Magyar Hírlap, 1982. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

8 1982. SZEPTEMBER 26. VASÁRNAP SPORT Az MTK idegenben szerezte első győzelmét Az ETO és az FTC a Csepel nyomában FERENCVÁROS—VASAS 5—3 (3-0) Népstadion, 25 ezer néző, Ve­FERENCVÁROS: Kakas — Jancsika, Dózsa (Koch), Szabadi (Rubold), Judik, Rab, Murai, Nyi­lasi, Szokolai, Ebedli, Pogány. VASAS: Hajdú — Farkas, He­gedűs, Csima, Balogh, Komjáti, Birinyi, Rixer, Kiss, Izsó, Váradi. Góllövők: Pogány (egyet tizen­egyesből), Murai, Szabadi, illetve Birinyi (2), Kiss. Ez a meccs emlékezetessé teszi a bajnoki mérkőzések népstadioni felújítását. Nyolc gól egy talál­kozón, közöttük nem egy felejthe­tetlennek tűnő, és 4—0-ás veze­tésről, elkeseredett egyenlítési kí­sérlet csaknem sikerrel. Az első félidőben 25 perc alatt 3—0-ra vezetett a Fradi, a második fél­időben, amikor már 4—0 volt ja­vára az eredmény, a Vasas 13 perc alatt három góllal szépített! Nemcsak szépített, hanem még közel is állt az egyenlítéshez. Végeredményben első félidei já­tékával a Ferencváros megérde­melte a két pontot és változatla­nul tartja a helyét az élmezőny versenyfutásában. Sajnálatos, hogy a játék hevébe nemegy­szer túl kemény szerelések, akasztások csúsztak be, emiatt több sárga lap is kiosztásra ke­rült, Nyilasi is kapott egyet. A hosszabbításban megítélt 11-essel — Szokolait vágták fel a 16- oson belül — a Ferencváros nö­velni tudta góljainak számát. A második félidőben a fiatal Dózsát egy összecsapás után öl­ben vitték le a pályáról és később sántikálva kísérték az öltözőbe. A szépszámú közönség jó ira­mú, változatos és izgalmas mér­kőzést látott, Fradi-sikerrel. V. DÓZSA—BP. HONVÉD 3—1 (1-0) Népstadion, 20 ezer néző, ve­zette: Palotai. Ú. DÓZSA: Szendrei — Szűcs, Kovács, Tóth, Kisznyér, Kardos, Kiss (Polonyi), Árky, Tör­öcsik, Szabó (Szebegyinszki), Herédi. BP. HONVÉD: Menyhárt — Paróczai, Kerepeczki (Détári), Varga, Kanász, Nagy, Gere (Koz­ma), Garaba, Esterházy, Dajka, Gyimesi. Góllövők: Kiss, Szabó, Törőcsik, illetve Kozma. A piros mezes Honvéd-játéko­sok támadásaival kezdődött a mérkőzés, de több kecsegtető helyzetet elpuskáztak Esterhá­­zyék. Már látszott, hogy nincs a Honvédben igazán gólratörő ve­szélyes csatár. A Dózsa az ellenfél támadásait szabálytalanságokkal próbálta megállítani. A nagy igyekezetben, amiből Törőcsik sem maradt ki, a volt válogatott játékos sárga la­pot kapott. A Dózsa szerezte meg a vezetést Kiss fejesgóljával (1— 0), aztán meglehetősen érdekte­lenné vált a játék. Láthattunk égberúgott szabad­rúgásokat, Esterházy mellélövését ragyogó cselsorozat után, ügyet­lenkedő Honvéd-csatárokat, de a Dózsa-játékosok gyenge megoldá­sai sem maradtak el. A második félidőre a Honvéd cserékkel próbálta erősíteni tá­madójátékát, de az 53. percben Szabó viharzott el a bal szélen és a nagy lendülettel szabadon ér­kező Törőcsikre figyelve az egész Honvéd-védelem csak dermedten nézte, hogy az alacsony, vörös­hajú csatár átível a kifutó Meny­hárt felett (2—0). A Honvéd nagyobb sebességre kapcsolt, és a 61. percben egy Esterházy-beadást Kozma