Magyar Hírlap, 1984. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-31 / 126. szám
1984.május 31.csütörtöki tudomány X ríj MAGYAR Hírlap / / / Biotechnológiai tulajdonságátvitel élőlények között 1- 1 A Petri-csészék különös világot rejtenek. A rendezett és tiszta laboratórium széles asztalán sorakozó üvegtálcák áttetsző táptalaján fekete, fehér, bílrna, vagy éppen bordó mikrobatelepek terpeszkednek. Szemre igen tetszetősek, alakjuk is érdekes. Némelyik sima, a másik cakkos szélű, s néhol több ilyen „pacni” is sorjázik egymás mellett a csésze véges terében. — Jöjjön, lehet hogy láthat valami érdekeset — hív a professzor, s üresnek látszó üveget húz elő. — Ebben két, egymással távoli rokonságban levő, olyan penészfélét próbálunk fúzióra késztetni, amilyeneket eddig még senkinek sem sikerült. Talán mi leszünk az elsők, akik megpillanthatjuk az új hibridsejteket. Már reggel be akartam nézni, de a diákok miatt nem volt időm. A mikroszkóp lencséje azonban nem szolgáltatott bizonyítékot, ám Ferenczy Lajos cseppet sem tűnt csalódottnak. — Ha nem most, hát legközelebb látok már valamit. De mit is szerettünk volna megpillantani, s mi ez a módszer, amelynek kidolgozásában és tökéletesítésében a magyar kutatók úttörő szerepet vállaltak, s élen járnak ma is? · / · — A magyarázathoz a , kezdetekig kell visszanyúlnorri kez. Mi is a protoplaszt? — Hogyan? — Centrifugálással létrehozott nagy nyomással kényszerítettük egymás mellé a sejteket, s ennek eredményeképpen egy kis részüknél bekövetkezett a várva várt fúzió. Ezt úgy sikerült bizonyítani, hogy egyrészt az új sejtekben megtaláltuk mindkét partner sejtmagját. Másrészt pedig a kísérletekben olyan törzseket használtunk, amelyek önmagukban képtelenek rá, hogy telepet fejlesszenek. Egyesülve viszont megindul a telepképződés, ami önmagában is bizonyíték a fúzióra. Az eredményeinket 1972 őszén egy spanyolországi konferencián ismertettük, s ezzel a világon elsőként számoltunk be mikrobák tudatosan végrehajtott protoplaszt fúziójáról. S mivel nem sokkal később a tekintélyes szak Világelső felfedezés alkalmazták először, s magasabb rendű növények sejtjeinek sejtfalon belüli részeit értették rajta.) Mi a hatvanas évek második felében kezdtük a munkát. Ek-r korra a brnói biológusok azt is kidolgozták, hogyan lehet az eltüntetett sejtfalat regenerálni. A legfontosabbat, a fúziót azonban még nem sikerült megoldani. Csoportunk különböző mikroszkopikus gombamutánsokat állított elő, s az azonos fajhoz tartozó, különböző variációjú törzsekből nyert protoplasatokat igyekeztünk egyesülésre késztetni. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén az élőlérnyek közötti tulajdonságátvitelnek mikroszkopikus gombák protoplasztfúziójával — világelsőként — történt megvalósításáért, miskolateremtő tevékenységéért Akadémiai Díjjal jutalmazták ITFerenczy Lajost, a biológiai tudományok doktorát. A Jó-zsef ATTK Tudománytlszstem mikrobiológiai tanszékének vezetője a múlt héten az általa és munkatársai által fémjelzett módszer ipari alkalmazásáról tartott előadást az Akadémián rendezett V. élelmiszertudományi konferencián. „Meztelen" sejtek fúziója kutatás folyik a protoplasztok harmadik lehetséges területén, a növényi sejtkultúrák vonalán, s hazánk itt is a világelsők között található. Az ipar valóban hamarosan felfigyelt az alapkutatás eredményeire, s a protoplasztfúzió ma már a közvetlen biotechnológiai alkalmazás szolgálatába áll. A tanszéken jelenleg hat, iparilag különösen jelentős, antibiotikumokat és alkaloidokat termelő mikroorganizmussal folyik protoplasztfúzióra alapozott törzsnemesítés. Amikor egy-egy kísérlet már rutinfeladattá válik, a tevékenységet valamelyik gyógyszergyár fejlesztő részlege veszi át. Az alapfolyamatok egy átlagos mikrobiológiai laboratóriumban is elvégezhetők, a fúziós termékek genetikai és biológiai analízise viszont már sok korszerű és drága műszert, vegyszert