Magyar Hírlap, 1982. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Efjf^fUrJTorkSnm*? Alexander Haig amerikai külügy­miniszter a tekintélyes napilapnak adott nyilatkozatában nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőt vet be a Karib-tenger térségé­ben. Salvador és Vietnam között nem lehet párhuzamot vonni — állította az amerikai külügymi­niszter, válaszul a demokrata párti képviselőknek, akik szerint a salvadori junta támogatásával az Egyesült Államok „vietnami típusú” helyzetbe sodródik. Haig kijelentette: a fegyveres erő be­vetésére nem dolgoztak ki tervet, Washington arra ösztönzi a salvadori juntát, hogy mihama­rabb valósítsa meg szociális prog­ramját BORBA Jugoszláviában a felsőoktatási in­tézmények számát radikálisan csök­kenteni kellene — írta legutóbb a Borba című jugoszláv napilap. Szerbiában 12 ezer egyetemi és főiskolai végzettségű fiatal (közülük mintegy hétezer Belg­­rádban) reménytelenül várja, hogy munkába állhasson. Mire számíthat akkor az a 130 ezer egyetemi és főiskolai hallgató, aki it most folytatja tanulmányait? A közepesen fejlett Szerbia olyan széles körű felsőoktatási hálózat­tal rendelkezik, amely világvi­szonylatban közvetlenül az Egye­sült Államok mögött áll. A köz­társaság kormánya megállapítot­ta, hogy a főiskolák és tanszékek egyharmadát már az ősszel be kellene zárni. tt Jime Chirac a francia pótválasztás után: — Micsoda elégtétel! KÉT, AFORISZTIKUSAN TÖ­MÖR szovjet értékelés a világ­­helyzetről egy héten belül. Leo­­nyid Brezsnyev, a Szocintern kül­döttségével beszélgetve, kijelenti: a második világháború befejező­dése óta még egyszer sem volt ilyen súlyos a világhelyzet, mint most. Ezt mintegy kiegészíti And­rej Gromiko genfi válasza egy kérdésre, mely azt puhatolta: immár visszatér-e a hideghábo­rú? A szovjet külügyminiszter azt felelte: még nincs minden elvesz­ve. Miért tart­ja­ ennyire nyugtala­nítónak a világhelyzetet a Szov­jetunió első embere? A nagy számban megjelenő moszkvai helyzetértékelések összecsengenek abban, hogy a feszültség leglénye­gesebb elemei a következők: az amerikai fél fegyverkezésének nagy volumene; hajthatatlansága a megindult tárgyalásokon; elkö­telezettsége, hogy a világ bármely részén vállalja a messzemenő konfrontációt a Szovjetunióval, s végül páratlanul éles és erőszakos fellépés az úgynevezett lengyel kérdésben. Van-e mégis alapja annak a kö­vetkeztetésnek, hogy mégsincs minden elveszve? Ha látja a re­ménysugarat a szovjet diplomá­cia? A válaszra igen kitűnő alkal­mat adott éppen az elmúlt heti tárgyalássorozat, melyet a Szocia­lista Internacionálé leszerelési konzultatív tanácsának küldöttsé­ge folytatott Moszkvában, Kalevi Sorsa vezetésével. A tekintélyes szociáldemokrata vezetőkből álló delegációt, amelynek tagja volt az Internacionálé alelnökén kívül az osztrák Hacker és a japán Taguli asszony, igen befolyásos vendé­geknek kijáró előzékenységgel fo­gadták a szovjet fővárosban. A magas szintű fogadást magyaráz­za, hogy a Szocialista Internacio­­nálé egyre fontosabb tényező a világban. Az Internacionálét al­kotó szociáldemokrata pártok több befolyásos európai országban kormányon vannak, így van ez Nyugat-Németországban, Fran­ciaországban, Olaszországban, Ausztriában. S ott is, ahol törté­netesen ellenzékbe kerültek, mint Angliában, parlamenti súlyuknál fogva, jelentősen befolyásolják a politikai légkört. A HÁROM SZOCIÁLDEMOK­RATA politikus moszkvai fogad­tatását nemcsak a tárgyalások diplomáciai szintje jellemezte, hanem egyfajta megbecsülés és rokonszenv is, ami a vendégek személyén túl, az egész Szocialis­ta Internacionálénak Moszkvában kijár. Nem arról van persze szó, mintha eltűntek volna az