Magyar Hírlap, 1982. április (15. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Magyar Honap______________________________________ A NOB elnökének magyarországi látogatása A Magyar Olimpiai Bizottság meghívására április 23—26. között Magyarországra látogatott J. A. Samaranch, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke. Programjában több találkozó szerepelt a MOB elnökével, Buda István államtitkárral és dr. Csa­nádi Árpáddal, a MOB főtitkárá­val, a NOB magyar tagjával. A NOB elnöke részt vett a MOB elnökségi ülésén, ahol magyar olimpiai bajnokokkal is találko­zott. Tárgyalást folytatott az asz­talitenisz Európa-bajnokság al­kalmából Budapesten tartózkodó nemzetközi asztalitenisz szövetség vezetőivel. Meglátogatta a sport­múzeumot, részt vett több sport­­eseményen. A NOB elnökét fogadta Loson­­czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Berlinbe való elutazása előtt J. A. Samaranch nemzetközi sajtó­konferencián tájékoztatta az új­ságírókat az olimpiai mozgalom­­ időszerű kérdéseiről, magyaror­szági tapasztalatairól. A NOB elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság felelős vezetői a tárgyalások során egyetértettek abban, hogy az olimpizmus hala­dó eszméit támogatva, az alapel­veket érvényesítve kell segíteni továbbra is az olimpiai mozgal­mat. J. A. Samaranch elismerően nyilatkozott arról, hogy a ma­gyar olimpiai mozgalom vezetői mindent elkövetnek azért, hogy a NOB pozitív törekvései érvénye­süljenek. Köszönetét fejezte ki azért, hogy az olimpizmus érde­kében kifejtett törekvéseit a MOB hatékonyan segíti és támogatja. Az iraki belügyminiszter hazánkban Hétfőn küldöttség élén hazánk­ba érkezett Szadun Sakir Mah­­­mud, a forradalmi parancsnoki tanács tagja, az Iraki Köztársa­ság belügyminisztere. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Hor­váth István belügyminiszter fo­gadta. A hivatalos látogatás so­rán az iraki küldöttség tárgyalá­sokat folytat a két minisztériu­mot kölcsönösen érintő kérdések­ről. Magyar—olasz tudományos együttműködés Magyar és olasz tudósok, ku­tatók hosszú távra szóló együtt­működésére vonatkozó egyez­ményt írtak alá hétfőn délután az olasz fővárosban. A Nemzet­közi Kulturális Intézet és az Olasz Országos Kutatási Tanács (CNR) megállapodását Nádor György, az NKI főigazgatója, olasz részről dr. Mario Moretti, a CNR főtitkára látta el kézje­gyével. Ugyancsak hétfőn meg­kezdődött az a konferenciasoro­zat, amelyben a két ország szak­emberei az energiakutatás és -felhasználás problémáit, illetve újabb lehetőségeit vizsgálják meg. A magyar—olasz műszaki-tu­dományos napok rendezvényeire római és pisai kutatóintézetek­ben kerül sor. ■---------------------------------------, /3.U'. -H:TvC Egyetemi, főiskolai harci túra A KISZ központi bizottságának egyetemi és főiskolai tanácsa áp­rilis 23—25. között hetedik alka­lommal rendezte meg az egyete­mi, főiskolai harci túrát, ame­lyen 32 felsőoktatási intézmény mintegy 400 hallgatója vett részt. A háromnapos rendezvény gaz­dag programját ezúttal a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szervezte. A sokrétű, komoly szellemi és fizikai erőpróbát jelentő járőr­verseny mellett katonapolitikai fórum, haditechnikai és rendőri szakalegységi bemutatók, sport-, kulturális és más szabad­idős programok várták a fiatalokat. Importőrök zsűrije V­est'.'Mo­-. Sínen a húsüzlet Kaposvárra hívta vendégségbe a Húsipari Tröszt nyugat-európai partnereit. A vendéglátásra a fia­tal húsipari szakmunkások ve­télkedője adott okot. Teljesítmé­nyüket a nemzetközi zsűri bí­rálta el. Nem is titkolva a szán­dékot, azért avatta nemzetközi­vé ezt a vállalati eseményt a hús­ipar, mert ürügyet akart arra te­remteni, hogy