Magyar Hírlap, 1984. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1 ^ ^ 1984. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 3 Viktor Iszraeljan felszólalása Genf: véget ért a nyári ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) között megállapította: ebben a helyzetben, amikor az amerikai kormányzat hibájából a fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről szóló tárgyalásoknak gyakorlatilag minden csatornája eldugult, különösen megnőtt ennek az értekezletnek a jelentősége. Az eredménytelenségek okairól szólva Iszraelian emlékeztetett: az Egyesült Államokból és szövetségeseiből hiányzik a politikai akarat, hogy tárgyalni lehessen az atomháború veszélyének elhárításával és a leszereléssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről. Ezeknek az országoknak a küldöttségei különböző kibúvókat keresve próbálták álcázni vonakodásukat, hogy lényegretörően vitassák meg a napirenden szereplő kérdéseket. Az értekezlet munkája ugyanakkor meggyőzően bizonyította, hogy a NATO- tagállamok vagy az öncélú tárgyalásokat szorgalmazzák, vagy általában mindenfajta párbeszéd ellen szállnak síkra. A leszerelési értekezleten kialakult helyzet tulajdonképpen a nemzetközi kapcsolatok egészének az állapotából következik. A katonai erőfölény megszerzésére irányuló amerikai politika, a több milliárdos fegyverkezési program nem egyeztethető össze a leszerelés nemes céljaival — hangoztatta Iszraeljan. A Szovjetunió politikája a leszerelés kérdéseiben világos és következetes — hangsúlyozta Viktor Iszraeljan.. Mint azt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kijelentette: „A politikában csak a tényeknek hiszünk, nem pedig a szavaknak. A fegyverzet csökkentése valóban kölcsönös csökkentést jelent. Az atomfegyverek megsemmisítése pedig valóban kétoldali megsemmisítést jelent. Ha az Egyesült Államok, a NATO kész lesz erre, rajtunk nem fog múlni ennek megvalósítása”. Stanislaw Turbanski, Lengyelország képviselője a szocialista országok csoportjának nevében közös nyilatkozatot terjesztett elő a konferencián. A szocialista országok — mutat rá a közös nyilatkozat — megerősítik: készek építő jellegű tárgyalásokat folytatni azzal a céllal, hogy gyakorlati eredményeket érjenek el az egész emberiség érdekében. Az ENSZ BT libanoni vitája (MTI, ADN) A Szovjetunió, India, a Kínai Népköztársaság és több más ország képviselője elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntekre virradóra megtartott ülésén a megszállt Dél-Libanon lakossága ellen elkövetett izraeli bűncselekményeket. Ugyanakkor támogatták a libanoni kormánynak azt a követelését, hogy Dél-Libanonból, a Bekaa-völgyből és a Rasaja-térségből haladéktalanul vonják ki iija, izraeli megszálló , csapatokat. A felszólalók erélyes intézkedéseket követeltek a biztonsági tanácstól annak érdekében, hogy szerezzen érvényt az izraeli haderő kivonását sürgető, 1982-es határozatának. Ricsard Ovinnyikov, a Szovjetunió képviselője utalt az Egyesült Államok felelősségére az izraeli agressziós politika folytatódásáért és kijelentette, hogy az 1982-es intervenció és az azt követő megszállás amerikai támogatás nélkül nem jöhetett volna létre.. Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtett azért, hogy megakadályozza az izraeli csapatok kivonására vonatkozó BT- határozat valóraváltását — mondotta a szovjet küldött. A Közel- Kelet tartós békéje csak az ENSZ védnökségével létrejövő, átfogó rendezés révén képzelhető el. Az ilyen megoldás útját egyengeti az a július végén előterjesztett szovjet javaslat, hogy a közel-keleti rendezésre hívjanak össze nemzetközi konferenciát — mondotta Ovinnyikov. