Magyar Hírlap, 1985. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

P­rr­rr­izuro­vizsgálatok Az egészség megőrzésének leg­jobban bevált módszere a he­lyes életmód mellett a betegsé­gek megelőzése szűrésekkel. A prevenció kiemelt egészségpoli­tikai program és a végrehajtás eszköztárában is kulcsszerepük van a szűréseknek. A tuberku­lózis - az egykori magyar nép­­betegség — eltűnt, de a helyére lépett egy másik betegségcso­port — szívünket, érrendszerün­ket károsító életmódunk követ­kezményeként. A teljes népessé­get átfogó, egységes szűrőháló­zat pedig - bár neve még a tébécéhez kötődik - rendelke­zésre áll ennek az új népbeteg­ségnek a kiszűréséhez is. A tbc­­szűrőállomások helyett mást, job­bat nehéz lenne kitalálni az új­­feladathoz. Kialakított rendjük, behívásos módszerük, az egész lakosságot átfogó nyilvántartási­­rendszerük lehetővé teszi a tel­jes körű lakosságszűrést más be­tegségcsoportokban is. Vannak már jó törekvések, ki­emelkedő példák. Pécsett jó né­hány éve a város egész felnőtt lakosságát rendszeresen átszű­rik, és az állomáshoz kapcsolt komputerrendszer révén adatok vannak minden pécsi lakos egészségügyi jellemzőiről. Nem­régiben Budapesten,­Óbudán is avattak hasonló intézményt. Ba­ranya, Vas, Borsod és Szolnok megyében az ernyőfényképszűrő­­állomások 40-50 százalékában terjesztették ki a tbc-szűrést a kór betegségeire is. Vérnyomást­ mérnek, vizeletet vizsgálnak, fel­fedezik a cukorbetegeket, meg­­­előzik a női halálokok között vezető nőgyógyászati rákbeteg­ségeket. A jó modellekkel szemben azonban ott vannak a kirívó el­lenpéldák. Tolna vagy Somogy megyében alig lelhetők fel a komplex szűrési programok kez­deményezései. Erősen lemarad a főváros is.­­ Márpedig korszerű megelőzés­ről aligha beszélhetünk modern szűrés nélkül. Miközben a tbc­­szűrés - a betegség felszámo­lása ellenére is - kötelező és különböző büntető szankciókat helyez kilátásba a szűrésre be­­­hívó idézés, ha nem jelenünk­ meg, az életünket a tüdőbajnál ma még inkább fenyegető be-e­tegségeket elhárító vizsgálati nem kötelező. Tetszik, nem tet-­­szik alapon döntjük el, men­j­­ünk-e szűrésre. Évente húszmillió vizsgálat zaj­l­­ik le az országban, gyakorta, párhuzamosan, ismétlődve. S hiába a legjobb adathordozó maga a beteg, a lappangó kór­ról az információ­­ nem mindig jut el a beteg első számú gyó­gyítójához, a körzeti orvoshöz. Az oda-vissza csatolás a szűrő­­állomások és az alapellátás kö­z­ött ma még korántsem kielégí­tő. Ahogyan a szűréseken a részvétel és a szűréseket végző teamek száma, elhivatottsága sem. m m mm 24 OLDALAS KÉPES MELLÉKLETTEL |jreM M M mmm §jf| |||g _ ___ Terjeszti □ Magyar Posta. ulfA Ml &&SL X ijSEBi lapjai ISsS mH mn Swl|l Etetizetb­itő a hmapkezoosi­k SB Hl sf| BiSBK kB Sk MmMlb sp III El §H KpAfifl HB EjS to costae .'otaiokno.. a kez­mim iiif nli 111 if I n II ll IP fi III lit Pl n m aiVR «18 Hal « jSffR H M ül ü lenül vagy postautalványon, h­at Haj BjÍ£ffigÍ tűk Mii m­agnraK MS’ BSaS Hfia jSjj 0» fijj Bja verem­int átutalással a KHI HÍ V m n ■ n ■ M m Hl ■ ■ M ■■ m m m 102 ÁRA: 2,20 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai 221-285, 222-408, 429-350. 18. ÉVFOLYAM, 12­­. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 198­5. MÁJUS 2­5. SZOMBAT Gyarapodásunk forrása a felelősségteljes munka Választási nagygyűlés Szegeden és Székesfehérváron Pénteken újabb választási nagygyűlésekre került sor, ezúttal Szegeden és Székesfehérváron. A két megyeszékhely választópol­gárai közül több ezren hallgatták meg a szónokokat: Szegeden Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nökét, Székesfehérváron dr. Csehák Juditot, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Választási nagygyűlést tartottak pénteken a szegedi sportcsarnok­ban. A mintegy kétezer résztve­vő között ott voltak Csongrád me­gye és a város politikai és társa­dalmi életének vezetői, országgyű­lési képviselő- és tanácstag jelölt­jei. A Himnusz elhangzása után Molnár Sándor, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bizottsá­gának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott be­szédet. Felidézte annak a négy évtize­des útnak a főbb jellemzőit, amelynek során Magyarországon kiteljesedett a néphatalom, külön is szólva Szegedről, arról a város­ról, amely 40 esztendeje szinte el­sőként mozdult a háborús bénult­ságból, s amely ma már nemcsak annak a vidéknek, hanem az egész országnak egyik kiemelkedő szel­lemi centruma. — Azt a szocialista felfogást halljuk — folytatta­.