Magyar Hírlap, 1984. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1 ^ ^ 1984. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 3 Viktor Iszraeljan felszólalása Genf: véget ért a nyári ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) között megállapította: ebben a helyzetben, amikor az amerikai kormányzat hibájából a fegyver­zet korlátozásáról és csökkenté­séről szóló tárgyalásoknak gya­korlatilag minden csatornája el­dugult, különösen megnőtt en­nek az értekezletnek a jelentő­sége. Az eredménytelenségek okairól szólva Iszraelian emlékez­tetett: az Egyesült Államokból és szövetségeseiből hiányzik a po­litikai akarat, hogy tárgyalni le­hessen az atomháború veszélyé­nek elhárításával és a leszerelés­sel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről. Ezeknek az országoknak a kül­döttségei különböző kibúvókat keresve próbálták álcázni vona­kodásukat, hogy lényegretörően vitassák meg a napirenden sze­replő kérdéseket. Az értekezlet munkája ugyanakkor meggyőző­en bizonyította, hogy a NATO- tagállamok vagy az öncélú tár­gyalásokat szorgalmazzák, vagy általában mindenfajta párbeszéd ellen szállnak síkra. A leszerelési értekezleten kialakult helyzet tu­lajdonképpen a nemzetközi kap­csolatok egészének az állapotából következik. A katonai erőfölény megszerzésére irányuló amerikai politika, a több milliárdos fegyverkezési program nem egyeztethető össze a leszerelés nemes céljaival — hangoztatta Iszraeljan. A­ Szovjetunió politikája a le­szerelés kérdéseiben világos és következetes — hangsúlyozta Vik­tor­ Iszraeljan.. Mint azt Konsz­­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kijelentette: „A politikában csak a tényeknek hiszünk, nem pedig a szavaknak. A fegyverzet csökkentése valóban kölcsönös csökkentést jelent. Az atomfegy­verek megsemmisítése pedig való­ban kétoldali megsemmisítést je­lent. Ha az Egyesült Államok, a NATO kész lesz erre, rajtunk nem fog múlni ennek megvaló­sítása”. Stanislaw Turbanski, Lengyel­­ország képviselője a szocialista országok csoportjának nevében közös nyilatkozatot terjesztett elő a konferencián. A szocialista országok — mu­tat rá a közös nyilatkozat — meg­erősítik: készek építő jellegű tár­gyalásokat folytatni azzal a cél­lal, hogy gyakorlati eredménye­ket érjenek el az egész emberi­ség érdekében. Az ENSZ BT libanoni vitája (MTI, ADN) A Szovjetunió, India, a Kínai Népköztársaság és több más ország képviselője elítélte az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának péntekre virradóra megtartott ülésén a megszállt Dél-Libanon lakossága ellen el­követett izraeli bűncselekménye­ket. Ugyanakkor támogatták a libanoni kormánynak azt a kö­vetelését, hogy Dél-Libanonból, a Bekaa-völgyből és a Rasaja-tér­­ségből haladéktalanul vonják ki iija, izraeli megszálló , csapatokat. A felszólalók erélyes intézkedé­seket követeltek a biztonsági ta­nácstól annak érdekében, hogy szerezzen érvényt az izraeli had­erő kivonását sürgető, 1982-es határozatának. Ricsard Ovinnyikov, a Szovjet­unió képviselője utalt az Egye­sült Államok felelősségére az iz­raeli agressziós politika folytató­dásáért és kijelentette, hogy az 1982-es intervenció és az azt kö­vető megszállás amerikai támo­gatás nélkül nem jöhetett volna létre.. Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtett azért, hogy megakadályozza az izraeli csa­patok kivonására vonatkozó BT- határozat valóraváltását — mon­dotta a szovjet küldött. A Közel- Kelet tartós békéje csak az ENSZ védnökségével létrejövő, átfogó rendezés révén képzelhető el. Az ilyen megoldás útját egyengeti az a július végén előterjesztett szov­jet javaslat, hogy a közel-keleti rendezésre hívjanak össze nem­zetközi konferenciát — mondotta Ovinnyikov. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton folytatja az Izrael el­len benyújtott libanoni panasz kivizsgálását. (AFP, UPI) Újabb csatározá­sok voltak csütörtök este a liba­noni fővárostól délkeletre és ma­gában Bejrútban. Libanonban pénteken megvál­tozott, lelassult az életritmus — részben a hivatalos gyász miatt, amelyet Pierre Dzsemajel mi­niszter, a Falangista Párt elnö­ke temetése alkalmából rendel­tek el, részben pedig az ország muzulmánok lakta vidékén meg­hirdetett általános sztrájk miatt. Ez utóbbira Nabih Berri, az Ama! mozgalom vezetője adta ki a felhívást, abból az alkalomból, hogy hat évvel ezelőtt tűnt el máig rejtélyes körülmények kö­zött — valószínűleg Líbiában — Musza Szadr imám, a Síita Leg­felsőbb Tanács elnöke. A liba­noni síiták e mostani tiltakozá­sukkal nyomást akarnak gyako­rolni a bejrúti kormányra, hogy szakítsa meg a diplomáciai kap­csolatokat a tripoli vezetéssel. A politikai megbeszélések a gyász és a sztrájk ellenére is folytatódtak. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára intenzív tárgyalá­sokat folytatott a helyi vezetők­kel. Karami kormányfő a főtit­kárral való találkozó után kije­lentette: az arab országoknak a meghirdetett szolidaritás alapján teljesíteniük kell Libanonnal szembeni kötelezettségüket. Szikh világkonferencia? . Hí Feszültség India több államában (MTI, AP, VPI) Az indiai biz­tonsági erők az utóbbi napokban újabb szigorító intézkedéseket hoztak a szikhek szent városá­ban, Amritszárban. Mintegy hét­­száz szikh vallású személyt le­tartóztattak, félkatonai alakula­tokat vezényeltek a városba. • Pandzsáb államban másutt is voltak letartóztatások — jelen­tette a PTI indiai hírügynökség. A hatóságok meg akarják akadályozni, hogy vasárnap megtartsák a szikhek „világkon­ferenciáját”, amelyre mintegy százezer embert várnak a szik­hek főpapjai. A rendőri ellenőr­zéseket kijátszva mindazonáltal tízezer szikh csütörtökön megér­kezett Amritszárba. Új-Delhiben kormányellenes­nek minősítették az „értekezle­tet” a vallási köntösbe bújta­tott, de politikai célzattal meg­hirdetett tömegdemonstrációnak. Pandzsáb államban a közpon­ti kormányzat csak a hadsereg bevetésével tudta a közelmúlt­ban megfékezni az­ elszakadást hirdető szikh szélsőséges csopor­tok terrorját. A politikai feszültség növeke­déséről érkeztek hírek a dél-in­diai Ándhra Prades államból is. Rama Rao, az augusztus köze­pén elmozdított főminiszter újabb tiltakozó megmozduláso­kat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a központi kormány nem engedi meg, hogy bebizo­nyítsa: még mindig többséggel rendelkezik a szövetségi állam helyi törvényhozásában. A saj­tónak is eljuttatott „ultimátu­mában” Rama Rao azt hangoz­tatta, hogy a szövetségi állam parlamentjében a 295 képviselő közül 163 mellette áll. Helmut Kohl sajtóértekezlete (MTI) Az NSZK kormánya pár­beszédre és együttműködésre tö­rekszik a Varsói Szerződés min­den tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancel­lárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolat­ban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozók­ra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjáról. A spanyol külügyminiszter a NATO-tagságról (MTI) — „Határozottan állí­tom, hogy Spanyolországnak nem szabad belépnie a NATO kato­nai szervezetébe” — szögezte le Fernando Moran spanyol kül­ügyminiszter egy madridi heti­lapnak adott nyilatkozatában. A miniszter kifejtette, hogy orszá­gának meg kell őriznie külpo­litikai önállóságát és mozgássza­badságát. Már­pedig ezt — mon­dotta — az észak-atlanti szer­ződés nem teszi lehetővé. E témához tartozik, hogy a NATO katonai bizottságának tagjai szeptember közepén Spa­nyolországba látogatnak. Talál­koznak magas rangú tisztekkel, látogatást tesznek a főváros mel­letti terreroni amerikai bázison, s fogadja őket González minisz­terelnök. A bejelentés feltűnést és vegyes visszhangot keltett Madridban, mivel Spanyolország nem tagja a NATO katonai szer­vezetének. r­ia az államszövetségről (DPA, Reuter) Líbiában az ál­talános népi kongresszus (a par­lament) pénteken egyhangúlag jóváhagyta az államszövetség megalakítását Marokkóval. A Dzsana líbiai