lőtt a hálóba (2—1). Változatosabb, élénkebb lett az iram, a Honvéd nagy erőfeszítéseket tett, de az egyenlítés sem sikerült. Sőt, a mindvégig igen nagy igyekezettel játszó Törőcsik öt perccel a mérkőzés lefújása előtt a jobb szélen egyedül tört ka­pura, a kifutó Menyhárt előtt el­húzta a labdát, és a jobbössze­kötő helyéről lőtt az üres kapuba (3-1). (toldy) MTK-VM—NYÍREGYHÁZA 1—0 (0—0) Nyíregyháza, 8 ezer néző, ve­zette: Németh. MTK-VM: Brünyi — Szaba­dos, Varga I., Kovács, Turtótzki, Turner, Fodor (Fülöp), Szíjgyártó (Valach), Boda, Borsó, Kürtösi. NYÍREGYHÁZA: Csepecz — Cséke (Pethő), Szűcs, Szécsi, Varga, Szikszai, Moldván, Ha­lász (Bezzegh), Pólyák, Kiss, Vágó. Góllövő: Fülöp. A mérkőzés után megismétlő­­dött, a két­ héttel ezelőtti jele­net csak a szereplők változtak — részben. Mert akkor a DVTK-t, most pedig az MTK-VM-et tap­solta meg a közönség, míg a hazaiak hangos füttyszó köze­pette vonulhattak az öltözőbe. Pedig a mérkőzés kezdete nem ezt ígérte. Rendre a nyíregyhá­ziak vezettek támadásokat, csak nem tudták kihasználni a hely­zeteiket. Középpályásaik gyenge napot fogtak ki, míg az ellenfél hátvéd sora jól­ védekezett. Ezt látva az MTK-VM játékosai is kitámadtak, szemre is tetszető­sen játszottak. Félóra eltelté­vel pedig a mérkőzés legna­gyobb gólhelyzetét hagyták ki a hazaiak, 11-est hibáztak. A pesszimistább szurkolók már ekkor temetni kezdték kedven­ceiket, a vérmesebbjei azonban még bíztak a feltámadásban. S hogy mégsem az utóbbiaknak lett igazuk, azt a szünet után beállt Fülöp döntötte el. Ezzel a ha­zai vereségével nehéz helyzetbe került a Nyíregyháza, és min­den tudására szükség lesz ahhoz, hogy a továbbiakban eredménye­sebben szerepeljen. (sipos) PMSC—TATABÁNYA 2—0 (0—0) Pécs, 6 ezer néző, vezette: Győri. PMSC: Katzirz — Huber (Brez­­niczky), Torna, Kincses, Schill­­teisz, Lutz (Dárdai), Lőrincz, Mészáros, Gallai, Nagy Dobány. TATABÁNYA: Kiss — Tep­­szics, Lakatos, Udvardi, Fischer P. Nagy, Fükő (Horváth R.), Her­mann, Schmidt, Weimper (Em­mer) Kökény. Góllövők: Nagy, Dobány. Az első négy fordulóbeli pécsi balsikerek nyomán kóros önbi­zalomhiányban szenvedtek a PMSC-játékosok­ a szünetig, szinte szabadultak a hozzájuk került labdától. Ezen felbátorod­va az eleve döntetlenre játszó vendégek is próbálkoztak, több gólhelyzetük csak Katzirz jó védései miatt nem végződött gól­lal. A 47. percben megszerzett hazai vezetés a PMSC számára, amolyan nyugtató injekcióként hatott, s a negyedóra múlva rú­gott második góljukkal eldőlt a mérkőzés. A Tatabánya azért vesztett, mert túlságosan is az egyik pont elcsípésére töreke­dett. (h. 1.) RÁBA ETO—HALADÁS 2-0 (0-0) Győr, 14 ezer néző, vezette: Büki. RÁBA: Kovács — Csonka (Sze­­pessy), Hlagyvik (Varga), Mile, Magyar, Hannich, Póczik, Bur­­csa, Szabó O., Szentes, Hajszán. HALADÁS: Hegedűs — Hor­váth, Vörös. Király, Preszeller, Tar (Kiss), Szarka, Fitos, Kulcsár, Garics, Görög. Góllövők: Burcsa és Hajszán. A kezdeti nagy Rába-lendület­­től nem ijedtek meg a vasiak és meglepő biztonsággal állták útját a hazai támadósornak. A bajnok középpályások