Magyar Hírlap, 1984. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
vj-fóbtu - / (I ■ \fa . yfi (yj (Éfo) Magyar Hírlap K tudósítások \ ^ ^ ~' '' 1984.aprilis 8,vasárnap 3 Tepsifejű hal, ciánkék gyöngy sügér Üveg mögött: a nyugalom Csalafinta jószág a tepsifejű hal: amikor eljött a családalapítás ideje, cselhez folyamodik. A kiszemelt üvegbe csalogatja párját, s amikor az ikrát rak, se szó, se beszéd, „kilakoltatja”. Nincs, gondosabb apa nála, óvja, védi kicsinyeit. Ha illenék rá a kifejezés, azt mondhatnánk: ő veszi ki a gyest... Hazájában, Brazíliában különleges erőt tulajdonítanak neki: az a férfi, aki a húsából eszik, bizton számíthat sikerekre. A vizek világában számos az érdekesség. A sügérfélék egy csoportja például 21 napig szájában dédelgeti az ikrát, s a kikelt kishalakat csak akkor bocsátja el, ha biztonsággal „vízre szállhatnak”. . . Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket lehet megtudni most a füvészkerti díszhalkiállításon, ahol a budapesti akvaristák klubtagjai százféle trópusi halkülönlegességet mutatnak be. A Viktória-ház előtt kígyózó a sor, a nagy tömegben nem könnyű megtalálni Perényi Józsefet, a klub elnökét, akitől érdekes értesüléseket remélünk. " Mindenekelőtt az ifjúságnak szól ez a bemutatkozás, amit szándékosan időzítettünk a tavaszi szünetre. Elmechanizálódó világunkban, amikor lassan többet tudunk a számítógépekről és rakétákról, mint saját bolygónkról, nagy plusz a gyerekeknek, hogy közelebb kerülhetnek a vizek, a növények, az állatok tulajdonságaihoz. — Mit ajánl a kezdőknek? — Szerénységet. Kevés, igénytelen hallal kezdjék. Ilyenek a xifo és a guppi. Amikor a növényekkel, kavicsokkal betelepített akváriumban megvolt az első szaporulat, jöhet a következő lépés. A kudarchoz is hozzá kell szokni: olykor a hibátlannak tűnő munkát is követheti a halak pusztulása. — Drága mulatság az akvarisztika? — Meglehetősen, pláne ha valaki magányosan fog hozzá. A klubtagok szaktanácsot kapnak, megtanulják az akváriumkészítést, csereberélnek és ez olcsóbbá teszi ezt a szép hobbit. Ha már az árnál tartunk: egy diszkoszhal 30 kiló pontyot ér... — Hogyan került a Füvészkertbe a kiállítás? — A Viktória-házban volt 90 évvel ezelőtt az első nyilvános akvárium. Ez adta az ötletet. Az épület nagyon elhanyagolt volt. A klubtagok társadalmi munkában hozták rendbe. A 200 óra meghozta a gyümölcsét, elhelyezhettük az akváriumokat. A ciánkék gyöngysügér méltósággal úszik elő a sziklák közül. A szépséges hal némi szerénységre késztetheti az embert. A Nobel-díjas Konrad Lorenz kísérletei során elvette a hímtől kiválasztott párját, s az akváriumba másikat helyezett. A ciánkék gyöngysügér elkergette a menyecske jelöltet. Az ízlések, a vonzások és taszítások nemcsak emberi kiváltságok. (sárközi) Magyar Wagner-felvételek Érdekes és vonzó antológiát bocsátott közre a Hungaroton cég a Wagner-centenáriumra: magyar énekművészek Wagner-felvételeiből válogatott két lemezre való csokrot a kiadvány szerkesztője, dr. Szomolányi Gy. István. Az anyag nagy része az ötvenes évek rádiós felvételeiből való — a recenzens nem tudja elhallgatni, hogy különös találkozása volt ifjúságával: az egyik Walkür-részletet annak idején, 1949-ben ő vette fel az Operaház Georges Sebastian vezényelte előadásán ... A rádiós rögzítésekhez néhány réges-régi normállemez csatlakozik. Az ilyen archív felvételek igen gyakran ébresztik fel a nosztalgiát és óhatatlanul provokálják a napjainkkal való összehasonlítást. Hát bizony, hol vannak ma olyan énekesek, illetve helyesebb így fogalmazni: művészegyéniségek, mint ez a gárda? Nemcsak a hangokról, a hangmatériákról van szó; hangok, szép hangok ma is vannak — bár olyan hangfenomének, mint Székely, Fodor, Joviczky vagy Delly Rózsi, bizony nincsenek. De az egyéniségek! Elég csak néhányat megemlíteni. Itt van például — a lemez sorrendjében említve — Varga Lívia Csarnok áriája a Tannhäuserből: az ujjongás és a visszafogott, szűzies líra csodálatos megnyilatkozása. Vagy Svéd Sándor tolmácsolásában Wolfram első versenydala ugyancsak a Tannhäuserből: a fantasztikus deklamáció és a férfiasság példaszerű életre keltése. Vagy beszéljünk Joviczky József tolmácsolásában Tannhäuser Római elbeszéléséről. Az első döbbenet persze maga a hanganyag, ez az igazi Wagner-tenor, a maga sötét színezetével. De ez csak eszköz a sokrétű tartalom, az alázat, a végzet elleni dacos lázadás, a „csak azért is” érzés felidézésére. Delly Rózsi hangja mindössze egyperces részletre szólal meg a Lohengrin egy jelenetéből. Itt sem a félelmetesen zengő, a zenekaron uralkodó diadalmas hang a lényeg, hanem Ortrud gyűlöletének, bosszúvágyának, őrjöngő átkozódásának átélése. S ezek a pillanatok feledtetik, hogy kevés kivétellel ezek az énekesek még a régi, ma már elavult Wagner-stílus képviselői, azé a majd mindent fortissimóban éneklő előadási gyakorlaté, amit évtizedeken keresztül Bayreuth szentesített. Nem is énekelhettek másként — az igazi Wagner-stílushoz napjaink nagy karmester- és rendezőegyéniségeinek kellett eljönniük, Böhmnek, Karajannak, Carlos Kleibernek, illetve Wieland Wagnernek. De ezen a régi stíluson belül a múlt magyar énekeseinek nem volt szégyenkeznivalójuk. Megállták volna helyüket — a legtöbben — az akkori idők bármely nagy operaszínpadán. Mint ahogy sokan közülük ott is voltak a Metben (Székely és Ernster) vagy a Scalában (Svéd vagy Tutsek Piroska), Bécsben vagy Berlinben. És még valami: érdemes megnézni, hány évesek voltak ezek a művészek a felvételek idején. A skála a 30 éves Németh Máriától a 69 (!) éves Závodszkiiig terjed! A többség ötvenes éveiben járt, mikor a rádió technikai fejlődése lehetővé tette a maradandó rögzítést. Milyen jó, hogy így megmaradt — az említetteken kívül — Báthy, Simándy, Losonczy, Takács Paula, a karmesterek közül Komor és Vaszy művészetének, Wagner-stílusának hangzó dokumentációja! Köszönet érte! Várnai Péter Vélemények pro és kontra Vércsoport a személyiben Egy képviselői javaslat sorsa Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága az 1982. április 22-én tartott parlamenti ülése után a Vöröskereszt főtitkárának indítványa és a képviselők hozzászólásai alapján azt a javaslatot terjesztette fel az illetékes minisztériumokhoz, hogy kerüljön be végre az emberek vércsoportja a személyi igazolványba. Két év telt el a képviselői felterjesztés óta, de a javaslat sorsa máig ismeretlen ... Dr. Kaposvári Júlia, az egészségügyi bizottság titkára, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese mondja: — Sajnos, ez a rendkívül fontos bejegyzés még mindig a különféle és egymással ütköző szakvéleményekben és nem a személyi igazolványban szerepel. A bejegyzés mellett és ellene egyaránt érvelnek a szakemberek, holott a világ sok országában ez az általános gyakorlat. Az NDK-ban például törvény kötelez erre. Magam is a bevezetés híve vagyok, orvosként, képviselőként és a Vöröskereszt főtitkár-helyetteseként is, de természetesen a fokozatos bevezetésé. Értékes percek A Budapesti Mentőszervezet vezető főorvosa, dr. Andics László a mentőorvosok nevében így vélekedik: " Nem létezik ma Magyarországon orvos, aki a személyigazolványban lévő egészségügyi lapon jelzett vércsoport alapján bekötné a vért a betegnek anélkül, hogy előbb el ne végezné a vércsoportvizsgálatot. A jelenlegi törvények nem is engedik ennek mellőzését. Ezért