Magyar Hírlap, 1984. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
Massgísz Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1984. MÁJUS 17, CSÜTÖRTÖK 5 Az Elnöki Tanács elnökévelKiskőrösön Egy évtizeddel városavatás után Zljosonizi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Bács-Kiskun megyében. A megyehatáron Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A program első állomásán, Kiskőrösön Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget településük életéről, fejlődéséről. Ezt követően Losonczi Pál felkereste Petőfi Sándor szülőházát. Délután a városi pártbizottság tanácstermében tartott aktívaülésen az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatót adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Végül az ország legnagyobb szakszövetkezetét, a keceli Szőlőfürtet kereste fel. A VÁROS TÍZ ÉVE. Az Elnöki Tanács elnöke hivatalos látogatáson utoljára 1973 decemberének végén — vagyis lényegében egy évtizeddel ezelőtt — járt Kiskőrösön. Az akkori látogatás célja azonban mindenképpen rendhagyó, vagy legalábbis megkülönböztetett jelentőségű volt: ő nyújtotta át Kiskőrösnek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. Talán mondani sem kell, hogy ez az aktus mit jelentett a település életében, újkori történetében. Azóta eltelt egy évtized. Az előzményeket tekintve nem véletlen, hogy a házigazdák most mindenekelőtt ennek a tíz évnek a krónikáját szerették volna dióhéjban összefoglalni, s Losonczi Pált is fölöttébb érdekelte, mire jutott Kiskőrös a városi rang jóvoltából, de még inkább a maga munkája, szorgalma, igyekezete révén. A találkozás első másfél órája ennek megfelelően óhatatlanul a minden elismerést megérdemlő „leltár” jegyében telt el. Lássuk hát a számjegyek, a statisztikai adatok foglalatában: mire volt elegendő ez az idő a kiskőrösiek számára? Például arra, hogy a település a lélekszámot tekintve is megnövekedjék, ennek arányában gyarapodott a munkahelyek száma, következésképpen egy erőteljesebb, izmosabb ipart honosított meg; a folyamat nyomán mára megháromszorozódott az ipari termelés, amelynek értéke tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. Erre a tájra azonban hagyományosan markáns vonásokat rajzolt a mezőgazdaság, amelynek bázisai jelentős mértékben kiszélesedtek, s amelynek termelő, feldolgozó és értékesítő képessége ugyancsak megsokszorozódott. Ebben a többi között megkülönböztetett szerepet játszik a szakszövetkezeti forma. Ez a téma különösen felkeltette az Elnöki Tanács elnökének figyelmét, s miközben a kiskőrösiek részletesen beszámoltak a szakszövetkezetek mai szervezeti-működési elveiről, illetve gyakorlatáról, Losonczi Pál ezt az alkalmat felhasználta egy kis visszaemlékezésre. — Nem oly gyakran adatik meg az embernek, hogy tavalyi éveket idézzen vissza. A kiskőrösi és a környékbeli szövetkezetek léte, főként pedig mai eredményessége talán mégis feljogosít bennünket arra, hogy visszapergessük egy sajátos korszak sajátos vitáit. Ugyanis volt egy időszak az életünkben, amikor egyesek szerettek volna lebeszélni minket arról, hogy az ilyen termelési formáknak is létjogosultságot szavazzunk. Az idő azonban azokat igazolta, akik már annak idején a józan mérlegelésre figyelmeztettek, s a helyi sajátosságok fontosságát hangsúlyozták. És íme az eredmény!... Jólesően állapíthatjuk meg, hogy agrárpolitikánk nem tévedett, amikor — a maga helyén — meghagyta a szakszövetkezeteket. PILLANTÁS A FALVAKRA. A már idézett beszélgetés a városban zajlott ugyan, de — mint talán az eddigiekből is kiderült — számos részletében messze meghaladta annak határait. Még akkor is, ha a házigazdák — a várossá válás óta eltelt egy évtized tükrében — számtalan, jellegzetesen városi adatot ismertettek az Elnöki Tanács elnökével. Elmondták például azt is, hogy a kiskőrösi kereskedelmi forgalom több mint a háromszorosára emelkedett; a városi szolgáltatások