és csatárok az el­ső játékrészben öt nagy helyze­tet hagytak ki. A második 45 percben is fegyelmezettség jelle­mezte a vendégek csapatmunká­ját és dicséretesen időnként kontrákra is vállalkoztak. A győ­riek fél óráig sehogy sem boldo­gultak a zárt védőfallal szemben, főleg a sok adogatásos, túlkombi­nált akciók miatt. Azután többet foglalkoztatták a szélsőket és a játékstílusbeli váltás, valamint a szüntelen nagy nyomás meghozta az első, majd nyomban utána a második hazai gólt. Ezen a ki­lencven percen a nagyobb tudás érvényesült a csupaszív küzdő­modor ellen. (takáts) *Zat­ej • BÉKÉSCSABA— ZALAEGERSZEG 3—1 (1—0) Békéscsaba, 7 ezer néző, ve­zette : Divinyi. BÉKÉSCSABA: Oláh — Tisza, Kerekes, Takács, Rácz, Pásztor, Kőhalmi, Kurucz, Királyvári, Kanyári (Steigerwald), Adorján (Melis). ZTE: Balázs — Major, Kereki, Mihalecz (Fehér), Péter, Simon (Csepregi), Soós, Török, Kon­­rád, Varga, Takács. Góllövők: Kőhalmi (11-esből), Takács, Melis, illetve Török. Az első félóra igencsak izgal­masan telt el, a zalaegerszegiek a bekapott góltól kissé megza­varodtak, de aztán átvették a kezdeményezést. Unalmas máso­dik félórát követően újra erő­re kapott a két csapat, sőt a vendégek kezdtek többet támad­ni, ami az egyenlítést hozta. Utána viszont csak védekezésre, az eredmény tartására töreked­tek, ami nem vált be, gyors két békéscsabai gól lett az eredmé­nye. A látottak alapján megér­demelt volt a hazaiak győzelme. (jávor) DMVSC—DIÓSGYŐR 3—0 (1—0) Debrecen, 12 ezer néző, vezette: Mohácsi. DMVSC: Szűcs — Ludánszki, Szigeti, Mohácsi, Fodor, Meny­hárt, Tóth, Czikora (Selyem), Farkas (Tímár), Kerekes, Janko­­vics. DIÓSGYŐR: Gulyás — Szlo­vák, Giron. Teodoru I., Görgei, Oláh, Teodoru II., Kerekes (Lász­ló), Borostyán, Fekete (Kiss), Szlifka. Góllövők: Tóth E. (2), Tímár. Ötletesebb, gyorsabb játékkal lepték meg a vendégek az em­berfogás ellenszerét láthatóan nem találó debrecenieket. A bát­ran támadó diósgyőriek fölényét, az első félidei 6—1 szögletarány is jelzi. A kissé szétesően játszó Debrecen két gólját — jó egyéni alakítások után — Tóth Ernő lőtte, a Diósgyőr ennek ellenére közel hetven percig egyfolytában támadott. A második gól után a biztos vezetés megnyugtatta a hazaiakat, kitámadtak, és a diós­győri kontraakciók sokszor ve­szélyes helyzetet eredményeztek. A végig ötletesen, ám átütőerő nélkül játszó Diósgyőr játéka alapján talán egy pontot megér­demelt volna, de a helyzetek ki­használása döntött. Ennek alap­ján pedig biztos, sőt fölényes ha­zai siker született. (hajdú) Az NB I állása 1.Csepel 541­ 11- 59 2.Rába ETO 54-113- 28 3.Ferencváros 531114- 77 4.Békéscsaba 5221 9- 76 5.I. Dózsa 52­21 8- 6b 6.Bp. Honvéd 53-2 8- bb 7.Debrecen 5221 7- 5b 8.Videoton 52-310- 84 9.Vasas 52-312-114 10.Tatabánya 5126 b- 84 11.Zalaegerszeg 52­ 3 5- 84 12.Diósgyőr 5122 5- 94 13.Pécs 5113 2- 93 14.Nyíregyháza 5113 2- 73 15.Haladás 5113 3-113 14.MTK-VM 5113 3-133 * « Pénzbüntetést szabott ki az UEFA az AEK Athén és az FC Köln csapatára, amelynek UEFA­­Kupa mérkőzése a múlt héten fél­beszakadt. A­ görögök azért fizet­nek 4000 