Magyar Hírlap, 1983. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

81983. FEBRUÁR 18. PÉNTEK TUDÓSÍTÁSOK Magyar Hírlap Zárszámadás az Aranykalász Tsz-ben Egy dolgos év mérlege :­s Váncsa Jenő hozzászólása Tegnap kora délután napfény­ben szikrázott a Vác mögötti ha­vas dombvidék, amikor három község küldöttei ünneplőben megindultak az Aranykalász Tsz k­­üldöttközgyűlésére, mérlegre tenni a tavalyi munka eredmé­nyeit. Kisnémedi, Vác­hartyán és Püspökszilágy közös zárszámadá­sán megjelent Vancsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezési mi­niszter, valamint Barinkai Oszkár­­né, a Pest megyei pártbizottság titkára. A fellobogózott, zsúfolásig megtelt művelődési otthonban sú­lyos természeti csapásokról és mégis szép eredményekről, jöve­delemről számolt be Tóth János elnök. A tavaszi és az őszi aszály­t nagyon megsínylették a földek, a tervezettnél tíz százalékkal keve­sebb kukorica termett. De ebben nemcsak a természet volt ludas — hangoztatta a beszámoló­t, ha­nem a gondatlan vegyszerezés is, valamint az emberi mulasztás, mert a nagy vadkár is kevesebb lehetett volna, ha gondosabban őrzik a kukoricatáblákat. Kivéd­hetetlen volt viszont a szárazság a málnakertekben, ahol még a sarjhajtás sem nőtt ki, ezért eke alá kerültek a máskor szép jöve­delmet biztosító málnatövek. A zárszámadáson mégsem volt kesernyés a hangulat, mert szám­ba vették, hogy új technológiák, így többek közt a folyékony trá­gyázás bevezetésével, az állatte­nyésztés eredményeinek, a tejter­melésnek és a háztáji­ bérhizlalás­nak növelésével a közösség jelen­tős jövedelemhez jutott. Jellemző, hogy a tehenek átlagban évi öt­ezer liter tejet adnak. A helyi ipari tevékenység is 86 millióval, a fővárosi szolgáltatások több mint 100 millió forintnyi árbevé­tellel járultak a közös kasszához. Végeredményben az évi átlagbér majdnem 50 ezer forint volt. A beszámolót követő vitában felszólalt Váncsa Jenő miniszter is. Megállapította, hogy a tavalyi nehéz világgazdasági körülmé­nyek között hitelét, tekintélyét megőrző országunk érdekeit jól szolgálta a szövetkezet, ugyanak­kor biztosította a tájegység és tag­jainak ellátását. A tsz jeleskedik a háztáji gazdaságok hatékony termelésének szervezésében, ta­karmány- és tápszerellátásában. A közgyűlés után a küldöttek és a vendégek hosszasan elbe­szélgettek a mezőgazdaság gond­jairól és feladatairól. Dr. j. i.) XWIMAV Magyar-finn külkereskedelmi tárgyalások ** ) Arne Bemer elutazott Budapestről Ante Bemer finn külkereske­delmi miniszter — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghí­vására — február 14. és 17. között Budapesten tartózkodott. Tár­gyaló partnerével ,megvitatták a magyar—finn gazdasági kapcsola­tok időszerű kérdéseit. Megálla­pították, hogy a két ország között 1975 óta érvényben levő szabad­kereskedelmi­­megállapodás be­vallotta a h­ozzá fűzött reménye­ket. A kedvezőtlen külső gazda­sági környezet ellenére ebben az időszakban a magyar—finn keres­kedelmi forgalom közel háromszo­rosára nőtt. A miniszterek úgy ítélték meg, hogy a két ország lassúbb gazdasági növekedése miatt a forgalom bővítésére foko­zottan ki kell használni a har­madik országokba irányuló közös szállítások lehetőségét. Ennek részleteit szakértők fogják meg­vizsgálni. Arne Bernert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszélésükön jelen volt Ve­ress Péter és Osmo Väinelä, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. A finn miniszter találko­zott Méhes Lajos ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint Juhar Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Utóbbinál napirendre kerültek az id­egenforgalom fejlesztésé­nek kérdései és finn vállalatok eset­leges bekapcsolódása a magyar gyógy-idegenforgalmi programba. Arne Berner a Magyar Kereske­delmi Kamarában tájékoztatta a magyar—finn kereskedelemben