Magyar Hírlap, 1983. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
2 1933. NOVEMBER 1. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírnap Zaglagyin: a világ választás előtt áll Titokban kétszeresére növelik a brit Polarisok töltetét? (MTI) „Az Egyesült Államokat a nyugat-európai rakétatelepítésben nemcsak katonai szempontok, hanem politikai érdekek is vezérlik, növelni kívánja szövetségeseinek ellenőrzését” — jelentette ki az Ul Mbido című olasz gazdaságpolitikai magazinnak adott rt.tilalkozatában Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese. A továbbiakban rámutatott: a szovjet nép 1941 óta különösen érzékeny a háborús veszélyre, ezért Moszkva nagy súlyt helyez az ország védelmi képességének biztosítására. A világ választási előtt áll: vagy megegyezés születik Centben és folytatódik az enyhülés, vagy rendszerbe állítják az amerikai rakétákat és akkor a Szovjetunnió válaszintézkedései elkerülhetetlenek lesznek. . Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség egy Andropov—Reagantalálkozóra, Zaglagyin azt válaszolta, hogy ennek csak akkor lenne értelme, ha Reagan választási érdekein kívül más célt is szolgálna. Zaglagyin az SZKP és az OKP kapcsolataiól szólva azt ,,nagyon jónak” minősítette. Hozzátette: az SZKP továbbra is folytatni kívánja az elvtársi vitát. Megjegyezte, hogy éppen ezért rövidesen Moszkvába várják az Olasz Kommunista Párt magas színi küldöttségét. (MTI,AP) Nagy-Britannia titokban kétszeresére növeli Poláris-rakétái csapásmérő erejét. A Polárisokra — az eddigi egy helyett — két, önálló célra irányítható robbanótöltetet szerelnek fel — jelentette a The Observer című brit lap. Az újság — állítása szerint — hozzájutott, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának egyik bizalmas jelentéséhez, amely arról számol be,,hogy Nagy-Britanniában folyamatban van az új robbanótöltetek felszerelése , az atomhajtóműves tengeralattjárókon elhelyezett 64 rakétára. Iraki-iráni háború Bagdad elfogadja a tűzszünetet (Reuter) Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irak és Irán között immár három éve folyó háború mielőbbi befejezésére szólította fel a harcban álló feleket. A határozat tervezete mellett 12 ország szavazott. A BT határozata sürgeti, hogy a szabad hajózás és a kereskedés jogát a háború idején is tartsák be. (MTI, AP) Irak elfogadja a tűzszünetet a Perzsa-öbölben, és tiszteletben tartja a Hormuzi-szorroson áthaladtó hajóforgalom szabadságát. Irak többször megismételt"álláspontját vasárnap az iraki hivatásos" hírügynökség Naim Haddadra, az iraki nemzeti tanács (parlament) elnökére, a forradalmi parancsnokság tanácsának tagjára hivatkozva erősítette meg. ------------------------------------------|_13 OLASZOK MILLIÓI élnek az Egyesült Államokban, és olaszok tízezrei utaznak évente az Egyesült Államokba. Nemrég az Olasz Köztársaság miniszterelnöke tett látogatást az amerikai elnöknél. Ez sem újdonság, hiszen Róma és Washington viszonyát az elmúlt negyven esztendőben a kisebb összekoccanásoktól eltekintve mindig is a szívélyesség, a szoros államközi együttműködés jellemezte. Bettina Cra±í amerikai útja azonban jelentősebb elődeinél, személyében ugyanis Itália első szocialista párti kormányfőjét fogadták. Washlingt ciibált. Ennélfogva a Cráidé csaknem olyan történelmi utalás indít, szint majd' harminchét esztendővel ezelőtt Alidae De Gasperé, Olaszország első keresztényné tllokráta miniszterelnnökéé. Alcide De Gasperi 1947 januárjában járt a télig felért Üllh. Formailag azért, hogy télit Vehessen egy poísitikai főszírhel, valójában pedig főleg azért, hogy előkészíthesse Kelláhy bérpoolitikai és a gazdaságpolitikai ügy elintézését. Voltaképpen ugyanezt a célt — a külpolitikai egyeztetést és gazdasági kérdések megvitatását — szolgálta a mostani utazás is. 1947. rideg telén, az események lázában és az erősödő Osztályharc hevében az olasz baloldal akkor egyértelmű és egészen közvetlen összefüggést