Magyar Hírlap, 1983. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

81983. NOVEMBER 22. KEDD TUDÓSÍTÁSOK Magyar Hírlap ­ Leo Tindemans életrajza Le­­ Timtefstens belga kül­ügyminiszter 1922. április 26-án született Zwijndrecht­­ben. Újságíróként kezdte pá­lyafutását, majd 1949-től a me­zőgazdasági minisztérium ke­reskedelmi egyezményekkel foglalkozó igazgatóságán taná­csosi teendőket látott el. 1955- ben­ a Keresztény Szocialista Párt flamand szárnya, a Ke­resztény Néppárt Kutató és Dokumentációs Központjának titkárává választották; e funk­ciójában 1958-ig tevékenyke­dett. 1962-től hat éven át a Nieuwe Gids című napilap­­nemzetközi politikai kommen­tátora volt. Leo T­indemans 1966-tól 1970-ig a brüsszeli Nemzetkö­zi Felsőfokú Társadalomtudo­mányi Intézetben előadóként dolgozott. 1976-ban a Louvai­­ni Katolikus Egyetem társada­lomtudományi fakultásának volt vendégprofesszora. 1958-ban a Keresztény Szo­cialista Párt flamand szárnyá­nak, a Keresztény Néppártnak országos titkárává, később el­nökévé, 1961-ben pedig Ant­werpen kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1964-től Edegem város polgár­­mestere és városi tanácsának tagja. 1965-től nyolc esztendőn keresztül az Európai Keresz­ténydemokraták Szövetségének főtitkára volt. 1973-ban a szö­vetség alelnökévé választották. Három év múlva az Európai Néppárt elnöki funkcióját töl­tötte be. Leo Tindemanst 1968-ban a közösségi kapcsolatok minisz­terévé, majd 1972—73-ban me­zőgazdasági miniszterré és a középosztály ügyeinek minisz­terévé nevezték ki. A követ­kező évben a miniszterelnök első helyettese, a költségveté­si ügyek minisztereként dolgo­zott, megbízva egyben az al­kotmányreform koordinálásá­val. 1974. április 25-től 1978-ig a Belga Királyság miniszter­­elnöke volt. A külügyminiszteri funkciót az 1981-es választások óta tölti be. -—­— ------------­Méhes Lajos beszéde UV Unido-tanácskozás hazánkban Hétfőn megkezdte munkáját az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az Unido II. gyógyszeripari kon­zultációja Budapesten, a Duna Intercontinental szállóban. A megnyitó ülésen — amelyen jelen volt Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Abd­el Rahman Khane, az Unido ügyve­zető igazgatója is — a magyar kormány nevében Méhes Lajos ipari miniszter köszöntötte a ta­nácskozás részvevőit. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja az új nemzetközi gazdasági rend létre­hozására irányuló törekvéseket. Országunk kormánya egyetért az Uni­ónak azzal a célkitűzésével, hogy a nemzetközi együttműkö­dés erősítése révén növekedjék a fejlődő országok részesedése a vi­lág ipari termeléséből. Az egyen­jogúság és a kölcsönös­­ előnyök elve alapján az elmúlt években bővítettük gazdasági együttmű­ködésünket a fejlődő országokkal — s az Unido II. gyógyszeripari konzultációjának magyarországi megrendezése ennek a tevékeny­ségünknek is az elismerése — mondotta a miniszter. Hazánknak 43 fejlődő országgal van műszaki-tudományos együtt­működési megállapodása. Felsőoktatási intézményeinkben pedig évente 2000—2500 fejlődő országbeli hallgató tanul. A konferenciát Abd­el Rahman Khane nyitotta meg. Kifejezte re­ményét: ez a tanácskozás is hoz­zájárul ahhoz, hogy a világ népei elkerüljék a pusztító betegsége­ket, a világ minden táján fejlőd­jék az egészségügyi ellátás. Abd­el Rahman Khanet délután találkozott magyar újságírókkal az Átrium Hyatt-szállóban. Elmon­dotta: egyetlen ország sem nél­külözheti nemzetközi kapcsolatai­ban a gazdasági megfontolásokat, de reális lehetőség van rá, hogy a rászoruló országok érdekei az eddigieknél jobban érvényesülje­nek. Néhány területen az UNIDO keretében már kidolgoztak olyan szerződéstervezeteket, amelyek biztosítják, hogy a gazdaságilag gyengébben fejlett országok elő­nyösebb feltételekkel jussanak gyógyszergyártási eljárásokhoz. Abd­el Rahman Khane ma­gyarországi látogatása során fo­gadta Méhes Lajos, dr. Schult­heisz Emil és dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Dr. Abd­el