Magyar Hírlap, 1982. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

2 1982. NOVEMBER 2. kedd________\_ ________NEMZETKÖZI POLITIKA_____________________________Magyar HiRlflP Eredményes volt a leszerelési világhét Atommentes Észak-Európa? — BVTeknó (MTI) A Finn Népi Demokra­tikus Szövetség felhívással for­dult a finn kormányhoz, hogy vizsgálja meg az atomfegyverrel nem rendelkező európai államok konferenciája összehívásának le­hetőségét. A felhívás abból az al­kalomból hangzott el, hogy befe­jeződtek az európai béke és biz­tonság megszilárdítását, az észa­ki atomfegyvermentes övezet lét­rehozását sürgető békemegmoz­­dulások Finnországban. Október­ben számos békeakció zajlott le, s az ENSZ leszerelési világhete alkalmából rendezett tömeggyű­léseken és felvonulásokon is mintegy 150 ezren vettek részt országszerte. A Mauno Koivisti köztársasá­gi elnök elé terjesztett javaslat­ról szólva a finn külügyminisz­térium közölte: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy az el­gondolás hivatalos finn kormány­kezdeményezés formáját ölthes­­se. A TT svéd hírügynökség je­lentése szerint Svédország új szociáldemokrata kormánya is vizsgálja az atomfegyvermentes övezet mielőbbi megvalósításá­nak kérdését. A kedden hivata­los finnországi látogatásra érke­ző Lennart Bodström külügymi­niszter és finn kollégája, Par Stenpäck tárgyalásainak egyik központi, témája várhatóan egy svéd—finn atomi egy vérmentes, úgynevezett kis övezet létrehozá­­sa lesz. (ADN) Lisszabonban szomba­ton este megnyílt a Béke-világ­­tanács elnökségének négynapos tanácskozása a nemzetközi béke­­mozgalom helyzetéről és a kö­vetkező év akcióprogramjáról. Romesh Chandra, a BVT el­nöke sajtóértekezleten hívta fel a figyelmet arra, hogy az em­beriséget fenyegető háborús ve­­­szély nagyobb, mint valaha — ugyanakkor a békemozgalom ko­rábban soha nem látott mérete­ket öltött. E célt hivatott szol­gálni a BVT közgyűlése, amelyet A békéért, az életért, a nukleá­ris háború ellen jelszóval Prá­gában rendeznek meg, a jövő év júniusában. Francisco da Costa Gomes volt portugál elnök megnyitójában felhívta­ a figyelmet arra, hogy egy esetleges újabb világháború­nak nem lesznek, nem lehetnek győztesei — mint ahogy veszte­sei sem.­­— Aggodalommal figyeljük a világbéliét fenyegető veszélyt..Az Egyesült Államok és a NATO reakciós erői felelősek a jelen­legi kiélezett helyzetért — álla­pítja meg az a felhívás, amelyet a Német Kommunista Párt és az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja intézett országaik dol­gozóihoz, demokratikus erőihez és békemozgalmaihoz a düssel­dorfi nagygyűlésen. Nem szabad megengedni, hogy 1943 a közép­­hatótávolságú rakéták telepítési éve legyen — mutat rá a doku­mentum. (UPI, Reuter) Kenan Evren tá­bornok, a török katonai kor­mányzat vezetője vasárnap kije­lentette: az ország élén álló jun­ta a közeljövőben is hatalmon kíván maradni, hogy biztosítsa a november 7-i népszavazáson feltehetőleg jóváhagyásra, kerülő új alkotmány előírásáinik­ beta­ro­lását.E Iit államfő a dél-'törökor­­szági ‘Antalya' városban mondott, beszédében arra biztatta hallga­tóit, hogy jövő vasárnap szavaz­zanak igennel az ország új alkot­mányára. Evren tábornok beszé­dében első ízben utalt az alkot­mánynak arra a pontjára, amely­ lehetővé tenné számára, hogy hét évig