értéke tavaly 19 millió forint volt, több mint másfél ezer lakást építettek, lényegesen fejlődött a közműellátottság, minden óvodáskorú gyermeknek helyet tudnak adni az intézményekben — és így tovább. Csakhogy Kiskőrös nem tudja — és nem is akarja! — elképzelni az életét a környező falvak életlehetőségének javítása, illetve annak felvállalása nélkül. Ez már, ha úgy tetszik, természetes és kölcsönös kötelezettség. Különösen most, hogy január elsejétől megszűntek a járások és életbe lépett a közigazgatás új szervezeti formája. Losoncai Pál megkérdezte: — Mit tudnak mondani az átszervezésről, az mennyiben sikerült, mit ígér a jövőre nézve és milyen gondjaik vannak? A házigazdák többféle választ fogalmaztak meg, ebben azonban nem volt ellentmondás: a magyar közigazgatás átformálásával kapcsolatban teljes az egyetértés. De most a gyakorlati igazolás a legfontosabb. — Úgy vélem, hogy mindmáig nehezen szabadulunk meg régi közigazgatási reflexeinktől — fejtegette az Elnöki Tanács elnöke. — Mindannyian tudjuk és helyeseljük, hogy egyre inkább előtérbe kerül az új, sokat emlegetett helyi önállóság, az, hogy a testületek érezzék az önállóság és az önkormányzat felelősségét, ám egyben annak szabadságát is. Ha ezzel kapcsolatban akadnak aggodalmaink, úgy azok feltehetően összefüggnek a régi beidegződésekkel, közismert nehézkességünkkel. Miközben Losonczi Pál erre figyelmeztetett, a megyei tanács elnöke egy friss példával igazolta az államelnök fenntartásait. Megjegyezte, hogy Bács-Kiskunban például a helyi tanácsok többletadóbevételeiből meghökkentően jelentős összeget vontak el... Meglehet, hogy ez csupán egy aprócska közbeszúrás volt, a megjegyzés azonban bizonyos tendenciát igazol. Éppen ezért a házigazdák és az Elnöki Tanács elnöke egyetértett abban: legyen egyszer és mindenkorra tisztázva a helyi tanácsok önállósága, teremtsük meg ennek garanciáit és igyekezzünk a tegnapinál szabadabb teret adni a gazdasági önállóságnak és az érdekeltségnek. BIZTATÓ TÁVLATOK. A városi tanács elnöke ezek után meglehetősen friss példával bizonyította, hogy a mostani közigazgatási átszervezésnek vannak reményteljes vonásai. — A városhoz a volt járás 13 községe tartozik —, mondotta —, s számunkra az új irányítási rendszer nem jelent különösebb gondokat. Részben azért, mert Kiskőrösnek a korábbi években is jó kapcsolata volt ezekkel a településekkel. Már a járási hivatal is régóta egyenrangú társként kezelte a községeket. Az új helyzetben ennek még inkább így kell lennie. Alapelvünk, hogy mi a bizalomra, a kölcsönös érdekeltségre és összefogásra építünk. JÓ LÉGKÖRBEN. Délután a városi pártbizottság székházában az Elnöki Tanács elnöke pártmunkásokkal, államigazgatási szakemberekkel és a társadalmi szervezetek képviselőivel találkozott. Ennek keretében szólt a látogatás közvetlenül megfogalmazható tapasztalatairól is. — Mindig szívesen jövök Bács-Kiskunba, s úgy alakult, hogy hivatalosan talán itt jártam a legtöbbször. Jól ismerem a megye fejlődését, miként tisztában vagyok gondjaival is. Számomra a legnagyobb élményt mindenkor az a jó légkör jelentette, amit itt évek óta tapasztalok. Ez a megye — amikor gondjait vázolja — joggal felemlegetheti például a viszonylag mostoha termőhelyi adottságokat, a föld minőségét, sőt talán azt is, hogy itt általában kevesebb az eső, mint máshol ... Ennek ellenére itt soha nem abból indulnak ki, ami — úgymond — „megoldhatatlan”, soha nem arról beszélnek elsősorban, amit talán joggal nevezhetnének áthidalhatatlan nehézségnek, hanem ellenkezőleg: arról számolnak be, hogy mit értek el és mire lehetnek büszkék. Személy szerint engem az effajta józan és tartalmas derűlátás tölt el örömmel, miként annak számtalan tanújelét érzékeltem a mai látogatás során. Annak külön örülök, hogy az egy évtizeddel ezelőtt várossá lett Kiskőrös — a gondok ellenére — egyenletesen fejlődik és ezt a fejlődést egyaránt köszönheti a