gyakorlatilag semmi értelme, hogy bevezessék a személyibe a vércsoportot. — Értékes perceket veszíthet el a mentőorvos vagy a traumatológus sebész, amíg a vércsoportmegállapítás folyik... — A mentőorvos a baleset helyszínén sosem ad vért. Mi különböző nagyságú, molekulasúlyú pótszereket, infúziókat kötünk be, amelyekkel, átmenetileg pótolni tudjuk a vérveszteséget. A vércsoport-bejegyzésnél sokkal fontosabbnak tartom az olyan betegségek megjelölését a személyiben vagy a hozzácsatolt egészségügyi lapon, mint a cukorbetegség, az epilepszia vagy a mellékvese krónikus betegségei. Jelenlegi szűkös anyagi lehetőségeinket tehát nem lenne célszerű tovább csökkenteni az általános vérmegállapítással járó költségekkel. Dr. Berentey György egyetemi tanárnak, a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti sebészete vezető főorvosának a véleményét azért kérdezzük, mert osztálya a legnagyobb vérfelhasználók közé tartozik. — Nem is mint vérfelhasználó, hanem mint igazságügyi orvosszakértő foglalnék állást. A világon sehol, semmiféle reális haszna nincs a bejegyzésnek, mert nincs olyan orvos, aki a más által meghatározott vércsoport alapján adna vért a betegnek. A beadóra a jelenlegi törvények szerint egyszemélyi felelősség hárul. Utasításra sem szabad saját meghatározás nélkül vérátömlesztést végezni. Ha az orvos elfogadná a bejegyzést, az esetleges elírás miatt ez tragikus következményekkel járna és nem a bejegyzőt, hanem a beadót büntetnék. Emberek dolgoznak a laboratóriumokban is, akik tévedhetnek. Legfeljebb annyi jelentősége lehet a bejegyzésnek, hogy a két megállapítás egyezik-e vagy sem, és így megerősítést kap a bejegyzéstől a beteg vérátömlesztését végző orvos arról, hogy ő sem tévedett. De ezért a megerősítésért tízmillió embert megmozgatni, és ilyen óriási munkával megterhelni az egészségügyi szolgálatot? Nos, ezekkel a hátrányokkal nem áll arányban az előbbi előny. Ezen a területen semmiféle lazítást sem szabad megengedni. Az orvosokat elmarasztaló perekben az egyik legtöbb ítélet ugyanis éppen a vércsoporttévesztés miatt születik. Csak fokozatosan A közvéleményben elterjedt az a nézet, hogy a jogásztársadalom is ellenzi a vércsoportbejegyzést, miután jó néhány családban így kiderülhetne: az anya titokban „kakukkfiókát” lopott be a közös fészekbe. Ezt a véleményt tolmácsolom Katonáné dr. Soltész Mártának, a Magyar Jogászszövetség családjogi bizottsága elnökének, igazságügyi főtanácsosának. — Nincs ilyen fenntartása és nem is lehet egyetlen jogásznak sem — mondja. — Természetesen, a jogászok nem támogatják az olyan anyai magatartást, "hogy a családban egy másik apától származó gyermeket neveltessenek fel a mit sem , sejtő férjjel. De minden olyan társadalomban, ahol az iparosodással és a motorizációval megnövekedett a balesetveszély, életmentő szerepe lehet a vércsoport-bejegyzésnek. A jogászok — néhány elítélendő nő magatartása miatt — nem vonulnak vissza ilyen társadalmilag rendkívül fontos ügy támogatásától. Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Sándor József már jó néhány évvel ezelőtt szorgalmazta a kérdés rendezését. — Valóban, az egészségügyi törvény a vérátömlesztést végző személyéhez köti a vérmeghatározást is. 1978-ban jelent meg a transzfúziós szabályzat utolsó, negyedik kiadása, és ez is a vérátömlesztést végző orvos egyedüli felelősségét mondja ki. Akik ezzel a felelősséggel érvelnek — a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint —, azoknak igazuk van. De azzal az,állásponttal már nem lehet egyetérteni, hogy a tízmilliós magyar népesség vérvizsgála- tát és tízmillió bejegyzést egyszerre kellene végrehajtani. Először is: a 14 éven aluliaknak