dollárt, mert nem volt megfelelően biztosítva a világító berendezés — ismeretes, emiatt nem is tudták teljesen befejezni a találkozót és újrajátszást rendel­tek el —, a nyugatnémetek pedig több mint 1000 dollárt azért fizet­nek, mert a kényszerszünet után csak nagy késéssel jöttek vissza a pályára. Ismeretes, hogy a mér­kőzést szeptember 29-én játsszák újból, s a visszavágó október 16-án lesz Kölnben. Súlyemelő-világbajnokság Bolgár diadalmenet Boskovics Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti Ljubljanából. Csaknem teljesen megtelt pén­teken este a 90 kilósok küzdel­mére Ljubljanában a Tivoli sportcsarnok. Annyi óriási küzde­lem és nagy eredmény után a nézők újabb ámulatba estek, mert a bolgár Blagoev és a szov­jet Vardanyan csatája ugyancsak a sportág legkiemelkedőbb csúcs­­találkozói közé lépett elő. A két kiváló súlyemelő már többször találkozott, hol közép-, hol pedig félnehézsúlyban. Blagoevnek csak egyszer sikerült Vardanyan elé kerülni, amikor 1979-ben a várnai Európa-bajnokságon Vardanyan szakításban kiesett. — Nyolcéves pályafutásom alatt olyan versenyen, ahol érvé­nyes szakítás és lökés gyakorla­tom is volt, még sohasem győztek le — mondotta Vardanyan a ver­seny utáni sajtóértekezleten. — Tudják, ilyenkor milyen nehéz valamit is mondani. Az az igaz­ság, sérüléssel bajlódtam, el sem akartak indítani, én döntöttem ar­ról, hogy mégis porondra lépek. Reménykedtem, talán sikerül, de Blagoev óriási formában volt. A versenyen tulajdonképpen szakításban már sok minden el­dőlt. Vardanyan elég alacsonyan kezdett, akkor kiderült, hogy va­lóban zavarja még korábbi hosz­­szú sérülése. Blagoev 7,5 kilós előnye (192,5 kilós új világcsúcsot szakított) már nagy feladat elé állította Vardanyant. Mindent megpróbált. Lökésben 210 kilón bebiztosította, hogy legalább ezüstérmes legyen, azután várt, amíg a bombaformában levő Bla­goev befejezi a versenyt. A bol­gár, a világbajnoki cím védője megállt 415 kilónál, a világcsúcs beállításánál, Vardanyannak 230 kilót kellett volna kilökni, hogy ugyancsak 415 kilója legyen, és könnyebb testsúlyával győzzön. Nem sikerült. Ami a magyarokat illeti, Ba­­czakó a harmadik helyre számít­hatott, kezében is volt a szakítás után, de lökésben csak a kezdő­súlyán (205) maradt, és így az NDK bajnoka, Mantek megelőzte. Sajnos, Baczakó bármennyire is igyekezett, még mindig nem tudta két év után sem elérni moszkvai olimpiai győztes eredményét — 2,5 kilóval maradt el ettől. A vi­lágbajnokságon először induló Kovács elárulta tehetségét, újólag bizonyította, hogy szakításban a legkiválóbbak közé tartozik, de lökésben jelentősen javulnia kell. A világbajnokság pontversenyé­ben félnehézsúly után Bulgária áll az élen 219 ponttal (már­­12 aranyérmük van), második Len­gyelország 171, harmadik Szov­jetunió 134, míg Magyarország a hetedik helyen áll 69 ponttal. Szombaton délután a 100 kiló­sok versenyeztek, köztük a ma­gyar Hlavati András. Nem sok sikerrel, szakításban ugyanis ki­esett. E fogásnemben a szovjet Zaharevics diadalmaskodott 195,5 kilót (új világcsúcsot) ért