Magyar Hírlap, 1983. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
Megyao HÍRLÍJP NEMZETKÖZI POLITIKAI FÓRUM m3, június 22, szerda 3 Holló Imre és a magyar nép üzenete Béke-világtalálkozó Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Magától értetődik, hogy a fegyverkezési hajsza, a különféle gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargók nem alkalmasak a békés egymás mellett élés és az együttműködés kialakítására — állapította meg Gustáv Husák. Bennünket, csehszlovákokat és több más ország népeit is mindenekelőtt az európai helyzet nyugtalanít — mondotta a csehszlovák köztársasági elnök. Szólt a NATO rakétatelepítési határozatáról. Az egyetlen járható út a meglevő erőegyensúly megőrzése, a fegyverzet alacsonyabb szintjén — hangsúlyozta Gustáv Husák. Gustáv Husák reményét fejezte ki, hogy a prágai béke-világtalálkozó méginkább megerősíti a békéért vívott közös harcot. A nagy tapssal fogadott beszéd után Romes Csandra emelkedett szólásra és ismertette Perez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának levélben megküldött üdvözletét. A délelőtti plenáris tanácskozást követték a dialógusok a nemzetközi élet fő kérdéseiről. A magyar küldöttség tagjai valamenynyi párbeszédben részt vesznek. A délelőtti tanácskozást követően nemzetközi sajtókonferenciát tartottak, amelyen egyebek között Jurij Zsukov, a szovjet békebizottság vezetője, Lord Brockway, az angol békemozgalom kiemelkedő személyisége és Nino Pasti olasz szenátor, egykori NATO- tábornok mondott beszédet, és válaszolt az újságírók kérdéseire. Nino Pasti egyébként egyike annak a tizenegy volt NATO-tábornoknak, aki aláírta azt a dokumentumot, amely ,,az európaiak nemet kiáltanak mondattal” kezdődik, és tiltakozik az ellen, hogy kontinensünkre Pershing—2 rakétákat és robotrepülőgépeket telepítsenek. Az olasz szenátor a rakétatelepítésekkel kapcsolatban többek között kifejtette: a szovjet fölényről szóló állítások nem fedik a valóságot és a békeszerető embereknek Európában nem az állítólagos szovjet veszély, hanem a Pershing—2-k és robotrepülőgépek telepítése ellen kell fellépniük. A prágai világtalálkozón részt vevő magyar, delegáció vezetői kedden átnyújtották a nemzetközi előkészítő bizottság képviselőinek azt az üzenetet, amelyet a magyar nép intézett a béke-világtalálkozó részvevőihez. Ebben a magyar társadalom minden rétege, korosztálya hitet tesz a béke megőrzése mellett és az emberiséget létében fenyegető veszélyek ellen foglal állást. Az ENSZ székhelyén nyilvánosságra hozták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Hollai Imre, a világszervezet közgyűlésének elnöke intézett a prágai béke-világtalálkozó résztvevőihez. Hollai Imre sajnálatosnak mondja, hogy mindezidáig eredménytelenek maradtak azok az erőfeszítések, amelyeket a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében, a sokoldalú tárgyalófórumokon tettek. Ilyen körülmények között jelentős pozitív fejleményként értékelhető az a tény, hogy az egyesült nemzetek égisze alatt megindult a nemzetközi leszerelési kampány. Ez természetesen nem helyettesítheti a kormányok politikai lépéseit, de kedvező befolyást gyakorolhat az események menetére. Az olyan nemzetközi találkozók, mint az önök fóruma, lényegesen előrevihetik a nukleáris leszerelés ügyét — állapítja meg az ENSZ- közgyűlés elnökének üzenete. Borbás Katalin Sztrájkfelhívás Chilében (Folytatás az 1. oldalról) a különféle iparágak mintegy kétszázezer dolgozója tartozik, s hétfőn csatlakozott hozzájuk a szállítók szövetsége is. A csütörtökön kezdődő munkabeszüntetés az első általános sztrájk lenne tíz év óta, mióta a hadsereg megdöntötte a Salvador Allende vezette demokratikus kormányt. A Santiagóból érkező jelentések szerint hétfőn éjjel a rézbányászok szakszervezetének (CTC) további öt vezetőjét tartóztatták le a hatóságok. A kormány a rendkívüli állapot megszigorításával válaszolt a terjedő tiltakozási hullámra. A mozgásszabadság és a sajtó további korlátozása mellett fokozták a rendfenntartó erők készültségét. Gromiko a szovjet—amerikai kapcsolatokról Az USA komoly tárgyalási készsége szükséges