találkozhasson va­lamennyi jelentős nyugat-euró­pai vevőjével. Guy Druguet a magyar húsipar legnagyobb nyugat-európai vá­sárlója. Vállalata egész Dél-Fran­­ciaországot ellátja hússal és hús­­készítménnyel. Évek óta heti 40—100 tonna darabolt húsrészt vásárol Magyarországról, s az utóbbi időben elsősorban a Ka­posvári Húskombináttól. Idén az első negyedévben azonban mint­ha megszakadt volna ez a kitűnő kapcsolat, a francia vevő alig vitt árut. Mi ennek az oka? — Az árban nem tudtunk meg­állapodni — válaszolt kérdésünk­re Guy Druguet. — A nyugat­európai gazdasági válság nem­csak az újságcikkek témája, ha­nem szomorú tény. Érzékelhetően csökkent az utóbbi időben az emberek vásárlóképessége. — Mi Magyarországon úgy ér­tesültünk, hogy az egyik legna­gyobb nyugat-európai húsexpor­­tőr, Dánia, állategészségügyi prob­lémák miatt újabban nem tud az Egyesült Államokba árut szállí­tani. Az így keletkező fölöslegei­ket meglehetősen alacsony áron a Közös Piac országaiban hozza forgalomba... — Valóban, ez a körülmény je­lentősen csökkentette a húsáru­kat Nyugat-Európában. De ez nem korlátozza a magyar hús versenyképességét. Köszönhető ez annak, hogy az önök árujának minősége jobb, mint az egyéb­ként kitűnő dán és holland hús­féleségeké. — Ha ez így van, akkor a re­cesszió ellenére is talán megérne önnek ez a kitűnő minőség némi ártöbbletet.­­ Tegnap este erről próbáltak meggyőzni a magyar húsipar és a Terimpex szakemberei is. A tárgyalás sikeres volt, helyreállt a korábbi jó kapcsolat. Májustól újból a korábbi mennyiségben vásárolok Kaposvárról darabolt hús­részeket. — Netán ez azt is jelenti, hogy Dánia újból az USA-ban adja el húsipari termékeinek egy részét? — Erről szó sincs. A rigorózus amerikai állategészségügyi elő­írásoknak továbbra sem felel meg az egyébként kitűnő árujuk. Hogy ezzel együtt mégis tudok Magyarországra üzletet kötni, az annak köszönhető, hogy a ma­gyar, extra minőségű áru még az ilyen kínálati helyzetben is meg­felelő áron értékesíthető. — gádor — tudósítások __________________________________ Lakásszövetkezeteink jelene (1.) J\ / - \/L^ Saját tető — saját zsebből Hazánkban az ötvenes években nagyobb gondot fordítottak a meglevő épületek államosítására, mint karbantartásukra és a városi bérlakásokon kívül új otthonok építésére. Húsz esztendeje kide­rült: nagyon lemaradtunk, külö­nösen városainkban vált súlyos­sá a helyzet. Nyilvánvaló volt, hogy az igények kielégítése csak az állami, a vállalati és a lakos­sági erőforrások összpontosításá­val lehetséges. A lakásszövetke­zetek éledése, virágzása tehát ob­jektív okok következménye. Ma csaknem ezer szövetkezet 220 ezer lakást kezel, melyből 35 ez­ret lakásépítő szövetkezetek is hoztak tető alá. A szövetkezésnek ez a formá­ja nemcsak létjogosult, de nap­jainkban egyre jobban fejlődik, hiszen a társadalomnak és az egyénnek is igénye, hogy a ma­gánerőt az eddigieknél jobban bevonja az új otthonok építésé­be, a régiek karbantartására. Pe­dig a szövetkezeti lakás nem ol­csó. Ebből adódóan még ritka a kezdő munkás vagy értelmiségi tulajdonos. Valódi, tehát az érdekeltek közreműködésére alapozó szövet­kezetek már az 1850-es években alakultak Angliában, Franciaor­szágban. Engels például az 1860- as A lakáskérdéshez című mun­kájában ismerteti és bírálja te­vékenységüket. Nálunk 1913-ban hozták létre a Kisemberek Bu­dapesti Lakásszövetkezetét. Or­szágosan egészen 1960-ig nem játszottak jelentős szerepet a szö­vetkezetek. Ekkor derült ki, hogy az állami forrásból megvalósuló bérlakásépítés nem válhat a la­kásépítés egyetlen módjává, s csak a szociális szempontból rá­szorulók részére jelenthet meg­oldást. A szövetkezeti forma per­sze óhatatlanul magával hozta, hogy az ilyen