Magyar Hírlap, 1983. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

Megyao HÍ­RLÍJP NEMZETKÖZI POLITIKA­I FÓRUM m3, június 22, szerda 3 Holló­ Imre és a magyar nép üzene­te Béke-világtalálkozó Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Magától értetődik, hogy a fegy­verkezési hajsza, a különféle gaz­dasági, kereskedelmi és pénzügyi embargók nem alkalmasak a bé­kés egymás mellett élés és az együttműködés kialakítására — állapította meg Gustáv Husák. Bennünket, csehszlovákokat és több más ország népeit is min­denekelőtt az európai helyzet nyugtalanít — mondotta a cseh­szlovák köztársasági elnök. Szólt a NATO rakétatelepítési határo­zatáról. Az egyetlen járható út a meg­levő erőegyensúly megőrzése, a fegyverzet alacsonyabb szintjén — hangsúlyozta Gustáv Husák. Gustáv Husák reményét fejez­te ki, hogy a prágai béke-világ­találkozó méginkább­ megerősíti a békéért vívott közös harcot. A nagy tapssal fogadott beszéd után Romes Csandra emelkedett szólásra és ismertette Perez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárá­nak levélben megküldött üdvöz­letét. A délelőtti plenáris tanácsko­zást követték a dialógusok a nem­zetközi élet fő kérdéseiről. A ma­gyar küldöttség tagjai valameny­­nyi párbeszédben részt vesznek. A délelőtti tanácskozást követő­en nemzetközi sajtókonferenciát tartottak, amelyen egyebek között Jurij Zsukov, a szovjet békebi­zottság vezetője, Lord Brockway, az angol békemozgalom kiemel­kedő személyisége és Nino Pasti olasz szenátor, egykori NATO- tábornok mondott beszédet, és vá­laszolt az újságírók kérdéseire. Nino Pasti egyébként egyike an­nak a tizenegy volt NATO-tábor­­noknak, aki aláírta azt a doku­mentumot, amely ,,az európaiak nemet kiáltanak mondattal” kez­dődik, és tiltakozik az ellen, hogy kontinensünkre Pershing—2 ra­kétákat és robotrepülőgépeket te­lepítsenek. Az olasz szenátor a rakétatelepítésekkel kapcsolatban többek között kifejtette: a szov­jet fölényről szóló állítások nem fedik a valóságot és a békeszerető embereknek Európában nem az állítólagos szovjet veszély, hanem a Pershing—2-k és robotrepülő­gépek telepítése ellen kell fellép­niük. A prágai világtalálkozón részt vevő magyar, delegáció vezetői kedden átnyújtották a nemzetközi előkészítő bizottság képviselői­nek azt az üzenetet, amelyet a magyar nép intézett a béke-vi­­lágtalálkozó részvevőihez. Ebben a magyar társadalom minden ré­tege, korosztálya hitet tesz a bé­ke megőrzése mellett és az embe­riséget létében fenyegető veszé­lyek ellen foglal állást. Az ENSZ székhelyén nyilvános­ságra hozták annak az üzenet­nek a szövegét, amelyet Hollai Imre, a világszervezet közgyű­lésének elnöke intézett a prágai béke-világtalálkozó résztvevői­hez. Hollai Imre sajnálatosnak mondja, hogy mindezidáig ered­ménytelenek maradtak azok az erőfeszítések, amelyeket a fegy­verkezési hajsza megfékezése ér­dekében, a sokoldalú tárgyaló­fórumokon tettek. Ilyen körül­mények között jelentős pozitív fejleményként értékelhető az a tény, hogy az egyesült nemzetek égisze alatt megindult a nemzet­közi leszerelési kampány. Ez ter­mészetesen nem helyettesítheti a kormányok politikai lépéseit, de kedvező befolyást gyakorolhat az események menetére. Az olyan nemzetközi találkozók, mint az önök fóruma, lényegesen előre­­vihetik a nukleáris leszerelés ügyét — állapítja meg az ENSZ- közgyűlés elnökének üzenete. Borbás