Magyar Hírlap, 1983. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1983. MÁJUS 1. VASÁRNAP. Semlegesek és el nem kötelezettek madridi felhívása Kádár János és Jurij Andropov válasza (Folytatás az 1. oldalról) van szükség a Madridban folyó munka mielőbbi eredményes be­fejezése érdekében. A Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel és Európa több más államával együtt, kezdettől fog­va tanújelét adta a konstruktív munkára irányuló politikai kész­ségnek. Most arra van szükség, hogy azok a kormányok, amelyek eddig vonakodtak ettől, ugyanígy járjanak el és építő szellemben segítsék elő a konszenzus elérését. Kádár János válaszában kife­jezi meggyőződését, hogy a mad­ridi találkozó eredményes befe­jezése lendületet adna az európai biztonság és együttműködés fo­lyamatának. A találkozó kudar­cának viszont kedvezőtlen hatása lenne Európa és — szélesebben véve — a világ helyzetére. A magyar küldöttség a jövő­ben is minden tőle telhetőt meg­tesz azért, hogy a madridi talál­kozó tartalmas és kiegyensúlyo­zott záródokumentum elfogadá­sával mielőbb befejeződjék. A hat állam- és kormányfő felhí­vása újabb értékes bátorítást ad küldöttségünknek e tevékenysé­gében. Változatlanul az a véle­ményünk, hogy a semleges és el nem kötelezett országok záródo­kumentum-tervezete jó alap a madridi tanácskozás eredményes befejezéséhez — hangsúlyozza a Központi Bizottság első titkára. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára ugyancsak válaszolt a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek hoz­zá intézett üzenetére, s leszögez­te, hogy a Szovjetunió továbbra is tesve a madridi találkozó gyors és sikeres befejezésének. Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szombaton Moszk­vában nyilvánosságra hozott vá­lasza megállapítja, hogy a Szov­jetunió vezetése figyelmesen ta­nulmányozta a közös felhívást. — Közel állnak hozzánk a fel­hívásban megfogalmazott gondo­latok. Érthetőnek tartjuk, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vevő országok képviselőinek madridi találkozóján kialakult helyzet nyugtalanságot vált ki. Elisme­réssel fogadjuk a semleges és el nem kötelezett országoknak azt a törekvését, hogy mind­en lehet­séges módon elősegítsék a talál­kozó gyors, sikeres befejezését — mutat rá Jurij Andropov. A semleges és el nem kötelezett országok ez év március 15-én elő­terjesztett, megújított záródoku­mentum-tervezete a Szovjetunió véleménye szerint megfelelő egyeztetés után alapul szolgálhat a találkozó munkájának közel­jövőben történő befejezéséhez. Ma az értekezlet szempontjából döntő szerepe van az államok politikai akaratának. A Szovjet­unió részéről megvan ez az aka­rat. Országunk kész célratörően és alkotó szellemben együttmű­ködni a madridi értekezleten részt vevő valamennyi országgal a találkozó sikere érdekében — hangsúlyozza válaszában Jurij Andropov. Fernando Moran sajtónyilatkozata A spanyol külügyminiszter a Szovjetunióba látogat (MTI) Népszavazás a NATO- tagságról, együttműködés a nyu­gati világgal, új típusú kapcsolat az USA-val, normális viszony a szocialista országokkal, a nem­zetközi enyhülés támogatása — ezekben jelölte meg a spanyol külpolitika fő irányait sajtónyi­latkozatában Fernando Moran külügyminiszter. A spanyol—amerikai kapcsola­tokról kifejtette azt a meggyőző­dését, hogy „a NATO katonai szervezetén kívül maradva is le­het a két ország nemzeti érde­keit figyelembe vevő együttmű­ködést folytatni”. Moran közölte, hogy Spanyol­­ország kezdeményező lépéseket tesz majd a madridi európai biztonsági és együttműködési ta­lálkozón, hogy „megmentse” a konferenciát. Bejelentette, hogy május végén a Szovjetunióba utazik. Moszk­vában nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú gazdasági, kereske­delmi kulturális együttműködés időszerű kérdéseiről tárgyal. A spanyol jobboldal