hírügynökség a je­lentésében megállapította: az 1347 küldött szavazata mutatja, hogy a líbiai nép teljes mérték­ben támogatja az államszövetség létrehozását. Marokkóban pénteken népsza­vazás kezdődött a két ország közt megteremtődő államszövetségről. II. Hasszán király és a kormány felhívta a marokkói népet, hogy igennel szavazzon. Az államszövetségi szerződés — amelyet Moamer el-Kadhafi líbiai államfő és II. Hasszán marokkói király augusztus 13-án írt alá — politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttmű­ködést irányoz elő. A felek terv­be vették egy kölcsönös katonai segítségnyújtási egyezmény megkötését is. A két ország a szerződés életbe lépése után kö­zös fejlesztési alapot létesít, és közös bíróságot hoz létre ügyei­nek elbírálására. (AFP, AP) A líbiai kormány pénteken jóakarata jeléül fel­ajánlotta, hogy szabadon enged két, Líbiában fogva tartott brit állampolgárt. Az amnesztiáról hozott döntést Ali Huderi, a lí­biai külügyminisztérium illetéke­se közölte délelőtt Tripoliban azzal a brit parlamenti küldött­séggel, amely pénteken fejezte be nem hivatalos látogatását a líbiai fővárosban. A távozó küldöttség­nek líbiai részről azt is jelezték, hogy a másik négy brit fogoly ügye is hamarosan rendeződhet. A brit delegáció látogatása fi­gyelemre méltó annak fényében, hogy a két ország között idén tavasszal megszakadtak a hivata­los kapcsolatok, miután Líbia londoni nagykövetsége előtt egy Líbia-ellenes tüntetés közben lö­völdözés tört ki, s egy angol rendőrnő életét vesztette. A Tri­poliban fogva tartott brit állam­polgárok szabadon engedése megfigyelők értékelése szerint jelzi, hogy Tripoli a befagyasz­tott kapcsolatok felújítására tö­rekszik. •• Önállóság és érdekeltség Aganbegjan akadémikus a szovjet gazdasági kísérletről (MTI) A szovjet gazdaság irá­nyításának elveiben és gyakor­latában végrehajtandó alapvető változtatásokról, egy sajátos vál­lalkozói rendszer kialakításáról fejtette ki véleményét Abel Aganbegjan akadémikus, a ne­ves közgazdász a Trud című lapnak írt cikksorozatában. A Szovjet Tudományos Aka­démia Szibériai Tagozata Köz­­gazdasági és Iparszervezési Inté­zetének igazgatója is abból indul ki, hogy a még mindig főleg e­x­­tenzíven növekedő szovjet gaz­daság csupán intenzív úton fej­leszthető tovább.­ Egyrészt kü­lönböző okok miatt megcsappan­tak a beruházásra fordítható eszközök, amelyeknek növekedé­se az előző ötéves terv 32 száza­lékával szemben a jelenlegi öt­éves tervben már csak 10 száza­lékos, másrészt nagyon beszűkül­tek a munkaerőforrások. A mostani ötéves terv időszakában például 3 millió fővel nőtt a Szovjetunió munkaképes korú lakosságának száma. Ám e né­pességgyarapodásból is 2,5 mil­lió Közép-Ázsiára és Azerbajd­zsánra jut, ahol a nemzeti szo­kások, a helyi hagyományok mi­att különösen alacsony a lakos­ság mobilitása, ezért az ottani új munkaerő csak alig használ­ható fel a termelés bővítésére az ország más területein, főleg a ter­mészeti kincsekben oly gazdag Szibériában. Egyéb források hiányában te­hát a szovjet gazdaság kizárólag intenzív úton, a munkatermelé­kenység növekedésével fejlődhet — mutat rá Aganbegjan. Ahhoz, hogy az évi 4 százalékos nemzeti jövedelem-növelés elérhető le­gyen, a társadalmi termelés ha­tékonyságának legalább 2,5—3 százalékkal kell emelkednie. A gazdasági kísérlet alapgon­dolatával összhangban a cikkíró is csak úgy tartja elérhetőnek ezt a célt, ha tovább növekszik a vállalatok, s ezeken belül az egyes munkahelyi kollektívák önállósága. Így érhető el ugyan­is, hogy­ működésbe lépjen az emberek-m­a még kellően ki nem használt kezdeményező-, újító­készsége, a dolgozók fizetésükön keresztül a legközvetlenebbül érdekeltté váljanak munkájuk eredményében. Ennek megvalósításához Agan­begjan véleménye szerint a most folyó gazdasági kísérlet elmélyí­tésére, a vállalatoknál egy szi­gorú gazdasági elszámoláson alapuló mechanizmus bevezeté­sére van szükség. Ennek alapjá­ul a cikkíró a vállalatok által a teljesített szállítási szerződések teljesítéséért kapott bevételt te­szi meg. Kompromisszumos nagykoalíció alakul Izraelben?