Magyar Hírlap, 1983. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

Magyar Hirlep HAZA! KÖRKÉP Válaszok, változások 2. Mi az 1983. január 1-től érvé­nyes változások lényege a lakás­építés támogatási és hitelrendsze­rében; a hitelfeltételekben lesz-e települések szerinti, építési for­ma szerinti megkülönböztetés, megmarad-e a pedagógus köl­csön? (Orosz László, Pécs, Zet­kin Klára u. 2., Szálaz Simonné Szigetbecse, Makadi u. 44., Locher Antal Budapest, Szent­endrei út 13. sz. alatti lakos.) Jelentős változás, hogy a la­kásépítés pénzügyi feltételeiben megszűnik a rétegpolitikai, tele­püléspolitikai megkülönböztetés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kölcsönök összege, lejárati ideje és kamatlába független lesz az építés (vásárlás) helyétől és a kölcsönigénylő foglalkozásától. Megváltozott a lakásépítés ed­dig használatos fogalomrendszere is, s csupán két kategória között lesznek pénzügyi szempontból különbségek, a családiház-építés (-vásárlás) és az egyéb­­(több­szintes, több lakásos) lakóházépí­tés (-vásárlás) között. Minden egyéb építési forma — a társas­házépítés is —, amely nem tarto­zik a családiház-építés fogalom­körébe, több lakásos, több szintes lakóházépítésnek minősül. (A csa­­ládiház-építésnél a típustervhez kötött kölcsönkedvezmények szintén jelentőségüket vesztik.) Megszűnik az állami vállalati munkásoknak adható vissza nem térítendő támogatás, valamint az egyéb akciókhoz (állami gazdasá­gok dolgozói, pedagógusok) kap­csolódó kedvezmény is. Az új hi­telfeltételek kedvezőbbek, mint például a pedagógus kölcsön volt, ezért nincs értelme ezeket a kü­lön kölcsön lehetőségeket tovább­ra is fenntartani. A szociálpolitikai kedvezmény igénybevételi lehetősége 1983. ja­nuár 1-től bővül, a családiház­­építőkre is kiterjed. Újdonság, hogy az adható ked­vezményes feltételű kölcsön ösz­­szege és visszafizetési ideje a családnagyság függvényében, an­nak jövedelmi és vagyoni hely­zetéhez igazodóan alakul. Fontos változás, hogy a lakás­­építés hitelezési rendszerében megszűnik a hitelgarancia, sem a kölcsön összege, sem visszafize­tési ideje nem garantált, azt az OTP egyedi hitelbírálattal, a kölcsönigénylő jővő leírni, vagyo­ni és szociális helyzetének isme­retében állapítja meg. Bővül a kölcsönfelvételi lehető­ségek köre. A kedvezményes ka­matozású alapkölcsön kiegészíté­sére terhesebb feltételű bankköl­csönt, bizonyos körben (fiatal házaspárok, három vagy több gyermeket eltartók) pedig saját részt kiegészítő kölcsönt is igény­be lehet venni. Mint a kedvezményes kamato­zású kölcsön, mind a bankköl­csön a saját rész kiegészítésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy la­kásépítésbe kezdeni, vagy lakást vásárolni bizonyos mértékű sa­ját hozzájárulás nélkül nem le­het. A tetőtérbeépítés, a toldalék­­építés és a lakáskorszerűsítés jövő évi pénzügyi feltételeiről kérdezett Kovács Gábor Buda­pest, VI., Szív u. 48/b., és Pál­mai Nándor maglódi­ lakos. A jogszabályok különbséget tesznek aszerint, hogy a tetőtér­­beép­ítés, illetve toldaléképítés önálló személyi tulajdonú lakást eredményez-e vagy sem. Az önálló személyi tulajdonú lakást eredményező tetőtér-be­építésnél, toldaléképítésnél az új lakásépítésre vonatkozó pénzügyi feltételek alkalmazandók. Az állami tulajdonban levő