Katalin Sztrájkfelhívás Chilében (Folytatás az 1. oldalról) a különféle iparágak mintegy kétszázezer dolgozója tartozik, s hétfőn csatlakozott hozzájuk a szállítók szövetsége is. A csütörtö­kön kezdődő munkabeszüntetés az első általános sztrájk lenne tíz év óta, mióta a hadsereg megdön­tötte a Salvador Allende vezette demokratikus kormányt. A Santiagóból érkező jelentések szerint hétfőn éjjel a rézbányá­szok szakszervezetének (CTC) to­vábbi öt vezetőjét tartóztatták le a hatóságok. A kormány a rendkívüli álla­pot megszigorításával válaszolt a terjedő tiltakozási hullámra. A mozgásszabadság és a sajtó továb­bi korlátozása mellett fokozták a rendfenntartó erők készültségét. Gromiko a szovjet—amerikai kapcsolatokról Az USA komoly tárgyalási készsége szükséges a csúcstalálkozóhoz (MTI) Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségeiről, s a Szovjetunió legutóbbi béke­javas­latáról nyilatkozott a TASZSZ tu­dósítójának kérdéseire válaszolva Andrej Gromiko, az­ SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. A Szovjetuniónak a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találko­zóval kapcsolatos elvi álláspont­járól szólva Gromiko emlékezte­tett rá, hogy mint azt Jurij And­ropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa E­lökségének elnöke is hangsú­lyozta: az államfői találkozók kü­lönösen jelentősek a bonyolult problémák megoldása szempont­jából. Egy olyan találkozó, amely jelentős eredményekkel járna mind a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kétoldalú kapcso­latai, mind a nemzetközi helyzet szempontjából, természetesen hasznos lenne. Nyugaton, és különösen Wa­shingtonban ma gyakran beszél­nek a legfelsőbb szintű szovjet— amerikai találkozóról — állapítot­ta meg Gromiko. — Az e kérdés­ben nem eléggé tájékozott embe­rekben ezért az a vélemény ala­kulhat ki, hogy Washingtonban komolyan gondolnak egy ilyen találkozóra. Lényegében azonban, sajnos, ez nem így van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a két vezető hatalom legfelsőbb szintű vezetőinek találkozójához meg­felelő előfeltételek szükségesek — mutatott rá Andrej Gromiko. Először is szükség van rá, hogy bizonyos szintű kölcsönös megér­tés jöjjön létre azokban a leg­fontosabb kérdésekben, amelyek meghatározzák a két ország kö­zötti kapcsolatokat és az általá­nos nemzetközi helyzetet. Szükség van arra is, hogy mindkét rész­ről valóban törekedjenek a pozi­tív változásokra, sőt méginkább az áttörésre a kölcsönös kapcso­latok terén. . Ha ilyen szemszögből nézzük a jelenlegi helyzetet, akkor nyil­vánvalóvá válik, hogy az ameri­kai vezetőknek a találkozóval kapcsolatos nyilatkozatai teljesen megalapozatlanok. Az Egyesült Államok politikája a Szovjetunió­val fenntartott kapcsolatokban semmiféle konstruktív cél eléré­sére sem törekszik. Ha az amerikai politikában reá­lis jelei mutatkoznak annak, hogy készek komolyan, konstruk­tívan tárgyalni, akkor a találko­zó lehetőségének kérdése is más­ként merül fel — jelentette ki. Andrej Gromiko válaszaiban kitért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának arra a múlt heti fel­­hívtására is, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok mennyiségi és minőségi szem­pontból is fagyasszák be ilyen jel­legű fegyvereiket. Weinberger Londonban­­ (MTI) Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter kedden­ csaknem egyórás