igényel. Az egyesülést bizonyító sejtmagfestéshez például olyan anyagot használunk, melynek grammja 174 ezer forint, az arany árának háromszázszorosa. — Milyen irányokban kutatnak tovább? — Most jelentettük be külföldön is azt a Gyógyszerkutató Intézettel közös szabadalmunkat, amely háromféle antibiotikumot termelő baktériumból előállított, a három anyagot külön-külön termelő három variánsra vonatkozik. Ez a korábbiaknál előnyösebb az ipar szempontjából. A rokon fajok közötti protoplasztfúziónál gyakran azért nem kapunk életképes sejteket, mert a sejt enzimjei károsan befolyásolják az egyesülést Egy másik munkánk ezért olyan eljáráshoz vezetett, mely az egyik sejtnek csak az izolált sejtmagját juttatja át a másik protoplasztba. Ilyesmiről szintén mi számoltunk be először. Végül, mint az előbb megtekintett kísérlet is tanúsítja, távolabbi fajok közötti fúzióval is próbálkozunk, s puhatoljuk a módszer határait. Első eredmédi a beszélgetést a professzor. — Annak idején a különböző mikroorganizmusok antibiotikumtermeléséből indultunk ki. Arra gondoltunk, milyen jó lenne a kedvező tulajdonságú törzseket valahogy egyesíteni, ezáltal termelékenyebb típusokat előállítani. Tudtuk azonban, hogy e fontos gyógyszereket termelő mikroszkopikus gombák között nincs ivaros szaporodás. A tulajdonságok átadása úgy következik be, hogy ha két ilyen sejt egymás mellé kerül, sejtfaluk feloldódik, s a sejtmembrán és a plazma egyesülését a genetikai átrendeződést jelentő sejtmagegyesülés követi. Ez a jelenség azonban csak a természetben előforduló típusok között folyik ilyen simán. A sokszorosan szelektált, egy cél érdekében tenyésztett ipari mikroorganizmus-törzsek erre már rendszerint nem képesek. Az állandó szelekció hatására ugyanis sejtfalak szerkezete megváltozott, nem oldódik fel, így nem jön létre a fúzió. — A feladat tehát az akadályt képező sejtfal eltávolítása volt. — Ez volt valóban az alapötlet. Angol és csehszlovák kutatóknak azonban már az ötvenes években sikerült megfelelő enzimes kezeléssel leoldaniuk ezt a sejtfalat a gombasejtekről. Így sejtfal nélküli, s csak egy vékony membránnal fedett, funkciójukat azonban megőrző sejteket, protoplasztokat nyertek,s ezt a kifejezést különben az elmúlt század végén sejtkutatók lap, a Nature is közölte a felfedezést, az elsőséget senki nem vitatja el tőlünk. — Ezzel tehát lehetővé vált az ipari mikroorganizmusoknak az új módszerrel történő nemesítése? — Már a centrifugálás is alkalmas volt erre, ám a későbbiekben, olyan eljárást alkalmaztunk, amellyel a fúzió hatásfoka jelentősen megnőtt. Ez — egy növények protoplasztjaival történő kísérletezés közbeni, véletlen felfedezésnek köszönhetően — svéd és kanadai botanikusok nevéhez fűződik, bár mi használtuk először gombák fúziójára. A nyomást itt a polietilénglikol helyettesíti, mely vízelvonó hatásánál fogva szinte egymáshoz kényszeríti a fal nélküli sejteket. Ma már ezt a szert használják állati és emberi (sejtfallal egyébként sem rendelkező) sejtek fúziójára is. Egy következő lépésben sikerült különböző közeli rokon fajokhoz tartozó sejtek protoplasztjait is egyesülésre bírni. Ilyesmi a természetben elképzelhetetlen. A protoplasztfúzió a génklónozáson kívül ma a tulajdonságok átvitelére szolgáló legígéretesebb biotechnológiai eljárás. Szeged neve pedig különösen előkelően cseng e területen. — így van, hiszen a baktériumok protoplasztjainak első fúziójára is itt, a Szegedi Biológiai Központ genetikai intézetében került sor. Ugyanitt kiemelkedő . Palugyai István nyevik némi szerencsével juttattak számunkra elsőséget, ma azonban már sokkal nehezebb az élvonalban maradni. — Milyenek a tanszék ipari kapcsolatai? Citromsavat penészből — A gyógyszergyárak közül különösen a Biogallal, a Chinoinnal és a Kőbányai Gyógyszerárugyárral kiválóak. Tárgyalunk a hazai citromsavgyártás fellendítéséről is. A világon ma már citrusfélék helyett 