ideoló­giai nézetkülönbségek. Sőt, a len­gyel kérdésben éppen mostanában éleződtek ki a napi politikai el­lentétek; ezek tükröződnek a vi­lágsajtóban is. Moszkvának a vendégek iránt táplált rokonszenvét erősítette az a józanság és mérséklet, amely a szociáldemokrata vezetők többsé­gének álláspontjában mutatko­zik. E politikusok szemléletmód­jának jellemző vonása, hogy kü­lönbséget tesznek a világpolitika egyes lényeges és kevésbé lénye­ges elemei között. Legfőbb fel­adatuknak azt tartják, hogy ol­dani próbálják a globális feszült­séget, s a maguk módján hozzá­járuljanak a fegyverkezési ver­seny mérsékléséhez. A szovjet diplomácia irányítói feltehetően azt tartják egy új hi­degháború küszöbén a legfonto­sabb ellensúlyozó erőnek, hogy a legfontosabb kérdéshez poten­ciális szövetségesek lettek olyan mérsékelt politikusok is, akiket itt polgári irányzatúnak ítélnek meg. S miközben a világpolitika két legfontosabb alakítója — a Szov­jetunió és az Egyesült Államok — között a viszony hőfoka köze­ledik a fagyhatárhoz, Moszkvá­ban a józan politikusok közvetí­tő tevékenységét alkalmasnak látják arra, hogy némileg mér­sékelje a politikai klíma hűvös­ségét. MOSZKVÁBAN PERSZE, azt is jól tudják, hogy nemcsak kelle­mes légkörű beszélgetések, ha­nem konkrét javaslatok, a politi­kai jóindulat kézzel fogható bi­zonyítékai is elvárhatók ahhoz, hogy a közvetítésnek eredménye is legyen. Éppen ezért tanúsít olyan messzemenő hajlékonysá­got a szovjet diplomácia, fokoza­tosan újból és újból előre lépve az engedmények útján. Érdemes röviden áttekinteni, mennyit finomodott a Szovjet­unió álláspontja a legfontosabb kérdésben, az eurorakéták ügyé­ben, miközben a javaslat minden régebbi pozitív eleme változatlan maradt. Leonyid Brezsnyev először 1980 nyarán Schmidt nyugatné­met kancellár előtt ismertette, majd az SZKP XXVI. kongresz­­szusán újból kifejtette emlékeze­tes moratórium indítványát, melynek lényege az volt, hogy amíg tartanak a két fél tárgya­lásai az eurorakétákról, mindkét fél tartózkodjék újabb rakéták telepítésétől Európában. Az amerikai fél elutasító vála­sza után Leonyid Brezsnyev ta­valy novemberben nyugat-német­országi útját használta fel arra, hogy árnyaltabban fogalmazza újra a moratóriumjavaslatot az­zal, hogy a Szovjetunió a mora­tórium időszakában hajlandó egyoldalú rakéta-leszerelési in­tézkedésekkel megelőlegezni a tárgyalások végeredményét. Most a Szocintern küldöttsége a Brezsnyevvel folytatott beszél­getés után magával viheti a Szov­jetunió újabb indítványát. Ezút­tal a szovjet fél azt kezdeménye­zi, hogy a nukleáris közép-ható­távolságú fegyverzetek számát 1990-ig több szakaszban akár harmadára csökkentsék. Az első szakasz, ahogyan Kalevi Sorsa értelmezi, ünnepélyes nyilatkozat szakasza lenne, mely a közös szándékokat rögzítené, megjavít­va a tárgyalások légkörét; 1985- ig egyharmadával, 1990-ig pedig egyharmadára csökkentenék a meglevő rakéták számát. Igaz, ez a javaslat is, akár a korábbiak negatív fogadtatásban részesültek a tengerentúl, ami is­mét igazolja Brezsnyev vélemé­nyét, hogy a másik fél vonakodik a kölcsönösen elfogadható megál­lapodás kidolgozásától. EZ AZONBAN távolról sem je­lenti azt, hogy reménytelenek volnának az olyan jellegű misz­­sziók, mint amelyre Kalevi Sor­sa és társai vállalkoztak. Éppen ellenkezőleg: nagyon pozitív tény, hogy a világközvélemény által tárgyilagosnak értékelt po­litikusok képet alkothatnak a Szovjetunió pozitív szándékairól, és egyengethetik javaslatai meg­valósulásának útját. E politiku­sok véleményét ugyanis hosszabb ideig mégsem lehet figyelmen kí­vül hagyni, az Egyesült Államok­ban sem. Hiszen a világközvéle­mény napjainkban a világpoliti­ka