épületen történő tetőtérbeépítés esetén a pénzügyi feltételek a kö­vetkezők: A kötelező saját rész: a ráépí­tési költség lakásra eső hányadá­nak legalább 15%-a, a kedvez­ményes kölcsön összege: a költ­ségek lakásra eső hányadának 50%-a, legfeljebb 150 ezer Ft le­het. Kamata évi 3%. Lejárata legfeljebb 25 év. A kedvezményes kölcsönön felül lehetőség van bankkölcsön igénybevételére is. Összege további 50 ezer Ft lehet. Kamata évi 6%. Lejárata legfel­jebb 10 év. Felújítás, tatarozás, korszerű­sítés, nagyobb lakások műszaki megosztása, stb. esetén, toldalék­építésnél a pénzügyi feltételek a következők: A kedvezményes kölcsön mér­téke az elvégzendő munkák költ­ségén­ek 70°­­,-áig terjedhet. Az építtetőnek legalább az építési költség 30° %-ával kell rendelkez­nie. A kedvezményes hitel felső határa 100 ezer Ft, de ha a mun­kálatok között egyidejűleg utóla­gos hőszigetelést és energiataka­rékos fűtési módra való átállást is végeznek, a kedvezményes kölcsön felső határa 150 ezer Ft-ig is terjedhet. A munkálatok­hoz nyújtható kedvezményes köl­csön kamata egységesen évi 3%, törlesztési ideje legfeljebb 15 év lehet. A visszafizetési idő — hely­reállítási munkák esetén — az alacsony jövedelmű családok ese­tében kivételesen 20 évig is ter­jedhet. A kedvezményes hitel kiegé­szítésére, az építési költség 70° h­­án belül, ha az építési költség in­dokolja és az építtető jövedelme erre lehetőséget ad, egyedi hitel­bírálattal bankkölcsön is igény­be vehető. A bankkölcsön lejá­rata legfeljebb 10 év, kamata évi S­ 1... (Az új feltételeket az állami és a magántulajdonú lakásokra egyaránt lehet­­alkalmazni, de­­azoknak ebben az esetben nincs visszamenőleges hatálya.) A lakás-visszavásárlásokról, szervezett cserékről érdeklődött többek között Simon Imre szom­bathelyi, Berde Erzsébet buda­pesti lakos. Az OTP nemcsak új lakások építését, vásárlását támogatja kölcsönnel, hanem a személyi tulajdonú lakásokat is megvásá­rolja és azokat újból értékesíti. Az OTP a lakást akkor vásárolja­ , meg, ha megállapítja a helyszíni szemle során, hogy a lakás kor­szerű, állapota, megfelelő és érté­kesíthető. A megvételre felajánlott lakást az eladónak tisztán, rendeltetés­szerűen használatra alkalmas ál­lapotban kell az OTP rendelke­zésére bocsátania. A lakáson OTP- és munkáltatói kölcsöntar­tozáson kívül más teher nem le­het. Ha a lakást úgy ajánlják fel, hogy tulajdonosa az új lakás használatbavételéig bent­­ lakik, az eladónak a lakás használa­táért a lakbérnek megfelelő ösz­­szegű használati díjat kell fizet­nie és viselnie kell a közös költ­ségekből a lakásra eső részt. A lakás visszavételi árát ilyen eset­ben a bentlakás időtartamára az első 2 évben a vételár 2—2%­­ával, a 3. és minden további év­ben a vételár 6°u-ával csökkente­ni kell. Az OTP a lakást forgalmi áron vásárolja meg, amely elsősorban a lakás állapotától, valamint at­tól függ, hogy az adott területen mennyi az új lakások eladási ára. A vételárból az eladónak ki kell egyenlítenie a fennálló OTP- és munkáltatói kölcsöntartozást, a megelőlegezett és még meg nem született gyermekekre vonatkozó szociálpolitikai kedvezményt és annak kamatát Ha az eladó az értékesített lakást beköltözhe­tően adja el és nem épít, vásá­rol kölcsönnel új lakást, az el­számolás után fennmaradó össze­get­ részére