a csúcstalálkozóhoz (MTI) Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségeiről, s a Szovjetunió legutóbbi békejavaslatáról nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának kérdéseire válaszolva Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. A Szovjetuniónak a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozóval kapcsolatos elvi álláspontjáról szólva Gromiko emlékeztetett rá, hogy mint azt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elökségének elnöke is hangsúlyozta: az államfői találkozók különösen jelentősek a bonyolult problémák megoldása szempontjából. Egy olyan találkozó, amely jelentős eredményekkel járna mind a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai, mind a nemzetközi helyzet szempontjából, természetesen hasznos lenne. Nyugaton, és különösen Washingtonban ma gyakran beszélnek a legfelsőbb szintű szovjet— amerikai találkozóról — állapította meg Gromiko. — Az e kérdésben nem eléggé tájékozott emberekben ezért az a vélemény alakulhat ki, hogy Washingtonban komolyan gondolnak egy ilyen találkozóra. Lényegében azonban, sajnos, ez nem így van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a két vezető hatalom legfelsőbb szintű vezetőinek találkozójához megfelelő előfeltételek szükségesek — mutatott rá Andrej Gromiko. Először is szükség van rá, hogy bizonyos szintű kölcsönös megértés jöjjön létre azokban a legfontosabb kérdésekben, amelyek meghatározzák a két ország közötti kapcsolatokat és az általános nemzetközi helyzetet. Szükség van arra is, hogy mindkét részről valóban törekedjenek a pozitív változásokra, sőt méginkább az áttörésre a kölcsönös kapcsolatok terén. . Ha ilyen szemszögből nézzük a jelenlegi helyzetet, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az amerikai vezetőknek a találkozóval kapcsolatos nyilatkozatai teljesen megalapozatlanok. Az Egyesült Államok politikája a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban semmiféle konstruktív cél elérésére sem törekszik. Ha az amerikai politikában reális jelei mutatkoznak annak, hogy készek komolyan, konstruktívan tárgyalni, akkor a találkozó lehetőségének kérdése is másként merül fel — jelentette ki. Andrej Gromiko válaszaiban kitért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának arra a múlt heti felhívtására is, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok mennyiségi és minőségi szempontból is fagyasszák be ilyen jellegű fegyvereiket. Weinberger Londonban (MTI) Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kedden csaknem egyórás eszmecserét folytatott Londonban a brit miniszterelnökkel. Hivatalos tájékoztatás szerint Margaret Thatcher és Reagan belső köréhez tartozó vendége a kérdések széles — nem csupán kifejezetten katonai jellegű — körét tekintették át. Eszmét cseréltek a világgazdasági helyzetről, az amerikai gazdaságról, a világkereskedelemről, „különös tekintettel az Egyesült Államokban tapasztalható protekcionista jelenségekre, amelyek gondot okoznak brit cégeknek”, a kelet- nyugati kapcsolatokról, a leszerelésről, végül pedig Közép-Amerikáról. VILÁGHÍRADÓ Szovjet felszólalás Madridban (TASZSZ) A madridi találkozón továbbra is feszült a helyzet. A delegációvezetők keddi ülésén felszólalt Anatolij Kovaljov, a szovjet küldöttség vezetője, külügyminiszter-helyettes. Közös vívmányunk — mondotta a szovjet küldöttség vezetője — meglehetősen értékes ahhoz, hogy óvatosan kezeljük. Ez a vívmány a semleges és el nem kötelezett országok által megújított tervezet, amely csaknem hároméves tárgyalásoknak az összesített eredménye. A szovjet delegációvezető hangsúlyozta, hogy a NATO-tagországok módosítási javaslatai elfogadhatatlanok, külön-külön is és együttvéve is. Honecker Zsivkov találkozó (MTI) Kedden párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke. Kedden délután az NSZEP Központi Bizottságának épületében Erich Honecker baráti megbeszélésen fogadta bolgár vendégét. A tanácskozáson a két párt és a két ország együttműködésének kiszélesítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. Krakkóba utazott a pápa (MTI) Lengyelországi látogatásának