el, ösz­­szetettben azonban a kitűnő lökő honfitársa, Viktor Szoc utolérte és ő lett a súlycsoport világbaj­­bajnoka. Kialakult a nyolcas mezőny Két szovjet továbbjutó Moszkvában befejeződött a sakkvilágbajnoki zónaközi döntő, szombaton még két függő játsz­mát zártak. A szovjet Beljavsz­­kij sötéttel megnyerte a román Gheorghiu elleni függő játszmá­ját, s ez annyit jelentett, hogy honfitársa, Kaszparov mellett eb­ből a csoportból ő a második to­vábbjutó, tehát a világbajnok­­jelöltek mezőnyének tagja. A má­sodik függő játszma az izraeli M­urey sikerével végződött, sötét­tel nyert az argentin Quinteros ellen. Sax utolsó fordulóbeli győ­zelme csak a nyolcadik helyre volt elég. A zónaközi döntő végeredmé­nye: 1. Kaszparov (szovjet) 10, 2. Beljavszkij (szovjet) 8,5, 3—4. Andersson (svéd) és Tál (szovjet) 8—8, 5—6. Garcia (kubai) és Geller (szovjet) 7,5—7,5, 7. Mu­­rey (izraeli) 6,5, 8—9. Chris Han­sen (amerikai) és Sax Gyula 6—8, 10. Velimirovics (jugoszláv) 5,5, 11—12. Gheorghiu (román) és Van der Wiel (holland) 5—5, 13. Rod­riguez (Fülöp-szigeteki) 4,5, 14. Quinteros (argentin) 3 pont. Ezzel kialakult a világbajnok­jelöltek nyolcas mezőnye, tagjai: Portisch Lajos és Ribli Zoltán, to­vábbá a szovjet Szmiszlov, Kasz­parov és Beljavszkij, a nyugatné­met Hübner, a Fülöp-szigetek versenyzője, Torre, valamint Korcsnoj. A győztes találkozik majd 1984-ben a világbajnoki címet vé­dő szovjet Karpovval. Magyar Hírlap Röplabda-világbajnokság: Peru-Kína döntő Győzött a magyar csapat A IX. női röplabda-világbaj­nokság utolsó két napjára a ma­gyar küldöttség a meleg éghaj­latú Trujillóból, a fővárostól dél­re fekvő Arequipába, az örök ta­vasz hazájába költözött. Ez egy­ben azt is jelentette, hogy az eredetileg kitűzött célt, az 5—8. hely valamelyikét már nem érheti el a csapat, Arequipában ugyanis a 9—12. helyek sorsát dönti el egymás között Magyarország, Bul­gária, Kanada és Ausztrália. Helyi idő szerint pénteken ké­ső este a limai középdöntőben utolsónak végzett Kanada volt az ellenfél. Ezzel a találkozóval ki­sebbfajta jubileumhoz érkezett a magyar válogatott: 50. VB-talál­­kozóját játszotta. Az eddigi mér­leg 24 győzelem és 25 vereség volt, így már csak a statisztika kiegyensúlyozása érdekében is nagyon fontos volt az eredmény, amely a következő: Magyaror­szág—Kanada 3:0 (11, 10, 8). Hideg zuhannyal kezdődött a mérkőzés, az esélytelennek tar­tott észak-amerikaiak 7:0-ra el­húztak. Csak ezután „ébredtek fel” a magyarok, 8:8-nál egyenlít­­ettek, majd a továbbiakban már nem is engedték ki kezükből a vezetést. Limában az elődöntő mérkőzé­seket játszották le, s a hazaiak óriási örömére. Peru válogatottja 3:0 (12, 12, 10) arányú imponáló győzelmet aratott az Egyesült Ál­lamok ellen, és ezzel bejutott a döntőbe. Peru ellenfele Kína lesz, amely Japán ellen nyert ugyan­csak 3:0 (8, 7, 6) arányban. M­agyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: DARVASI ISTVÁN Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója , Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta INDEX, 25007 HU ISSN 0133-1906 -L

Next