Magyar Hírlap, 1983. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
81983. FEBRUÁR 18. PÉNTEK TUDÓSÍTÁSOK Magyar Hírlap Zárszámadás az Aranykalász Tsz-ben Egy dolgos év mérlege :s Váncsa Jenő hozzászólása Tegnap kora délután napfényben szikrázott a Vác mögötti havas dombvidék, amikor három község küldöttei ünneplőben megindultak az Aranykalász Tsz küldöttközgyűlésére, mérlegre tenni a tavalyi munka eredményeit. Kisnémedi, Váchartyán és Püspökszilágy közös zárszámadásán megjelent Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezési miniszter, valamint Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára. A fellobogózott, zsúfolásig megtelt művelődési otthonban súlyos természeti csapásokról és mégis szép eredményekről, jövedelemről számolt be Tóth János elnök. A tavaszi és az őszi aszályt nagyon megsínylették a földek, a tervezettnél tíz százalékkal kevesebb kukorica termett. De ebben nemcsak a természet volt ludas — hangoztatta a beszámolót, hanem a gondatlan vegyszerezés is, valamint az emberi mulasztás, mert a nagy vadkár is kevesebb lehetett volna, ha gondosabban őrzik a kukoricatáblákat. Kivédhetetlen volt viszont a szárazság a málnakertekben, ahol még a sarjhajtás sem nőtt ki, ezért eke alá kerültek a máskor szép jövedelmet biztosító málnatövek. A zárszámadáson mégsem volt kesernyés a hangulat, mert számba vették, hogy új technológiák, így többek közt a folyékony trágyázás bevezetésével, az állattenyésztés eredményeinek, a tejtermelésnek és a háztáji bérhizlalásnak növelésével a közösség jelentős jövedelemhez jutott. Jellemző, hogy a tehenek átlagban évi ötezer liter tejet adnak. A helyi ipari tevékenység is 86 millióval, a fővárosi szolgáltatások több mint 100 millió forintnyi árbevétellel járultak a közös kasszához. Végeredményben az évi átlagbér majdnem 50 ezer forint volt. A beszámolót követő vitában felszólalt Váncsa Jenő miniszter is. Megállapította, hogy a tavalyi nehéz világgazdasági körülmények között hitelét, tekintélyét megőrző országunk érdekeit jól szolgálta a szövetkezet, ugyanakkor biztosította a tájegység és tagjainak ellátását. A tsz jeleskedik a háztáji gazdaságok hatékony termelésének szervezésében, takarmány- és tápszerellátásában. A közgyűlés után a küldöttek és a vendégek hosszasan elbeszélgettek a mezőgazdaság gondjairól és feladatairól. Dr. j. i.) XWIMAV Magyar-finn külkereskedelmi tárgyalások ** ) Arne Bemer elutazott Budapestről Ante Bemer finn külkereskedelmi miniszter — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — február 14. és 17. között Budapesten tartózkodott. Tárgyaló partnerével ,megvitatták a magyar—finn gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a két ország között 1975 óta érvényben levő szabadkereskedelmimegállapodás bevallotta a hozzá fűzött reményeket. A kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére ebben az időszakban a magyar—finn kereskedelmi forgalom közel háromszorosára nőtt. A miniszterek úgy ítélték meg, hogy a két ország lassúbb gazdasági növekedése miatt a forgalom bővítésére fokozottan ki kell használni a harmadik országokba irányuló közös szállítások lehetőségét. Ennek részleteit szakértők fogják megvizsgálni. Arne Bernert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszélésükön jelen volt Veress Péter és Osmo Väinelä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A finn miniszter találkozott Méhes Lajos ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Juhar Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Utóbbinál napirendre kerültek az idegenforgalom fejlesztésének kérdései és finn vállalatok esetleges bekapcsolódása a magyar gyógy-idegenforgalmi