Magyar Hírlap, 1985. március (18. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Nézőpontj­a : Előnytévesztés A főnök ismerősének fia ez a srác. Egy éve, hogy benyomták ide, amikor nyugdíjba ment az előző energetikus. Most tanulja a szakmát, majd csak belejön ... — mondja az idősebb kolléga, mintegy mentegetőzésképpen, míg a fiút néhány percre kihívják az irodából. Elkél a magyarázkodás, a „srác” valóban nem sokat ért az energetikához, például fogalma sincs, hogy a vállalat tavalyi energiafogyasztása miként viszo­nyul az előző évekéhez. Tőle ér­demi intézkedést, míg „bele nem jön”, aligha lehet várni. És ad­dig? Ez a vállalat kifejezet­ten energiaigényes termékeket gyárt... Van összehasonlítási alapom: napok óta energetikusokat fagga­tok: mennyit takarítottak meg, amióta — immár hat éve — ezt kormányfelhívások szorgalmaz­zák? A kérdést, aligha kell bi­zonygatnom, a kétszámjegyű hi­deghullám, az ország energia­helyzete igencsak aktuálissá tet­te. Az említett energetikusok, ha küszködnek is gondokkal, ha nem is mindig könnyű szót érteniük a vezetéssel , teszik a dolgukat. Tudják, mit akarnak. Értenek hozzá. Ám, ez a fiú, itt?! Persze, felvették barátságból. Hogy ezért a pénzért kaphattak volna gyakorlott, esetleg diplo­más energetikust is? Meglehet. Csakhogy akkor a protektor meg­­orrol. Ki tudja, mikor lesz szük­ség az ő­­ szívességére?! Szóval, ezt az „apróságot” igazán meg le­hetett, meg kellett tenni neki. Nos, erre mondják a tár­sadalomtudósok: kontraszelekció. Hankiss­­ Elemér (Társadalmi csapdák.”Diagnózisok — Magve­tő) tanulmánykötetében az effé­le „urambátyám” ügyleteket a korrupció egyik vállfájaként tár­gyalja, s egyebek között így ír róluk: „Ha már az állások és po­zíciók betöltésénél tartunk, a sok területen megfigyelhető kontra­­szelekciós döntések, kontraszelek­ciós döntésláncolatok minden bi­zonnyal sok milliárd forintba ... kerülnek az országnak." Gondolatmenetét kövessük vé­gig, immár az említett példán. A legfeljebb adminisztrátornak jó „energetikus” a takarékossági in­tézkedések elmaradásának, fo­rintban is jól mérhető, jelentős kárnak válik okozójává. Ezzel szemben áll a fölvételével meg­szerzett előny: a fiú apjánál bár­mikor „beváltható” szívesség. Ami lehet személyes jellegű (te felvetted az én rokonomat, én fel­veszem, akit te protezsálsz), de lehet ennél fajsúlyosabb is (so­ron kívüli anyagszállítás, támo­gatás kijárása, jó vélemény a vállalat elbírálásakor) — attól függően, milyen pozícióban van a srác apja. Mondhatnánk: ezek azért fon­tos dolgok. Mondhatnánk: éppen „vállalati érdekből” vették fel a fiút. Persze, van ezekben vala­mi. Ma még — ha a gazdaság berkeiben fújdogáló újabb meg újabb szelek hatására valame­­lyest csökkenő mértékben is — sok függ a kapcsolatoktól. Előfordulhat tehát, hogy a szí­vesség révén jött haszon sokat ér a vállalatnak. De vajon felér-e az így szerzett előny a — szintén így szerzett — hátránnyal? Mert, maradván a példánál, az vitán felül áll, hogy az alkalmatlan energetikus veszteséget okoz. És a vállalatnak — kapcsolatok ide, vagy oda —, ma már elsősorban mégiscsak gazdálkodnia kell. Az elpazarolt enrgia pedig aligha­nem szintúgy sokat nyom a lat­ban. És, valljuk be, nemcsak ener­getikához keveset konyítók van­nak széles e hazában. Tudjuk, nem mindenütt a megfelelő em­berek vannak a megfelelő he­lyen, tudjuk, működik a kontra­­szelekció. Amely nem kis rész­ben oka a munka szervezetlen­ségének, a termelékenység alig­­ális növekedésének, sőt, sok he­lyütt, a rossz munkabelyi han­gulat miatti ímmel-ámmal dol­goztatásnak. Ha kiderülne — írja Hankiss Elemér —, „hogy végső fokon a kontraszelekciós döntésekből pro­fitálók is vesztenek a dolgon ... akkor megteremtődne az egyik előfeltétele a kontraszelekciós folyamat megfékezésének". Vagyis, megtakaríthatnánk né­mi energiát. Sőt, jobbra fordít­hatnánk, nem kis haszonnal. Vé­­gülis