meg nincs személyi igazolványuk. Egy számottevő csoportnál pedig — a terheseknél, a szülő nőknél mindig végeznek vércsoport-megállapítást. Mások kórházba kerülnek és egyéb ok miatt válik szükségessé a meghatározás. Ezen kívül másfélmillió nyilvántartott véradónk van, akiknek már szintén ismert a vércsoportjuk. A baleseteseket ellátó szakemberek, véleményével szemben pedig ismert egy másik szakvélemény is: a súlyosan sérültnek beadott infúzió után a vérmeghatározás már körülményes. Emiatt téves megállapítások is előfordulnak. Érvényben is van egy olyan utasításunk, hogy még a vérpótló infúzió előtt vegyenek vért a sérülttől, és ezt a vért adják át meghatározásra a kórházban. A bejegyzés előzményeinek körülményeivel támasztott előítéletekről és a tévedés, lehetőségeiről a legilletékesebb szakembert, dr. Hollán Zsuzsa akadémikus professzort, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató-helyettesét kérdeztük! — Huszonötödik éve állok az intézmény élén, és kezdettől fogva ismételten kértem a vércsoport bejegyzését a személyi igazolványba. Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat főigazgatója, dr. Simonovits István professzor, még mint a miniszter első helyettese már jóval előbb kérte ugyanennek engedélyezését. A világon elterjedt gyakorlat a vércsoport bejegyzése, és ez valóban előnyös. A mi javaslatunk mindig az volt, hogy csak az Országos Vértranszfúziós Szolgálat intézményeinek laboratóriumai kapják meg a jogot az általuk végzett vércsoportmegállapítás alapján a vércsoport bejegyzésére a személyi igazolványba. Ezekben a laboratóriumokban ugyanis a kétoldalúan ellenőrzött meghatározás kizárja a tévedést. Nagytömegű Vizsgálat elvégzésére sem az anyagi, sem a személyi feltételek nincsenek biztosítva. Azt azonban mindig megtesszük, ha valaki önként jön hozzánk vért adni, kérésére igazoljuk a megállapított vércsoporot. Gáspár Sándor Párizsba utazott Gáspár Sándornak a SZOT és az SZVSZ elnökének vezetésével szombaton magyar szakszervezeti küldöttség utazott Párizsba, a Szakszervezeti Világszövetség irodájának 31. ülésszakára. Az SZVSZ-iroda a szakszervezetek nemzetközi méretű akcióegységének lehetőségeiről és távlatairól szóló előterjesztést, valamint az ifjúság foglalkoztatásának, oktatásának és szakképzésének, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos szerepének időszerű problémáit vitatja meg. A magyar gépipar több évtizede együttműködik az olasz iparral komplett erőművek közös harmadik piaci exportjában. A Transelektro külkereskedelmi vállalat közvetítésével eddig mintegy 40 gázturbinás erőművet építettek fel közösen az olasz FIAT céggel, konzorciumi megállapodás alapján, Líbiában, Törökországban és Finnországban. A generátorokat és a villamos berendezéseket a Ganz Villamossági Művek készítette, s az olasz partnerek szállították a gázturbinákat. Hasonló együttműködés jött létre a Grandi Motori trieszti vállalattal is. Az elmúlt években közös vállalkozásban harminc dízel erőművet építettek fel, elsősorban a görög szigeteken. Ezekhez az erőművekhez is a generátorokat és a villamos készülékeket a Ganz Villamossági Művek és a VBKM gyártotta, a dízel egységeket az olasz partner. fa&Uffi Olasz—magyar erőművek A sérült vár A hivatásos katonák egyikének személyi igazolványából kiolvashattam a tulajdonos vércsoportját. A szigorú normákat, a hétköznapinál keményebb fegyelmet megkívánó testületnél úgy látszik, az egyik szakember hisz a másiknak. A polgári életben — nem ... A kérdés legilletékesebb jales véleményét nem tudtuk kikérni, ő öntudatlanul, sérülten fekszik, valahol egy műtőasztalon. És arra vár éppen, hogy meghatározzák a vércsoportját. Légrády Eszter