készpénzben kifizeti az OTP. Az eladó új lakását az érvényben levő pénzügyi feltéte­lek szerint építheti fel, illetve vásárolhatja meg, amelyhez ked­vezményes kölcsön, munkáltatói és bankkölcsön egyaránt nyújt­ható (még nyugdíjasok számára is, de ez esetben a hitel vissza­fizetésének biztosítékaként eset­leg kezest is kérhet a Takarék­­pénztár). A megvásárolt lakásokat a Ta­karékpénztár az újraértékesítés időpontjában érvényes forgalmi áron értékesíti az OTP-t megille­tő 3%-os kezelési költség fel­számításával, a lakásépítés, -vá­sárlás érvényben levő pénzügyi feltételei szerint. A lakásvásár­lás során 2% átírási illetéket a vevőnek kell fizetnie. Ha a meg­vásárolt lakás tulajdonosának lakásigénye kielégítéséről a ta­nács vagy munkáltatója gondos­kodik, s az utóbbi esetben ahhoz kölcsönt nyújt, az újraértékesítés során a megvásárolt lakásra a vevőt a tanács vagy a munkál­tató jelöli ki. Ha az újraértékesítés során a vevőkijelölési jog az OTP-t ille­ti meg, a Takarékpénztár az ál­lamra nézve a legkedvezőbb fel­tételeket (készpénz előtörlesztés, visszafizetési idő) vállaló vásár­lókat, az azonos feltételeket vál­lalók közül pedig a szociális helyzetük alapjait jobban rászo­rulókat részesíti előnyben. Magánforgalmú lakásvásárlás­hoz, -cseréhez a Takarékpénz­tár a már ismertetett feltételű lakóingatlan-vásárlási kölcsönt nyújthatja. Ebben az esetben azonban — a magas kamat és rövidebb visszafizetési idő miatt — a Takarékpénztár alaposan megvizsgálja az igénylő fizető­­képességét, s alapvetően ettől függ az adható hitel nagysága. Az üdülőépítés kölcsönfeltéte­­leiről kérdezett Szárad Zoltánná Nagymaros. Rákóczi út 9., és No­vák Györgyné Budapest, Váci u. 66. lakos. Az 1983. január 1-től életbe lé­pő rendelkezések szerint építési (vásárlási) kölcsönnel a ,,jogos” (társadalmilag elismert) lakás­igény kielégítése támogatható. Ennek megfelelően üdülőépítés­hez kölcsönt a Takarékpénztár a jövőben sem nyújthat. A közelmúltban rádiós sajtókonferencia színhelye volt az Or­szágos Takarékpénztár. Ahogy a műsorban is bejelentették,­­a Magyar Hírlap visszatér néhány fontos kérdésre, illetve részlete­sen ismerteti a legfontosabb változtatásokat. Az első részt tegnapi számunkban közöltük. X bit Hitelfeltételek, cserék --------------------------------------------------------------------------------­Négymillió turista Győr-Sopronban v­­­r Megyei tudósítónktól. A Győr-Sopron megyei Idegen­­forgalmi Hivatal,, a Ciklámen Tourist munkáját értékelte a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. A hivatal és kirendeltségei jó munkát végeztek az elmúlt év­ben. — állapították meg. Győr-Sopron megyében van­nak az ország legforgalmasabb határállomásai. Ebből a helyzet­ 30l adódóan évente — sokéves átlagban is — 4 millió turista utazik át a megyén. Jó részük ter­mészetesen tovább megvébén­ az utóbbi öt év átlagában is éven­te közel félmillió vendég keres­te fel a megye idegenforgalmi nevezetességeit. A Ciklámen Tourist rendelke­zik a legtöbb és a legolcsóbb szálláshellyel. Egyszerre 11 he­lyen 2 ezer 327 vendéget tud­nak elhelyezni.