az utóbbi időben nemcsak az eddig emlegetett energiák ér­téke nőtt meg. Az emberi (fizi­kai-szellemi) energiák becse is nagyobb. Noha, az árrobbanás itt még hátravan. Trömböczky Péter Csehszlovák gazdasági­­ és műszaki napok Tudósítónktól. Tegnap sajtótájékoztatón is­mertették az újságírókkal a VI. csehszlovák gazdasági és műsza­ki napok rendezvénysorozat ese­ményeit. Magyarország Csehszlo­vákia ötödik legfontosabb keres­kedelmi partnere, ám még bősé­gesek az ipari és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének le­hetőségei. A Csehszlovák Keres­kedelmi és Iparkamara 1967-ben elsőként hazánkban rendezett gazdasági és műszaki hetet. Az azóta rendszeressé vált eszme­csere a két szomszédos ország szakembereinek sokszínű szak­mai és személyes kapcsolatte­remtési fórumává vált. Amint azt az egyik előadó hangsúlyozta, a két ország vállalatainak koope­rációs, gyártmányszakosítási és a harmadik piacon való együttmű­ködésre irányuló törekvéseinek jelentőségét aláhúzza a tőkés im­portból származó cikkek áremel­kedése s az olykor tapasztalható diszkrimináció. Eddig több mint 250 hosszú távú közvetlen együtt­­ködési terv s tucatnyi egyezmény született országaink között, s az elmúlt évben a teljes árucsere­forgalom mintegy 37 százalékát képezték a szakosítási és együtt­működési megállapodások kere­tében teljesített szállítások. Erre az évre az árucsereforgalom 7,3 százalékos növelését irányozták elő. Az MTESZ székházában április 10. és 15. között tartandó ren­dezvénysorozat programját a VII. ötéves terv kiemelt feladatainak figyelembevételével állították ösz­­sze. A 20 előadáson többek kö­zött a csehszlovák számítástech­nikai, mikroelektronika és ener­getikai fejlesztési eredményekről lesz szó. Érdekesnek ígérkezik az alacsony hőmérsékletek fizikájá­nak ipari hasznosításával­ foglal­kozó referátum s különösen idő­szerűek lesznek a környezetvéde­lem témáját érintő beszámolók. A vetőmaggondok megoldhatók Tavaszi hír: az Országos Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a megrendelések alap­ján folyamatosan adja át a ter­melőknek a vetőmagvakat. Tavaszi kalászosokból a készlet megfelelő és a választék is kielé­gíti a termelők igényeit. A károsító aszály nagymérték­ben visszavetette a hibrid vető­magtermesztést, különösen az Al­földön, és emiatt a nagyhozamú kukoricákból a megrendelésnek csak 60 százalékát lehet fedezni. A szántóföldi burgonyatermelők megrendelésének nagyobb részét már ősszel teljesítette a vállalat, a tavaszi szükséglet ellátásához még tartalékkal is rendelkeznek. (MTI) b­t\r­weti'Vrt­­y. MflGYOR Hullllp NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG , MÁRCIUS 1. PÉNZEK 7 Robotébresztő Két gyártói, két vélemény - Jó üzlet lehetne (2.) Tegnapi számunkban kissé koordinálatlannak festettük a hazai robotfejlesztéseket. Ám azt is állítottuk, hogy a továbblépéshez szükséges műszaki háttér már kialakult. A hazai iparnak sok olcsó, egyszerű robotra volna szüksége, ugyanakkor viszont a pon­tatlan félkésztermékek éppen intelligens, s ezért drága robotokat követelnének. Elsősorban a nagy sorozatú gyártás vonzza a ro­botokat. Ilyen azonban kevés akad iparunk szerkezetében. Kellő­en fejlett háttéripar hiányában licencek alapján célszerű a robot­gyártást elkezdeni. A fejlesztők közül ezúttal két gyártó cég egy-egy szakemberét kérdeztük. Az egyik cég másfél évtizedes manipulátorgyártó múlt­tal dicsekedhet. Ott saját fejlesz­téssel kezdtek, s az olcsó, ám nagy számban eladható szerkezeteket „célozták meg”. A másikban vi­szont csak most építették az el­ső robotot, tudományuk licenc­vásárláson alapul, nem töreked­nek nagy sorozatokra, inkább speciális szerkezetekkel igyekez­nek a nyugati piacon is vevőt ta­lálni. A Bakony Művek szereléstech­nikai és automatizálási gyára ez év elején alakult, de a törzsgyár­ban már a Zsiguli-program start­ja óta foglalkoznak szerelősorok