Magyar Hírlap, 1984. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

■fi 1­984. MÁRCIUS 11. VASÁRNAP NEMZETKK­ÖZI POLITIKA________________________ MISGYSB HISLEP A jugoszláv államelnökség külpolitikai jelentése (MTI) Jugoszlávia Tito halála után is következetesen folytatta az el nem kötelezettségi politi­kát, tevékeny szerepet vállalt a nemzetközi élet és kapcsolatok röviden területén­­ — állapítja meg a jugoszláv államelnökség­­nek az ország nemzetközi hely­zetéről­ és külpolitikájáról a szö­vetségi képviselőház elé terjesz­tett átfogó jelentése. A dokumentum kifejti a nem­zetközi politikai, gazdasági hely­zet jugoszláv értékelését, azt az álláspontot, amely szerint a nem­zetközi kapcsolatok jelentős rom­lásának oka „a nagyhatalmak, a tömbök politikája, az a törekvé­se, hogy megőrizzék kivívott helyzetüket és bővítsék érdeköve­zetüket”. A jelentés foglalkozik a külön­féle válsággócokkal és részlete­sen Jugoszláviának az egyes tér­ségek országaival fennálló kap­csolataival, együttműködésével. Megállapítja, hogy a Szovjet­unióval való kapcsolatok széles­körűen fejlődtek a kölcsönös méltánylás, a barátság és egyen­rangúság szellemében, a belgrádi és a moszkvai nyilatkozat elvei alapján. „Függetlenül attól, hogy egyes nemzetközi kérdéseket el­térő módon értékelnek, a két or­szág között meghonosodott a hasznos politikai párbeszéd gya­korlata. A kölcsönös érdekekkel összhangban az árucsere-forga­lom és a termelési kooperáció magas szintet ért el.” Kedvezően értékeli ezután a je­lentés az Egyesült Államokkal való kétoldalú együttműködés fejlődését is, elismeréssel állapít­va meg, hogy Washington szá­mottevő támogatást­­ nyújtott a jugoszláv gazdaságszilárdítási programhoz. A két ország között „a nemzetközi helyzet megítélé­sében megnyilvánult közismert különbség ellenére folyamatos politikai párbeszéd alakult ki” — állapítja meg a jelentés. Az értékelés részletesen foglal­kozik a Jugoszlávia szomszédai­val kialakult kapcsolatokkal és ezek taglalásakor leszögezi: „a Magyarországgal fennálló kap­csolatokban további előrehaladás történt, bővült az együttműködés mérete”. Az Albániával való kap­csolatokról megállapítja: az el­múlt időszakban jelentősen rosz­­szabbodott az albán vezetés Ju­goszláviával szembeni ellenséges politikája föeiatt. Tyereskova és Thatcher levélváltása fSffff) A békére nem lehet ra­­kétatelepítéssel szavazni — ez a fő gondolata annak a levélnek, amit Valentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője, a szovjet hőbizottság elnöke intézett Mar­garet Thatcher brit miniszterel­nök-asszonyhoz. A Komszomolszkaja Pravda­­ még decemberben az Egyesült Államok, Anglia­­ és Olaszország kormányfőihez címzett nyílt le­velezőlapokat bocsátott ki, ame­­­­lyeken a szovjet fiatalok tilta­koztak az amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták telepíté­se ellen. Margaret Thatcher a hozzá­­ eljuttatott tiltakozásokra válaszolva írta meg levelét, ami­re Tyereskova reagált. A Kom­szomolszkaja Pravda mind a két levelet teljes terjedelemiben kö­zölte tegnap. A brit miniszterelnök megis­métli azt a Nyugaton gyakran hangoztatott érvelést, amely sze­rint a rakétatelepítés, úgymond, válasz a szovjet katonai fölény­re, a brit kormány a tárgyalásos megállapodásra törekszik, ám ez mindaddig lehetetlen, amíg a Szovjetunió vissza nem tér a gen­fi tárgyalóasztalhoz. •­ Tyereskova válaszában emlé­keztet arra, hogy a Szovjetunió mindvégig igyekezett előmozdíta­ni a tárgyalásokat Genfben; haj­landó volt belemenni abba is, hogy Európában ne legyenek sem nukleáris, sem taktikai kö­zepes hatótávolságú rakéták. ..E javaslatok éppúgy ismertek ön előtt, mint az a tény, hogy raké­táinak telepítésével az USA le­hetetlenné tette a