látott De Gasperi washingtoni útja , és, a két marxista párttal 1943-ban kezdett korzmánizati együttműköködés fölmondása között. Igaz, a kép azóta finomodott, de a lényeget tekintve, ez nem is volt alaptalan. S a fordulat után csaknem négy évtizeddel, a kommunisták és a szocialisták félreállítását egykor sürgető Washingtonban — a szocialisták főtitkárát, Itália első szocialista párti kormányfőjét fogadták. S nem is akárhogyan. Reagan elnök, a saját megfogalmazása szerint, „meleg és bensőséges” eszmecserét folytatott Bettino Craxival. CRAXI ÖTNAPOS ÚTJÁVAL, úgy tűnik,az amerikai adminisztrációt és a Bettino Craxi irányította Olasz Szocialista Párt kapcsolatának egy nehéz, régtől való bizalmatlanságokkal terhelt szakasza , zárult le. A Craxi és az áHrtkáiák közti hivatalos kapcsolatfelvételre ugyan már 1977-ben, aLöttiátij Smefikái nagykövetének, Daranernek a kinevezésekor sor került, de a viszony olyan mélypontlon volt, hogy a legkisebb eredt Héffyt is csak hosszadalmas és ájflletékes munkával lehetett felérnii. A Henry Kissinger „instruálta” Richard Nixon, majd Gerald Ford kormányzata számára Ugyaniis az OSZP megbízhatatlan polarifer volt, amelyet a harmadik világ felé fordulás és alkalmi antiatlantista fölhördülések jellemeztek. Gardner azonban türelmes diplomatának bizonyult: szép lassan kiépítette kapcsolatait Claudio Martelllel, a párt főtitkárhelyettesével, s a többi, „első vonalbeli” pártpolitikussal, Rino Formicával, Gianni De Michelis- szel, Claudio Signorisével. S végül másával Craxival is, akivel rendszeresen, kéthaneb óta, négySzpm■ közti megbeszéléseket folytatott. S hírek szerint, már első találkozójukon meghívta az OSZP főtitkárát az Egyesült Államokba. Ezzel kezdődött Craxi utazásának többszöri elhalasztása. Mert bár a demokrata Carterkormányzat és az MSZP jó kapcsolatai a republikánus Reaganadminisztráció és Washington új római nagykövete Maxwell Raab idején is fennmaradtak , Bettino Craxi utazásét az amerikai fél minduntalan elnapolta... (Tavaly például, a Garibaldi-centenárium alkalmából tervezett körútra, már a szálloda is le volt foglalva számára, amikor az utolsó pillanatban „közbejött valami” .. 1) „Miért nem változtatják meg a párt hevét, s miért nem inkább szociáldemokratáknak hívják magukat?” — nyűgösködtek az amerikaiak 1981-ben, az éppen New Yorkban tárgyalásokat folytató szocialista párti külkereskedelmi miniszternek, Enrico Mancának. Nem sokkal később pedig az olasz-amerikai Alfonso D’Amato szenátor, Reagan elnök közelinek műzött munkatársa, egy olaszországi út után határozottan leszögezte: ,,Mindenképpen el kell kerülni, hogy kormányzatunk fogadja Berlinguert vagy Craxitt”. VALÓSZÍNŰ TEHÁT, hogy az amerikai vezetés inkább a már bevált szövetségesre, a Kereszténydemokrata Pártra „játszott”. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy Ciriaco De Mita, a DC főtitkára, már nem sokkal a megválasztása után Washington tárt karokkal és ovációval várt vendége lehetett. Közben, persze, nem „hanyagolták” el azért a szocialistákat sem, hiszen az elmúlt időkben Claudio Signorilétől Gilergio Behvenuión keresztül, Etirifeo Maricáig, számos, szocialista párti exponens folytatott megbeszéléseket az óceán másik felén. Tavaly pedig Cláudio Martelli főtitkárhelyettes, és Craxi két legközelebbi munkatársa, Gennaro Acquaviva és Giuliano Amato vizitelt az Egyesült Államokban. Így azután, amikor az idén nyáron a szocialisták kezébe került Italia imbolygó.. hajójának kormánykereke, Washingtonnak végül is jól kiépített kapcsolatrendszere volt az újdonsült kormányfő pártjával. S megvolt a módja arra, hogy — a milánói Panorama című hetilap minősítésével élve — „elegánsan” készítse elő, most már véglegesen, Craxi amerikai útját. Az előkészítés ezúttal nemcsak technikai jellegű volt. RONALD REAGAN két levelet intézett személyesen Bettino Craxihoz, az eurorakéták ügyében, majd Rómában egymást érték a magas rangú amerikai diplomaták. Először Richard Burtöt, a State Department európai kérdésekkel foglalkozó államtitkárát fogadta Giulio Andreotti külügyminiszter, majd maga Craxi is, ezután Paul Nitze, a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője konzultált az olasz fővárosban. Őt Richard Stone, az amerikai elnök középamerikai különmegbízottja követte, s Róma vendége volt, a többi között Robert McFarlane, az időközben nemzetbiztonsági tanácsadóvá előléptetett közel-keleti különmegbízott is.