Magyar Hírlap, 1984. november (17. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
,?,,5V0S HÍRLAP (! ) ' / TUDÓSÍTÁSOK 1984. NOVEMBER 4, VASÁRNAP 3 Mázolt papír Szolnokról Gép „ügyel ' a minőségre Mit is kíván az olvasó? Hogy ne maszatos mázolmány kerüljön a kezébe, ne legyenek bántóak a színek, a betű legyen fekete, a képek rajzosak. Természetes igények ezek, de kevesen tudják, hogy a nyomdai termékek minőségét sorsdöntően az alapanyag határozza meg. Bizony, sok tízezer tonna papírt falnak fel a nyomdák, s éhségüket részben hazai termelésből, részben importból csillapítják. A nyomdászok vissza-visszatérő sóhaja, legalább egyenletes, jó minőségben kapnák az anyagot. Ezért vezették be évekkel ezelőtt a minőségi bérezést az egyes gyáregységeknél — s a várt eredmény nem maradt el. A hibajelző mutató csökkent, de nem eléggé. Kellettek a papírgyártás minőségi szabályozási rendszeréről és alkalmazásáról szóló irányelvek, s a pénz mindig ösztönzően hat — de ezek csak arra jók, hogy a döcögve haladó szekeret kicsit meglendítsék. De attól a szekér olyan marad, amilyen. Az óhajokkal-joggal megfogalmazódott: a papíripari gépeket is korszerűsíteni kellene. Az elmúlt években sok milliárd forintot fordítottak a nyomdák fejlesztésére, legtöbbet azofszet és mélynyomó technikára költöttek. Kellettek is, hiszen a gépek elévültek. De itt volt az idő, hogy a papíripari gépekre is gondoljanak, amelyek hosszabb életűek, több évtizedre készülnek. Immár határozott követelmény lett: az új, gyorsjáratú nyomdaipari gépekhez korszerűsíteni kell a papíripari gépeket. Határidőn belül Ez az alapfeltétel most teljesült: a Papíripari Vállalat kiemelt állami nagyberuházása, a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, az új papírgép felállítása határidőre elkészült. Az ünnepélyes átadás november 2-án volt. A történet jó messzire nyúlik vissza: 1976-ban még a Könnyűipari Minisztérium készítette el a fejlesztési céljavaslatokat. A rákövetkező évben ezt a fejlesztési célt az Állami Tervbizottság jóváhagyta, majd az 1978-as határozatában engedélyezte az előkészítő munkák megkezdését — az értékhatárt 100 millió forintban jelölte meg. Az indoklás így szólt: emelkedik a papírfogyasztás — szükség van a papíripar tervszerű fejlesztésére. A korábbi beruházások a csomagolási, illetve a háztartási papírok és késztermékek gyártó bázisát bővítették. A Szolnoki Papírgyártól tehát azt várták, hogy a nyomdaipar felületkezelt, mázolt papírigényét immár hazai termelésből elégítsék ki, s növekedjék az író-, nyomópapír gyártókapacitás, és nem utolsósorban: biztosítható legyen a számítógéppark ügyviteltechnikai papírokkal történő ellátása. Persze a papírt sem lehet a levegőből előállítani, alapanyag kell hozzá. Annak idején meghányták-vetették, hogy cellulózgyártó kapacitást létrehozni — az optimális üzemnagyság igényeinket meghaladó mérete miatt — gazdaságtalan lenne. Ezért vettünk részt több szocialista országgal együtt a Szovjetunióban, Vszty-lbimszkben a cellulózgyári fejlesztésekben, s Jugoszláviában is „betársultunk” két cellulózgyár rekonstrukciójába. Az államközi és magánjogi szerződések értelmében az alapanyag-háttér hosszú távon biztosított. A kapacitásbővítéshez nem volt elegendő a meglevő bázis rekonstrukciója. Hiszen az igényelt mennyiség csupán író-nyomópapírokból évi 50 ezer tonna — ehhez mindenképpen új papírgép kettett. S miután mázolt papírgyártás Magyarországon nem volt, építeni kellett mázolóüzemet és mázanyag előkészítőt is. A választás azért esett a Szolnoki Papírgyárra, mert az új létesítmény víz- és energiaszükségletét itt lehetett a legolcsóbban s a legegyszerűbben megoldani. Gyors és automatizált 1980 jelentős dátum és határkő volt. A beruházások gazdaságosságát vizsgáló bizottságtól jó