nyomban a sajtóértekezlet után élesen tá­madta a külügyminisztert azért, hogy — úgymond — figyelmen kí­vül hagyta az ország NATO-elkö­­telezettségét és véleménye meg­ingathatja a szövetségesek bizal­­­mát. . Május elseje • •Ünnepségek világszerte (Folytatás az 1. oldalról) mérhetetlenül megnövekszik a munkásosztály felelőssége a há­ború megakadályozásáért és a bé­ke megvédéséért. Közleményt adott ki május el­seje alkalmából az etiópiai Álta­lános Szakszervezeti Szövetség. Eszerint a munkásosztály nemzet­közi szolidaritásának napját eb­ben az esztendőben az etióp dol­gozók pártjának megszervezésére alakult bizottság 2. kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­ért folyó harc jegyében ünnepük meg. A határozatok előirányoz­zák, hogy létrehozzák az ország munkásosztályának marxista—le­ninista alapokon álló, haladó pártját. Az ünnep előestéjén — hangsúlyozza a dokumentum — az etióp nép szolidaritását fejezi ki a világ valamennyi haladó ere­jével, s kinyilatkoztatja eltökélt­ségét a szocializmus alapjainak lerakását célzó politika mellett. Május elseje alkalmából közös felhívást intézett Kolumbia vala­mennyi dolgozójához az ország két legnagyobb munkásszerveze­te, a Kolumbiai Dolgozók Egye­sülete és a Kolumbiai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A do­kumentum arra hív fel, hogy a dolgozók tömegfelvonulásokkal foglaljanak állást a béke megvé­dése, alapvető jogaik — a mun­kához való jog és a demokratikus szabadságjogok mellett —, s így fejezzék ki egységüket és szolida­ritásukat a világ munkásosztá­lyával. Diákzavargás Párizsban (MTI) összecsapásra került sor pénteken este a Szajna partján a nemzetgyűlés épülete közelében az egyetemi reform ellen tüntető diákok és a rendőrség között. A tüntetők a Quartier Latin-en át az Invalidusok dómjáig vonultak, majd egy csoport megpróbált a nemzetgyűlés épületéhez vonulni, s amikor a rendőrök útjukat áll­ták, köveket hajigáltak a rend­őrökre. A rendőrség végül is könnyfakasztó gázzal kergette szét őket. Az összecsapásnak mintegy 50 kisebb sérültje volt a rendőrök és a tüntetők között. A jobboldali szervezetek által rendezett tüntetésen nemcsak a kormány reformterve ellen tün­tettek, hanem fajgyűlölő jelsza­vakat is hangoztattak a külföldi vendégmunkások ellen, s a tele­vízió második csatornája a tün­tetésről készített riportjában e jelszavakat is közvetítette. Amerikai pásztorle­vél A jövő kedden szavazás (MTI) Jövő kedden szavaz az amerikai katolikus püspöki kar arról a pásztorlevél-tervezetről, amelyet a háború és béke lét­­fontosságú problémáiról dolgozott ki egy külön e célra alakított bi­zottságuk. A pásztorlevél, amennyiben a mostani — harmadik — terve­zet elfogadásával hatályba lép, ötvenmillió amerikai katolikus hí­vő számára szolgál majd irány­elvként a háború és béke, a fegy­verkezési hajsza és más bizton­sági kérdések megítélésében. Je­lenlegi változatában a pásztorle­vél nemcsak a nukleáris­ fegyve­rek befagyasztását követeli, ha­nem állást foglal a nukleáris, első csapás ellen is, jóllehet a NATO hivatalos stratégiai­­irány­elveinek része. Irán Iraki hadifoglyokat engedtek szabadon (AP, DP­A) Irán szombaton egyoldalú lépésként szabadon bo­csátott harminckét sebesült iraki hadifoglyot — jelentette az IR­NA hivatalos iráni hírügynökség. Az irakiak repülőgépen Ankarán keresztül térnek haza. A nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy ez az első humanitárius gesztus a csaknem három éve tartó iraki— iráni háború kezdete óta. Az ira­ki hadifoglyok szabadon bocsátá­sában a Nemzetközi Vöröskereszt működött közre. Reagan-beszéd Houstonban (MTI) A texasi Houstonban mondott beszédében Reagan amerikai elnök pénteken újra vé­delmébe vette katonai költségve­tését, s annak legfontosabb kong­resszusi támogatóját , John To­wer texasi szenátort, a szenátus hadügyi