tárgyalások folytatását.” Mauroy hazatért Madridból Tüntetések a spanyol fővárosban és Baszkföldön (MTI) Pierre Mauroy francia miniszterelnök — aki Lille város polgármestereként 28 órát tartóz­kodott a spanyol fővárosban — szombaton késő délután úgy uta­zott el Madridból, hogy lényegé­ben semmit sem mondott a köz­véleménynek. Felipe Gonzálezzel folytatott háromórás megbeszélé­sét „hasznosnak, előrevivőnek” nevezte, de a spanyolokat legin­kább foglalkoztató múlt szerdai incidensről csak érintőlegesen szólt. Ezt is olyan formában, hogy — a többször beharangozott saj­tótájékoztató helyett — egy rö­vid nyilatkozatot olvasott fel, s nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Elismerte, hogy „a megsérült halászok áldo­zatok, s ennek a cselekménynek nem szabad megismétlődnie”. Re­ményét fejezte ki, hogy ami tör­tént „az egy múló vihar csupán”. Ugyanakkor leszögezte, hogy a terrorizmus elleni harcban a jö­vőben a két kormány még inkább együttműködik. Mauroy madridi tartózkodása idején a Népi Szövetség nevű spanyol jobboldali szervezet tün­tetést rendezett a francia nagy­­követség előtt. A táblákon „gyil­kosok, terroristák” felirat volt ol­vasható. A baszkföldi I­run vá­rosban a tüntetők embergyűrűt alkotva órákon át megbénították a két­­ország határforgalmit, majd később Spanyolországba érkezett francia gépkocsikat gyújtottak fel. Katonai technológiát kaphat az USA Japántól (TASZSZ) Abe Sintaro japán külügyminiszter a hét végén par­lamenti beszédében megerősítet­te, hogy országa kész katonai technológiát átadni az Egyesült Államoknak. A döntést -z ellentétes lévén a japán kormány hivatalosan hangoztatott, a­ fegyverexportot tiltó állásfoglalásával — a kül­ügyminiszter a két ország közöt­ti­,,biztonsági megállapodás” ha­tékony megvalósítására hivatkoz­va próbálta megindokolni. A be­jelentéssel kapcsolatban a TASZSZ emlékeztet rá, hogy egy magas rangú japán külügymi­nisztériumi szóvivő nemrég kije­lentette: az USA-r­a irányuló fegyverszállításokat még akkor sem függesztik fel, ha időközben Washington a vietnamihoz ha­sonló agresszív háborúba kezd. VILÁG­HÍ­RA­DÓ Gejdar Alijev Szíriában (TASZSZ) Szombaton rövid munkalátogatásra Szíriába érke­zett Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet miniszterelnök első he­lyettese. A damaszkuszi repülőté­ren a szovjet politikust Abdel Halim Haddam szíriai miniszter­elnök-helyettes, külügyminiszter fogadta. Elhunyt a Koreai NDK első alelnöke (TASZSZ) Phenjanban közle­ményben jelentették be, hogy éle­tének 74. esztendejében elhunyt Kim.I­, a Koreai Munkapárt KB PB Elnökségének tagja, a KNDK első alelnöke. Felhívás a világ kormányaihoz (TASZSZ) Befejezte munkáját szombaton az a nemzetközi ta­nácskozás, amelyet „a Korea új­raegyesítéséről és békéjéről foly­tatandó háromoldalú tanácskozá­sért” elnevezéssel tartottak Pá­rizsban. A konferenciát a Korea békés egyesítésével foglalkozó nemzetközi bizottság (CILRECO) kezdeményezésére hívták össze. A találkozón felhívást intéztek a vi­lág országainak kormányaihoz, parlamentjeihez, nemzetközi szer­vezetekhez: támogassák a Koreai NDK, az Egyesült Államok és Dél-Korea részvételével megtar­tandó háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó javaslatot. Kína, Tajvan — fegyverek (Új-Kína) Kína határozottan el­lenzi, hogy az USA 760 millió dol­lár értékű fegyvert ad el Taj­vannak a következő költségvetési évben. Peking el akarja érni, hogy Washington fokozatosan csökkentse a tajvani fegyverel­adásait. Mutlangen: béketüntetők és rendőrök összecsapása (Reuter) Béketüntetők pénte­ken a nyugat-németországi Mut­­langen környékén megpróbálták megállítani a Pershing—2 raké­tákat szállító amerikai konvojt. A rakétatelepítés ellenzői gépko­csikkal érkeztek