alakító tényezője. Moszkva, 1982. február 9. N. Sándor László Szociáldemokraták Moszkvában 1 " k " JM Langyos szelek a fagyhatáron bn.in.r 2 1982. FEBRUÁR 10. SZERDA Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA Az USA korszerűsíti vegyi fegyvereit (MTI) Ronald Reagan ameri­kai elnök hétfőn hivatalosan tá­jékoztatta a kongresszust arról, hogy az Egyesült Államokban felújítják a vegyi hadviselési eszközök gyártását. Az elnök ál­tal ugyancsak hétfőn aláírt költ­ségvetési törvényjavaslat a ve­gyi hadviselés elleni védekezés eszközeivel együtt már tartal­mazza a vegyi fegyvereik gyár­tásához szükséges előirán­yzato­kat, összesen 750 millió dollár összegben. Weinberger hadügyminiszter előterjesztése alapján az elnök olyan vegyi fegyverek — ideg­­gázbo­mbák és -lövedékek­­ gyártását rendeli el, amelyekben két külön tartályban önmaguk­ban véve nem ártalmas gázokat tárolnak, becsapódáskor keve­redve azonban azonnali halált okoznak. A Pentagon szerint az Egye­sült Államok továbbra sem szán­dékozik elsőként bevetni vegyi hadviselési eszközöket, és nem gyárt biológiai fegyvereket. Az új vegyi fegyverek, úgymond, csak a meglevők felváltására szolgálnak. Az Egyesült Államok hadserege jelenleg is több mint hétszázezer, mérgező gázzal töl­tött lövedéket és bombát tárol, amelyek — szerintük — elavul­tak. Amerikai sajtóvélemény­eik sze­rint erős ellenállás várható a közvélemény és a törvényhozás részéről, főként pedig, Nyugat- Európában. Schmidt kancellár derűlátó gazdasági programját illetően Follinus Könyves János, az MTI bonni tudósítója jelenti. Helmut Schmidt kancellár sze­rint a nyugatnémet parlament mindkét háza, vagyis nemcsak a kormánypárti többségű Bundes­tag, hanem az ellenzéki többségű Bundesrat is jóvá fogja hagyni a kormány „beruházási és foglal­koztatási programját”. Schmidt előbb az SPD hanno­veri elnökségi ülését követő sajtó­­értekezleten, majd pedig a már­cius végi alsó-szászországi tarto­mányi választások kampányát megnyitó nagygyűlésen fogalmaz­ta meg azt a véleményét, hogy a CDU és a CSU végül is kénytelen lesz feladni elutasító álláspontját, mivel egyes ellenzéki vezetésű tartományokban, így Alsó-Szász­­országban és Schleswig-Holstein­ben rendkívül magas a munkanél­küliség. F­ranz-Josef Strauss, a CSU elnöke azonban ezúttal még a gazdasági érdekeket is aláren­deli pártpolitikai céljának. Willy Brandt, a­z SPD elnöke, a 3500 fős hannoveri nagygyűlé­sen élesen támadta az ellenzék el­utasító álláspontját, amely — Brandt szavaival — egyet je­lent „a munkahelyek biztosításá­nak szabotálásával”. (MTI) Nem váltotta be a fran­cia várakozást az a megbeszélés, amelyet Charles Hernn hadügy­miniszter hétfőn folytatott nyu­gatnémet kollégájával, Hans Apellel. A Párizs által pártfogolt közös fegyvergyártási tervekről volt szó: egy új típusú harckocsi és egy harckocsi-elhárító helikop­ter közös gyártásáról. A Román KP javaslatára emelik az élelmiszerárakat (MTI) A múlt évi tervteljesítés­ről szóló előterjesztést, továbbá az élelmiszeripari termékek kiske­reskedelmi árának emelésére vo­natkozó jelentést megvitatta és el­fogadta Bukarestben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésről kiadott közlemény utal arra, hogy nemzetgazdasági érdekből korábban módosították az ipari termelői árrendszert, emelték a mezőgazdasági szerző­dési és felvásárlási árakat. A köz­lemény szerint a kiskereskedelmi árak most esedékes összehangolása objektív szükségszerűség, mivel egyes alapvető termékek ára 25— 30 év óta nem változott, noha a lakosság jövedelme a politikai végrehajtó bizottság megállapítása szerint ez alatt az idő alatt meg­tízszereződött. Az árak további állami dotálása megbontaná