-Mindezek a látogatások, a regionális problémák megvitatásán kívül, tulajdonképpen azt a célt szolgálták, hogy a Reagan-kormányzat biztosítékokat kapjon, illetve meggyőződjön afelől, hogy a szocialista párti miniszterelnök vezette kormány nem változtat az országkorábbi elkötelezettségén, s érvényesnek tekinti a rakétatelepítésről hozott 1979-es NATO határozatot is. Római hangsúlyváltástól Washingtonnak, mint kiderült, nem kellett tartania. Igaz, Craxi leszögezte, hogy a jövőben jobban bele kíván szólni a külpolitika egészének alakításába , ám kormányfőként már másként beszél, mint pártfőtitkárként. A kormányfő Craxi ugyanis már nem azt hangoztatja, hogy a genfi eurorakéta-tárgyalásoknak „addig kell tartaniuk, amíg csak szükséges, s a végső döntés joga az európaiaké”, hanem az Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségeseként . Nyugat-Európa egyik legatlantistább államférfija lett. Igaz, az elmúlt hetekben néhány megnyilvánulásával — például az öt, nyugat-európai szocialista kormányfő athéni találkozóján —, azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha a már elhatározott rakétatelepítés előtt még az utolsó lehetőségeket is szeretné kihasználni a tárgyalásokra .. Ám már a washingtoni út előtt is hangoztatta, hogy az olasz kormány mindenképpen befogadta az amerikai rakétákat, az amerikai fővárosban pedig arról biztosította Reagan elnököt. ..Nem lehetnek olyan ellenzéki tüntetések, amelyek arra késztethetnének bennünket, hogy megváltoztassuk vonalunkat.” AZ AMERIKAI PÉNZÜGYI POLITIKA megváltoztatásának óhaját az olasz kormányfő csak nagyon halványan vetette fel, mint ahogyan óvatos volt az USA dél-afrikai és latin-amerikai politikájának bírálatában is. Utazása valójában inkább a külpolitikai egyeztetést szolgálta, s ilyenformán mégiscsak hasonlítható De Gasperiéhez. Akkoriban a szocialistáknak és a kommunistáknak a kormányból való kiszorítását egyeztették Washingtonban, most pedig lényegében az olasz szocialisták cselekvési szabadságának a korlátozását. Járai Judit —1—** a • "j~7—r~i—------, i / J Lr vi\ Az olasz kormányfő Washingtonban Történelmi utazások Kohl kancellár Japánba érkezett (MTI) Ötnapos, hivatalos látogatásra hétfőn Tokióba érkezett Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Tárgyalásai Nakaszohe Jaszuhiro japán miniszterelnökkel ma kezdődnek. A megbeszélések középpontjában a kelet-nyugati viszony, elsősorban a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokkal öszszefüggő kérdések állnak. A nyugatnémet kancellár várhatóan tájékoztatja Nakaszonét a bonni álláspontról, valamint az erősödő NSZK-beli antinukleáris békemozgalmakról. Tokió a Szovjetuniótól egyoldalú leszerelési lépéseket követelő amerikai tárgyalási pozícióit támogatja, s a Szovjetuniótól Ázsiában is ellensúlyozás nélküli engedményeket követel. Nakaszone ezt kívánja megerősíteni a kancellárral folytatandó megbeszéléseken. A kétoldalú kapcsolatokkal összefüggésben mindenekelőtt a gazdasági együttműködésről lesz szó. Véget ért a francia szocialisták kongresszusa Éles hangú amerika-ellenes határozat (MTI) Nem lehet szó arról, hogy a francia elrettentő erőt számításba vegyék a genfi tárgyalásokon. Egyebek között ezt hangsúlyozza az a határozat, amelynek elfogadásával vasárnap véget ért a Francia Szocialista Párt kongresszusa. Külpolitikai területen a most elfogadott közös határozat a korábbi határozattervezeteknél élesebb hangot üt meg az amerikai politikával szemben. Elítéli a Grenada elleni