eszmecserét­­ folytatott Londonban a brit mi­­niszter­elnökkel. Hivatalos tájékoztatás szerint Margaret Thatcher és Reagan belső köréhez tartozó vendége a kérdések széles — nem csupán kifejezetten katonai jellegű — körét tekintették át. Eszmét cse­réltek a világgazdasági helyzet­ről, az amerikai gazdaságról, a világkereskedelemről, „különös tekintettel az Egyesült Államok­ban tapasztalható protekcionista jelenségekre, amelyek gondot okoznak brit cégeknek”, a kelet- nyugati kapcsolatokról, a lesze­relésről, végül pedig Közép-Ame­­rikáról. VI­LÁ­G­H­Í­RADÓ Szovjet felszólalás Madridban (TASZSZ) A madridi találkozón továbbra is feszült a helyzet. A delegációvezetők keddi ülésén felszólalt Anatolij Kovaljov, a szovjet küldöttség vezetője, kül­ügyminiszter-helyettes. Közös vív­mányunk — mondotta a szovjet küldöttség vezetője — meglehető­sen értékes ahhoz, hogy óvato­san kezeljük. Ez a vívmány a semleges és el nem kötelezett or­szágok által megújított tervezet, amely csaknem hároméves tár­gyalásoknak az összesített ered­ménye. A szovjet delegációvezető hangsúlyozta, hogy a NATO-tag­­országok módosítási javaslatai elfogadhatatlanok, külön-külön is és együttvéve is. Honecker­ Zsivkov találkozó (MTI) Kedden párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra a Német Demokrati­kus Köztársaságba érkezett To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársa­ság államtanácsának elnöke. Kedden délután az­ NSZEP­ Köz­ponti Bizottságának épületében Erich­ Honecker baráti megbesz­é­­lésen fogadta bolgár vendégét. A tanácskozáson a két párt és a két ország együttműködésének kiszélesítéséről és időszerű nem­zetközi kérdésekről volt szó. Krakkóba utazott a pápa (MTI) Lengyelországi látoga­tásának hatodik napján, kedden II. János Pál pápa az alsó-szilé­ziai Wroclawot kereste fel. Ked­den este a pápa lengyelországi látogatásának utolsó állomására, Krakkóba utazott. González megbeszélései Reagannel . (MTI) Reagan elnökkel tár­gyalt, majd vele ebédelt a Fehér Házban kedden Felipe González spanyol miniszterelnök. González részben azzal a szándékkal érke­zett Washingtonba, hogy meg­nyugtassa Reagant: a szocialista kormányzat hatalomra jutása­­ nem jelent kedvezőtlen változást a két ország viszonyában. Másfe­lől az új spanyol kormány — ha­sonlóan Mitterrand francia szo­cialista kormányához — sorozato­san bírálta az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját. Véget ért a kínai parlament ülésszaka (MTI) Az egységre, az alkot­mány megtartására, a hatodik öt­éves terv és a modernizálási prog­ram végrehajtására birtd­tó fel­hívások jegyében kedden Peking­­ben véget ért a 11. kínai országos néni gyűlés első ülésszaka, amely­nek legfontosabb eredménye — a hivatalos kínai beszámoló sze­rint — az állami vezetők megvá­lasztása volt. Provokáció az NDK határán (MTI) Ismeretlen tettesek va­sárnap Leisterförde közelében az NSZK-ból behatoltak az NDK te­rületére és leromboltak több ha­tárbiztosító berendezést. Az NDK állandó bonni képviselete a szö­vetségi kancellári hivatalban eré­lyesen tiltakozott az­ újabb pro­vokáció miatt, és követelte a tet­tesek felelősségre vonását. P­ IEMENT P­ ontosan 42 éve, a hajnali órák­ban a leigázott Európa keleti peremén mozgásba lendült a náci Németország félelmetes ha­digépezete, és teljes súlyával rá­vetette magát a világ első szocia­lista államára, a