felkészült vezetésnek és az áldozatkész lakosságnak. KISS GY. JÁNOS ----------------------*6(| Immunológusok tanácskozása A Magyar Immunológiai Társaság tudományos ülése szerdán kezdődött meg Győrött. A háromnapos tanácskozáson több külföldi ország szakemberei is részt vesznek. Amint a megnyitó ülésen hangoztatták, az utóbbi öt-tíz évben a genetikai és a biotechnológiai forradalom jelentős fejlődést hozott az immunológiában, az emberi szervezet védelmi mechanizmusainak kutatásában. A tanácskozás első napján francia és egyesült államokbeli kutatók beszámoltak az öröklődési rendszer kutatása terén elért eredményeikről. Megállapították, hogy az öröklődési rendszer más feladatot is ellát: a gének sorrendje, elhelyezkedése befolyásolja a fogékonyságot vagy az ellenállást bizonyos betegségekkel szemben. A gének vizsgálatából megállapítható például, hogy egy családban melyik családtag fogékony az öröklődő betegségek iránt. Ennek a felfedezésnek igen fontos szerepe van a megelőzésben. (MTI) A pedagógiai társaság elnökségi ülése A neveléstudomány fejlődésének időszerű kérdéseit tűzte napirendre a Magyar Pedagógiai Társaság elnöksége szerdai ülésén. Budapesten, a Fáklya Klubban tartott tanácskozáson Nagy Sándor egyetemi tanár áttekintést adott az V. nevelésügyi kongresszus óta eltelt időszakról. A vitában több hozzászólás foglalkozott a neveléstudomány és a gyakorlat viszonyával. (MTI) Válasz a glosszára Feddhető hirdetés A Magyar Hírlap 1984. május 10. számában (dán) aláírással „Feddhető pályázat” címmel tollhegyre tűzték az Ipari Minisztérium pályázati felhívását, amelyet a Pápai Textilgyár igazgatói funkciójára hirdetett. A cikkíró a Figyelő című hetilapból idézi a pályázati felhívás azon részét, mely szerint a munkakör betöltésének alapvető feltétele — egyetemi végzettség — legalább középfokú iskolai végzettség, illetve elismerhető képzettség. Az újságíró számára ebből egyenesen adódik azt a következtetés, hogy akár tánciskolát végzettek is jelentkezhetnek az igazgatói funkció betöltésére. Az Ipari Minisztérium a vezetőkiválasztás módszereinek bővítése, a kádermunka demokratizmusának szélesítése, a kiválasztás megalapozottabbá tétele céljából széles körben alkalmazza a pályázati eljárást. Ennek során egyre több pályázati felhívást teszünk közzé a sajtóban. Nem állítjuk, hogy a minisztériumban dolgozó munkatársak nem követhetnek el hibát a pályázati felhívások összeállításában, de ebben az esetben nem részünkről történt a tévedés. A Hírlapkiadó Vállalatnak közzététel céljából megküldött pályázati felhívásunkban ugyanis az alábbi áll: — egyetemi végzettség, — legalább középfokú politikai iskolai végzettség, illetve elismerhető képzettség. Sajnálatos módon a megjelentetés során a politikai szó a szövegből kimaradt, dolgozott a sajtó „ördöge”. Ugyanezen pályázatunk szövege egyébként helyesen jelent meg a Világgazdaságban és a Heti Világgazdaságban. Major Sándor főosztályvezető, Ipari Minisztérium Szezonnyitás Tegnap Balatonfüreden — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezésében — sajtótájékoztatót tartottak az idegenforgalmi szezon előkészítéséről, különös tekintettel a Balatonra. Dr. Czeglédy József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára ismertette idegenforgalmunk idei céljait, s a balatoni üdülőkörzetben várható fejlesztések alakulását. Elmondta, hogy jól indult az idegenforgalom ebben az évben. Mind a szocialista, mind a tőkés országokból hazánk felé irányuló idegenforgalmi érdeklődés tovább nő. Az első négy hónapban a szocialista országokból 33, a tőkés országokból pedig 23 százalékkal érkeztek többen, mint a múlt év hasonló időszakában. Kedvezően alakultak a devizabevételek is: időarányosan meghaladják az erre az évre tervezettet. Az eddigi tapasztalatok biztatók: az idegenforgalmi vállalatok időben megkötötték szerződéseiket, s a múlt évhez képest kisebb a lemondások száma. Felkészültek