bizonyítványt kaptak a szolnokiak. A kezdés időpontja: 1981. január 1., a befejezésé: 1984. szeptember 30. A fejlesztésre valamivel több, mint hat milliárd forint ment rá, s ez kevesebb, mint amennyit terveztek, nemcsak forintban, hanem devizában is sikerült megtakarítani. Először a csomagolópapírt gyártó papírgép rekonstrukciójára került sor. Az eredeti szállító, az osztrák VOITH-cég végezte el a munkát, a gép kapacitása évi 9 ezer tonnával nőtt meg. Az igazi sláger az új papírgép, amit a finn Valmet cégtől vettek. Az ünnepi eseményre szóló díszes meghívó már az új gép terméke, amely ránézésre és tapintásra egyaránt mutatja, mit tud e korszerű gép. Kapacitása évi 50 ezer tonna. Számos érdekességei között megemlítendő: sebessége 900 méter/ perc, amely több mint kétszeresen haladja meg a hazai legnagyobb gépsebességet, automatizált, több mint 3000 szabályozó körrel rendelkezik. S a mázológép? Itt az új technológia is csodálni való. A mázlehúzó penge beállítása mikroprocesszor által vezérelt egység — kell ettől több? De van még egy ráadás: válogató ívvágógépek „ügyelnek” a kiszállítandó papír minőségére. Ahogy a legapróbb minőségi eltérést észlelik, visszatartják az íveket, illetve másodosztályúnak sorolják be. A hazai papíriparban ilyen — optikai-műszeresgépi — osztályozás még nem volt. S bár még tartanak a garanciális próbák, már tényként elmondható: a Szolnoki Papírgyár termelése két és félszeresére növekszik, az ötven éve épült gyárból korszerű nagyüzem lett. Cs. Gy. Nagyüzem a földeken Tegnap országszerte teljes erővel folytatták a betakarítást, a szántást, a vetést a nagyüzemi gazdaságokban. Fejér megyében csaknem félezer kombájn törte, morzsolta és több száz tehergépkocsi szállította a kukoricát a szárítókba; estig több mint 80 ezer hektár nagyüzemi vetésterület 72 százalékáról került magtárakba a termés. A félmilliomodik tonna cukorrépát szállították a MÁV szegedi igazgatóságának területéről a gyárakba: Sarkadra, Hatvanra, Mezőhegyesre, Szolnokra, Kaposvárra és Kabára. Az idén szinte teljesen gépesítették a rakodást. Befejeződött a szüret Tokaj- Hegyalján. A borkombinát által felvásárolt több mint 120 ezer hektoliter must 95 százalékának minősége I/a és I/b kategóriájú, s a felvásárolt 65 ezer mázsa szőlő többségének mustfoka is jó közepes minőségű. S amit a szakemberek sem reméltek, több mint 2000 mázsa aszút is szedtek és értékesítettek a termelők Tokaj környékén. A Kisalföldön tegnap az utolsó hektárokon vetették el a búzát. Csupán Győr-Sopron megyében több mint 80 ezer, az egész tájegységen pedig több mint 100 ezer hektáron került földbe az őszi gabona. Teljes nagyüzem volt a borsodi határban is, befejezéshez közeledik az őszi búza vetése. A tervek szerint ma is két műszakban dolgoznak: vetnek és előkészítik a talajt a vetéshez. (MTI) Elkészült a díszburkolat Újabb részekkel bővült a belvárosi gyalogosutca-rendszer: az eredeti határidőnek megfelelően a gyalogosok birtokba vehették a színes díszburkolattal ellátott, Vörösmarty teret, és a hozzá kapcsolódó Vigadó utcát. Az átépítés során nagy figyelmet fordítottak rá, hogy a téren elhelyezett, úgynevezett utcabútorok, ha lehet eredetiek legyeitek, ha pedig a hajdanvolt tárgyakat restaurálni már nem lehetett, akkor az újak megfeleljenek a korhűség követelményeinek. A Vörösmarty téren és a Vigadó utcában összesen 9000 négyzetméternyi barna-zöld színkombinációjú díszburkolatot fektettek le. Rendezték a Vörösmartyszobor körüli díszkertet, a térre stílusos padok, a pécsi Zsolnaygyárban készült virágtartó dézsák kerültek. Eredeti helyén látható a tér egyik ékessége, a nyolcágú kandeláber is. A többi közvilágítási oszlop végleges öntöttvas „ruháját” és míves kétkarú pásztorbot-díszítéseit a jövő év tavaszáig folyamatosan kapja