automatikusan ő tölthesse be az államfői posztot. Evren tábornok szerint „meg kell állítani azokat”, akik az or­szág korábbi alkotmányának visszaállítását sürgetik. Nyugati hírügynökségek szerint volt poli­tikusok,­­ tudósok, újságírók és szakszervezeti képviselők bírál­ták az új alkotmányt, mielőtt a hatóságok megtiltották, hogy szót emeljenek ellene. Jan Evren ezz új réma alkotmányról Salvadori alternatíva Feltétel nélkül LESZ-E TÁRGYALÁS a sal­vadori junta és a­ baloldali — po­litikai és fegyveres — ellenzék kö­zött? A néhány hete folyó sajtó­találgatások, „meg nem erősített” nyilatkozatok és óvatoskodó jós­latok után a kérdést igazán idő­szerűvé teszi­­a Farabundó Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és politikai szerve, a For­radalmi­ Demokratikus Front (FDR) napokban közzétett újabb tárgyalási javaslata. Elhamarko­dott és hazárd dolog lenne igen­nel vagy nemmel válaszolni. Cél­szerűbb számba venni azokat a tényezőket, amelyek a válság tár­gyalásos rendezésének a lehető­sége mellett, illetve ellene szól­hatnak. E motívumok között a leg­lényegesebbek: 1. az FMLN—FDR ereje, jelen­legi pozíciója; 2. a fegyveres erők helyzete, morálja; 3. az „egységkormánynak” ne­vezett kabinet belső feszültségei; 4. az Egyesült Államok szán­dékai. A salvadori hazafiak legújabb, október 10-én elindított offenzí­­vája az utóbbi másfél év legna­gyobb szabású és legsikeresebb akciója. Az FMLN fegyveres erői gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják az ország keleti megyéit. A sikerekben nyilvánvalóan nagy szerepe van annak, hogy a fegy­veres frontban tömörült öt szer­vezet tevékenységét egységes pa­rancsnokság irányítja, hangolja egybe. A mostani támadást mind­azonáltal nem tekintik ,.végső of­­fenzívának”. Az akció célja: mind a salvadori hatalom­ birtokosai, mind a rezsimet jelentős katonai segélyekkel pumpáló Egyesült Ál­lamok számára egyértelművé ten­ni, hogy a hazafiak fegyveres ere­je jelentékeny, a katonai megol­dás további erőltetése nem vezet­het rendezéshez, csak a háború, a vérontás elhúzódásához. Az egyetlen ésszerű alternatíva a tár­gyalás. AZ FMLN—FDR most előter­jesztett tárgyalási javaslata a március 28-i választások előtt is­mertetett békeindítvánnyal össze­hasonlítva, jelentős kompromisz­­szumos készségről tanúskodik. A javaslat legfőbb pontja most is, akkor is, az volt, hogy a kormány és a fegyveres erők (s most már a márciusban megválasztott al­­kotmányozó nemzetgyűlés is), kezdjenek haladéktalanul, min­den előzetes feltétel nélkül tár­gyalásokat a hazafiak képviselői­vel. A lényeges különbség vi­szont az, hogy az év eleji indít­vány azt is tartalmazta, mit kíván a baloldal a tárgyalásokkal elér­ni. Az egyik pont például azt ja­vasolta, hogy a kormány fegyve­res erőiből és az FMLN fegyvere­seiből alakuljon közös hadsereg. Ez, logikusan, a félkatonai terror­szervezetek megfékezésének s a polgárháborús összecsapások el­hárításának a lehetőségét jelen­tette volna, a katonai megoldás­ban rendületlenül hivő szélsőjobb­oldal, s a tábornokok számára azonban elfogadh­atatlannak tet­szett. A múlt heti javaslatok ki­­zárólag a tárgyalások körülmé­nyei­re, lebonyolításuk módjait, s nem a megvitatandó formákra vonatkoznak. Amit úgy lehet ér­tékelni, hogy szélesebbre tárják a másik fél számára a kaput az el­fogadáshoz. Mégpedig