bizottságának elnökét. Reagan azzal a céllal utazott Texasba, hogy a 22 éve hivatalá­ban levő republikánus szenátor számára egy kis reklámot csinál­jon a közelgő újraválasztási kampány előtt. A hadügyi bizott­ság elnöki székében kérlelhetet­len, „szuperhéjaként” megismert Tower szenátor népszerűsége szű­­kebb hazájában rohamosan csök­kent az utóbbi két évben. Az elnök a hadiköltségvetést védelmezve kijelentette, nem fog­ja megengedni, hogy „kommunis­ta diktatúra uralkodjék katonai­lag a földön”. Reagan elfogult, természetesen kedvező értékelést adott kormá­nya gazdaságpolitikájának ered­ményeiről. Törökország Politikai jogfosztottak (DPA) A török katonai kor­mány szombaton közzétette­­azok­nak a polgári politikusoknak a névsorát, akiket az elkövetkező tíz évre megfosztanak minden politikai jog gyakorlásától. A lis­tán összesen 242 név szerepel. Egy másik — 481 nevet tartal­mazó­­ lista a feloszlatott par­lament tagjait sorolja fel, őket megilleti ugyan a választásokon való aktív, illetve passzív részvé­tel joga, de öt évre el vannak tilt­va új politikai pártok alapításá­tól. A listán feltüntetett nevek között ott van Bülent Ecevit volt miniszterelnök, a szociáldemok­rata Köztársasági Néppárt veze­tője, Süleiman Demirel, a kon­zervatív Igazságpárt vezetője, Necmeddin Erbakan, a szélsősé­ges Iszlám Nemzeti Jólét Pártjá­nak elnöke, s Alpaslan Türkes, a szélsőjobboldali Nemzeti Moz­galom Pártjának elnöke. E két utóbbi párt be van tiltva, a töb­bi párt tevékenységét felfüggesz­tette a katonai kormány. Olaszország Pertini konzultációi a kormányválságról (MTI) Az olasz kormány le­mondásának bejelentését köve­tően, Sandro Pertini köztársasági elnök szombaton reggel megkezd­te konzultációit a válság megol­dására. Először két elődjét, Giuseppe Saragatot és Giovanni Leonét fogadta, majd a parlament két házának elnökével, Nilde Jotti­­val, illetve Tommaso Morlinóval tárgyalt. Ezután a pártok képvi­selői következnek. Pertini vasárnap délben be akarja fejezni a konzultációsoro­zatot. Sajtóközlések szerint az el­nök már a hét elején bejelenti a parlament, feloszlatását, és ki­tűzik a választások időpontját. Valószínű, hogy a községtanácsi választással együtt, június 26-án szólítják atyiák elé a szavazópol­gárokat. Az előrehozott választás 290 milliárd líra különkiadással ter­heli meg az állami költségvetést. Az OKP keddre vezetőségi ülést hívott össze, május második he­tében pedig a központi bizottság tanácskozik majd. A jövő hét körvonalazhatja az esetleges kormányszövetséget, a koalíciós formulát, vagy legalább­is az erre utaló szándékokat. Olajcsempészek pere Rómában „Adományok" a DC-nek (TASZSZ) A legnagyobb olasz polgári párt, a Kereszténydemok­rata Párt hosszú időn át óriási pénzösszegeket kapott az úgyne­vezett olajbotrányban közremű­ködő csempészektől. Mint a botrányban szereplő bűnszövetkezet egyik vezetője a bírósági kihallgatáson a minap elismerte, a csempészfőnökök rendszeresen több milliós össze­geket juttattak a keresztényde­mokraták pártkasszájába. A ró­mai sajtó által szellőztetett ada­tokból kitűnik, hogy az „olaj­szélhámosok” úgy szervezték meg az olaj szállítását az Appenini­­félszigetre, hogy nem fizették ki az egyébként ilyenkor kötelező adót, és ezzel mintegy 2,5 mil­liárd erával károsították meg az államkasszát. A vallomást ezután kénytelen volt megerősíteni a Keresztény­­demokrata Párt kancellári hiva­talának egyik volt vezetője, Nico­la Rana is. Elismerte, hogy a hetvenes évek közepén-végén — azután, hogy törvényt hoztak, amely tiltja, hogy Olaszország­ban magánjellegű pénzügyi támo­gatást adjanak politikai pártok­nak — az „olajbotrány” fősze­replői rendszeresen juttattak pénzügyi adományokat a keresz­ténydemokratáknak. Shultz ismét Bejrútban tárgyal (MTI) A Jeruzsálem és Bejrút között ingázó George Shultz ame­rikai külügyminiszter