és az ezekbe épített egyszerű ro­botok gyártásával. Aligha vélet­len, hogy e gyárban az automati­kai és robotprofil kialakulása a nagy sorozatokat produkáló jár­műiparhoz kapcsolódik. Persze, nem lévén hazai személygépko­csi-gyártás, csak az exporton ke­resztül. Az automatikai üzletág meghonosításának közvetlen okai­ról Kovács Tibor, az újonnan alakult gyár főmérnöke így be­szél : Áttörés . Amikor a gyár a Zsiguli­­program keretében megkezdte az autóvillamossági cikkek export­ját, a Bakony Művek szerelés­­technikai, szervezési, automati­zálási színvonala messze elma­radt a Ladák licencadójáétól. A Fiat gyár tervezői, érthetően, sa­ját gyáruk műszaki színvonalá­hoz illesztették az alkatrészek konstrukcióját, így nekünk — ha hasonló minőséget akartunk elő­állítani — nem volt más válasz­tásunk, minthogy megépítsük a saját automatizált szerelősorain­kat. Ezek közül az első 1967—68- ban indult, ezután 1970-ben vá­sároltunk egy Bosch-licencet, amivel együtt korszerű szervezé­si, szereléstechnikai módszereket is elsajátítottunk. — A szerelősorokba épített automatáik is elsősorban a ma­nipulátor, mintsem a robot ka­tegóriába tartoznak. Valószínű, hogy ma már a Fiat konstruktő­rei is másképpen terveznének. — Ez igaz, de szerintünk a ha­zai ipar szerkezete még elsősor­ban az effajta egyszerű beren­dezéseket igényli. Mi több, még ezek iránt is csak fokról fokra nő a kereslet. Hat-hét év kellett hozzá, hogy 50-60 millió forintra tornásszuk fel az éves termelé­sünket. Az idei azonban az áttö­rés éve, a Moszkvics gyár fel­újításához való hozzájárulásunk­kal szeretnénk akár ennek két­szeresét is elérni. Egyébként meg­győződésem, hogy a szovjet autó­ipari rekonstrukció szinte kime­ríthetetlen piac a robotgyártók­nak. — Végül is termékeik mekko­ra hányadát exportálják? — Eddig termelésünk 40-50 szá­zaléka kelt el külpiacon. Remé­nyeink szerint ez most 80 száza­lékra nőhet. A szovjet piacon kívül újabban Jugoszláviában is ajánlatot adtunk. Mérsékelt húzóerő — Milyen üzlet a robotgyártás? — Egy-egy szerelősor ára a bo­nyolultságától függően, egytől több tíz millió forintig ter­jed. Ami pedig a hasznot illeti, ha egy vállalat szerelősort vesz, lényegében a majdan azon gyár­tandó nagyobb darab­szám lehe­tőségét, termelékenységnöveke­dést vásárol, így akad olyan ter­mékünk is, amelyen valóban ko­moly a nyereségünk. Ez reális is, hiszen az automatika-berendezé­­sekben rendkívül sok a szellemi munka, az egyedi fejlesztés ered­ménye.­­ — Időközben az egykori licenc­­adó, a Bosch, nyilván már korsze­rűsítette a gyártósorait. Miként kívánják önök korszerűsíteni a gyártmányaikat ? — A Bosch valóban megváltoz­tatta a szerelősorokba épített gyártóeszközeit, rendszere gyor­sabbá, rugalmasabbá vált, jobban érvényesül a modul elv, s kisebb készletekkel dolgozhat. Az új Bosch-licenc átvételét műszaki­lag már előkészítettük, a továb­biak már az üzleti tárgyalások eredményeitől függnek. Saját ter­veink között viszont elsősorban a robotokat kiszolgáló perifériák kifejlesztése szerepel. Ezek leg­alább annyira fontosak, mint maguk a robotok, eddig nálunk mégis méltánytalanul háttérbe szorultak... A másik kiszemelt gyártó a Cse­pel Művek Egyedi Gépgyára. Egy éve a japán Daidótól megvették egy korszerű robot licencét, s el­ső lépésként két kész berendezést is vásároltak. Az első mintarend­szert ezekkel építették a Vasmű számára, a teljes kovácsolósort rövidesen át is adják. A robotal­kalmazás kényszerítő okait azon­ban itt másként látják, mint a Bakony Művekben. Erről Fülöp Gyula műszaki, fejlesztési osz­tályvezető így beszél: " A Vasműben a szóbanforgó berendezést szinte már egy mű­­szakban sem lehetett működtet­ni, annyira nem akadt ember a nehéz kovácsolási munkára. El­sősorban az effajta motívumok késztethetik a hazai vállalatokat a robotalkalmazásra. Nálunk a termékek áraiban a nem csök­kenthető fix költségek