olyan hely­zetben, amikor a katonai mérleg egyértelműen az FMLN számára kedvező. A márciusi választásokat kö­vető hónapokban Salvadorban csendesült a gerillatevékenység. Ezt a salvadori rezsim vezetői (de Washington is) a hazafiak fegy­veres ereje kifulladásaként értel­mezték. A felszabadító erőkre mérendő végső csapásra készül­tek. A legutóbbi hetek katonai fejleményei bizonyítják, hogy megalapozatlanul. A SALVADORI KATONÁK szemére vetik az amerikai ta­nácsadóknak, hogy nem ismervén pontosan a helyi viszonyokat, kö­rülményeket, hibás koncepciókat dolgoznák ki. Az alacsonyabb rendfokozatú, harctéri tisztek rosszall­ják, hogy feljebbvalóik „vakon” követik az amerikaiak rossz parancsait. A fegyveres erők felső vezetése és a „fiatal” tisztek között — a fentiek miatt is — egyre nőnek a nézetkülönb­ségek. A tavasszal a fiatal tisz­tek egy csoportja kiáltványt szer­kesztett, amelyben egyebek kö­zött azzal vádolta a tábornoko­kat, hogy míg a katonák a harc­téren a vérüket hullatják, ők meggazdagszanak és nyugodtan élnek családjukkal az ország bel­sejében. A demoralizálódás a köz­katonák soraiban is érzékelhető: nem ritkák a dezertálásról szóló hírek. A fegyveres erők rossz hangu­latát fokozza, hogy látniuk kell, míg ők elkövetik a tőlük telhetőt a katonai megoldásért, a politikai vezetés a márciusi választások óta ereje legjavát a hatalmi ma­rakodásra fordítja. Alvaro Maga­na ideiglenes elnök kormánya a választásokon győztes szélsőjobb­­oldali pártoknak és a (salvadori mércével) mérsékeltnek minősülő, Napóleon Vuarte-féle keresztény­­demokrata pártnak a katonák ál­tal kierőszakolt „egységéből” szü­letett. Az ultrák kezdettől a ke­resztény­demokraták kiszorításá­ra törekedtek. Augusztusban — több nyugati hírügynökség egybe­vágó jelentése szerint — csak az USA és Venezuela közbelépése mentette meg a Magana-kor­­mányt egy belső puccstól. A ha­talmi harc azonban folytatódik. „Az ország problémái nem küzd­­hetők le mindaddig, amíg a kor­mányon belüli status quo fennáll” — idézte a közelmúltban a mexi­kói Una m­as Una című lap az egyik szélsőséges párt vezetőjét. Ugyanitt szerepelt azonban egy másik kijelentés is: „Teret kell nyitni a baloldal­­számára, hogy részt vehessen a demokratikus fo­lyamatban.” A mondat Morales Ehrlich kereszténydemokrata ve­zető szájából hangzott el, s bizo­nyítja a hajlandóságot a baloldal­hoz fűződő viszony felülvizsgála­tára. Hiba lenne azonban túlérté­kelni az ultrákkal szemben gyen­gébb pozícióban levő keresztény­­demokraták egyik vezetőjének a nyilatkozatát. Aminthogy hely­telen lenne túlzott következ­tetéseket levonni a legutóbbi na­pok egyik „szokatlan” eseményé­ből is. Ismeretes, hogy a salva­dori biztonsági szolgálat emberei néhány napja elfogtak 15 ellenzé­ki politikust, illetve szakszerve­zeti vezetőt. Közülük hetet isme­retlen helyre hurcoltak, nyolcat pedig ,,a terrorizmus támogatásá­­nak” ’ a vádjával katonai bíróság elé fognak állítani. Abból, hogy a korábbi esetektől eltérően nem gyilkolták meg őket elfogatásuk színhelyén, az ellenzékhez való vi­szony néminemű változására le­het következtetni. Kézenfekvőbb azonban arra gondolni: az Egye­sült Államok kongresszusa a­­ ka­tonai és gazdasági segítség mér­tékét az emberi jogok salvador helyzetétől tette függővé, amiről Reagan elnöknek félévenként je­lentést