programba. Arne Berner a Magyar Kereskedelmi Kamarában tájékoztatta a magyar—finn kereskedelemben legnagyobb szerepet játszó magyar vállalatok vezetőit a finnországi gazdasági helyzet várható alakulásáról és a magyar vállalatok finnországi piaci lehetőségeiről. Arne Bemer csütörtökön délután elutazott Budapestről. . X 'YL'IM Fővárosi idegenforgalmi kalauz Nagy űrt tölt be hazánk idegenforgalmában az az információs iroda, amely TOURINFORM-Budapest néven, tegnap kezdte meg működését a fővárosban. Az új intézmény feladatait dr. Gál József, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályának vezetője ismertette. Elmondta: Budapesten ez ideig nem volt egyetlen olyan hely sem, ahol a turisták részletes, szóbeli tájékoztatást kaphattak volna az idegenforgalmi tudnivalókról. Pedig a hazánkba érkező külföldieknek körülbelül a 70 százaléka ellátogat Budapestre is, s itt gyűlik össze idegenforgalmi bevételeink csaknem fele. Elodázhatatlanná vált tehát egy olyan központi szervezet létrehozása, ahol a turisták szinte minden információt egy helyen megkaphatnak, annál is inkább, mivel a megyékben már évek óta vannak ilyen irodák. Ezért két évvel ezelőtt az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízta az Idegenforgalmi Propaganda Vállalatot egy információs szolgálat megalakításával. Ez a szolgáltatás TOURINFORM néven vált ismertté a külföldi és a hazai turisták körében. Itt bárki öt nyelven kaphatott felvilágosítást telefonon, az idegenforgalommal kapcsolatos valamennyi kérdésére. Tavaly azonban a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott: fejleszteni kell a telefonos szolgáltatást. Ennek a döntésnek kézzelfogható eredménye a most megnyíló iroda. Az itt dolgozóknak továbbra is rendelkezésükre áll a TOURINFORM korábbi, mintegy 80 ezer információt tartalmazó mikrofilmes adatbankja. Az adatbank lehetővé teszi, hogy országjáráshoz, vidéki üdültetéshez és programokhoz is segítséget adjanak. Az iroda a Belvárosban, a posta Petőfi Sándor utca 17—19. alatti épületében található, és naponta reggel 8 órától este 8-ig — vasárnap pedig 13 óráig — tart.nyitva. g. i. Bányászatkor A Mátraaljai Szénbányák szocialista brigádvezetőinek csütörtökön Gyöngyösön megtartott tanácskozásán ismertették a vállalat tavalyi eredményeit. Beszámoltak arról, hogy mintegy 130 ezer tonnával túlteljesítették széntermelési tervüket, és a tervezett 32 millióval szemben 85 millió forint nyereséget értek el. Fogadás a szovjet nagykövetségen A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pója Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet számos képviselője. Benke Valéria látogatása Somogy megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön Somogy megyébe látogatott. A vendéget Tabon Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, továbbá a siófoki járás és Tab nagyközség vezetői fogadták. Benke Valéria ezt követően részt vett és felszólalt a helyi Béke Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A tabi dombvidék hat falujának határában együttesen több mint hatezer hektáron, kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet tagságának Kovács Ferenc elnök számolt be a múlt év eredményeiről, gondjairól. Kiemelte: öt évvel ezelőtt még nyolcmillió forintos veszteséggel zártak, tavaly viszont már csaknem 16 millió forint nyereséget értek el. A következetes, szorgalmas munka eredményeként évről évre növekedtek a hozamok, s vele együtt a termelési érték. A zárszámadó közgyűlés befejeztével Benke Valéria megtekintette: a közös gazdaság gumiabroncsrajrafutozó üzemét, ezt követően pedig a Zala községben levő ZichyMihály Emlékmúzeumot kereste fel. A