az amerikai tá­maszpont közelébe és lezárták az utat. A helyszínre vezényelt rend­őrök összecsaptak a tüntetőkkel. A marokkói uralkodó levele az AESZ elnökéhez (AFP, Reuter) is. Hasszán ma­rokkói király felszólította az Af­rikai Egységszervezet elnökét, hogy tegyen lépéseket a nyugat­­szaharai helyzet megoldásáért. A Mengisztuhoz, az AESZ soros el­nökéhez címzett levélben a ma­rokkói uralkodó az etióp állam­fő közbenjárását kérte a nyugat­­szaharai tűzszünet megkötése cél­jából. Enyhült Athén és Ankara viszonya (Reuter, UPI, AFP) Görögor­szág és Törökország között pén­teken este megszűnt a napok óta tartó feszültség. Jannisz Kapszisz görög külügyminiszter-helyettes Athénban sajtóértekezleten beje­lentette, hogy a török kormány kielégítő magyarázatot adott a csütörtöki égei-tengeri incidens­re, ezért a görög kormány elte­kint ankarai nagykövetének ha­zahívásától, és nem kéri fel távo­zásra Törökország athéni nagy­követét sem. Ankara megelégedéssel nyug­tázta az athéni döntést — jelen­tette ki a külügyminisztérium szóvivője —, a maga részéről ez­zel lezártnak tekinti az ügyet. A két NATO-tagország közötti kapcsolatok azonban e pillanat­nyi enyhülés ellenére sem felhőt­lenek. Pénteken közös közle­ményt adtak ki Szpirosz Kipria­­nu ciprusi elnök háromnapos athéni tárgyalásairól; a két fél Törökországot, a ciprusi török közösséget és részben az USA-t teszi felelőssé a ciprusi válság megoldatlanságáért.­­. . Arafat Aammanban a kínai államfővel tárgyal (Reuter, MENA, Új-Kína) Jasz­­szer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke szombaton Ammanba érkezett, ahol nyomban tárgyalásokat kez­dett a hivatalos látogatáson ugyancsak a jordániai főváros­ban tartózkodó Li Hszien-nien kínai államfővel. A PFSZ szóvivőjének közlése szerint a megbeszélések a közel­­keleti válságot, ezen belül a pa­lesztin problémát érintik. Arafat találkozik Husszein jor­­dán királlyal, akivel a február végén felújított jordán—palesz­tin párbeszéd újabb fordulóját tartják meg. Biztonsági előkészületek a Libanon-értekezlet előtt (Folytatás az 1. oldalról) Cipruson keresztül utazott a tár­gyalások színhelyére. Tífusz ütötte fel a fejét Bejrút síita muzulmánok által sűrűn la­kott déli negyedeiben — jelen­tették Marvan Mrova libanoni egészségügyi miniszternek. Gho­­beire negyed polgármestere ér­tesítette a­­minisztert, hogy a fennhatósága alá tartozó negyed­ben többen tífuszt kaptak, nyil­vánvalóan a szennyvízelvezetési hiányosságok következtében, és segítséget kért a ragályos beteg­ség megfékezéséhez. A svájci Lausanne-ban a ható­ságok szinte ostromállapothoz hasonló biztonsági előkészülete­ket tettek a libanoni nemzeti megbékélési konferencia színhe­lyének, a Genfi-tó partján­ levő Beau Rivage Szállodának a vé­delmére. A hétfőn kezdődő kon­ferenciára a hatalmas­­ szállót mindenfelől szögesdrótakadállyal vették körül, bizonyos részek­ ho­­mokzsákemelvényekkel és a be­látást elzáró lemezekkel védik. Minden bejárat elé hegyes fém­­köveksorokat erősítettek, hogy megakadályozzák a bejrútiakhoz hasonló öngyilkos teherautós rob­­bantó kommandók erőszakos be­hajtását. Genftől Lausanne-ig ) Libanoni eseménykrónika (MTI, Reuter) A svájci Lau­sanne-ban négyhónapos szünet után hétfőn folytatódó nemzeti megbékélési konferencián a liba­noni ellenzék megerősödött pozí­cióiból tárgyalhat Amin Dzsema­­jel elnökkel. Az utóbbi időben a libanoni nemzeti-hazafias erők jelentős győzelmeket arattak a libanoni hadsereggel szemben. A drúz­ szocialisták és a síita mu­zulmánok fegyveresei ellenőrzé­sük alá vonták Nyugat-Bejrútot, illetve a kezükre került a hadá­­szatilag igen fontos Halde váro­sa , és környéke, súlyos csapást mértek a kormánycsapatok harci moráljára. Eközben az Egyesült