Magyar Hírlap, 1984. november (17. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
Másra« Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1984. bOVEMBER 29. o . § Lázár György kormányfő Csongrád megyében Bizalom a politikának Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden este Csongrád megyébe látogatott és szerdán, a késő délutáni órákig a megye életével ismerkedett. A kormányfőt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az országrész életéről. Lázár György szerdán meglátogatta a Somogyi Könyvtárat, a Magyar Televízió körzeti stúdióját, majd a szegedi Új Élet Termelőszövetkezet életével ismerkedett. Programja Hódmezővásárhelyen, a Hódiköz gyárában fejeződött be, ahol szocialista brigádok vezetőivel is találkozott. Amikor kedden este Szegeden a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a kormányfőt az országrész életéről, arra is kitért, hogy Csongrád megyében az országosnál alacsonyabbak a béres jövedelemarányok, emiatt nagy szerep jut a „másodlagos jövedelmeknek”. Sok városi munkást ösztönöznek arra, hogy ha szüksége van a pénzre, és kedve is van hozzá, vállaljon részt — például — a fűszerpaprika- és paradicsom termesztésből. Ott, ahol nagyüzemi termelés sem lehetséges, száz, százötven, kétszáz négyszögöles parcellákat adtak használatba. Az apró telkekről nemcsak a családi asztalra jut, hanem a piacra is, így javul az ellátás. Jelentős réteg anyagi biztonsága növekedett, azonban vannak, akik elsősorban koruk miatt nem számíthatnak erre a plusz segítségre. Ennek elemzése során kifejtette dr. Komócsin Mihály, hogy az életszínvonalról igen sok a vita a megyében. A világpolitika is a mindennapok témája lett, az emberek aggódnak a feszült nemzetközi helyzet miatt. Dr. Komócsin Mihály megjegyezte, nem akar aránytalanságokat a tájékoztatóban, nem kíván csak a gondokról beszélni — hiszen a megye fejlődése bőven ad okot az elismerő szavakra is —, de a viták és az aggodalom is állandó kísérőjelenségnek számítanak. Érvelni és megnyugtatni Lázár György válaszát azzal kezdte, hogy aránytalanságokról nincs szó, hiszen bizonyos ellentmondások mai életünk jellemzői lettek. Amikor a nemzetközi feszültségről szólunk, ezzel nem kívánjuk elterelni hazai gondjainkról a figyelmet, s ezt jól érzékeli a politikát értő közvélemény. A békés hazai építőmunkának vannak nélkülözhetetlen nemzetközi feltételei, s az is egyre világosabb, hogy kisebb súlyúnak látszó ügyekből is könynyen keletkezhetnek az egész folyamatra károsan ható akadályok. Érthetően nagy terheket ró hazaiakra is a biztonság fenntartása, enélkül azonban nagy céljainkat nem érhetnénk el. — Nem úgy tudjuk megnyugtatni az embereket, ha elhallgatjuk a tényeket - hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke. — Nincs szükség pánikhangulat keltésére, a kilátástalanság hangoztatása káros és alaptalan. Igaz, az a nézet sem helyeselhető, hogy „de hiszen áll az ország, eddig is megvoltünk valahogy, majd ezután is lesz valami. Eszköztárunkban csak a valóságnak, a tényeknek van helyük. Utunk, céljaink megértéséhez a helyesen politizáló, józan többségnek is segítségre van szüksége az eligazodáshoz, mélyreható politikai munka nélkül ez nem képzelhető el. A kormányfő beszélt arról is, hogy ez a politikai munka sokat jelent a fiatalok eligazodásában is. Az ifjúság nem érte meg a nagy hidegháborús korszakot, azt az időt, amikor a jelenleginél is súlyosabb veszélyek tartósan fenyegették a világbékét, élményei nem nagyon lehetnek az ilyen jellegű megpróbáltatásokról. Érvelni és megnyugtatni a történelem menetével lehet, azzal, hogy mekkorát változtak az erőviszonyok, azzal, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak, s erős a békét oltalmazó szocialista világrendszer. Ezt követően Lázár György kifejtette, hogy hazai ügyeinket tekintve „a jelenlegi a hangos gondolkodás időszaka”, amely felszínre hozza mindazokat a gondokat, amelyek a társadalmat foglalkoztatják. Hibát követnénk el, ha a gondok emlegetését úgy fognánkfel, hogy ebben a politikából való kiábrándulás ölt testet. Lehet, sőt biztos, hogy vannak emberek, akik csalódottak, de a nagy tömeg ■bizalmat szavaz a politikának — még akkor, is, ha nem hallgatja el: szeretné, ha a nehézségeken gyorsabban túl lennénk. — Az egész országban tart a felkészülés a párt XIII. kongresszusára. Az már most látható, tapasztalható, hogy értékes, hasznosítható, kritikus vélemények segítik kialakítani a közös céljainkhoz vezető utat. Az életszínvonalról szólva Lázár György rámutatott: nincs szükség a szépítésre. Az emberek érzik, hogy terveik megvalósítása lassabban megy, és