kell tennie. Közeledik az újabb félévi jelentés határide­je... A salvadori baloldallal kapcso­latos washingtoni állásfoglalások ellentmondásosak. Az egykori külügyminiszter, Alexander Haig kemény vonalával annak idején azonosuló Thomas Enders, latin­amerikai ügyekkel megbízott kül­ügyi államtitkár nemrégiben ar­ról beszélt, hogy a salvadori kor­mánynak cselekednie kell a bal­oldalnak a politikai folyamathoz való bevonása érdekében. Ám a hazafiak tárgyalási javaslataira Washington első reagálása az volt, hogy azokat ,,propaganda­­manőv­ernek” minősítette. A múlt hét végén San Salvadorba sie­tett Fred Iklé, az USA hadügy­miniszter-helyettese, hogy sze­mélyesen elemezze és hangolja egybe a hazafiak elleni harcmű­veleteket. Mindez arra utal, hogy az Egyesült Államok — legalább­is, amíg az FMLN katonai sike­rei tartanak — nem akarja tár­gyalásokra bátorítani a salvadori kormányt. LESZNEK-E tárgyalások? Meg­jósolni nem lehet. A fentebb ele­mezni próbált négy tényezőből egyértelműen következik: ha a salvadori rendszer nem él a fel­kínált lehetőséggel, a válság meg­oldásának egyetlen alternatíváját utasítja el. Arató Gábor Ma: kongresszusi és helyi választások az USA-ban (MTI) Kongresszusi és helyha­tósági választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban. A vá­lasztások tétje névlegesen 33 sze­nátor­ hely a száz közül, az új képviselőház 435 tagjának meg­választása és kormányzói hi­vatal­­,,újraelosztása”. A szavazók mintegy kétharmada azonban — közvélemény-kutatási adatok sze­rint — Ronald Reagan kormány­zásának első két évéről mond véleményt. _ --------(tf)­Megadta maga­ 2500 afgán ellenforradalmár (TASZSZ) Mintegy 2500 afgán állampolgár — akiket megtévesz­­­­tett az ellenséges propaganda­ és eddig ellenforradalmi bandákban harcolt a törvényes afgán kor­mány ellen — most Mirbacsakot városkában önként megadta ma­­­­gát az afgán hatóságoknak. El­mondták: elhatározásuk vezér­motívuma az, hogy időközben megértették az Afgán Demokra­tikus Köztársaság kormányának­­ politikáját. Nagygyűlésükön Moulavi Abdul Vali Hodzsat, Af­ganisztán egyik vezető vallási személyisége hangoztatta: a ban­diták tevékenysége ellentétben áll az iszlám vallás elveivel. Mit vár Washington Salvador vezetésétől? (MTI, AP, UPI) Deane Hinton, az Egyesült Államok salvadori nagykövete pénteken értésére adta a salvadori rendszer veze­tőinek, hogy Washington a jobb­oldali halálbrigádok megfékezé­sét várja a kormánytól. Washington minden eszközzel meg szeretné akadályozni a ha­ladó erők győzelmét Salvador­ban, és e cél érdekében „szalon­képessé” szeretné tenni, vezeté­sét. Az amerikai törvényhozás az i­dei 320 millió dolláros, gazdasá­gi és katonai segély folyósításá­nak feltételéül szabta, hogy „az emberi jogok terén” javulás mu­tatkozzon Salvadorban. Szocialista párti kongresszus • Sikeres rajt Bécsben A SEMLEGES AUSZTRIA bel­politikai eseményei ritkán sze­repelnek az európai nagy ese­mények között. Ezúttal azonban mozgalmas hete .Volt az osztrán közéletnek: az országot több mint egy évtizede kormányzó szocia­listák 27. kongresszusukat tar­tottak. Másfél esztendővel előző tanácskozásuk után ismét össze­gyűltek a küldöttek a bécsi Stadthalléban, hogy elemezzék az elmúlt időszak világ- és belpoli­tikai mozgásait, kimunkálják a párt stratégiáját. Megfigyelők már a