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton folytatja az Izrael ellen benyújtott libanoni panasz kivizsgálását. (AFP, UPI) Újabb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fővárostól délkeletre és magában Bejrútban. Libanonban pénteken megváltozott, lelassult az életritmus — részben a hivatalos gyász miatt, amelyet Pierre Dzsemajel miniszter, a Falangista Párt elnöke temetése alkalmából rendeltek el, részben pedig az ország muzulmánok lakta vidékén meghirdetett általános sztrájk miatt. Ez utóbbira Nabih Berri, az Ama! mozgalom vezetője adta ki a felhívást, abból az alkalomból, hogy hat évvel ezelőtt tűnt el máig rejtélyes körülmények között — valószínűleg Líbiában — Musza Szadr imám, a Síita Legfelsőbb Tanács elnöke. A libanoni síiták e mostani tiltakozásukkal nyomást akarnak gyakorolni a bejrúti kormányra, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat a tripoli vezetéssel. A politikai megbeszélések a gyász és a sztrájk ellenére is folytatódtak. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára intenzív tárgyalásokat folytatott a helyi vezetőkkel. Karami kormányfő a főtitkárral való találkozó után kijelentette: az arab országoknak a meghirdetett szolidaritás alapján teljesíteniük kell Libanonnal szembeni kötelezettségüket. Szikh világkonferencia? . Hí Feszültség India több államában (MTI, AP, VPI) Az indiai biztonsági erők az utóbbi napokban újabb szigorító intézkedéseket hoztak a szikhek szent városában, Amritszárban. Mintegy hétszáz szikh vallású személyt letartóztattak, félkatonai alakulatokat vezényeltek a városba. • Pandzsáb államban másutt is voltak letartóztatások — jelentette a PTI indiai hírügynökség. A hatóságok meg akarják akadályozni, hogy vasárnap megtartsák a szikhek „világkonferenciáját”, amelyre mintegy százezer embert várnak a szikhek főpapjai. A rendőri ellenőrzéseket kijátszva mindazonáltal tízezer szikh csütörtökön megérkezett Amritszárba. Új-Delhiben kormányellenesnek minősítették az „értekezletet” a vallási köntösbe bújtatott, de politikai célzattal meghirdetett tömegdemonstrációnak. Pandzsáb államban a központi kormányzat csak a hadsereg bevetésével tudta a közelmúltban megfékezni az elszakadást hirdető szikh szélsőséges csoportok terrorját. A politikai feszültség növekedéséről érkeztek hírek a dél-indiai Ándhra Prades államból is. Rama Rao, az augusztus közepén elmozdított főminiszter újabb tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a központi kormány nem engedi meg, hogy bebizonyítsa: még mindig többséggel rendelkezik a szövetségi állam helyi törvényhozásában. A sajtónak is eljuttatott „ultimátumában” Rama Rao azt hangoztatta, hogy a szövetségi állam parlamentjében a 295 képviselő közül 163 mellette áll. Helmut Kohl sajtóértekezlete (MTI) Az NSZK kormánya párbeszédre és együttműködésre törekszik a Varsói Szerződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjáról. A spanyol külügyminiszter a NATO-tagságról (MTI) — „Határozottan állítom, hogy Spanyolországnak nem szabad belépnie a NATO katonai szervezetébe” — szögezte le Fernando Moran spanyol külügyminiszter egy madridi hetilapnak adott nyilatkozatában. A miniszter kifejtette, hogy országának meg kell őriznie külpolitikai önállóságát és mozgásszabadságát. Márpedig ezt — mondotta — az észak-atlanti szerződés nem teszi lehetővé. E témához tartozik, hogy a NATO katonai bizottságának tagjai szeptember közepén Spanyolországba látogatnak. Találkoznak magas rangú tisztekkel, látogatást tesznek a főváros melletti terreroni amerikai bázison, s fogadja őket González miniszterelnök. A bejelentés feltűnést és vegyes visszhangot keltett Madridban, mivel Spanyolország nem tagja a NATO katonai szervezetének. ria az államszövetségről (DPA, Reuter) Líbiában az általános népi kongresszus (a parlament) pénteken egyhangúlag jóváhagyta az államszövetség megalakítását Marokkóval. A Dzsana líbiai hírügynökség a jelentésében megállapította: az 1347 