90 százalékban egy penészgomba termeli ezt a gyógyszer- és élelmiszeriparnak egyaránt fontos anyagot, az USA- ban például egyedül évi 200 ezer tonnát. A protoplasztfúzióval az eddigieknél jobb, termelékenyebb törzseket állíthatunk elő a sör- és a sütőipar vagy a borászat számára is. Az ilyen élesztőket ma még jobbára Nyugatról vesszük, pedig ezek nemesítésére — mint ahogy azt az exportáló országokban is teszik — mindennél jobb módszer a protoplasztfúzió. Ebben pedig mi is tudnánk segíteni a hazai iparnak. A protoplaszt-fúzió lehetőségei szinte kimeríthetetlenek. A tízegynéhány éve kezdődött kutatás mindezek ellenére még csak a kezdeti lépéseket tette meg. Hogy hová tart és meddig jut el, arra a jövő, s benne a magyar biológus iskola adja meg a választ. Fogyatkoznak a grönlandi expedíciók Grönland lakatlan területeire a közeljövőben jóval kevesebb expedíció látogat majd. A Koppenhágában székelő Grönlandi Tudományos Kutatások Bizottsága ugyanis azt követelte, hogy az expedíciók növeljék a mentésre szánt költségeiket, működjenek szorosabban együtt a hatóságokkal, és ne térjenek le az engedélyezett útvonalról. Tavaly a Grönland-expedíciók során több súlyos baleset történt, bár ezek jó MIKROSZKÓP része sport- és kevésbé tudományos utak alkalmával esett. (Nature) Hozzászokni a sugarakhoz A fehérvérsejtekhez tartozó limfocitákat hozzáedzhetik az ionizáló sugarakhoz. A kaliforniai egyetem kutatói a limfociták örökítő anyagát hoszabb ideig enyhe — 150 rád erősségű — röntgensugárzásnak tették ki, miután a DNS egyik alkotórészét, a timidinmolekulát radioaktív timidinegységekkel cserélték fel. A besugárzás után az így átalakított sejteket jóval kevesebb károsodás érte, mint az előzőleg nem kezelteket. A kutatók úgy vélik, hogy az örökítő anyagba épített radioaktív molekulák tartós, ám enyhe besugárzásának hatására a kromoszómák közönséges károsodásait elhárító javító mechanizmus, úgyszólván riadókészültségbe kerül. (Science) Néprajzosok tanácskozása Xv ** Ráolvasók és katonanóták Nem túlzás azt állítani, hogy az MTA Néprajzi Kutatócsoportjában hagyományossá váltak az olyan tanácskozások, melyen nem csupán néprajzosok, hanem a társtudományok képviselői is részt vesznek. Hadd említsek néhány témát az elmúlt évek választásaiból : mítosz és történelem, erotika a folklórban, sámánizmus stb. A korábbi tanácskozások zöme olyan sikeres és színvonalas volt, hogy az ott elhangzott előadásokból kötetek jelentek meg. Ebben az évben A kortársi folklorisztika eredményei és feladatai címmel rendezték meg háromnapos szimpozionukat. Erről kérdeztem az intézet igazgatóhelyettesét, Kriza Ildikót. — Ahogy végignéztem a programot úgy tűnt, hogy ez a tanácskozás a korábbiakkal ellentétben nem interdiszciplináris jellegű. Miért? — Ez alkalommal az volt a célunk, hogy a folkloristák „házimegbeszélését” rendezzük meg. Megismertessük vidéki kollegáinkkal kutatásainkat, és ezzel is előremozdítsuk a hatékonyabb együttműködést. Ezért maradtunk most szaktudományunk berkein belül. — A tanácskozás egyik témacsoportjában a hagyományos folklórgyűjtéssel foglalkoznak. Miről lesz itt szó? — A hazai néprajzkutatás legerősebb ága a hagyományos folklórműfajok feltárása. Mint például a mese, monda, ballada, dal, népi ima stb. Az ilyen jellegű kutatási eredményeinket igyekszünk elsősorban számba venni. E téren végzett munkánk tárcaszintű programhoz is csatlakozik, a Kulturális történeti emlékeink feltárása című kutatási irányban vesz részt az MTA néprajzi kutatócsoportja is. Ebben a munkában forráskiadványokat is publikálunk. A közeljövő tervei között szerepel az az ezer lap terjedelmű, ráolvasó verseket tartalmazó kötet, amely — Pócs Éva több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként — tartalmazza az 1500-tól napjainkig keletkezett ráolvasókat. Izgalmas eredmények születtek a boszorkánykutatásban is új levéltári anyagok és magángyűjtemények