­­ MI (MTI, AFP) Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Izraeli Munkapárt és a Likud­­tömb vezére tölti majd be a kor­mányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir meg­bízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollétében ő lát­ja el az ügyeket­­, és­ egyben ő irányítja az izraeli külügyminisz­tériumot. A hadügyi tárca birto­kosa Jichak Rabin volt munka­párti miniszterelnök lesz, a pénz­ügyminisztérium élére a Likud­­tömb egyik tagját állítják. Az új­kormánynak legalább huszonnégy minisztere lesz — fele-fele arány­ban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. (UPI, AP) Az izraeli munka­párti szövetség balszárnyán álló Mapam a Munkapárt és a Li­­kud-tömörülés vezetője kiegyezé­sének hírére pénteken azzal rea­gált, hogy ez esetben felbontja az 1969-ben kötött választási szö­vetséget. Ez a fejlemény meg­foszthatja a Munkapártot parla­menti elsőségétől. Viktor Sem­ Tov, a Mapam ve­zetője közölte a délelőtt folya­mán, hogy pártja „nem tud részt venni ilyen jellegű egységkor­mányban, sőt a parlamenti támo­gatást is megvonja"a jelenlegi szö­vetségesétől a nagykoalíció létre­jötte esetén. Sem-Tov közölte, hogy pártjának vezetősége a jö­vő héten tanácskozik a kiválás­ról. A Mapam hat képviselői he­lyet szerzett a júliusi választáso­kon, a munkapárti közös listán. Közben szembefordult Peresszel pártjának egyik baloldali képvi­selője, Josszi Szárid is, aki beje­lentette, hogy kilép a Munka­pártból s új szociáldemokrata frakciót hoz létre a Knesszetben. A Munkapárt és a Likud nagy­­koalíciójának létrejöttét beha­rangozó csütörtök esti bejelen­tés után pénteken mindkét párt vezetője óvatos formában elhá­rította, hogy akár megerősítse, akár cáfolja az egyezség hírét. Simon Peresz, a Munkapárt ve­zetője pénteken annak közlésére szorítkozott, hogy „haladást ta­pasztalt”, s hogy vasárnapi újabb találkozójukon kell végleges megállapodásra jutniuk „még egy vagy két függőben maradt kér­désben”. Samir még ennél is tar­tózkodóbb volt, szerinte „korai még megegyezésről beszélni, er­ről majd csak a problémák ösz­­szességének rendezése után lehet szó”. Űrfegyverkezés Schultz szerint kevés esély van szovjet—amerikai tárgyalásokra (MTI, AP, AFP) George Shultz amerikai külügyminiszter csütör­tökön csekély esélyt jósolt az esetleges szovjet—amerikai tár­gyalásoknak az űrfegyverkezés­ről. A külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek nyi­latkozott. A hírügynökség szerint George Scultz első ízben célzott rá, hogy a tárgyalásokra valószínűleg nem fog sor kerülni. A világűr militarizálásának megakadályozásával foglalkozó célirányos, tisztességes tárgyalá­sokra a Szovjetunió tett javasla­tot, indítványa szerint a megbe­szélések szeptember 18-án Bécs­ben kezdődhettek volna meg. Az amerikai külügyminiszter hírügynökségi interjújában — a korábbi amerikai érvelésnek meg­felelően — azt mondta, hogy az Egyesült Államok igennel vála­szolt a szovjet javaslatra és Wa­shington véleménye azóta sem változott. Kijelentésével nyilván­valóan a szovjet félre kívánta hárítani a felelősséget a megbe­szélések elmaradásáért. Schultz nem volt hajlandó az AP munkatársának arra a kérdé­sére válaszolni, hogy vajon a Beagron-kormányzat új stratégiát dolgozna-e ki a jelenlegi elnök újraválasztása esetén a Szovjet­unióval való viszony kérdéseiben, mindenekelőtt a fegyverzetkorlá­tozás ügyében. Mindazonáltal az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Álla­mok „kész ésszerű tárgyalásokat” folytatni a Szovjetunióval a kér­dések egészen átfogó körében. Szerinte az elnöki stratégia „jó stratégia”. Schultz jelezte azt is, hogy lehe­tőség szerint találkozni szeretne Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel New Yorkban az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka idején.

Next