meg. Néhány hónapon belül elkészül a nyolcágú kandeláber alatt az a fehér mészkőlépcső is, amelyre négy vízköpő oroszlánt állítanak majd. (MTI) Innovációs alap Új, pénzintézeti tevékenységgel foglalkozó szervezetet hozott létre az Ipari Minisztérium, a TECHNOVÁ Ipari Innovációs Alapot. Farkas István, az új intézmény igazgatója elmondotta: elsősorban ipari jellegű műszaki fejlesztések, illetve innovációs akciók finanszírozására vállalkoznak. Lehetőségük van arra is, hogy tőkeátadással, kockázatot vállalva vegyenek részt egy-egy jövedelmezőnek ígérkező ötlet megvalósításában. A kapcsolódó beruházásokhoz is nyújthatnak kölcsönt. Elsősorban olyan kezdeményezések megvalósítását segítik, amelyek — azon túlmenően, hogy jövedelmező vállalkozások — jelentős mértékben hozzájárulnak az ipar versenyképességének javításához. A vállalkozások finanszírozására az Ipari Minisztérium 120 millió forintos alaptőkét bocsátott a TECHNOVA rendelkezésére, s a következő két évben ezt évenként 200 millió forinttal bővíti. A TECHNOVÁ az Ipari Misztérium keretében kísérleti jelleggel már több mint egy éve tevékenykedik. Azóta mintegy 150 műszaki fejlesztési elképzeléssel foglalkoztak. Ha a TECHNOVÁ Ipari Innovációs Alap tőkéje szűkösnek bizonyulna — a rendelkezések szerint — ennek bővítésére később kötvénykibocsátást is szervezhet. A pénzintézet távolabbi tervei közé tartozik, hogy bekapcsolódik a termelőeszközök kölcsönlébe (MTI) KÖZÉLET-DIPLOMÁC IA Hazánk új bulgáriai nagykövete Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke, fogadta Gyovai Gyulát, hazánknak a Bolgár Népköztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Algériából Szombaton hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével tartózkodott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, ahol részt vett az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja volt Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Maróthy Lászlót fogadta Sadli Bendzsedid köztársasági elnök, a Nemzeti Felszabadítási Front (FTN) párt főtitkára és Abdelhamid Brahimi miniszterelnök. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga Péter, az MSZMP KB tagja, a KB osztályezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mohamed Mechati, Algéria budapesti nagykövete. Somogyi László hazaérkezett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol küldöttség élén járt Borisz Bakinnak, a szerelési- és különleges építkezési munkák miniszterének meghívására. Megbeszélést folytatott Szergej Basilovval, a Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottságának vezetőjével is, fogadta őt Iván Dmitrijev, az SZKP KB osztályvezetője. Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Borisz Szemjonovval, az SZKP KB vegyipari osztályának helyettes vezetőjével az élen október 29. és november 3. között látogatást tett hazánkban az SZKP pártmunkásküldöttsége, és tanulmányozta a vegyipar fejlesztésében, a műszakitudományos haladás meggyorsításában szerzett magyar tapasztalatokat. A delegációt fogadta Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője. A szovjet vendégekkel megbeszélést folytatott Horváth Ferenc, a KB osztályvezető-helyettese. Mezőgazdasági küldöttség az NSZK-ból A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meghívására október 31. és november 3. között hazánkban tartózkodott az NSZK Raiffeisen Szövetségének küldöttsége Willi Croll elnök vezetésével. A vendégek az együttműködés továbbfejlesztéséről és aktuális mezőgazdasági kérdésekről tanácskoztak Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával. A küldöttséget fogadta Szabó István, a TOT elnöke. Népfrontküldöttség utazott Közép-Amerikába Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának vezetésével szombaton népfrontküldöttség utazott