aránya meglehetősen magas, a termelé­kenység robottal elérhető növe­kedése csak mérsékeltebb húzó­erő. — Ezt is figyelembe véve, mi­lyen vevőkörre számítanak? — Egyelőre két robotalaptípus összesen hat különböző terhelhe­­tőségű változata szerepel a kíná­latunkban. Az említett minta­­rendszeren kívül az idén még öt berendezést szeretnénk előállí­tani. Tíz konkrét igényt tartunk nyilván, ezekből már a megren­delés küszöbén áll például a SZIM esztergagépéhez illeszten­dő robot. Ez az 5,5 millió forin­tos berendezésünk a Hannoveri Gépipari Vásáron mutatkozna be elsőként. A továbbiakban évente átlagosan 10 robotot készítünk majd. Exportra is — Külpiacra is? — Igen jók a tőkés üzleti ki­látásaink is, hiszen melegüzemi robotot, főleg ilyen teljesítmény­tartományban kevesen kínálnak. — A licencen alapuló gyártás buktatója lehet, ha túl magas a berendezésekben a nehezen be­szerezhető importalkatrészek ará­nya. — Az első 10 robotunk még je­­­lentős tőkés és 2 százaléknyi rubelelszámolású importot tar­talmaz. A huszadik géptől azon­ban a tőkés importot a harmadár­ra kívánjuk szorítani.­­ — Végül a fejlesztési elképze­léseik? — Legnagyobb teherbírású tí­pusunk 1000 kilogramm tömeget képes — egyébként 2 milliméte­res pontossággal — mozgatni. Sze­retnénk egy 2 ezer kilogrammos változatot is létrehozni. Egy má­sik tervünk az öntvénytisztító ro­bot. Ezt a rendkívül nehéz, az egészségre igen káros munkát ed­dig még sehol a világon nem si­került automatizálni. G. Kocsis Kristóf Csehszlovák energiatervek Csehszlovákia energiaellátásá­nak továbbfejlesztésében az atomerőművek építése kap hang­súlyt — állapította meg a Cseh­szlovák Atomenergia Bizottság. A bizottság ülésén áttekintették az ezredfordulóig szóló teljes atomenergetikai programot, amelynek megvalósításához a jö­vő évben fognak hozzá. A tervek szerint 1990-re az ország teljes energiaszükségletének egyharma­­dát atomerőművek elégítik ki. NSZK-export Tavaly 42 százalékkal, 51,2 milliárd márkára növekedett az Észak-Amerikába irányuló nyu­gatnémet export — közölte az NSZK statisztikai hivatala. A teljes kivitelből az Egyesült Állam HORIZONT­ ­ok és Kanada 1984-ben 10,5 százalékkal részesedett, ami 2,5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az Észak-Ameriká­­ból származó nyugatnémet beho­zatal ugyanakkor mindössze 13 százalékkal, 35,2 milliárd márká­ra emelkedett tavaly, s az NSZK teljes importján belüli aránya 8 százalék maradt. Spanyol munkanélküliség Spanyolországban január végén már 2 millió 625 ezren voltak munka nélkül, az állástalanok­nak a munkaképes életkorú la­kosságon belüli aránya 19,8 szá­zalékra emelkedett — közölte a spanyol munkaügyi minisztérium. A januári növekedése 0,8 száza­lékos, több mint húszezren kerül­tek az utcára. Kubai szárazság A szárazság nagy veszélyt je­lent Kuba mezőgazdaságára, a legsúlyosabb károk a marhate­nyésztést és a cukortermelést fe­nyegetik. Az idei télen a fagyo­sabb szelek nem hozták meg a szokásos csapadékot és az álta­lában zöldellő szigeten az utóbbi hetekben egyre nagyobb terüle­tek száradnak ki. Öntözéssel még menthetők a burgonya-, a Zöldség- és a banánültetvények, de a legelők és a cukornád víz­igényét alig tudják mesteresége­­sen kielégíteni. A Csepel Művek Vasmű­vében a tervek szerint március végén ad­ták át az első, Daido robotokkal szerelt kovácsoló sort, amellyel járműalkatrészeket kívánnak majd készíttetni. E kovácsoló berende­zés évi kapacitása korábban 2300 tonna volt, ez most a robot jó­voltából majd 700 tonnával növek­szik. Így a vállalatnál arra szá­mítanak, hogy az ezen a munka­helyen eddig elért mintegy 90 mil­lió forintos árbevétel több, mint 27 millió forinttal emelkedik. Úgy számolnak, hogy a beruházás 4— 4,5 év alatt térül majd meg. A mintarendszer létrehozásához az OMFB és az Ipari­­Minisztérium a beruházási összeg kétharmadát kitevő központi támogatást adott.

Next