legnagyobb szerepet játszó m­a­­gyar vállalatok vezetőit a finn­országi gazdasági helyzet várható alakulásáról és a magyar válla­latok finnországi piaci lehetősé­geiről. Arne Bemer csütörtökön dél­után elutazott Budapestről. . X 'YL'IM Fővárosi idegenforgalmi kalauz Nagy űrt tölt be hazánk idegen­­forgalmában az az információs iroda, amely TO­U­RIN­FORM-Bu­dapest néven, tegnap kezdte meg működését a fővárosban. Az új in­tézmény feladatait dr. Gál József, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályának vezetője ismertette. Elmondta: Budapesten ez ideig nem volt egyetlen olyan hely sem, ahol a turisták részletes, szóbeli tájékoztatást kaphattak volna az idegenforgalmi tudniva­lókról. Pedig a hazánkba érkező külföldieknek körülbelül a 70 szá­zaléka ellátogat Budapestre is, s itt gyűlik össze idegenforgalmi bevételeink csaknem fele. El­odázhatatlanná vált tehát egy olyan központi szervezet létreho­zása, ahol a turisták szinte min­den információt egy helyen meg­kaphatnak, annál is inkább, mi­vel a megyékben már évek óta vannak ilyen irodák. Ezért két évvel ezelőtt az Or­szágos Idegenforgalmi­­ Hivatal megbízta az Idegenforgalmi Pro­paganda Vállalatot egy informá­ciós szolgálat megalakításával. Ez a szolgáltatás TOURINFORM né­ven vált ismertté a külföldi és a hazai turisták körében. Itt bárki öt nyelven kaphatott felvilágosí­tást telefonon, az idegenforgalom­mal kapcsolatos valamennyi kér­désére. Tavaly azonban a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottsága úgy határozott: fejleszteni kell a te­lefonos szolgáltatást. Ennek a döntésnek kézzelfogható eredmé­nye a most megnyíló iroda. Az itt dolgozóknak továbbra is rendel­kezésükre áll a TOURINFORM korábbi, mintegy 80 ezer informá­ciót tartalmazó mikrofilmes adat­bankja. Az adatbank lehetővé te­szi, hogy országjáráshoz, vidéki üdültetéshez és programokhoz is segítséget adjanak. Az iroda a Belvárosban, a posta Petőfi Sándor utca 17—19. alatti épületében található, és naponta reggel 8 órától este 8-ig — vasár­nap pedig 13 óráig — tart.nyitva. g. i. Bányászatkor A Mátraaljai Szénbányák szo­cialista brigádvezetőinek csütör­tökön Gyöngyösön megtartott ta­nácskozásán ismertették a válla­lat tavalyi eredményeit. Beszá­moltak arról, hogy m­integy 130 ezer tonnával túlteljesítették széntermelési tervüket, és a ter­vezett 32 millióval szemben 85 millió forint nyereséget értek el. Fogadás a szovjet nagykövetségen A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírásá­nak 35. évfordulója alkalmából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete csütörtökön fogadást adott a nagy­­követségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vár­­konyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pója Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a­ gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet számos képviselője. Benke Valéria látogatása Somogy megyében Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke csütörtökön So­mogy megyébe látogatott. A ven­déget Tabon Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács el­nöke, továbbá a siófoki járás és Tab nagyközség vezetői fogadták. Benke Valéria ezt követően részt vett és felszólalt a helyi Béke Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A tabi dombvidék hat falujá­nak határában együttesen több mint hatezer hektáron, kedvezőt­len adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet tagságána­k Kovács Ferenc elnök számolt be a múlt év eredményeiről, gond­jairól. Kiemelte: öt évvel ezelőtt még nyolcmillió forintos veszte­séggel zártak, tavaly viszont már csaknem 16 millió forint nyere­séget értek el. A következetes, szorgalmas munka eredménye­ként évről évre növekedtek a ho­zamok, s vele együtt a termelési érték. A zárszámadó közgyűlés befe­jeztével Benke Valéria megte­kintette: a közös gazdaság gumi­­­abroncsrajrafutozó üzemét, ezt követően pedig a Zala községben levő Zichy­­Mihály Emlékmúzeu­mot kereste fel. A látogatás Tá­bori, a nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottsága tagjaival folytatott beszélgetéssel fejező­dött be. Norvég politikus látogatása , hazánkban Per G. Ravne, a norvég külügy­minisztérium politikai főigazgató­ja február 15—17. között Buda­pesten eszmecserét folytatott Szarka Károly külügyminiszter­helyettessel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar —norvég kapcsolatokról. A fő­igazgatót fogadta Pója Frigyes külügyminszter. A megbeszélése­ken jelen volt Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövte. Magyar—szovjet újságíró-együttműködés A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására a napok­ban hazánkba látogatott a Szov­jetunió Újságíró Szövetségének delegációja. Fábián Ferenc főtit­kárhelyettes és Lev Nyikolajevics Szpiridonov, a szovjet szövetség titkára megbeszélést folytatott a két szövetség kapcsolatairól, és csütörtökön aláírta az 1983. évi együttműködési jegyzőkönyvet, mely többek között újságíró-dele­gációk kölcsönös cseréjét rögzíti. A delegációt fogadta Berecz Já­nos, a Népszabadság főszerkesz­tője, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának helyettes vezetője és Né­meth Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnökhe­lyettese. Orvostudósok tanácskozása Befejezte tanácskozását a Ma­gyar Orvosok Korányi Sándor Társasága, amely összekötő tes­tületként tevékenykedik az or­vostudomány egyre inkább szét­ágazó területei között. A társa­ság mostani tanácskozásának cél­ja is az orvoskutatók munkájá­nak összehangolása, eredményeik kölcsönös megismertetése volt. ­ Jó tél a fogolynak Veszélyben a kis énekesek? Mind több a madár mostaná­ban a lakott helyek környékén. Amint megszigorodott a későn jött tél, az erdők-mezők kis madarai behúzódtak a házi kertekbe, a szérűk kazjai közé, istállók, ólak, magtárak életmentő hulladékot is kínáló menedékeire, Dr. Sterbetz Istvánt, a Madártani Intézet osz­tályvezető-helyettesét arról kér­deztük: milyen hasznos madárfa­jok maradtak itt a rendkívüli enyheség miatt, és most mi min­dent tehetnénk a jó áttelelteté­­s­ükért. Mindenekelőtt az derült ki, hogy a hosszan tartó enyheségnek voltak — s remélhetőleg lesznek — madarászati előnyei is. Az egész évben nálunk honos madár­fajok szinte veszteség nélkül te­lettek, hiszen a februári nagy ha­vazásig bőséggel találtak minden­féle természetes táplálékot. Külö­nösen kedvezett a­zz idő a fogoly­­á­llománynak, amely az 1939—41. közötti két nagy havas, kemény télben csaknem teljesen kipusz­tult hazánkban (90 százalék körü­li volt a veszteség), és azóta a­ fo­kozott kímélet, védelem ellenére sem­­tudott igazán regenerálód­ni. Ennek a számunkra rendkí­vül értékes és kedves madárnak a jelek szerint ez évben ismét esé­lye lesz a gyorsabb elszaporodás­ra. Az országunkon többnyire csak átvonuló madárfajok közül né­hány ugyancsak rendhagyó mó­don viselkedett. A vadludak pél­dául — amelyek normális időjá­rás esetén december végétől ide­­oda kóborolnak egész télen s ad­dig húzódnak mind délebbre, ameddig a fagyost és havazások szorítják őket — most több tízez­res seregekben itt maradtak. Igen jó téli „jegelőt” találtak egyebek között a géppel letakarított kuko­ricatáblákon. Most, főleg a tavak, víztározók környékén táboroznak. A darvak sem szálltak tovább észak-afrikai bázisaik felé, leg­alábbis Orosháza környékén nagy csapatokban tanyáztak még feb­ruár elején is. A nagyobb gázló­­madarak közül a nagy kócsag több száz példánya maradt itt, ki-kijártak a szántóföldekre — s a megfigyelők­­szerint — buzgón vadásztak pockokra, egerekre. A Magyar Madártani Egyesület budapesti központjában Schmidt Egon elnökhelyettestől főleg a hasznos énekesmadarak