lakásokban élők hátrányosabb helyzetbe kerültek, hiszen nekik mindenért fizetniük kell. Nekik nem bolt, nem olcsó vicc összefurkálni a falakat, el­rontani a liftet, kitörni az abla­kot, mert saját zsebükre megy. Mégis indokolja a szövetkezetek térhódítását, hogy a lakosság egyes rétegei ma még másként nem juthatnak lakáshoz, hogy érvényesülhet az öntevékenység, a saját elképzelés, maguk is köz­reműködnek a kivitelezésben, a karbantartásban, és az ellenőr­zésben, az átlagnál, nem hazudna, mégis mindenki megdöbbenne. Az épí­tő­szövetkezeti tag előtt ugyanis kinyílik az a könyv, amely más számára zárt. Neki gyakorlatilag is végig kell küszködnie azt a hat-hét évet, amíg a beköltözé­sig eljut. Egyeztet, beleszól, kar­doskodik s a távoli cél érdekében fizet. Közben az idő múlik, a becsület fogy­. Aki kész lakásra vár, annak is idegölő az évek mú­lása, de legalább kívülálló és fi­zetnie is csak a célegyenesben kell. A nem könnyű, nem öröm Nem elírás, a várakozási idő valóban hat-hét esztendő. A szö­vetkezet hitelt nem kaphat, kö­vetkezésképpen tagjaira az első perctől kezdve „szükség” van. Igaz, a kivitelezés legtöbbször másfél év, de lehet ennek a több­szöröse is. Megfelelő anyagiak birtokában az alakulás csak a ki­viteli tervek készítésének idő­pontjában lenne indokolt. Jó pél­da az őrmezői építkezés. Az elő­készületek 1974-ben kezdődtek, de csak egyetlen esztendeje fa­laznak. Tagnak lenni tehát nem könnyű, és nem is mindig öröm. — Sajátosság — fogalmazza Ujj Attila, a fővárosi szövetség lakásszövetkezeti titkárságának vezetője —, hogy a tagság nagy részét a munkáltató jelöli ki, ke­vésbé érvényesül a „nyitott tag­ság” elve. Jelentkezhet nálunk is, de kérdés, hová, melyik ház­ba, és mikor kaphat lakást. Egy tucat új otthon leendő tulajdo­nosai maguk is elhatározhatják a szövetkezést, hiszen olyan fel­adatra társulnak, amelyet közö­sen jobban megoldhatnak. Pesten a vállalati támogatású ifjúsági és munkáslakás-építést szorgalmaz­zuk, a korszerű technológia al­kalmazása és a telepszerű építés miatt. Vidéken a családi és az egyedi többszintes ház a divat. Jellemzői: a saját kivitelezés, a magánerő közvetlen bevonása. Magánerő. Egyre szükségesebb, hiszen amint dr. Pál József fo­galmazott, a szövetkezés eléggé „be van szorítva”. — Mi marad nekünk a kivite­lezés , időszakában?!"Egyre keve­s .1 a 1­­1 / ki­sebb ipari szövetkezet és a ren­geteg utánjárás, a még több rek­lamáció, a gyakori visszaélés. A területet eddig az illetékes taná­csok készítették elő, de az utób­bi években anyagiak hiányában ezt is átvállalta jó néhány szövet­kezet. Mondanom sem kell, hogy az előkészítés sokszor 100 ezer forinttal is emeli a lakás önkölt­ségét. Telek és közmű Az országosnál kedvezőbb a főváros helyzete. A terület ugyan közművesített, de itt is kevés. Mindenkor a Fővárosi Tanács je­löli ki csakúgy, mint az építtető­­ket, a vállalatokat. Ami azonban itt is, ott is közös: nincs kapacit­­ás. — Az ipari szövetkezetek las­san elpártolnak tőlünk — mond­ja Ujj Attila. — Érthető, hiszen a szabadáras munkák jobban fi­zetnek. Jelentkezett viszont né­hány vidéki építőipari vállalat, s közöttük akadnak nagyon jók is. Ilyen a győri és a veszprémi vál­lalat. Becsületszóra építenek, tartják a minőséget és a határ­időt. Ebben az ötéves tervben 4000 lakást szeretnénk átadni. Ez a szám kizárólag a kapacitástól, az előkészített területtől függ. Összesen 292 építőszövetkezet működik az országban. Általában kicsik, s munkájuk nem folya­matos. Fő gondjuk a telekellátás, a közművesítés. Az építtető ta­gok készpénzterhei gyorsan ítél­nek. Igaz, a szövetkezetek vál­l­­alkozók és nem szociális meg­fontolások alapján funkcionál­nak. A tanácsok társadalompoli­tikai