szombat délelőtt visszatért a libanoni fő­városba és tájékoztatta Amin Ge­­majel elnököt az izraeli csapat­kivonási feltételekkel kapcsolatos „magyarázatokról” — a libanoni álláspont­ izraeli fogadtatásáról. Bár Schultz szerény haladásról be­szélt, hivatalos forrásból nem erő­sítették meg azt az értesülést, hogy a Begin-kormány „hajléko­nyabb magatartást” tanúsít olyan alapvető biztonsági kérdésekben, mint a dezertőr Haddad őrnagy dél-libanoni szerepe vagy izraeli —libanoni katonai vegyes járőrök szervezése. Az amerikai külügy­miniszter az esti órákban újra Tel Avivba repült és majd csak­­a jövő hét elején tér vissza Bej­rútba. A Libanoni Kommunista Párt lapja, az An-Nida megtévesztő­nek minősítette az „izraeli hajlé­konyságról” szóló amerikai állí­tásokat. „Ezek célja az, hogy to­vábbi engedményeket csikarja­nak ki Libanontól” — mutatott rá. A haladó Asz-Szafir arról szá­molt be, hogy a Begin-kormány a szíriai Golan-fennsík 1981-es annektálása miatt felfüggesztett amerikai—izraeli stratégiai együttműködési egyezmény fel­újítását követeli Washingtontól a Libanonból való kivonulás ára­ként. Iszkander Ahmed szíriai tájé­koztatási miniszter közölte, hogy „nincs döntés az amerikai kül­ügyminiszter­ damaszkuszi láto­­gatásáról, de ha sor kerül a lá­togatásra, mi készek vagyunk..a párbeszédre”. A damaszkuszi sajtó a Szíriát fenyegető izraeli agressziós elő­készületek igazolását és Amerika támogatását látja abban, hogy Schultz izraeli tárgyalásain min­den egyéb kérdést háttérbe szo­rított az állítólagos szovjet és szí­riai veszély. „Ahelyett, hogy a Libanonba behatolt izraeli csapa­tok kivonására törekedne, Shultz Szíria növekvő politikai és kato­nai szerepére összpontosítja fi­gyelmét Izraelben folytatott tár­gyalásain ” — állapítja meg a Tisrin című lap. A kelet-libanoni Bekaa-völgy­­ben folyó izraeli erődítési munká­latok, csapatösszevonások és foly­tatólagos hadgyakorlatok olyan mértéket öltöttek, hogy az utób­bi napokban tömegesen menekült biztonságosabb vidékekre a kör­zeti háborútól rettegő polgári la­kosság. Husszein király interjúja A jordániai—palesztin tárgyalások kudarcának okai (MTI) Husszein jordániai ki­rály részben az Egyesült Álla­mokat tette felelőssé a Jasszer Arafat palesztin vezetővel foly­tatott ammani tárgyalásainak ku­darcáért. „Megkíséreltem a lehe­tetlent, hogy közvetlen párbeszé­det kezdeményeztek az Egyesült Államok és a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet között, de az USA hajthatatlan maradt, — je­lentette ki az An-Nahar című bejrúti lapnak adott interjújában, majd hozzáfűzte, hogy nem fogja megkerülni a PFSZ-t, nem kap­csolódik be semmiféle közel-kele­ti béketárgyalásba palesztin rész­vétel és arab támogatás nélkül. .Jordánia az 1974-es rabati arab csúcs határozatához tartja magát, amely a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismerte el a PFSZ-t. Husszein kifejtette, hogy ő sze­mély szerint egy nemzetközi bé­kekonferencia híve, de az Egye­sült Államoknak eltökélt szándé­ka, hogy saját elgondolásait ér­vényesíti a térségben. A jordániai—palesztin tárgya­lások megszakadásához vezető okokat elemezve a hasemita ural­kodó rámutatott: Washington egyrészt az 1967-es háborúban résztvevő országokat kívánja be­vonni a tárgyalásokba (ami a PFSZ, a palesztinok kirekesztésé­vel egyértelmű), másrészt elvesz­tette a szavahihetőségét azzal, hogy nem érte el sem a Libanon­ba behatoló izraeli csapatok kivo­nását, sem Ciszjordánia izraeli betelepítésének leállítását. Rá­adásul Izrael eleve elvetette a Reagan-tervet, amely Jordániával társult palesztin önkormányzat létrehozását indítványozta. To­vábbi akadály, hogy az amerikai béketerv figyelmen kívül hagyta a Szovjetuniót. Úgy vélem, el­kerülhetetlen egy szovjet—ameri­kai találkozó, de remélem, nem lesz túl későn — mondotta Husz­­szein.

Next