­­ A Győr-Sopron­ megyei idegen­­forgalmi tevékenységnek komoly sikere, hogy megteremtették a falusi­ turizmus lehetőségeit. Leltározás: zárás után Az idei év első hetéb­en nem kerül .,leltár miatt zárva” fel­iratú tábla a tatabányai Centrum Áruház főbejáratára. Az év leg­nagyobb munkáját, a sok millió forintos árukészlet számbavéte­lét most úgy oldják meg, hogy arról a vásárlók nem is szerez­nek tudomást. Január 8-án szombaton — a szokásos időben történő zárás után — kezdik meg, s a munka­erő átcsoportosításával még az­nap be is fejezik a leltározást. V"\//P 1 ÍJ /\r l/yl lAq -jg" i^iTjANUAR «, KEDD § A versenyben maradáshoz jobban kell dolgozni Évindító munkásgyűlések a nagyüzemekben Országszerte sok üzemben csak hétfőn álltak munkába, vasárnap ugyanis még tartottak a nagyja­vítások, karbantartási munkák, így az évindító munkásgyűlése­ket is­ a meghosszabbított ünnep után tartották meg. Az Élelmiszeripari Gépgyár I számú Budapesti Gyárában a vállalat vezetői arról tájékoztat­ták a kollektívát, hogy a múlt évi termelési tervüket összessé­gében teljesítették ám értékesí­tési problémák miatt az export­­árualap szállításának egy része áthúzódott ez évre. A legfonto­sabb feladat: a hátramaradt be­rendezések mielőbbi útnak indí­tása. A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat kukoricafeldolgozójában a munkásgyűlésen elmondták: az úgynevezett izocukor és szeszgyár az idén teljes kapacitással üze­mel. A beruházás 4 milliárd forin­tos költséggel készült el. A termé­kek növelik az exportárualapot és tetemes importtól mentesítik a népgazdaságot. 1983-ban 120 ezer tonna kukoricából 160 ezer hek­toliter finomszeszt, 40 ezer tonna folyékony cukrot, és más termé­keket állítanak elő. Az Ikarus Székesfehérvári Üze­me, amely a hazai autóbusz­­gyártás felét adja, az idén a ta­valyinál 750-nel több, összesen 9300 autóbuszt szerel össze. A munkásgyűlésen hangoztatták: a költségek csökkentésével, fokozott anyag- és energiatakarékossággal a nyereséget 30—40 százalékkal növelhetik ebben az évben. A székesfehérváriak 1933-ban közel 500 Ikarus—Renault kooperáció­ban készülő autóbuszt indítanak útnak Algériába, Irakba mintegy 600 luxusjárművet, szállítanak. Ugyancsak az idén Líbiában el­készül az­ Ikarus összeszerelő üzem, ahová Székesfehérvárról szállítják az­ alkatrészeket.­­ A Csepel Autógyár Szeghalmi Üzemében, ahol a magyar autó­buszokhoz és teher­jármű­vekhez alvázakat készítenek, a vállalat vezetői elmondták: a jó évindí­tást segíti, hogy a múlt év utolsó negyedében 700 vázszerkezetet előre elkészítettek. Az egri gyár­ban NSZK-üzene alapján olyan sebességváltókat készítenek, ame­lyek hosszabb élettartamúak. A nagy teljesítményű sebességvál­tók sorozatgyártását bővítik, az új konstrukció, adja idei terme­lésük 50 százalékát. A veszprémi Bakony Művek munkásgyűlésén a gyár vezetői azt hangoztatták: a világpiacon való versenyben maradáshoz még jobb munkára van szükség. A Bakony Művek ma már nemcsak a Lada és a Polski Fiat gépko­­csihoz, hanem a jugoszláv Zasz­­tavákhoz is készít villamossági cikkeket. 