Rahman Kahnet ta­lálkozott Bartha Ferenc minisz­terhelyettessel, az UNIDO ma­gyar nemzeti bizottsága elnöké­vel és Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével. A megbeszéléseken szó volt az UNIDO-nak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok fejlesztése érde­kében folytatott tevékenységéről. (MTI) Befejezte munkáját az AASZDSZ VII. kongresszusa A Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége VII. kong­resszusának második, befejező napján, vasárnap folytatták a vi­tát. Az MSZMP KB politikai főis­koláján tanácskozó küldöttek be­számoltak a hazai szlovákság éle­téről, munkájáról, helyi kezde­ményezéseiről. Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a HNF Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresz­­szust. Felszólalásában hangsú­lyozta: a szlovák lakosság ered­ményei hozzájárulnak a magyar nép társadalmi egységének erő­södéséhez, a magyar és a szom­széd népek együttműködéséhez, barátságának, testvériségének el­mélyítéséhez. Az utóbbi években sokrétűbbé, tartalmasabbá vált a szlovák lakosság, valamint a HNF testületeinek kapcsolata Such János, a szövetség főtit­kára a vitában elhangzottakat összegezve elmondotta: a felszó­lalt 37 küldött és meghívott, érté­kes javaslataival egészítette ki a beszámolót és a határozati ja­vaslatot. Felhívták a szövetség és a választott testületek figyelmét: a továbbiakban is anyanyelvük, nemzetiségi kultúrájuk szereteté­­re, nemzetiségi mivoltuk tudatos vállalására neveljék a szlovák la­kosságot. A kongresszus küldöttei Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának kül­dött levélben fejezték ki a hazai szlovák anyanyelvű lakosság ra­gaszkodását szocialista rendsze­rünkhöz. Biztosították pártunkat és kormányunkat, hogy a szlovák ajkú lakosok a magyarokkal és más nemzetiségiekkel együtt a jö­vőben is tevékenyen vesznek részt szocialista társadalmunk építésé­ben, a közéletben. A továbbiakban a kongresszus egyhangúan elfogadta a beszámo­lót és a határozati javaslatot. A választmány titkos szavazás­sal megválasztotta a szövetség el­nökének Such Jánost, főtitkárá­nak Jakab Róbertnét. Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvö­zölte az újonnan megválasztott országos választmányt és az el­nökség tagjait. A kongresszus az elnök zárszavával fejeződött be. (MTI) ­ Befejeződtek a magyar—laoszi tárgyalások November 19-én jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a magyar—laoszi gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság VI. ülésszaka. A Vientianeben tárgyaló magyar de­legációt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a laoszi delegációt Saly Vongkham­­sao miniszterelnök-helyettes ve­zette. Az ülésszakon értékelték a magyar segítséggel épülő beruhá­zások helyzetét. Örömmel állapí­tották meg, hogy a 9. számú úton Phalane mellett sikerrel befejez­ték és határidőre átadták a for­galomnak a magyar segítséggel épült 4. számú hidat. Újabb fel­adatokat határoztak meg a ba­romfifarm és a vientianei 70 ágyas gyermekkórház munkála­tainak befejezése érdekében. A két ország árucsere-forgalma fokozatosan növekszik. Az ülés­szakon aláírt 1984. évi árucsere­forgalmi és fizetési jegyzőkönyv előirányzatai szerint elsősorban szövetek, akusztikai berendezések, elektromos cikkek ellenében ká­vét és kézműipari termékeket vá­sárolunk Laoszban. Borbándi Jánost fogadta Kay­­sone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a miniszter­­tanács elnöke. Az SZKP pártmunkás­­küldöttségének látogatása hazánkban Mihail Poljak­ovval, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari osztálya helyettes vezetőjé­vel az élen az MSZMP Központi Bizottságának meghívására no­vember 14—20. között szovjet pártmunkás-küldöttség tett láto­gatást hazánkban.