Szovjetunióra. Megkezdődött a porosz alaposság­gal előkészített Barbarossa fedő­nevű terv megvalósítása, ami Hit­ler világuralmi álmának legfon­tosabb láncszeme volt. Ez a vi­lág szempontjából rémálomnak tűnő terv akkoriban nem is tűnt kivihetetlennek. Hiszen a győzel­mes villámhadjáratokban meg­­edzett és diadalittas rablósereg „hátországában” horogkeresztes zászló lengett a norvégiai Nar­­vickon, az athéni Akropoliszon és a La Manche-csatorna partján egyaránt, Líbia felől pedig Rom­­­mel tábornok expedíciós hadtes­­t­­e a Szuezi-csatorna kapuit dön­gette. A keleti hadjáratot sem tervez­te hosszúra a náci hadvezetés. „Nem ismétlem meg Napóleon hibáját: amikor Moszkvába me­gyek, elég korán indulok, hogy még tél előtt odaérjek” — jelen­tette ki tábornokainak Hitler. Csapatai — ugyan jókora késés­sel — elérték Moszkva előváro­sait, de ott nem annyira a „Tél Tábornok”, mint a szovjet had­sereg hősies védekezése, majd el­lentámadása, meghátrálásra kény­szerítette őket. A Wermacht le­győzhetetlenségének mítosza itt szenvedte az első csorbát. A sor folytatódott a két és fél éven át hősiesen ellenálló Leningrádon, továbbá Sztálingrádon, Kurszkon és sok más véres csatán át egé­szen Berlinig és a Harmadik Bi­rodalom teljes összeomlásáig. A Nagy Honvédő Háború győ­zelmes végigvitele hatalmas áldo­zatokat követelt a szovjet néptől. Hogy csak a legfájdalmasabbra emlékeztessünk: húszmillió em­berélet. Abból a történelmi tény­ből kiindulva, hogy a Wehrmacht ereje elsősorban a keleti hadszín­téren morzsolódott föl — anélkül, hogy ezzel kisebbítenénk az an­tifasiszta­ koalíció többi tagálla­mának hozzájárulását a közös győ­zelemhez —, joggal mondhatjuk: a második világháború fő terhét a Szovjetunió viselte. A Szovjetunió azonban erre vagy bármi másra való hivatko­zással sohasem követelt valami­féle előjogokat. De azt elvárta­­elvárja, hogy egykori szövetsége­sei a háborúban — az angolszász hatalmak és Franciaország —, akik önnön választásuk folytán utóbb szembekerültek vele, a békében is egyenrangú partnernek tekint­sék. Annál is inkább, mert a vi­lágban azóta végbement változá­sok és a kialakult erőviszonyok ezt mindenképp indokolttá teszik. Sajnos, az imperialista hatalmak egyes szélsőséges körei a már Hit­ler által lejáratott „vörös ve­szély” rémét feltámasztva, előbb hidegháborút kényszerítettek a világra, majd ennek kudarca után — az enyhülési politika egy rö­vid szakaszába beletörődve —, most ismét a kommunistaellenes kereszteshadjárat zászlaját lobog­tatják. A körülbelül egy évtizede ki­alakult erőegyensúlyt önkénye­sen „szovjet fölénynek” kikiált­va, Washingtonban meghirdették az új fegyverrendszerek hadrend­be állításának átfogó programját. A stratégiai jellegű MX-rakéták, az atomtöltetű közepes hatótá­volságú „eurórakéták”, robotre­pülőgépek, neutronfegyver, űr­hadviselésre alkalmas fegyver­­rendszer kidolgozása mellett más ijesztő tervek is megvalósulóban vagy a kutatás szakaszában van­nak. A fegyverkezési hajsza e minőségileg új fordulóját ameri­kai részről igyekeznek elméleti­leg is megalapozni. Felröppentet­ték a korlátozott — regionális ke­retek közt és taktikai szinten tart­ható — atomháborúról szóló kon­cepciót. Sőt, egyes nyugati stra­tégák az atomháború „megnyer­­hetőségét” is hirdetik. Mint Haig tábornok, volt amerikai külügy­miniszter, aki szerint „vannak a békénél fontosabb dolgok is”. A szovjet