háromna­pos értekezlet előtt is „válasz­tási kongresszusról” beszéltek. Nem csoda, hiszen alig néhány hónap van már csak hátra a tavaszi országos voksolásig. Ek­kor dől el, hogy a Szocialista Párt képes-e megtartani abszo­lút többségét a parlamentben. Persze, a jóslások még koraiak lennének, de a szocialistáknak­­— évtizedes országlásuk­ alatt elért eredményeik alapján —­­minden esélyük megvan arra, hogy sikerrel szerepeljenek. A közvélemény-kutatások jelzése szerint a lakosság kétharmada továbbra is Bruno Kreiskyt kí­vánja kancellárnak. Aligha a megszokás érzete alakította ki ezt a véleményt. Nem egyszerűen a stabilitás biztosítékát látják ben­ne, hanem személyében a vál­sággal terhes Világban jól kor­mányzó, felelős politikust támo­gatják. A mostani kongresszuson ismét újjáválasztott Kreisky pártja élén és kancellárként is következete­sen erősítette Ausztria pozitív semlegességét, jószomszédi kap­csolatokat alakított ki a környe­ző országokkal, konstruktívan szólt bele a nemzetközi konflik­tusokba, részt vállalt a rendezé­si kísérletekből, a helyi válság­gócok felszámolásából. Megszilár­dította emellett a nemzetgazda­ság gyarapításának feltételeit is. Mint a Financial Times nemré­giben Juta,­­Auszttriai és nyugati .­Vi­lág ritka sikersztorijainak egyi­ke. Gazdasági,.. . eredményeivel Ausztria nemcsak Európában büszkélkedhet. A munkanélküli­ség három és négy százalék kö­zött van. Igaz, az osztrák polgá­rok, az ellenzéki néppártiak még ezt az arányt is riasztónak tart­ják, de a 8—10 százalékos mun­kanélküliséggel küszködő nyugat­európai partnerek közül sokan irigylik Ausztriát. Ezért is mondhatta Kreisky kancellár a kongresszuson, hogy semmi sem indokolja a párt irányvonalának az ellenzék által követelt módo­sítását. Persze ez nem jelenti azt, hogy a szocialisták önelégültek, de tudják, amit a köztársaság pol­gárai közül i­s sokan éreznek, hogy a közelmúlt értékei, nem vesznek el a jelenben. A gazdasággal össze­függésben szerepeltek a ta­nácskozáson a világpolitikai ese­mények, köztük a kelet—nyuga­ti viszony alakulása. A nehezebb világgazdasági helyzetben a kan­cellár a kelet—nyugati gazdasági együttműködés mellett érvelt. Kreisky a Lengyelország és más szocialista országok elleni ame­rikai és nyugat-európai intézke­déseket már korábban is ,,tiszta őrültségnek” minősítette. Kizár­ta, hogy ilyen eszközökkel ezek az államok térdre, illetve politi­kai engedményekre kényszeríthe­tők. Kreisky egy korábbi javas­latát megismételve rámutatott, hogy a kormány keresi Lengyel­­országgal a pénzügyi­­gondok megoldási lehetőségét és ezt­­a szorosabb gazdasági együttműkö­désben látja. A Szocialista Párt­ tavalyi kongresszusának okmányai, ha­­tározata megegyeznek a mai­ ál­lásponttal. A párt változatlanul az eddigi úton kíván haladni. A küldöttek most is — csakúgy mint akkor — a fegyverkezési verseny ellen szóltak, az enyhü­lés folytatását, a kelet—-nyugati kapcsolatok fenntartását támo­gatták. Ez a folyamatosság — az osztrák külpolitikának a meg­változott nemzetközi körülmé­­nyek között is állandó­­eleme — bizalommal töltheti el az eur­ó­­ pai­­együttműködés hívei.Auszti i­d­iák ez a magatartása. — ha n­ehl­­ite­l fileg e­n d ő ko­pti h­ért­­üare békéjének szavatolásához — fel­tétlenül jelentős alkotóeleme az európai stabilitásnak. Karcagi Katalin

Next