hatodik napján, kedden II. János Pál pápa az alsó-sziléziai Wroclawot kereste fel. Kedden este a pápa lengyelországi látogatásának utolsó állomására, Krakkóba utazott. González megbeszélései Reagannel . (MTI) Reagan elnökkel tárgyalt, majd vele ebédelt a Fehér Házban kedden Felipe González spanyol miniszterelnök. González részben azzal a szándékkal érkezett Washingtonba, hogy megnyugtassa Reagant: a szocialista kormányzat hatalomra jutása nem jelent kedvezőtlen változást a két ország viszonyában. Másfelől az új spanyol kormány — hasonlóan Mitterrand francia szocialista kormányához — sorozatosan bírálta az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját. Véget ért a kínai parlament ülésszaka (MTI) Az egységre, az alkotmány megtartására, a hatodik ötéves terv és a modernizálási program végrehajtására birtdtó felhívások jegyében kedden Pekingben véget ért a 11. kínai országos néni gyűlés első ülésszaka, amelynek legfontosabb eredménye — a hivatalos kínai beszámoló szerint — az állami vezetők megválasztása volt. Provokáció az NDK határán (MTI) Ismeretlen tettesek vasárnap Leisterförde közelében az NSZK-ból behatoltak az NDK területére és leromboltak több határbiztosító berendezést. Az NDK állandó bonni képviselete a szövetségi kancellári hivatalban erélyesen tiltakozott az újabb provokáció miatt, és követelte a tettesek felelősségre vonását. P IEMENT P ontosan 42 éve, a hajnali órákban a leigázott Európa keleti peremén mozgásba lendült a náci Németország félelmetes hadigépezete, és teljes súlyával rávetette magát a világ első szocialista államára, a Szovjetunióra. Megkezdődött a porosz alapossággal előkészített Barbarossa fedőnevű terv megvalósítása, ami Hitler világuralmi álmának legfontosabb láncszeme volt. Ez a világ szempontjából rémálomnak tűnő terv akkoriban nem is tűnt kivihetetlennek. Hiszen a győzelmes villámhadjáratokban megedzett és diadalittas rablósereg „hátországában” horogkeresztes zászló lengett a norvégiai Narvickon, az athéni Akropoliszon és a La Manche-csatorna partján egyaránt, Líbia felől pedig Rommel tábornok expedíciós hadteste a Szuezi-csatorna kapuit döngette. A keleti hadjáratot sem tervezte hosszúra a náci hadvezetés. „Nem ismétlem meg Napóleon hibáját: amikor Moszkvába megyek, elég korán indulok, hogy még tél előtt odaérjek” — jelentette ki tábornokainak Hitler. Csapatai — ugyan jókora késéssel — elérték Moszkva elővárosait, de ott nem annyira a „Tél Tábornok”, mint a szovjet hadsereg hősies védekezése, majd ellentámadása, meghátrálásra kényszerítette őket. A Wermacht legyőzhetetlenségének mítosza itt szenvedte az első csorbát. A sor folytatódott a két és fél éven át hősiesen ellenálló Leningrádon, továbbá Sztálingrádon, Kurszkon és sok más véres csatán át egészen Berlinig és a Harmadik Birodalom teljes összeomlásáig. A Nagy Honvédő Háború győzelmes végigvitele hatalmas áldozatokat követelt a szovjet néptől. Hogy csak a legfájdalmasabbra emlékeztessünk: húszmillió emberélet. Abból a történelmi tényből kiindulva, hogy a Wehrmacht ereje elsősorban a keleti hadszíntéren morzsolódott föl — anélkül, hogy ezzel kisebbítenénk az antifasiszta koalíció többi tagállamának hozzájárulását a közös győzelemhez —, joggal mondhatjuk: a második világháború fő terhét a Szovjetunió viselte. A Szovjetunió azonban erre vagy bármi másra való hivatkozással sohasem követelt valamiféle előjogokat. De azt elvártaelvárja, hogy egykori szövetségesei a háborúban — az angolszász hatalmak és Franciaország —, akik önnön választásuk folytán utóbb szembekerültek vele, a békében is egyenrangú partnernek tekintsék. Annál is inkább, mert a világban azóta végbement változások és a kialakult erőviszonyok ezt mindenképp indokolttá teszik. Sajnos, az imperialista hatalmak egyes szélsőséges körei a már Hitler által lejáratott „vörös veszély” rémét feltámasztva, előbb hidegháborút kényszerítettek a világra, majd ennek kudarca után — az enyhülési politika egy rövid szakaszába beletörődve —, most ismét a kommunistaellenes kereszteshadjárat zászlaját lobogtatják. A körülbelül egy évtizede kialakult erőegyensúlyt önkényesen „szovjet