látogatás Tábori, a nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottsága tagjaival folytatott beszélgetéssel fejeződött be. Norvég politikus látogatása , hazánkban Per G. Ravne, a norvég külügyminisztérium politikai főigazgatója február 15—17. között Budapesten eszmecserét folytatott Szarka Károly külügyminiszterhelyettessel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar —norvég kapcsolatokról. A főigazgatót fogadta Pója Frigyes külügyminszter. A megbeszéléseken jelen volt Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövte. Magyar—szovjet újságíró-együttműködés A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására a napokban hazánkba látogatott a Szovjetunió Újságíró Szövetségének delegációja. Fábián Ferenc főtitkárhelyettes és Lev Nyikolajevics Szpiridonov, a szovjet szövetség titkára megbeszélést folytatott a két szövetség kapcsolatairól, és csütörtökön aláírta az 1983. évi együttműködési jegyzőkönyvet, mely többek között újságíró-delegációk kölcsönös cseréjét rögzíti. A delegációt fogadta Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője és Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Orvostudósok tanácskozása Befejezte tanácskozását a Magyar Orvosok Korányi Sándor Társasága, amely összekötő testületként tevékenykedik az orvostudomány egyre inkább szétágazó területei között. A társaság mostani tanácskozásának célja is az orvoskutatók munkájának összehangolása, eredményeik kölcsönös megismertetése volt. Jó tél a fogolynak Veszélyben a kis énekesek? Mind több a madár mostanában a lakott helyek környékén. Amint megszigorodott a későn jött tél, az erdők-mezők kis madarai behúzódtak a házi kertekbe, a szérűk kazjai közé, istállók, ólak, magtárak életmentő hulladékot is kínáló menedékeire, Dr. Sterbetz Istvánt, a Madártani Intézet osztályvezető-helyettesét arról kérdeztük: milyen hasznos madárfajok maradtak itt a rendkívüli enyheség miatt, és most mi mindent tehetnénk a jó átteleltetésükért. Mindenekelőtt az derült ki, hogy a hosszan tartó enyheségnek voltak — s remélhetőleg lesznek — madarászati előnyei is. Az egész évben nálunk honos madárfajok szinte veszteség nélkül telettek, hiszen a februári nagy havazásig bőséggel találtak mindenféle természetes táplálékot. Különösen kedvezett azz idő a fogolyállománynak, amely az 1939—41. közötti két nagy havas, kemény télben csaknem teljesen kipusztult hazánkban (90 százalék körüli volt a veszteség), és azóta a fokozott kímélet, védelem ellenére semtudott igazán regenerálódni. Ennek a számunkra rendkívül értékes és kedves madárnak a jelek szerint ez évben ismét esélye lesz a gyorsabb elszaporodásra. Az országunkon többnyire csak átvonuló madárfajok közül néhány ugyancsak rendhagyó módon viselkedett. A vadludak például — amelyek normális időjárás esetén december végétől ideoda kóborolnak egész télen s addig húzódnak mind délebbre, ameddig a fagyost és havazások szorítják őket — most több tízezres seregekben itt maradtak. Igen jó téli „jegelőt” találtak egyebek között a géppel letakarított kukoricatáblákon. Most, főleg a tavak, víztározók környékén táboroznak. A darvak sem szálltak tovább észak-afrikai bázisaik felé, legalábbis Orosháza környékén nagy csapatokban tanyáztak még február elején is. A nagyobb gázlómadarak közül a nagy kócsag több száz példánya maradt itt, ki-kijártak a szántóföldekre — s a megfigyelőkszerint — buzgón vadásztak pockokra, egerekre. A Magyar Madártani Egyesület budapesti központjában Schmidt Egon elnökhelyettestől főleg a hasznos énekesmadarak védelmé-ről kaptunk eligazítást. Elmondta, hogy a már nyolc és fél ezer tagot számláló egyesület 36 helyi csoportja