védelmé-­­ről kaptunk eligazítást. Elmondta, hogy a már nyolc és fél ezer ta­got számláló egyesület 36 helyi csoportja nemcsak, a téli madár­védelmet szervezi, szorgalmazza a városokban, falvakban, de haté­konyan segíti a fészkelőhelyek kialakítását és így a féregpusztí­­tó kis szárnyasok tartós megtele­pedését, elszaporodását is. Orszá­gosan több mint tízezer mester­séges feszekodut és " sok itató­­edényt adtak a m­adárvédőknek, akiknek körében valóságos divat lett a cinkék kertbe, odúba csa­logatása és tartós megtepesítése. Az egyesületi tagok­ között no­vembertől kezdve háromszáz má­zsán­yi napraforgómagot osztottak ki ingyenesen, hogy ezzel is se­gítsék a hasznos énekesek áttele­­lését. . Schmidt Egon hangoztatta: csak akkor szabad megkezdeni a madarak etetését, amikor a nagy hó tartósan elzárja őket a termé­szetes tápláléktól. De, ha elkezd­ték, nem szabad abbahagyni: fő­leg erős fagyok, havazások esetén folyamatos legyen az etetés, kü­lönben az etetők környékére cso­portosuló madarak éhen vesznek. Szakértők szerint az apró éne­kes madarakra már a 24 órát meg­haladó éhezés is végzetes lehet. Mit adjunk a madaraknak? Ha erős a hideg, nyers húst, szalon­­nadarabokat, faggyút függesszünk ki a fák, bokrok ágaira. Igen jól bevált az olvasztott faggyúba ke­vert napraforgómaggal készült madárkalács. A feketerigóknak, vörösbegyeknek bodzabogyót és egyéb télire gyűjtött vadbogyókat adhatunk, de például apróra vá­gott almát, főtt rizst, főtt krump­lit, sárgarépát is szívesen fogyasz­tanak. Olajos magvakkal a cin­kek, harkályok, a csuszka- és pintyfélék etethetők elsősorban. A cinkék szeretik a napraforgóma­got, a tökmagot, a diótörmeléket, a felfüggesztett fél diókból is ügye­sen kibányásszák az ízletes belet. A magevők (pinty, zöldike, csíz, meggyvágó stb.) a napraforgó­­magon kívül szívesen csipkedik a búzaocsát, a kukoricahullad­ékot, a kendermagot, a kölest. Kenye­ret, zsemlét azonban ne adjunk az énekeseineknek — könnyen er­jed és így bélgyulladást okozhat! —, de bátran adhatunk belőle a sirályoknak, gerléknek, sőt a ve­rebeknek is. Akik naponta nem győzik ellenőrizni a madárédeség fogyását, azoknak ajánlható: automata etetőket helyezzenek ki, amelyek akár egy hétre elegendő táplálékka­ tölthetők fel. (csalié) A csehszlovák munkásőrség köszöntése A magyar munkásőrség üdvöz­letet intézett testvérszervezetéhez, a csehszlovák népi milíciához a csehszlovák társadalmi fejlődés 1948. februári szocialista fordula­tának és a népi milícia megala­kulásának 35. évfordulója alkal­mából. Az üdvözlő levelet, ame­lyet Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka írt alá, csütörtökön Prágában ünne­pélyesen adta át Miroslav Novak­nak, a népi milícia országos törzsparancsnokának Kovács Bé­la prágai magyar nagykövet. Programoz­ott nyár Növényház! aratás Nyár — bonyolult berendezé­sekkel programozott mesterséges nyár — van a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényhá­zaiban. Egymás után vágásra ér­nek a kísérleti gabonák, és meg­kezdték betakarításukat. Az ara­tás itt természetesen nem kaszá­val történik, hanem ollóval. Az aprócska kévék az intézet labora­tóriumába kerülnek, ahol a szak­emberek minden részüket alapo­san ellenőrzik: szemügyre veszik minden kalászukat, megmérik a magasságukat, értékelik leveleik állását és formáját. E mindenre kiterjedő, alapos vizsgálattal vá­lasztják ki a továbbszaporitásra alkalmas egyedeket. Az aratás befejeztével átprogramozzák a klímaház éghajlatát, s folytatód­nak a kísérletek tovább. A bár­mikor, bármilyen évszak, illetve hőmérséklet, fény és páratartalom megteremtésének lehetőségével a kutatóknak módjuk, van arra, hogy évente többször vessenek, arassanak, s ezzel lényegesen meggyorsítsák, átlagosan körülbe­lül felére csökkentsék az új faj­ták egyébként meglehetősen hosszú előállítási idejét

Next