Venezuelába, Kubába, Nicaraguába és Mexikóba. Konstruktív c^séncíháborítók Az utóbbi években határozottan síkraszálltunk azért, hogy rendet tegyünk házunk táján — mondotta Konsztantyin Csernyenko a népi ellenőrök össz-szövetségi tanácskozásán, amelyet október első hetében tartottak Moszkvában. — Az önök közvetlen kötelessége — hangsúlyozta —, hogy határozottan éljenek jogaikkal ott, ahol még csak szavakban és nem pedig tettekkel küzdenek a hibák és a fogyatékosságok ellen. A Szovjetunióban a népi ellenőrzés szervei bővítik befolyásukat. Jelenleg mintegy 10 millió embert tömörítenek, akik közül csupán 5 százaléknyi dolgozik főállásban, népi ellenőrként. Ezeket a szerveket a népi küldöttek tanácsai hozzák létre. A népi ellenőrök ügyelnek az állami tervek végrehajtására, fellépnek az állami fegyelem megsértése ellen, a szűk helyi érdekek előtérbe helyezésével, a dolgozókhoz való közömbös viszonyulással, a pazarlással, a huzavonával és a bürokratizmussal, valamint a javak igazságos elosztása elvének megsértésével szemben. Mivel a szovjet állam a nép akaratát és érdekeit fejezi ki, a kommunisták úgy vélik, hogy az ellenőrzés joga is a népet illeti meg. Az idén októberben volt hét éve annak, hogy életbe lépett a Szovjetunió új alkotmánya. Ez kimondja a néphatalmat, a dolgozóknak széles körű szociális, politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári jogokat szavatol. Az új alkotmány értelmében a Szovjetunióban olyan helyzet alakult ki, amely kedvez a szocialista önigazgatás fejlődésének. Bővült a termelési egyesülések és vállalatok gazdasági önállósága. A szakszervezetek további jogokat kaptak a dolgozók érdekeinek megvédéséhez, köztük azt, hogy joguk van kezdeményezni a legkülönbözőbb kérdésekben. Igen sikeresen élnek jogaikkal és a kormánnyal közösen törvénytervezetet készítettek elő a dolgozó kollektívákról, amelyet átfogó össznépi vitában tovább formáltak. Ez a törvény tavaly augusztusban lépett életbe. Ebben a törvényben minden világos és egyszerű, az életben azonban természetesen bonyolultabb. Előfordul például, hogy az egyes vállalatoknál a technikamegújítása helyett, amelyre pedig a kollektíva törekszik, a minisztériumban az igazgató eléri a tervfeladatok csökkentését. Ennek következtében a régi technikával is túl lehet teljesíteni a tervet, sokan kapnak prémiumot, köztük maga az igazgató is, de az állam és a társadalom kárt szenved. A gyakorlat azt mutatja, hogy a népi ellenőrök észrevesznek minden efféle csalást, vagy a pénzeszközök és az anyagi javak pazarlását, könyvelési átcsoportosítását. Az ellenőrök általában támogatást kapnak a dolgozó kollektíváktól. Aki vét a szabályok ellen, annak magas pénzbüntetést kell fizetnie, vagy elveszíti felelős posztját, esetleg egyenesen bírósági eljárást kezdeményeznek ellene. A népi ellenőröket gyakran „csendháborítóknak” nevezik, akik mivel nem hajlandók kompromisszumra, gyakran haragot váltanak ki magukkal szemben. Határozottan fellépnek az egyenlőndi megnyilvánulásai ellen, mivel az ellentétes a társadalmi érdekekkel, elfojtja a kezdeményezést, ugyanakkor a lusta, felelőtlen, fegyelmezetlen dolgozóknak kedvez. Síkraszállnak azért, hogy a munkát társadalmilag igazságos különbségek szerint fizessék meg. A népi ellenőrzés szervei alaposan tanulmányozzák az egyes problémákat, mielőtt azokat a kormányszervek elé terjesztik. Hosszú éveken át a Szovjetunióban tudatosan (felhúzták” az alacsonyan fizetett dolgozók bérét, majd kiderült, hogy az adott üzemben dolgozó mérnökök fizetése alacsonyabb a más beosztásban dolgozókénál, pedig az utóbbiak kevésbé jelentős módon járulnak hozzá a termeléshez. A kezdet igazságos volt — vélik az ellenőrök, majd a visszájára fordultak a dolgok. Tehát a helyzet javítására van szükség. Fjodor Breusz (APN)