hogy saját életszínvonaluk megtartásához, emeléséhez többet kell dolgozniuk. „És ez a kulcs, az életszínvonalhoz dolgozni kell." Tény, hogy nőtt a bizonytalansági érzés, de ez nem azonos a létbizonytalansági aggályokkal. Országunk, gazdaságunk helyzete egy idő után jogosnak minősíti az óvatos derűlátást. „Mint egy új menyecske” A miniszterelnök Csongrád megyei programja szerdán szerdán a szegedi Somogyi Könyvtárban kezdődött. A könyvállomány ma meghaladja a félmilliót. Szeged lakosságának 16 százaléka beiratkozott olvasó. Tóth Béla igazgató fölidézte a könyvtár múltját. Miután a nagy árvíz 1879 márciusában romba döntötte a várost, Somogyi Károly esztergomi kanonok 43 ezer kötetből álló, rendkívül értékes gyűjteményét az újjáépülő Szegednek adományozta. A Somogyi Könyvtár a mai központi egyetem épületében, 1883-ban nyílt meg, később a Közművelődési Palota volt az otthona. Az idén költözött első helyéhez mintegy száz méterre, a több mint kétszázmilliós költséggel elkészült új épületbe. Az ízes beszédű írói igazgató megjegyezte: „Olyan szép ez a ház, mint egy új menyecske. Meg vagyunk vele elégedve, de megvan még a magunk baja is vele. Nehezen tudunk szakembert bepásztorítani, mert elég Szörény a könyvtárosfizetés.” Lázár György kérdéseire válaszolva az igazgató elmondta, hogy az olvasótábor hetven százalékát a diákság teszi ki, a felnőttek közül idősebb a legtöbb olvasó. A kormányfő érdeklődött azokról a módszerekről, amelyekkel az olvasás megkedveltetését akarják elérni a legkisebbeknél, majd hozzáfűzte: a könyvtáraknak is hozzá kell járulniuk a hasznosabb nyelvtanuláshoz. A könyvtár — amelynek valóigazgatója volt Tömörkény István és Móra Ferenc — olyan ritkaságokat őriz, mint a hártyára írott, iniciálékkal díszített Prágai Misszálé, az Augsburgban 1473-ban kiadott Petrus Comestor História. Néhány remekmű föllapozására tegnap délelőtt is volt idő. A Minisztertanács elnöke a könyvtár után fölkereste a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdióját, ahol Vámos György, a Magyar Televízió elnökhelyettese köszöntötte. Regös Sándor, a körzeti stúdió vezetője elmondta, hogy a stúdió megtalálta helyét a televíziózásban, minden tekintetben megfelelő feltételek között dolgozhat, igényes szakembergárda készíti a műsorokat. Nagy népszerűségnek örvend a román és szlovák nemzetiségi adás. A stúdió már az újabb nagy feladatra, a kizárólag a körzet számára szánt műsorok készítésére készül. A kulturális élet két központja után a Minisztertanács elnöke a szegedi Új Élet Termelőszövetkezettel ismerkedett. A gazdaság központjában Árendás József, a tsz elnöke számolt be a szövetkezet gazdálkodásáról, amelyre jellemző a fokozódó iparosodás. Termékeik nagy részét feldolgozzák és kész- vagy félkész termékként értékesítik. A gazdaság szakemberei bemutatták a tsz termálvízzel fűtött 6,5 hektáros üvegházát. Lázár György a délutáni órákban Hódmezővásárhelyre látogatott, ahol a Divat-Kötöttárugyár, kultúrtermében Pál Rozália vezérigazgató tájékoztatta a 95 éves gyár történetéről, felszabadulás utáni fejlődéséről. A vendégek ezután divatbemutatón láthatták a legújabb termékmodelleket, majd megtekintették a körkötő-üzemet. Brigádvezetőkkel Lázár György a gyár kultúrházában találkozott a Csongrád megyei nagyüzemek szocialista brigádjainak vezetőivel. Meghallgatta Ágoston Józsefnek, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa vezető titkárának beszámolóját a szocialista brigádmozgalom helyi eredményeiről, fejlődéséről, s a brigádélettel, a munkaversenynyel kapcsolatos kérdésekről és a hétköznapi gondokról beszélgetett a találkozó résztvevőivel. A Minisztertanács elnöke az esti órákban utazott vissza Budapestre. PINTÉR DEZSŐ A szegedi tanácsháza 1985. január 1-től az b.s A településfejlesztési hozzájárulás mértéke A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével összefüggő tanácsi teendőket vitatta meg szerdán Budapesten a Hazafias Népfront Országos Elnökségének város- és községgazdálkodási albizottsága. A Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettesnek, az albizottság elnökének vezetésével megtartott eszmecserén a résztvevők hangsúlyozták: az új rendelet a helyi tanácsok önállóságának növelését megalapozó gazdasági intézkedések sorába illik, bevezetésével tovább szélesedik a lakosság és a tanácsok kapcsolata. A lakosság — a jelenlegi adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — jövőben a helyi határozatokon alapuló településfejlesztési hozzájárulással vesz részt szűkebb környezetének gazdagításában. A fejlesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározásakor a lakosság véleményét ki kell kérni. A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetve az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek — tartós használata alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem a 2500 forintot nem haladja meg. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A településfejlesztési hozzájárulást — az ország egész területére — 1986- ban vezetik be, a helyi lakosság döntésétől függően. Lehetőség van viszont arra, hogy az önkéntesség elve alapján a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300- tól 2000 forintig terjed. Ahol azonban a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg abban az évben nem haladhatja meg a 600 forintot. E rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek, fejlesztésre, meglevő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. Az ülésen elmondták azt is, hogy nem csupán a tanácsok pénzügyi apparátusára, hanem a különböző szakigazgatási szervekre is nagy feladatokat ró a hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos munka. Tennivalóik közé tartozik, hogy kialakítsák a hozzájárulást fizetők nyilvántartását, meghatározzák a kedvezmények és a mentességek feltételeit is. Munkájuk természetesen nemcsak az adatok rögzítésére korlátozódik, hanem aktív részvételük nélkülözhetetlen az újszerű lakossági kapcsolatok kialakításában is. Ehhez azonban a társadalmitervezésben jelentős előbbre lépés szükséges, mivel a helyi lakossággal együtt kell kiválasztani a megvalósítandó célokat. Ehhez az eddiginél is részletesebb információkkal kell a lakosság segítségére lenni. Ebben a népfrontaktivistákra is jelentős szerep hárul. (MTI) " Törvényszéki tudósítás X3^ S Szivárvány — huszonhatmillióért Vörös hajú, középkorú hölgy fontoskodik a folyosón, mosolyogva köszönti az ismerősöket, kínosan ügyel, nehogy a piros bársonyszőnyegre hamuzzon. Aggodalmasan körbepillant, hamutartót keres. A nyüzsgés hirtelen megszakad a folyosón, a tömeg utat nyit, fegyőrök között mosolyogva lépdel a hatodrendű vádlott, mintha máris tudná, hogy a másodfokú ítélet számára kedvezőbb lesz, mint a Fővárosi Bíróság döntése. Tegnap délelőtt a Legfelsőbb Bíróság, zsúfolásig megtelt nagytermében hirdették ki a „Szivárvány-ügy"’ másodfokú, immár jogerős ítéletét. A Fővárosi Bíróság Szudolszky Aladárt, a Szivárvány Áruház Petőfi Sándor utcaiboltjának volt vezetőjét tízévi, a hatodrendű vádlottat, Engel Györgyöt pedig hétévi szabadságvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélte. A többieket hat hónaptól öt évig — egyeseknél felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A Legfelsőbb Bíróság némi módosítással helybenhagyta az elsőfokú döntést. Engel büntetését ötévi szabadságvesztésre mérsékelte — ett, a kiszabott büntetések „arányosítása” érdekében rendelte így a bíróság. Mint ismeretes, a vádlottak több mint huszonhatmillió forint jogtalan vagyoni előnyre tettek szert vesztegetéssel, sikkasztással, korrupt kapcsolatok segítségével. A hiánycikknek számító külföldi műszőrmét, kelméket, amiket jobbára csak a Petőfi Sándor utcai boltban lehetett megvásárolni, Szudolszky kizárólag csúszópénz ellenében árusította. Aki fizetett — kapott, aki nem — az üres kézzel távozott. Nem véletlen, hogy abban az időben csak a Petőfi Sándor utcai boltban lehetett kapni ezeket az árucikkeket. Szudolszky maga se volt ,,hálátlan”, megvesztegette a TEXÉRT egyik osztályvezetőjét, Bakonyi Imrét, aki készségesen ellátta áruval a boltot. S miként vélekedtek a korrupt kapcsolatokról és a csúszópénzről a vádlottak? Többen is arra hivatkoztak, hogy ez a kereskedelemben hiánycikkek esetén bevett szokás, s ezt esetükben enyhítő körülménynek vélték. Ez csak a dolgok egyik oldala. A TEMAFORG raktárában „keletkező” árutöbbletet Engel György fölajánlotta Szudolszkynak, s közös haszonnal értékesítették. A TEMAFORG és a Petőfi Sándor utcai bolt között, éppen a vagyonvédelem érdekében, kereskedelmi kapcsolat nem is lehetett volna. A Szivárvány Áruház boltja ugyanis csak hosszmérték szerint vásárolhat, a TEMAFORGpedig csak súlyra adhatott volna ,el árut. Ezt a szabályt különféle manipulációkkal kijátszották, ily módon tetemes jogtalan haszonhoz jutottak. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklása kihangsúlyozza, hogy a vádlottak védekezése, miszerint a csúszópénzek elfogadása és követelése enyhítő körülmény , elfogadhatatlan. Éppen ellenkezőleg: súlyosbító körülményként értékelték, hiszen ezzel a cselekménnyel az áruhiány teremtette helyzetet használták ki jogellenesen a vádlottak. A „Szivárvány-ügy” ezzel jogerősen lezárult. —s.b.—