Magyar Hírlap, 1984. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
Tavaszi remények Beszéljünk ezúttal, a tavaszt köszöntő ünnepről. Mert a húsvét mindig is a tavaszt hozza meg, az ébredés nyitánya. Nem is lehet ezt másképp elképzelni, csak levelek, füvek friss zöldjével, vakítóan fényes napsütés-sel, tiszta, világos kék éggel. Vaaha legtöbben ilyenkor öltöztek, az esztendőben először ünneplőbe. Letették legalább a téli gondokat, és már ez is elég lehetett a vígságra, derűre. Hagyjuk azonban, hogy mi volt valaha. Téli gondok most is akadnak, most is van, amit jó — azaz jó volna — levetni magunkról a téli ruhával. Még akkor is, ha az üzletekben gazdag volt a húsvéti vásár kínálata. Ha némi egészségsértő aggodalmaink adódhatnak abból is, hogy hány, de hány tonnányi sonka és más húsféle, tojás, sütemény és egyéb édesség kerül az asztalokra, mert - mint köztudott - legtöbben fölös kilókat cipelünk magunkon. Nem is szólva az italokról, amelyek most fogynak csak igazán. Soha más bajunk ne legyen, mint ami az ilyenkor szokásos figyelmeztetést indokolja: az autós fordítsa le a borospoharat, mielőtt töltenének neki, gyereknek sehol egy kortyot sem! Vannak bizony más gondjaink is, súlyosabbak és emésztőbbek, mint a pár évvel ezelőtti húsvétok előtt voltak. Ha a mai ember belelapoz az újságba, rádiót hallgat vagy tévét néz, rendre elkapja a nyugtalanság: mi lesz? Mi lesz a világban, mi lesz a világgal? Háborús hírek, rakétatelepítésekről szóló tudósítások riogatnak. Fagyos nemzetközi légkör uralkodik, amit ma már nemcsak a diplomáciai üléstermekben, hanem a városok, falvak családi otthonaiban is éreznek. Az emberekben persze él a remény, hogy lesz enyhülés, lesz megegyezés, s végül biztonságos békében élhetünk. És a húsvét, a tavasz ünnepén csak erősödik ez a remény. Valami ősi, természetesen feltörő hitről van szó, hogy a levélbomlással, virágzással, szikrázó napfénnyel érkező kikelet a békét hozza magával. Megújulást, frissülést a nemzetközi politikai életben is...! Az ünnepünk végül is ettől a reménytől derűs. Átadjuk magunkat a tavasz örömének, mert hiszünk benne, hogy terveink, jövőt építő elképzeléseink megvalósulhatnak. Elhisszük a tavasznak, hogy aranyat érő májusi esőket hoz. Bőven szórjuk a kölnivizet a lányok, asszonyok hajába, emeljük a poharunkat. Hisszük, hogy a vetéseinken gazdag aratás lesz. H -AT 24 OLDALAS 17. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1984. ÁPRILIS 21. SZOMBAT Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsági üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. április 19—20-án ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, StefanAndrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyrehatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatnak és az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris középhatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellépnek — jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbe vonják az európai államok jelenlegi határait és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi-politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az emberek aggodalma háborúellenes tömegmegmozdulásokban és mozgalmakban ölt testet. Ezek a mozgalmak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az államok együttműködését a béke és a stabilitás érdekében, valamint az enyhülési politikához való viszszatérést. Különböző országok vezető államférfiai is fellépnek a politikai konfrontáció, a fegyverkezési verseny fokozása ellen, e hajsza megfékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az imperialista politika ellen és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondáson, a határok, sérthetetlensége és a területi épség, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjjogúság elvén és az államközikapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. Ezt támasztják alá a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások céljának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az események jelenlegi menetét nem tartják visszafordíthatatlannak, és hangsúlyozzák, hogy érdemi és eredményes tárgyalások útján megoldhatók mind a középhatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — beleértve teljes megsemmisítésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépések történnek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalások felújításához annak érdekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a középhatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet a népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseket, amelyek biztosítanák a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítésének beszüntetését, e rakéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszélyezteti, az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hozzájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nukleáris háború lehetőségének útjába és ebből — ilyen vagy olyan formában — minden európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO- tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelésért célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. Abból kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülésen képviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése és a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdéseinek széles köréről. Az ülés résztvevői — ezzel öszszefüggésben — szükségesnek tartják ismételten felhívni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásaikra is, amelyekben közvetlen tárgyalásokat javasoltak Európa vegyifegyver-mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások előkészítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO-tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom. (Folytatása a 2. oldalon) MA: A személyzeti munkáról (5. oldal) Video-láz (6. oldal) Mi lesz a Rockszínházzal? Az egyház és az állam párbeszéde a filmen (7. oldal) A tudomány az öregekért Ha megbuknak a gyerekek (9. oldal) MELLÉKLET: Ketyegtető remények Neveljünk vagy vásároljunk élsportolókat? Egy fura vasút Körösi Csorna kiállítás Kalkuttában Körösi Csorna Sándorra emlékeztek pénteken este Kalkuttában azon az ünnepségen, amelyet a Bengáli Ázsiai Társaság szék- . I házában, a nagy magyar tudós '* / '» munkásságának egykori színhelyén tartottak. Az ünnepségen (Folytatása a 11. oldalon) A BT összehívását kérte a ciprusi kormány (AFP, AP) A ciprusi kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kérte a jövő hétre a szigetországban kialakult helyzet megvizsgálására — jelentette be pénteken a ciprusi kormány. A kérés azzal kapcsolatos, hogy a novemberben törvénytelenül kikiáltott „Észak-ciprusi Török Köztársaság” vezetői elutasították az ENSZ főtitkárának a ciprusi rendezésre irányuló javaslatát, és Törökország néhány nappal ezelőtt nagyköveti szintű dip- t (Folytatása a 2. oldalon) yd Vi gyi Rt. Tanácskozás Budapesten Vállalkozások lakásépítkezésre A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága pénteken tanácskozást hívott össze a vállalkozással történő magánlakásépítés kérdéseiről, az ebben érdekelt szervek és vállalatok képviselőinek részvételével. A közelmúltban riportban számoltunk be arról, hogy a népfront javaslatot készített a magánerőből végzett lakásépítési rendszer fejlesztésére, a piacra, vállalkozásban történő lakásépítés megszervezésére. Hírt adtunk továbbá arról is, hogy néhány állami építőipari vállalat és szövetkezet — kísérleti jelleggel — már megtette az első lépéseket a vállalkozások elindítására. Időköz(Folytatása a 4. oldalon)