a vendégek nívósabb fogadására, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, a Balatonnál és Budapesten, anyagilag is támogatva a „költési” lehetőségeket növelő beruházásokat, programokat. A belföldi turizmus várhatóan a tavalyihoz hasonlóan alakul, de számolni kell azzal, hogy az emberek jobban keresik majd az olcsóbb és a közelibb üdülési alkalmakat. A Balatonnál a múlt évinél nagyobb forgalomra számítunk — mondta dr. Czeglédy József —, várhatóan többen jönnek ide mind a szocialista, mind pedig a nyugati országokból. A belföldi forgalom nem csökken, azonban némiképp fékezik majd a forgalom növekedését az utazás és a huzamosabban ott tartózkodás emelkedő költségei. A kereskedelmi szálláshelyeket a főszezonra — elsősorban a szállodákban — sok helyütt már most száz százalékban lefoglalták. (Az azonban még nyitott kérdés, hogyan alakul a vendégkör összetétele, s hogy nő-e a többet költő vendégek száma.) A fejlesztésekről szólva az OIT titkára hangsúlyozta, hogy azok jórészt minőségiek, ugyanis az a fő cél, hogy fokozatosan megteremtődjenek az igényesebb, nagyobb „költési hajlandóságú” vendégkör fogadásának feltételei. Ennek érdekében enyhíteni kell az ellátási feszültségeket, s nagyobb választékot kell kínálni a pénz elköltésére, a szórakozásra és a sportolásra. Lassan befejeződik a kempinghálózat felújítása is. És mivel a szálláshelyek ____________________________7^_ s^Balatonffal gyarapítására 1987-ig nincs lehetőség a tilalom miatt, elengedhetetlen, hogy fokozatosan sor kerüljön az elavult és a rosszul eladható helyek minőségi cseréjére is. Júniusban üzembe helyezik az osztrák hitelkonstrukcióban épülő hévízi Aqua-szállót és a keszthelyi Helikon uszodakomplexumát. Továbbá, a Balatoni Intéző Bizottság az idegenforgalmi alapból 27 millió forinttal támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket; 8 millió jut illemhelyek és autóparkolók létesítésére, 2 millió köztisztasági fejlesztésekre, s 6 millió szúnyogirtásra. Az élelmiszer-ellátás, a vendéglátás és az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére — pályázat keretében — 52 millió forintot ítéltek oda a vállalatoknak. A központi költségvetésből infrastrukturális fejlesztésekre a BIB 110 millió forintot fordíthat, amelynek nagy részét vízminőség-védelmi, köztisztasági, valamint a higiénés helyzet javítására szolgáló fejlesztésekre költik. Sarudi Csaba, a Somogy megyei Tanács általános elnökhelyettese beszámolt arról, hogy tovább épül a szennyvíztisztító hálózat Siófokon és Boglárlellén újabb tisztítótelepeket helyeztek üzembe. Több mint százmillió forintot költenek a csatornahálózat bővítésére is. Fonyódon szennyvíztársulás alakult Egységesítették a köztisztasági szervezetet, a gyakoribb ellenőrzés hatására csökkent az illegális szeméttelepek száma. István János, a Veszprém megyei Tanács általános elnökhelyettese elmondta, hogy a történelmi borvidéken intézkedéseket hoztak a környezetet kímélő termelés megvalósítására, a gyártelepeken a környezetvédelemnek megfelelő működés ellenőrzésére, valamint a szennyvízkezelő rendszer bővítésére. Végezetül Kátai V. István, a Zala megyei Tanács építési osztályának vezetője arról szólt, hogy a csatornázási program végrehajtása jól halad, megkezdődött a kis-balatoni tározó üzembe helyezése, s bár 60 százalékos kihasználtsággal, de megfelelően működik a szilárd és folyékony hulladékot egyaránt feldolgozó keszthelyi komposztáló mű. A szezonra felkészült a kereskedelem: a Húsipari Vállalat bővíti a konténerben szállított áruk körét, a Hűtőipari Vállalat hétvégi túrajáratokat indít, a Tejipari Vállalat szombati ügyeletet tart, a Söripari Vállalat pedig tárolási szerződéseket köt a kiskereskedelmi vállalatokkal. A strandok karbantartási és felújítási munkái tervszerűen folynak, a szezon kezdetéig befejeződnek. Ellátásukat több új, kereskedelmi és vendéglátó pavilon javítja. Juhász Erzsébet