­­-Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára fogadta Mihail Poljakovot. A szovjet küldöttséggel megbeszélést foly­tatott Bálim László, az MSZMP KB osztályvezetője A delegáció­ ismerkedet­t lakosság ellátását szolgáló ipari és élelmiszertermé­kek termelésének és értékesítésé­nek kérdéseivel, a párt- és az ál­lami szervek irányító és ellenőr­­­­ző tevékenységével. A CGIL főtitkárát fogadta a KB első titkára (Folytatás az 1. oldalról) Országos Tanácsának meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet legfontosabb kérdései­ről, a szakszervezetek, a munkás­­mozgalom feladatairól a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és a fegyverkezési verseny megféke­zéséért folytatott küzdelemben. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor a SZOT főtitkára, vala­mint Ottaviano del Turco az Olasz Általános Munkásszövetség titkára és Michele Magno osz­tályvezető. (MTI) KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Elutazott Gerhard Schürer Vasárnap elutazott hazánkból Gerhard Schürer, miniszterel­nök-helyettes, az NDK állami tervbizottságának elnöke, aki Faluvégi Lajossal, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével, az Or­szágos Tervhivatal elnökével folytatott tárgyalásokat. Az 1983. november 17—20. kö­zött tartott megbeszélések közép­pontjában a két ország közötti árucsere-forgalom bővítésének lehetőségei, valamint az 1986— 1990-es évek gazdasági együtt­működésre vonatkozó elgondolá­­­­sok, a népgazdasági tervek egyez­tetésének előkészítésével kapcso­latos kérdések álltak. Az elutazásnál a Ferihegyi re­pülőtéren Faluvégi Lajos búcsúz­tatta a vendéget. Jelen volt Karl- Heinz Lugenheim, az NDK rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe is. Elhunyt dr. Vágvölgyi Tibor—­­ Mély fájdalommal tudattul, hogy dr. Vágvölgyi Tibor elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának és az MSZMP budapesti bizott­ságának volt tagja, a Tankönyvkiadó Vállalat nyugalmazott igaz­gatója hosszan tartó betegség után elhunyt. Dr. Vágvölgyi Tibor elvtárs temetése november 25-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszrava­talozójában. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága,­­ az MSZMP budapesti bizottsága és Budapest Főváros Tanácsa. Vágvölgyi Tibor 1911. április 16-án született Rákospalotán. Fia­tal korában kereskedelmi tisztvi­selőként dolgozott. 1930-ban lé­pett be az MSZMP tagjainak so­rába, s a párt Budapest, VIIl. ke­rületi szervezetében, valamint a Magántisztviselők Országos Szö­vetségében tevékenykedett. 1936- tól 1940-ig az Országos Ifjúsági Bizottság egyik titkára volt. A felszabadulás után — a munkás­egység megteremtésén fáradozva — több fontos tisztséget töltött be. Dolgozott a Szociáldemokra­ta Párt oktatási titkáraként, s fővárosi bizottságának vb-titkára­­ként, 1945-től az SZDP, majd a két párt egyesülése után pedig az MDP nagy-budapesti titkárhe­lyetteseként. 1948—1956 között az MDP központi vezetőségének volt tagja. 1948-tól 1951-ig a Munkás­­mozgalmi Intézet igazgatóhelyet­tesi tisztét töltötte be. A buda­pesti pártbizottságban 30 eszten­dőn át megszakítás nélkül tevé­kenykedett. 1945—1953 között or­szággyűlési képviselő volt. 1950- től 1983-ig a Fővárosi Tanács tag­jaként tevékenykedett. Az 1950-es évek első felétől a Tankönyvki­adó Vállalat igazgatója volt. 1973- ban ment nyugdíjba. Az MSZMP X. és XI. kongresszusa a KEB tagjainak sorába választotta. Eredményes munkájának elis­meréseként számos magas kitün­tetésben részesült, így tulajdono­sa volt többek között a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendnek és a Szocialista Magyarországért Érdemrendnek. --------------------,/,/- /,----------,---------------------------------------------­ A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése Hétfőn megtartotta idei tanács­kozását a Legfelsőbb Bíróság leg­magasabb szintű testülete, a tel­jes ülés. A Markó utcai székház­ban lezajlott eseményen a Leg­felsőbb Bíróság bíráival együtt részt vett dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter, dr. Nyíri Sán­dor, a legfőbb­­ügyész helyettese, s meghívták a tanácskozásra a megyei bíróságok elnökeit is. A tanácskozáson áttekintették a leg­utóbbi időszakban végzett mun­kát, valamint a Legfelsőbb Bíró­ság előtt álló feladatokat. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke előadói be­szédében egyebek között rámu­tatott, hogy az igazságszolgálta­tás feladatai szorosan összefügg­nek a szocialista jog funkciójá­val, a társadalmi viszonyokkal. A Legfelsőbb Bíróság kiemelt fel­adatai közé tartozik — mondta az elnök —, hogy segítse az igaz­ságszolgál­tatás hatékonyságát, továbbra is biztosítsa a rend, az igazság, a törvényesség érvénye­sülését. A következő időszakban fokozottan, és jogpolitikai igény­ként is jelentkezik a közvagyon, a közélet tisztaságának védelme, a kötelezettségek fegyelmezettebb teljesítése, a gazdálkodó szerve­zetektől pedig az­­ eddiginél na­gyobb gondosság, körültekintés ■megkövetelése. A teljes ülésen — az elnöki elő­terjesztés nyomán — elemezték a bűnözés helyzetét. Ennek kap­csán kiemelték, hogy szükséges a közveszélyes munkakerülő szemé­lyekkel szemben még következe­tesebben fellépni, a közvagyont, és a személyek javait károsító bűncselekmények új, sajátos el­követési módjai pedig szigorú büntetések kiszabását követeli. A gazdasági bűncselekményekkel gyakran együtt jelentkeznek a korrupciós cselekmények; ez a társadalmi védekezés hatékony módszereit és a büntetőjogi esz­közök fokozott alkalmazását in­dokolja. Az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán az iparról szóló beszámoló kapcsán is hangsúlyosan szere­pelt a vállalati átszervezésekkel járó esetleges munkaerőmozgás. A tapasztalatok szerint a vállalati átszervezés során eddig nem sok munkaügyi vita keletkezett. Megállapították a teljes ülésen, hogy a vállalatok és a szövetkeze­tek közötti viták száma, tárgya, perértéke az utóbbi időben a ko­rábbinál jobban tükrözi a gaz­dálkodó szervezetek nagyobb költségérzékenységét, az igényeik érvényesítéséhez fűződő tényle­ges érdekeit. A szerződésszegés­ből származó igények érvényesí­tésénél, a vállalatok magatartásá­nak vizsgálatánál a bíróságoknak fokozott figyelemmel kell lenniük arra, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények kezdeményezőkész­séget, kockázatvállalást és fe­lelősségviselést kívánnak. A teljes ülésen a felszólalók — köztük dr. Markója Imre és Var­ga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője — sokrétűen elemezték a jogélet, a szocialista törvényesség, az igaz­ságszolgáltatás más időszerű kér­déseit is, majd egyhangúlag elfo­gadják a következő időszak ítél­kezési feladatairól szóló előter­jesztést. (MTI) A Cooptourist gesztorságával megalakult az Országos Szálloda- és Üdülőszövetkezeti Társulás, a COOP-HOTEL GT , amelynek ügyvezető igazgatója Simkó Miklós hétfőn tájékoztatta az új­ságírókat. Mint mondotta, a gazdasági társulás 12 ofész és három szö­vetkezeti vállalat a VOSZK Szö­vetkezetek Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Közös Vállalat, a SZÖVÖK­G Szövetkezeti Szerve­zési és Számítástechnikai Iroda, valamint a Cooptourist, társulása­ként alakult meg elsősorban a szövetkezeti­­szálláshelyek az üdülőszövetkezetek jobb kihasz­nálása érdekében. A COOP-HOTEL GT célja, hogy egységes szállodalánccá szervezze a szövetkezeti szállodákat, meg­teremtse a közös értékesítés le­hetőségét. Ennek érdekében a gazdasági társulás folyamatos piackutatást végez, a piaci ten­denciák ismeretében pedig javas­latokat készít a versenyképesség és a gazdaságosság javítására. Az anyagi eszközöktől függően foko­zatosan egységesítik a szállodák berendezését, kialakítják azok jellegzetes arculatát, oly módon, hogy az egyes szállodák ugyan­akkor ne veszítsék el egyéni, vo­násaikat, megszokott hangulatu­kat Egyelőre 12 szövetkezeti szál­loda tagja­ a láncnak, ezek mind­egyike megfelel mind a bel-,­mind pedig a külföldi turizmus ígé- 1é veinek A tervek szerint a ké­sőbbiekben a többi szövetkezeti szálloda és a jelenleg még szer­vezés alatt álló üdülőszövetkeze­tek­ is csatlakoznak­ a gt-hez. (MTI) ------------------,-Xa 41­0 • -TM0 L t ^ Megalakult a COOP-HOTEL

Next