agressziót, s hangsúlyozza:, . Franciaorrszágnak ,az Atlanti Szövetséghez. .való tartozása nem jelenti azatlautiamus folytatását. Franciaországnak független külpolitikát kell folytatnia. Franciaország más nyelven szól a világhoz, mint az Egyesült Államok. Nem ért egyet az Egyesült Államok proteszionista kereskedelempolitikájával, egoista pénzügyi politikájával, a közép-amerikai és a karibi térségben folytatott kalandor politikájával. Nem ért egyet az Egyesült Államoknak a dél-afrikai térségben foghatott kétértelmű politikájával, a stratégiáról hangoztatott elveivel és az általa folytatott fegyverkezési hajszával. A gazdaságpolitikáról a most elfogadott határozat — a balszárny kívánságának megfelelően -mi nagyobb-..hangsúlyt helyez a dolgozókvásárlóerejének megőrzésére, a dinamikus iparpolitikánakés a belső piac visszahódításának szükségességére, s hangsúlyozza, hogy csak a gazdasági növekedés politikájával lehet tartósan megoldani a problémákat. Algéria nemzeti ünnepén A hazánknál huszonötször 's nagyobb területű Algéria népe ma tartja nemzeti ünnepét, huszonkilenc éve annak, hogy a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) csapatai pontos koordinációval, egyidejűleg hetven helyen támadták meg a francia gyarmatosítók katonai és közigazgatási objektumait. Az Átírás-hegységben, Kabiliában és a Szaharai Atlasz egyes körzeteiben végrehajtott meglepetésszerű rajtaütések egy hosszú — közel nyolcéves — elkeseredett felszabadító háború nyitányát jelentették, amelynekeredménye 1962. szeptember 36-án született meg, amikor is Férfiért Abbtis.?, a nemzetgyűlés elnöke a képviselők előtt bejelentette az Algériai Köztársaság megalakulását. Nem ezek a lövések voltak az elsők,, amelyek a szabadságszerető algériai nép fegyvereiből eldördültek.. A francia megszállás elleni harc több, mint százötven évvel ezelőtt kezdődött. A gyarmatosítók elkobozták az állami földtulajdont, aziszlám közösségek birtokait és számos törzset elűztek a termékeny területekről. Az ipari tömegcikkek behozatala tönkretette a belföldi kézműipart. Ennek ellenében a lakosság egy csekély részének francia polgárjogot biztosítottak. A felszabadító háborúban az FNL-t az egész algériai nép támogatta, és a függetlenség kivívásával megnyílt, a társadalmi feiemelkedéshez vezető út. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság ma a világ haladó erőivel együtt fellép a szabadságukért küzdő népek, és az államok közötti konfliktusok békés rendezéséért Afrikában, a Közel-Keleten és a világ más pontjain. Résztvesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, tagja az Afrikai Államok Szervezetének és egyike az OPEC-ben tömörült olajexportőröknek. Hazánk legnagyobb fejlődő országbeli külkereskedelmi partnere Algéria. Jelentős szénhidrogén vagyonát — a világ legnagyobb földgáztermelője — arra kívánja felhasználni, hogy gazdaságát is minél jobban függetleníteni tudja. Vonatkozik ez az élelmiszer-ellátásra csakúgy, mint a szakemberképzésre, de kihat a behozatal diverzifikálására is. A múlttal ellentétben, amikor a nehézipar fejlesztése került előtérbe, a most folyó ötéves terv számot vet a lakosság növekvő szükségleteivel, és csupán lakásból évi 200 ezret építenek. A fejlesztési program teljesítésében fokozottabb szerepet szánnak a közép- és kisiparnak. Kitűzött céljai megvalósításához, a népjólét emeléséhez sok sikert kívánunk az ünnep alkalmából Algéria népének. Jackson néger lelkész kampányt kezd a demokrata párti elnökjelöltségért (MTI)” Jesse L. Jackson amerikai néger,,lelkész, kampányt indít, a Demokrata Párt elnökjelöltségének elnyeréséért. A CBS televízióban, majd egy atlantai főiskolán közölte, hogy csütörtökön hivatalosan bejelenti jelöltségét. A 42 esztendős fekete politikus olyan befolyásos tőkés csoportok és politikai körök támogatását élvező jelöltekkel szemben próbálkozik, mint Walter Mondale volt alelnök, John Glenn szenátor és több más, országosan ismert politikai személyiség.