jelentőségüknek megfelelő-­­en kezelik a lakásszövetkezete-­ ket. Az is igaz viszont, hogy a­ megvalósítás eszközei nincsenek mindig összhangban az építke-­ zést támogató gazdaságpolitikai célokkal. Kedvezmény az olcsó közművesített terület, de csak lakótelepi vagy házgyári techno­lógiát alkalmazó építkezők kap­hatják. Ezekben az esetekben vi­szont nem érvényesíthetők a há­­­ilagos megoldások. A korábbi­nál több, csaknem 24 ezer lakás felépítése vár ezekre a szövetke-­ zetekre. A jövő azonban nem az építő,­ hanem az építő és fenntartó szö-' vetkezeteké. A mai gyakorlat már bizonyítja ezt. Miután el­készült a ház — különösen lakó-' telepek esetében — aktuálissá­ válik a fenntartás megszervezé­se. Ettől kezdve — természetesen nagyságától, felszereltségétől, le­hetőségei­től függően —, a szö­vetkezet karbantart. A tanácsi­ értékesítésű lakásokat fenntartó szövetkezetek száma, jelentősége az utóbbi esztendőkben különö­sen megnőtt. A tervidőszak vé­gére az általuk kezelt lakások száma eléri a 300 ezret, és mun­kájuk egymillió lakost érint majd. Franka Tibor : (Folytatjuk) A becsület fogy Napjaink szövetkezeteinek nagysága, szervezeti felállása eléggé vegyes. Alakultak és funk­cionálnak csak építő, csak fenn­tartó és építő-fenntartó szövet­kezetek. Létüket, munkájukat, működésüket rengeteg vád, pa­nasz, elmarasztaló vélemény kí­séri. Dr. Pál Józsefnek, a SZÖ­­VOSZ lakásszövetkezeti főosztály­­vezetőjének véleménye szerint: — Ha valaki azt mondaná: a mi lakásaink olcsóbbak, jobbak ./1­- 1 X? ----------------­-----------------------­Új híd a Szamoson A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, az alkot­mány ünnepén átadják a forga­lomnak a Szamos új, tunyogma­­tolcsi hídját. Bár a Szamos ta­vasz előtti jeges árhulláma meg­rongálta a mederben elhelyezett egyik kisegítő berendezést, a munka és a brigádok átcsoporto­sításával az építők pótolták az emiatt elmaradt teendőket. A víz fölé csörlőkkel beemelt mederhí­­don a generálkivitelező Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalat dolgo­zói ezekben a napokban már szi­getelnek, április utolsó napjaiban végleges helyükre teszik a sze­gélykorlátokat és védőbetonréteg­­gel borítják be a pályatestet. Ezt követően befejezik az át­kelőhelyhez vezető közút kiépí­tését, a 311 méter hosszúságú hídhoz ugyanis öt kilométer hosz­­szú új útszakasz vezet. 1982. ÁPRILIS 27. KEDD 5 ­ Kazinczy-dííjasok Vasárnap befejeződett Győrött a Szép magyar beszéd háromna­pos vetélkedőjének országos dön­tője, amelybe 120 gimnáziumi és szakközépiskolás, valamint szak­munkástanuló jutott be. Mindkét kategóriában a tizenöt legjobb megkapta a Kazinczy-érmet, va­lamint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának díját. Ezen kívül öt Kazinczy-érmest a KISZ Központi Bizottsága külön díja­zott. Az érmeket Péchy Blanka érdemes művész, az érem alapí­tója, a két zsűri díszelnöke adta át., . A legszebben beszélő 15 gim­náziumi és szakközépiskolai ta­nuló a következő: Balogh Gyöngyi Kazinczy Fe­renc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Győr, Buda András 1-es számú Ipari Szak­­középiskola Miskolc, Bitz Angéla Landler Jenő Gimnázium Eger, D­étár Enikő Gárdonyi Géza Gimnázium Eger, Herendi Zsolt Nagy Lajos Gimnázium Pécs, Kincses Árpád Gyermekváros Fót, Kovács Mária Jókai Mór Gimnázium Komárom, Rusz­­nyák Andrea Bessenyei Fe­renc Gimnázium Kisvárda és R­uzsinszky Attila Dobó István Gimnázium Eger, Sáfár Mónika Első László Gimnázium Budapest, Sárközi Enikő Petőfi Sándor Gimnázium Pápa, Sza­kács Zsuzsanna Árpád Gimná­zium Tatabánya, Varga Andrea Katona József Gimnázium Kecs­kemét, Völgyi Éva Vasvári Gim­názium Székesfehérvár és Ződi Zsolt, Zrínyi Gimnázium Mis­kolc.

Next