekszik megkerülni. Görögország arra készül, hogy bejelentse: nem képes mindenben teljesíteni a belépési megállapodásban foglalt kötelezettségeket. Ez azonban valószínűleg nem arra fogja Brüsszelt kényszeríteni, hogy felmondja a belépési egyezményt. Sokkal kézenfekvőbbnek látszik, hogy a Közös Piac, engedve Athén követeléseinek, a különböző alapokból újabb kedvezményeket nyújt Görögországnak. Az így szerzett új anyagi erőforrások viszont serkentőleg hathatnak a gazdaságra, ami politikai tőkét jelenthet Papandreuék számára. A GÖRÖGORSZÁGBAN levő amerikai támaszpontok fennhatóságának kérdéséről is mérséklődött a pánhellének álláspontja. Az amerikai bázisok üzemeltetését kétoldalú megállapodások kusza szövevénye szabályozza. Az elmúlt hét évben a kérdés már nemegyszer napirendre került. A PASOK 1974-ben még azt vallotta: a kétoldalú megállapodásokat — amelyek megengedik a Pentagonnak, hogy ugródeszkaként sajátítsa ki Görögországot — meg kell szüntetni. Idén már az érvelés egészen másképpen hangzott: a PASOK elismeri, hogy az amerikai támaszpontok felszámolását meg kell előznie egy átmeneti időszaknak... A PASOK egyetlen lépése sem vezethet oda, hogy csökkenjen az ország védelmi készültsége a külső fenyegetettséggel szemben. A kérdés persze az, hogy Görögország honnan érzi fenyegettetve magát? Athén hosszú évek óta tradicionális ellenfelétől, Törökországtól tart leginkább. Papandreu, már a miniszterelnöki székben, mindehhez hozzátette: az atlanti szerződés nem szavatolja biztonságunkat és nemzeti integritásunkat. Görögország az egyetlen olyan NATO-tagállam, amelynek területi integritását egy másik NATO-tagállam részéről fenyegeti veszély. Az említett amerikai támaszpontok státusának ügyét már az előző athéni kormányok is nemegyszer próbálták ütőkártyának felhasználni, arra számítva, hogy a bérleti szerződések meghosszabbítása fejében Washington talán nyomást gyakorol a másik NATO-partnerre. Görög részről már különben is többször követelték, hogy a NATO vállaljon garanciákat az ország biztonságáért. Az ilyen garanciák viszont azt jelentenék, hogy konfliktus esetén a NATO- nak az egyik tagállamot a másikkal szemben kellene megvédenie. A GÖRÖG—TÖRÖK ellentéteknek azonban mindez csak a felszíne. A valódi szembenállást három csoportba sorolhatjuk: az Égei-tenger légtere és felségvizei ellenőrzésének kérdése, a török kontinentális talapzatban rejlő olajkincs kiaknázásának problémája és a ciprusi válság. Ankarában szívesebben látták volna, ha a két héttel ezelőtti görögországi választásokat ismét az Új Demokrácia nyeri meg. Papandreu több beszédében ugyanis nemegyszer törökellenes kirohanásokra ragadtatta magát. A Törökország elleni hangulatkeltés a jövőben olyan szolgálatot is tehet, hogy feledtesse: a PASOK- kormány —"jóllehet több esetben a külső korlátok miatt is — csak nehezen képes külpolitikai eredményeket felmutatni a kulcskérdésekben. A „támadás” fő iránya minden bizonnyal Ciprus lesz. Papiandreu máris bejelentette, hogy hazája diplomáciai offenzívát indít Ciprus érdekében. AZ ELSŐ KÜLFÖLDI ÁLLAMFÉRFI, aki a választások után a görög fővárosba látogatott Szpirosz Kiprianu, a szigetország elnöke volt és ezt aligha tekinthetjük véletlennek. Mindezzel összefüggésben érdemes még egy Papandreu-nyilatkozatra odafigyelni. A görög miniszterelnök kijelentette: támogatja azt a korábban elhangzott szovjet javaslatot, amely nemzetközi konferenciát indítványoz a ciprusi kérdés rendezésére. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha e kijelentés mögött inkább a NATO-partnerek címére intézett figyelmeztetés húzódik. G. Fehér Péter