küldött szavazata mutatja, hogy a líbiai nép teljes mértékben támogatja az államszövetség létrehozását. Marokkóban pénteken népszavazás kezdődött a két ország közt megteremtődő államszövetségről. II. Hasszán király és a kormány felhívta a marokkói népet, hogy igennel szavazzon. Az államszövetségi szerződés — amelyet Moamer el-Kadhafi líbiai államfő és II. Hasszán marokkói király augusztus 13-án írt alá — politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködést irányoz elő. A felek tervbe vették egy kölcsönös katonai segítségnyújtási egyezmény megkötését is. A két ország a szerződés életbe lépése után közös fejlesztési alapot létesít, és közös bíróságot hoz létre ügyeinek elbírálására. (AFP, AP) A líbiai kormány pénteken jóakarata jeléül felajánlotta, hogy szabadon enged két, Líbiában fogva tartott brit állampolgárt. Az amnesztiáról hozott döntést Ali Huderi, a líbiai külügyminisztérium illetékese közölte délelőtt Tripoliban azzal a brit parlamenti küldöttséggel, amely pénteken fejezte be nem hivatalos látogatását a líbiai fővárosban. A távozó küldöttségnek líbiai részről azt is jelezték, hogy a másik négy brit fogoly ügye is hamarosan rendeződhet. A brit delegáció látogatása figyelemre méltó annak fényében, hogy a két ország között idén tavasszal megszakadtak a hivatalos kapcsolatok, miután Líbia londoni nagykövetsége előtt egy Líbia-ellenes tüntetés közben lövöldözés tört ki, s egy angol rendőrnő életét vesztette. A Tripoliban fogva tartott brit állampolgárok szabadon engedése megfigyelők értékelése szerint jelzi, hogy Tripoli a befagyasztott kapcsolatok felújítására törekszik. •• Önállóság és érdekeltség Aganbegjan akadémikus a szovjet gazdasági kísérletről (MTI) A szovjet gazdaság irányításának elveiben és gyakorlatában végrehajtandó alapvető változtatásokról, egy sajátos vállalkozói rendszer kialakításáról fejtette ki véleményét Abel Aganbegjan akadémikus, a neves közgazdász a Trud című lapnak írt cikksorozatában. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata Közgazdasági és Iparszervezési Intézetének igazgatója is abból indul ki, hogy a még mindig főleg extenzíven növekedő szovjet gazdaság csupán intenzív úton fejleszthető tovább. Egyrészt különböző okok miatt megcsappantak a beruházásra fordítható eszközök, amelyeknek növekedése az előző ötéves terv 32 százalékával szemben a jelenlegi ötéves tervben már csak 10 százalékos, másrészt nagyon beszűkültek a munkaerőforrások. A mostani ötéves terv időszakában például 3 millió fővel nőtt a Szovjetunió munkaképes korú lakosságának száma. Ám e népességgyarapodásból is 2,5 millió Közép-Ázsiára és Azerbajdzsánra jut, ahol a nemzeti szokások, a helyi hagyományok miatt különösen alacsony a lakosság mobilitása, ezért az ottani új munkaerő csak alig használható fel a termelés bővítésére az ország más területein, főleg a természeti kincsekben oly gazdag Szibériában. Egyéb források hiányában tehát a szovjet gazdaság kizárólag intenzív úton, a munkatermelékenység növekedésével fejlődhet — mutat rá Aganbegjan. Ahhoz, hogy az évi 4 százalékos nemzeti jövedelem-növelés elérhető legyen, a társadalmi termelés hatékonyságának legalább 2,5—3 százalékkal kell emelkednie. A gazdasági kísérlet alapgondolatával összhangban a cikkíró is csak úgy tartja elérhetőnek ezt a célt, ha tovább növekszik a vállalatok, s ezeken belül az egyes munkahelyi kollektívák önállósága. Így érhető el ugyanis, hogy működésbe lépjen az emberek-ma még kellően ki nem használt kezdeményező-, újítókészsége, a dolgozók fizetésükön keresztül a legközvetlenebbül érdekeltté váljanak munkájuk eredményében. Ennek megvalósításához Aganbegjan véleménye szerint a most folyó gazdasági kísérlet elmélyítésére, a vállalatoknál egy szigorú gazdasági elszámoláson alapuló mechanizmus bevezetésére van