Államok, Amin Dzsemajel legfontosabb szövetségese és fegyverszállítója kivonta 1300 tengerészgyalogosát Bejrútból. Szíria, amely a liba­noni haladó erők fő támasza, visszanyerte libanoni befolyását, amely az 1982-i izraeli invázió után megcsappant. Az igazi fordulópont február elején következett be, amikor Nabih Berri, a síita Amal (Re­mény) szervezet vezetője fegyver­­letételre szólította fel a kor­mányerőket. A kormánykatonák előzőleg még ágyútűz alá vették Bejrút — főleg síiták lakta a déli peremvidékeit. Az Amal mi­­licistái február 7-én elfoglalták Bejjút nyugati szektorát. A síi­ták győzelme véget vetett a poli­­kai és katonai patthelyzetnek, amely a tavaly novemberi, genfi megbékélési konferencia óta volt jellemző Libanonban. Az elszigetelődött libanoni el­nök — félve attól, hogy maradék katonáit is elveszti, és ezzel po­litikai hatalma is tovább csök­ken — Damaszkuszba utazott. A szíriai fővárosban mindenekelőtt az 1983. május 17-én megkötött, amerikai segédlettel Libanonra ráerőltetett izraeli—libanoni al­ku felmondásáról volt szó. A bejrúti kormány március 5-i rendkívüli ülésén hozta meg dön­tését: a szerződést, semmissé nyil­vánítják, megnyitva ezzel az utat a nemzeti megbékélési konferen­cia második, ezúttal Lausanne­­ban tartandó szakasza előtt. A november és március között eltelt négy hónap főbb eseményei a­­következők voltak: november 4.: elhalasztják a genfi konferenciát; november 13.: Dzsemajel elnök damaszkuszi látogatását az utol­só percben elhalasztják, mivel Asszad szíriai elnök megbetege­dett. december 1.: Dzsemajel Wa­shingtonban Reagan­­ elnökkel, tárgyal, aki továbbra is ragasz­kodik a május 17-i szerződés megtartásához; december 4: a szíriai" légvéde­lem lelő két amerikai repülőgé­pet, amelyek támadást, hajtanak végre libanoni területek ellen; december 9.:,Szína sürgeti Élje Szálé m. ,libanoni, kül­ügy­minisz­tert, hogy­ B­ejrút mondja fel 41 izraeli—libanoni egyezményt. december 14.: az Egyesült Ál­lamok növeli katonai beavatko­zását Libanonban, a Bejrút part­jainál cirkáló New Jersey csata­hajóról,szíriai ellenőrzés alatt ál­ló területeket ágyaznak­. december 24.: Bejrút déli pe­remkerületeiben a hadsereg és az Amal milicistái tűzpárbajt vív­nak a francia katonák által el­hagyott állások birtoklásáért.. . ■ 'január 9.|& ’libanoni, szíriai és­­szaúdi külügyminiszter Rijadban tárgyal, de nem­ sikerül megálla­podniuk az izraeli—libanoni egyezmény ügyében.­ január 22.: Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője felszólítja a bejrúti kor­mányt, h­ogy mondjon, meg­y február 2.: súlyos összecsapá­sokra kerül sor a libanoni had­sereg katonái és az Amal fegy­veresei között Bejrút déli perem­vidékén; február 4.: Safik El-Vazzan, li­banoni miniszterelnök lemond; február 5.: Dzsema­jel úgyneve­zett békeprogramot terjeszt, elő, azaz elébe kíván menni az­ ellen­­­zék követeléseinek; február 7.: a síiták veszik át a hatalmat Nyuga­t-Bejrút­ban; február 8.: a Bejrútban állo­másozó nyugati négyhatalmi erők brit kontingensei, kivonulnak. február 9—11.: több ezer kül­földit kiköltöztetnek Bejrútból. február 14—15.: a drúz fegy­veresek elűzik a kormány­za­tórá­kat a Suf-hegységből,­ és ezzel összeköttetést teremtenek­ a Nyu­­gat-Bejrútot, ellenőrző síitákkal; február 19—20.: a négyhatalmi erők­ olasz katonái kivonulnak Be­jrútból; február 26.: a Bejrútban állo­másozó amerikai tengerészgyalo­gosokat a­ libanoni partoknál ,cir­káló 6 flottára vezénylik, át; február­ 29—március 1.: Dzse­ma­jel Damaszkuszban . Asszad szíriai elnökkel tárgyal. . .." • március 5.: Dzsemajel bejelenti a libanoni éz izraeli szerződés ér­vénytelenítését. .. ■ március 12..: Lausanne-ban megkezdődik a megbékélési kon­ferencia második szakasza.

Next