fölénynek” kikiáltva, Washingtonban meghirdették az új fegyverrendszerek hadrendbe állításának átfogó programját. A stratégiai jellegű MX-rakéták, az atomtöltetű közepes hatótávolságú „eurórakéták”, robotrepülőgépek, neutronfegyver, űrhadviselésre alkalmas fegyverrendszer kidolgozása mellett más ijesztő tervek is megvalósulóban vagy a kutatás szakaszában vannak. A fegyverkezési hajsza e minőségileg új fordulóját amerikai részről igyekeznek elméletileg is megalapozni. Felröppentették a korlátozott — regionális keretek közt és taktikai szinten tartható — atomháborúról szóló koncepciót. Sőt, egyes nyugati stratégák az atomháború „megnyerhetőségét” is hirdetik. Mint Haig tábornok, volt amerikai külügyminiszter, aki szerint „vannak a békénél fontosabb dolgok is”. A szovjet nép és vezetés számára, amely közvetlen tapasztalatból tudja, mi a háború, a béke — különös tekintettel a túltelített atomarzenálokra — elsőrendű fontossággal bír. Ez az oka annak, hogy Moszkva, bár katonai potenciálját tekintve „nincs hátrányban, nem alicitál rá” a nyugati lélektani hadviselésre és kihívásokra. Ellenkezőleg: figyelembevéve a világpolitikai realitásokat és a másik oldal érdekeités javaslatait, újabb és újabb békekezdeményezésekkel áll elő. Azért teszi ezt,mert — miként ezt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió új államfője a legutóbbi pártplénumon kifejtette : meggyőződése, hogy ,,a két világrendszer történelmi vitájának háborúval történő eldöntése ma már az egész emberiség pusztulását jelentené”. A szovjet fél meggyőződése szerint csakis az egyenlő biztonság elve alapján folytatott leszerelési tárgyalások vezethetnek el új megállapodásokhoz, a szembenállás mérsékléséhez. Mert — ismét Andropov szavaival — ,,a szocializmus és az imperializmus közötti katonai-hadászati erőegyensúly objektíve elősegíti a békés egymás mellett élést. Elérése a szocialista közösség országaitól nagy áldozatokat követelt, s ezért nem is engedik meg ennek az egyensúlynak a megbontását”. A Varsói Szerződés országai nemegyszer fejezték ki az óhajukat, hogy a kényes egyensúly minél alacsonyabb szinten alakuljon ki. Nem rajtuk múlik, hogy ez késlekedik. Ugyanakkor határozottan tudtukra adják azoknak, akiket illet: az atomkorszakban a világuralmi álmok dédelgetése, kiváltképp a kísérlete ezeknek az álmoknak a megvalósítására — öngyilkos vállalkozás: PÁLFI VIKTOR Nukleáris befagyasztás Szovjet emlékeztető négy kormányhoz (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériumában kedden átnyújtották az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaságnagykövetének, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának június 16-án elfogadott határozatát és a szovjet kormány emlékeztetőjét, amelyet a négy állam kormányához intézett. Az emlékeztetőben javasolja, hogy valamennyi nukleáris hatalom fagyassza be, mennyiségi és minőségi téren egyaránt, a birtokában levő nukleáris fegyverzetet. Az ilyen befagyasztás — állapítja meg a szovjet kormány felhívása — előirányozná, hogy a felek szüntessék meg nukleáris fegyvertáruk valamennyi összetevőjének mennyiségi növelését és vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem rendszeresítenek újfajta, illetve új típusú nukleáris fegyverzetet. Ezenkívül a felek moratóriumot vezetnének be a nukleáris harceszközök kísérleteire és a nukleáris fegyvert szállító eszközök valamennyi fajtájának és típusának kipróbálására. A befagyasztási kötelezettség megtartásának ellenőrzését hatékonyan lehetne megvalósítani a nemzeti eszközökkel. Magától értetődő, hogy a nukleáris befagyasztás akkor lenne a leghatékonyabb, ha azt valamenynyi nukleáris hatalom egyszerre valósítaná meg. A szovjet kormány azonban lehetségesnek tartja azt is, hogy elsőnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya valósítsa ezt meg, számításba véve, hogy a többi nukleáris hatalom is hasonló módon jár el. (MTI) A kínai külügyi szóvivő kedden elutasítóan reagált arra a múlt heti szovjet javaslatra, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína fagyassza be nukleáris fegyverfajtáinak minőségi és mennyiségi fejlesztését