szükség. Ennek alapjául a cikkíró a vállalatok által a teljesített szállítási szerződések teljesítéséért kapott bevételt teszi meg. Kompromisszumos nagykoalíció alakul Izraelben? MI (MTI, AFP) Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Izraeli Munkapárt és a Likudtömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket, és egyben ő irányítja az izraeli külügyminisztériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárti miniszterelnök lesz, a pénzügyminisztérium élére a Likudtömb egyik tagját állítják. Az újkormánynak legalább huszonnégy minisztere lesz — fele-fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. (UPI, AP) Az izraeli munkapárti szövetség balszárnyán álló Mapam a Munkapárt és a Likud-tömörülés vezetője kiegyezésének hírére pénteken azzal reagált, hogy ez esetben felbontja az 1969-ben kötött választási szövetséget. Ez a fejlemény megfoszthatja a Munkapártot parlamenti elsőségétől. Viktor Sem Tov, a Mapam vezetője közölte a délelőtt folyamán, hogy pártja „nem tud részt venni ilyen jellegű egységkormányban, sőt a parlamenti támogatást is megvonja"a jelenlegi szövetségesétől a nagykoalíció létrejötte esetén. Sem-Tov közölte, hogy pártjának vezetősége a jövő héten tanácskozik a kiválásról. A Mapam hat képviselői helyet szerzett a júliusi választásokon, a munkapárti közös listán. Közben szembefordult Peresszel pártjának egyik baloldali képviselője, Josszi Szárid is, aki bejelentette, hogy kilép a Munkapártból s új szociáldemokrata frakciót hoz létre a Knesszetben. A Munkapárt és a Likud nagykoalíciójának létrejöttét beharangozó csütörtök esti bejelentés után pénteken mindkét párt vezetője óvatos formában elhárította, hogy akár megerősítse, akár cáfolja az egyezség hírét. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője pénteken annak közlésére szorítkozott, hogy „haladást tapasztalt”, s hogy vasárnapi újabb találkozójukon kell végleges megállapodásra jutniuk „még egy vagy két függőben maradt kérdésben”. Samir még ennél is tartózkodóbb volt, szerinte „korai még megegyezésről beszélni, erről majd csak a problémák öszszességének rendezése után lehet szó”. Űrfegyverkezés Schultz szerint kevés esély van szovjet—amerikai tárgyalásokra (MTI, AP, AFP) George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön csekély esélyt jósolt az esetleges szovjet—amerikai tárgyalásoknak az űrfegyverkezésről. A külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott. A hírügynökség szerint George Scultz első ízben célzott rá, hogy a tárgyalásokra valószínűleg nem fog sor kerülni. A világűr militarizálásának megakadályozásával foglalkozó célirányos, tisztességes tárgyalásokra a Szovjetunió tett javaslatot, indítványa szerint a megbeszélések szeptember 18-án Bécsben kezdődhettek volna meg. Az amerikai külügyminiszter hírügynökségi interjújában — a korábbi amerikai érvelésnek megfelelően — azt mondta, hogy az Egyesült Államok igennel válaszolt a szovjet javaslatra és Washington véleménye azóta sem változott. Kijelentésével nyilvánvalóan a szovjet félre kívánta hárítani a felelősséget a megbeszélések elmaradásáért. Schultz nem volt hajlandó az AP munkatársának arra a kérdésére válaszolni, hogy vajon a Beagron-kormányzat új stratégiát dolgozna-e ki a jelenlegi elnök újraválasztása esetén a Szovjetunióval való viszony kérdéseiben, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás ügyében. Mindazonáltal az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok „kész ésszerű tárgyalásokat” folytatni a Szovjetunióval a kérdések egészen átfogó körében. Szerinte az elnöki stratégia „jó stratégia”. Schultz jelezte azt is, hogy lehetőség szerint találkozni szeretne Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel New Yorkban az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka idején.