anyagainak feltárásakor. De ismertek Erdélyi Zsuzsanna apokrif imagyűjtései is, melyekért tavaly az igen megtisztelő Európa-díjban részesült. Gyűjtőmunkája során olyan adatokat talált, melyek a nyelv- és kultúratörténet vonatkozásában hallatlanul fontosak, érdekesek. Visszatérve a tanácskozás első napjára: két előadás is foglalkozik a népzene kutatás jelenével és prospektívájával. Kovalcsik Katalin, aki a hazai cigányság népzenéjét vizsgálja, arra mutat rá előadásában, hogy a hazai cigány népzene elsősorban balkáni hagyományokra épül. S ennek a hagyományrendszernek elemei éppúgy fellelhetőek Románia, Jugoszlávia, Bulgária egyes cigánylakta területein, mint a hazai cigánycsoportoknál. Ezek szerint Kovalcsik Katalin előadásában is szerepet játszik a területi jelleg problematikája. Amint látom, a második napon foglalkoznak a táji tagozódás, a folklór dialektusok kérdésével. Mondana erről valamit? — A népzenében régóta ismert és elfogadott módszer a dialektusok szerinti megkülönböztetés. Számos kutatási eredményünk bizonyítja Bartók és Kodály elképzeléseinek indokoltságát. A néptánckutatásban is bekövetkezett a dialektusok szerinti megkülönböztetés, rendszerezés. S ez új távlatot nyitott a vizsgálatokban. Eredményei annyira közismertek, hogy még speciális folklorisztikai tájékozottság nélkül, már a táncházak látogatói is tudják, mi a különbség a kalocsai, illetve a kalotaszegi leánytáncok vagy a karikázók között. A népzene és a néptánc területén tehát már vannak eredményeink. Nem mondhatjuk el ugyanezt a szövegfolklorisztikáról. Kutatási eredmények ugyan itt is vannak, de a rendszerezés, a kérdések logikus végiggondolása még előttünk áll. Pedig meggyőződésem hogy a szövegfolklorisztikában a dialektusok, a táji tagozódás éppúgy kitapintható, mint a népdal és a néptánc esetében. Említenek egy példát: 1948-ban nagy gyűjtőmunkára került sor, amelynek célja az volt, hogy száz év elteltével a szabadságharc folklórját akarták a szakemberek összegyűjteni. Azt tapasztalták, hogy egyes vidékeken a kérdezetteknek szinte fogalmuk sem volt róla, hogy Kossuth Lajos, vagy akár Petőfi Sándor kicsoda, más területeken viszont virágzó hagyománykultúrával találkozott a gyűjtő. Az is érzékelhető volt, hogy az első világháborús katonafolklór éltette tovább a szabadságharc költészetét. Így aztán elsősorban az olyan vidékeken, élteti tovább a szabadságharccal kapcsolatos dalok, versek, legendák, ahol magas volt a hadviseltek száma. — Ezen a tanácskozáson szakembereken kívül amatőrök is szót kaptak, s tarthattak előadásokat. Mit szól ehhez a szakember? Hogyan fogadják őket? — Nem szeretem az amatőr szót, mert pejoratív csengése van. Ők önkéntes gyűjtők, akiknek munkája nélkül szerintem szakmánk nehezen létezne. Hogy kik ők? Levéltárosok, szociológusok, tanárok, papok, gazdálkodók. A mi szakmánkban régi hagyománya van az önkéntes kutatókkal való együttműködésnek. — Manapság reneszánsza van a különböző folklór műfajoknak. A tömegkommunikáció is sok ilyen műsort sugároz. Néprajzos szemmel milyenek ezek? Hitelesek, vagy ,,átköltöttek” egy-egy rendező koncepciója szerint? — Bevallom, időnként elborzadok. Olyankor például, mikor látom egy-egy pávavetélkedő rendezői koncepció alapján felöltöztetett szereplőit. Amikor biztosan tudjuk, hogy az a viselet azon a területen így nem volt szokásos. Rengeteg anomália és szakmai pontatlanság teszi hamissá a műsort. Folkloristák számára természetesen öröm a folklórműfajok iránt megnövekedett érdeklődés. De éppen ez a megújhodott kíváncsiság kötelezne rá, hogy a tiszta forrásokhoz, a hiteles, valódi értékekhez nyúljunk vissza. A tömegkommunikációnak sem lehet célja egy álnépi, vagy kommercializált kultúra népszerűsítése. Bizonyos vagyok benne, hogy ha a tömegkommunikáció munkatársai megkeresnek minket, partnereket találhatnak bennünk a valóban megbízható és színvonalas műsorok elkészítéséhez. V. Bálint Éva