nemcsak, a téli madárvédelmet szervezi, szorgalmazza a városokban, falvakban, de hatékonyan segíti a fészkelőhelyek kialakítását és így a féregpusztító kis szárnyasok tartós megtelepedését, elszaporodását is. Országosan több mint tízezer mesterséges feszekodut és " sok itatóedényt adtak a madárvédőknek, akiknek körében valóságos divat lett a cinkék kertbe, odúba csalogatása és tartós megtepesítése. Az egyesületi tagok között novembertől kezdve háromszáz mázsányi napraforgómagot osztottak ki ingyenesen, hogy ezzel is segítsék a hasznos énekesek áttelelését. . Schmidt Egon hangoztatta: csak akkor szabad megkezdeni a madarak etetését, amikor a nagy hó tartósan elzárja őket a természetes tápláléktól. De, ha elkezdték, nem szabad abbahagyni: főleg erős fagyok, havazások esetén folyamatos legyen az etetés, különben az etetők környékére csoportosuló madarak éhen vesznek. Szakértők szerint az apró énekes madarakra már a 24 órát meghaladó éhezés is végzetes lehet. Mit adjunk a madaraknak? Ha erős a hideg, nyers húst, szalonnadarabokat, faggyút függesszünk ki a fák, bokrok ágaira. Igen jól bevált az olvasztott faggyúba kevert napraforgómaggal készült madárkalács. A feketerigóknak, vörösbegyeknek bodzabogyót és egyéb télire gyűjtött vadbogyókat adhatunk, de például apróra vágott almát, főtt rizst, főtt krumplit, sárgarépát is szívesen fogyasztanak. Olajos magvakkal a cinkek, harkályok, a csuszka- és pintyfélék etethetők elsősorban. A cinkék szeretik a napraforgómagot, a tökmagot, a diótörmeléket, a felfüggesztett fél diókból is ügyesen kibányásszák az ízletes belet. A magevők (pinty, zöldike, csíz, meggyvágó stb.) a napraforgómagon kívül szívesen csipkedik a búzaocsát, a kukoricahulladékot, a kendermagot, a kölest. Kenyeret, zsemlét azonban ne adjunk az énekeseineknek — könnyen erjed és így bélgyulladást okozhat! —, de bátran adhatunk belőle a sirályoknak, gerléknek, sőt a verebeknek is. Akik naponta nem győzik ellenőrizni a madárédeség fogyását, azoknak ajánlható: automata etetőket helyezzenek ki, amelyek akár egy hétre elegendő táplálékka tölthetők fel. (csalié) A csehszlovák munkásőrség köszöntése A magyar munkásőrség üdvözletet intézett testvérszervezetéhez, a csehszlovák népi milíciához a csehszlovák társadalmi fejlődés 1948. februári szocialista fordulatának és a népi milícia megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Az üdvözlő levelet, amelyet Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka írt alá, csütörtökön Prágában ünnepélyesen adta át Miroslav Novaknak, a népi milícia országos törzsparancsnokának Kovács Béla prágai magyar nagykövet. Programozott nyár Növényház! aratás Nyár — bonyolult berendezésekkel programozott mesterséges nyár — van a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényházaiban. Egymás után vágásra érnek a kísérleti gabonák, és megkezdték betakarításukat. Az aratás itt természetesen nem kaszával történik, hanem ollóval. Az aprócska kévék az intézet laboratóriumába kerülnek, ahol a szakemberek minden részüket alaposan ellenőrzik: szemügyre veszik minden kalászukat, megmérik a magasságukat, értékelik leveleik állását és formáját. E mindenre kiterjedő, alapos vizsgálattal választják ki a továbbszaporitásra alkalmas egyedeket. Az aratás befejeztével átprogramozzák a klímaház éghajlatát, s folytatódnak a kísérletek tovább. A bármikor, bármilyen évszak, illetve hőmérséklet, fény és páratartalom megteremtésének lehetőségével a kutatóknak módjuk, van arra, hogy évente többször vessenek, arassanak, s ezzel lényegesen meggyorsítsák, átlagosan körülbelül felére csökkentsék az új fajták egyébként meglehetősen hosszú előállítási idejét