a gaz­dasági élet egyensúlyát. Veterán amerikai diplomata párbeszédet sürget a Szovjetunióval (TASZSZ) A Szovjetunióval folytatandó érdemi és építő jel­legű párbeszéd felújításáért szállt síkra Malcolm Toon, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete az amerikai kor­mányzathoz intézett felhívásá­ban. A Helsingin Sanomat című finn napilapnak adott interjújá­ban Malcolm­ Toon kijelentette: a jelenlegi amerikai vezetés felelős azért, hogy az amerikai— szovjet kapcsolatok kedvezőtle­nül alakulnak. Ez azzal m­agy­a­rázható, hogy a Reagan-kor­­mányzat megkísérli összekap­csolni a Szovjetunióval folyta­tandó fegyverzetellenőrzési tár­gyalásokat olyan kérdésekkel, amelyeknek semmi közük sincs e tárgyalások témaköréhez. A volt moszkvai nagykövet megalapozatlannak minősítette az amerikai kormányzat állítá­sát, amely szerint a Szovjetunió volna az okozója a világban az Egyesült Államok számára ked­vezőtlenül alakuló csaknem va­lamennyi eseménynek. Újabb vesztegetés­ ügy Japánban (MTI) A japán polgári sajtó kiemelt helyen számol be a Ja­pán Kommunista Pártnak arról a parlamenti bejelentéséről, amely szerint az 1979. évi alsó­házi, majd az 1980. évi képvise­lőházi és szenátusi választások alkalmával 47 konzervatív hon­atya — a választási törvényt megsértve — politikai pénzado­mányokat fogadott el állami megrendeléseket teljesítő építő­ipari vállalatoktól. A Murakami Hiromu, a JKP elnökségi tagja által előterjesztett listán megta­lálható az eset után funkcióba került Szuzuki Zenko miniszter­­elnöknek, valamint a kabine­t nyolc tagjának a neve. Az ado­mányok összege fejenként 100 ezer jentől 1 millió 500 ezer je­nig terjedt; maga Szuzuki 500 ezer jent kapott. Bár a választási kampányok­hoz való anyagi hozzájárulást a törvény általában lehetővé teszi, a hatályos rendelkezés két pa­ragrafusa kizárja a lehetséges adományozók köréből azokat a vállalatokat, amelyeknek az ál­lam megrendelésieket juttat köz­munkák elvégzésére. Másfelől külön intézkedik arról, hogy az ilyen cégektől a képviselők nem fogadhatnak el támogatás­t. Szu­­zuki, Szukaraucsi külügyminisz­ter és mások a Tohoku Burudoza Kogjo társaság jótéteményeiben részes­ültek. A kormányfő az alsóház költ­ségvetési bizottságának ülésén azzal védekezt, hogy ha meg­vesztegetésről lett volna szó, ak­kor ő és kollégái nyilvánvalóan nem tüntették volna fel nevüket a hivatalos pénzbevallá­si íveken. Ezzel azonban megkerülte a tör­vénysértés lehetőségének problé­máját, s — mint a vezatő napi­lap, az Aszahi Sim­bun emlékez­tet rá — a napokban éppen ő maga minősítette­­a parlament­ben teljességgel megengedhetet­lennek az ilyen gyakorlatot. ....... AWACS-telepítés Görögországba? (MTI) Görögországnak java­solták, hogy vállaljon részt a NATO úgynevezett AWACS- programjának anyagi terheiből. A Rizoszpasztisz, a Görög KP lapja szerint 1987-ig 18 AWACS típusú repülőgépet telepítenének a szocialista és az arab országok elleni hírszerzés céljából, és nem kizárt, hogy néhány gépet, a gö­rögországi, valószínűleg krétai amerikai katonai támaszponton helyeznek el. Az AW­ACS-ren­dszer NATO- fina­aszírozásában Franciaország és Izland nem vesz részt Kalevi Sorsa alakítja a finn kormányt (Reuter, TASZSZ) Mauno Koi­­visto finn köztársasági elnök Kalevi Sorsát, a Szociáldemokra­ta Párt elnökét kormányalakí­tási tárgyalásokkal bízta meg. Az előző kormány élén Koivisto állt, és az államfő megválasztá­sa után, január végén nyújtotta be lemondását. Kalevi Sorsa az eddigi koalí­cióban részt vevő pártok — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Finn Népi Demokratikus Szövet­ség, a Centrum Párt és a Svéd Néppárt — képviselőivel kezdi meg tárgyalásait.

Next