nép és vezetés számá­ra, amely közvetlen tapasztalat­ból tudja, mi a háború, a béke — különös tekintettel a túltelített atomarzenálokra — elsőrendű fon­tossággal bír. Ez az oka annak, hogy Moszkva, bár katonai po­tenciálját tekintve „nincs hátrány­ban, nem alicitál rá” a nyugati lélektani hadviselésre és kihívá­sokra. Ellenkezőleg: figyelembe­véve a világpolitikai realitásokat és a másik oldal érdekeit­­és ja­vaslatait, újabb és újabb béke­kezdeményezésekkel áll elő. Azért teszi ezt,­mert — miként ezt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió új állam­fője a legutóbbi pártplénumon ki­fejtette : meggyőződése, hogy ,,a két világrendszer történelmi vitájának háborúval történő el­döntése ma már az egész embe­riség pusztulását jelentené”. A szovjet­ fél meggyőződése szerint csakis az egyenlő biztonság elve alapján folytatott leszerelési tár­gyalások vezethetnek el új meg­állapodásokhoz, a szembenállás mérsékléséhez. Mert — ismét Andropov szavaival — ,,a szocia­lizmus és az imperializmus közöt­ti katonai-hadászati erőegyen­súly objektíve elősegíti a békés egymás mellett élést. Elérése a szocialista közösség országaitól nagy áldozatokat követelt, s ezért nem is engedik meg ennek az egyensúlynak a megbontását”. A Varsói Szerződés országai nemegyszer fejezték ki az óhaju­kat, hogy a kényes egyensúly mi­nél alacsonyabb szinten alakuljon ki. Nem rajtuk múlik, hogy ez késlekedik. Ugyanakkor határo­zottan tudtukra adják azoknak, akiket illet: az atomkorszakban a világuralmi álmok dédelgetése, kiváltképp a kísérlete ezeknek az álmoknak a megvalósítására — öngyilkos vállalkozás: PÁLFI VIKTOR Nukleáris befagyasztás Szovjet emlékeztető négy kormányhoz (TASZSZ) A Szovjetunió kül­ügyminisztériumában kedden át­nyújtották az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság­­nagykö­vetének, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának június 16-án el­fogadott határozatát és a szovjet kormány emlékeztetőjét, amelyet a négy állam kormányához inté­zett. Az emlékeztetőben javasolja, hogy valamennyi nukleáris hata­lom fagyassza be, mennyiségi és minőségi téren egyaránt, a bir­tokában levő nukleáris fegyver­zetet. Az ilyen befagyasztás — álla­pítja meg a szovjet kormány fel­hívása — előirányozná, hogy a fe­lek szüntessék meg nukleáris fegyvertáruk valamennyi össze­tevőjének mennyiségi növelését és vállaljanak kötelezettséget ar­ra, hogy nem rendszeresítenek új­fajta, illetve új típusú nukleáris fegyverzetet. Ezenkívül a felek moratóriumot vezetnének be a nukleáris harc­eszközök kísérleteire és a nuk­leáris fegyvert szállító eszközök valamennyi fajtájának és típusá­nak kipróbálására. A befagyasztási kötelezettség megtartásának ellenőrzését haté­konyan lehetne megvalósítani a nemzeti eszközökkel. Magától értetődő, hogy a nuk­leáris befagyasztás akkor lenne a leghatékonyabb, ha azt valameny­­nyi nukleáris hatalom egyszerre valósítaná meg. A szovjet kor­mány azonban lehetségesnek tartja azt is, hogy elsőnek a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kormánya valósítsa ezt meg, számításba véve, hogy a többi nukleáris hatalom is hasonló mó­don jár el. (MTI) A kínai külügyi szóvivő kedden elutasítóan reagált arra a múlt heti szovjet javaslatra, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Kína fagyassza be nukleáris fegyverfajtáinak minő­ségi és mennyiségi fejlesztését

Next