1983-ban 4 és fél mil­lió KT­G gyújtógyertyát állíta­nak elő. Még kevesen értik a cimktín­etx Számí­tógép-melléktet­et Magyarországon mintegy ezer­ötszáz számítógép működik; a gazdálkodó szervezetek több mint fele alkalmazza a számítástechni­kát. A fejlődés az egész világon robbanásszerű; a gépállomány ta­valy csaknem megduplázódott és becslések szerint már eléri a 4,5 milliót. A folyamat visszafordít­hatatlan és a berendezések egyre inkább helyet követelnek maguk­nak a mindennapos szolgáltatá­sokban, sőt hódítanak a gyerek­játékok között is. A hazai válla­latok többsége már túljutott az első lépéseken, de előfordul, hogy a számítógépes rendszer kialakí­tása ellenállásba ütközik. A je­lenséggel részletesen foglalkozott Sajtiné Bán Katalin, aki az Épí­­tésgazdasági Szervezési Intézet szegedi főosztályán rendszerszer­vezőként dolgozik.­­ A számítástechnika alap­vető feladatai közé tartozik, hogy egyszerűsítse a vállalati admi­nisztrációt és segítse a döntés­­előkészítést, a termelésirányítást. Mégis: sok helyütt ferde szem­■ mel nézik az új módszereket. Mi ennek a magyarázata? — A baj ott kezdődik, hogy a vállalatoknál még nagyon keve­sen vannak, akik szakértőként tudják kezelni a számítógépes problémákat. Megrendelik tőlünk a szervezést, de nem tudják, mit várnak a programoktól. — Ezek szerint önök megbízást teljesítenek, amiért a vállalat fi­zet, így még inkább érthetetlen az ellenállás. — A számítógépes adatfeldol­gozás szigorúbb fegyelmet és pre­cizitást követel, mint a hagyomá­nyos adminisztráció. Húsz-har­minc éven át megszokott nyil­vántartásokat, könyveléseket új megoldásokkal fölcserélni — nyil­ván nem könnyű dolog. Gyakran megesik, hogy nem bíznak a szá­mítógépben és a gépi adatoktól függetlenül kézzel is elvégzik ugyanazokat a műveleteket. Ho­lott a számítógép nem szokott té­vedni, mindig pontosan azt csi­nálja, amire utasítást kap. De csak pontos adatoktól lehet jó eredményt várni. Előfordul pozí­cióféltés is, például, ha valaki be­dolgozta magát egy munkaterü­letre, nem biztos, hogy örül, ami­kor a számítógép sokkal jobb eredményt produkál Idősebb ve­­zetőknél lehet megfigyelni, hogy a számítástechnika idegen a szá­mukra és ezért bizalmatlanok is. — Csupán az újdonságtól tar­tanak? — Nem egészen. A számítógé­pes szervezés során nyilvánva­lóak lesznek a hiányosságok is. Például, hogy előzőleg rosszul használtak néhány bizonylatot vagy ésszerűtlen volt a vállalat belső felépítése. A feldolgozáskor kellemetlen statisztikák is ké­szülhetnek, amelyekből kiderül: a gyár gépparkjának kihasználtsága 25 százalék körüli, vagy milliós anyagkészletek hónapokon át csak a raktárban hevernek.­­­ A vezetőnek végül is érde­ke, hogy minderről tudjon. — Igen, de a beosztottak oly­kor másként látják. Erről ritkán beszélnek nyíltan, de aki gyak­ran találkozik ilyen jelenséggel, az tudja, mi van a háttérben. Meggyőződésem: a számítógépek előbb-utóbb meggyőzik a kétel­kedőket is, hiszen kaptunk már újabb megrendelést onnan is, ahol korábban nem volt túl szí­vélyes a fogadtatás. Becslések szerint négy éven be­lül harmincmillió számítógép lesz a világon. A tervezők egyre in­kább olyan berendezéseket készí­tenek, amelyek használata a le­hető legegyszerűbb. Néhány új típus már az emberi hangra is reagál és végrehajtja a progra­mot. Hamarosan a magyar kö­zépiskolákban is megjelennek a személyi számítógépek és az or­szágban jó néhány gyerek — vas­út- meg repülőmodellek helyett — házi komputereket épít a szak­körben. Nem kell tehát nagy bá­torság annak kimondásához, hogy a számítógépesítésnek nincs al­ternatívája. Éppen ezért érdemes figyelni a mellékzörejekre, ame­lyek hátráltatják az egészséges folyamatot. (martin­-kovács)

Next