—, hogy mind eddigi eredményeink,­­mind to­vábbi gyarapodásunk forrása a jól végzett, felelősségteljes munka. Ez ma az egész társadalom első­rendű ügye. Életszínvonal-politi­kai, szociális, művelődési, okta­táspolitikai és minden más — a pártkongresszuson is megjelölt — célunkat csak akkor tudjuk elér­ni, ha a munkánk hatékonyságát állandóan javítjuk, ha a maga­sabb minőségi követelmények­nek minden tekintetben megfele­lünk. A munka azonban nemcsak anyagi létünk forrása, hanem szocialista erkölcsiségünk alapja is. Emberré bennünket a munka tett, és továbbr­a is a munka ad­ja a teljes emberi élet értékét szá­munkra. Sorsunk további alaku­lása tehát attól függ, hogy meny­nyire tudjuk erősíteni a közgon­dolkodásban a munka becsületét. És azt, ami ezzel összefügg, hogy a társadalom számára végzett hasznosabb, értékesebb tevékeny­ség jusson kifejezésre a jövedel­mek elosztásában is. 1 . A jó munka és annak meg­­­­becsülése mindenkinek érdeke.­­ Vannak, akiket aggodalommal­­ tölt el, ha a jövedelmek jelentős I differenciálódását tapasztalja.­­Meg kell érteni valamennyiünk­ének: ha a több jövedelem mun­­­kából fakad, nem ellentétes szu­rk­ciaista elveinkkel. A hasznos és­­szükséges többletmunkát meg kell I fizetni. Aki jobb, értékesebb mun­­­kát végez, keressen többet, mint gaz, aki kevésbé iparkodik. Ez a I szocialista igazságosság. Ezt kell I támogatnunk, erősítenünk, hogy I mindenütt érvényre jusson. Szól­nni kell ugyanakkor arról is, hogy­­a becsületes embereket jogosan­­ aggasztja, amikor valaki ügyes­­­kedésből, spekulációból gazdagod­odik. Igaz, néha az­ ilyen , jelensé­gek gyakoriságát és méreteit el­­­túlozzák. De az is igaz, hogy nem minden ügyeskedő bukik bele erkölcstelen ügyleteibe, megesik, hogy csak sokára derül fény ü­zel­­meire, és arra, hogy tisztességt­e­­­­len úton szerezze a vagyonát. Az­­ ilyen esetek a legnagyobb kárt­­ erkölcsi tekintetben okozzák,­­mert megrendítik azt a szocialis-­­­ta erkölcsi meggyőződést, hogy igazi megbecsülést csak tisz­tességes munkával lehet kivívni. Álláspontunk — az ennek ellent­mondó, kirívó példák dacára is —, hogy a szocialista felfogástól nem téríthetnek el bennünket, azt kell erősíteni — mutatott rá. Majd fontosnak mondotta, hogy több figyelmet fordítsunk azokra a té­nyezőkre, amelyekkel kedvezően befolyásolható a társadalom ér­tékrendszere, az egyének életcél­ja, életmódja, életvitele. Ezt kö­vetően így folytatta: " Miközben nem tagadjuk, sőt fontosnak tartjuk, hogy az embe­rek anyagi helyzetük javulásáért iparkodnak, azt is hangsúlyozot­tan valljuk: az ember törekvései, vágyai és céljai nem merülhetnek ki csak az anyagi értékek birtok­lásában. Vannak olyan értékek is, amelyek ugyan pénzben nem fe­jezhetők ki, nélkülük azonban si­vár és embertelen lenne az éle­tünk. Az érzelmek harmóniája, a család, a kisebb és nagyobb kö­zösségek összetartó ereje, a mun­kahelyi légkör, a megbecsülés és az tisztelet mind­ olyan érték, amely teljessé, tartalmassá teszi az emberi életet. Ezek elfogadtatása, érvényesí­tése érdekében többet kell cse­lekedni — mondotta, ugyanakkor kiemelte annak fontosságát is, hogy egymással többet törődjünk, több segítő szándékkal viseltes­sünk egymás iránt. A továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy gondja­ink nemcsak mai életünk anyagi, tárgyi hiányosságában rejlenek, hanem abban is, hogy gyakran kevés az emberség, a jó szó, az igazságos, tiszteletreméltó maga­tartás. Sok múlik azon, hogy a munkahelyen, az iskolában és­­a családban milyen felfogás ural­kodik. Ha e helyeken jó példával járnak elöl, nagyobb esélye van annak, hogy a pozitív magatartás válik erőteljesebbé és ez követés­re talál. A­ jónak, a követendőnek, az erkölcsileg tisztességesnek, a becsületes életnek a középpontba állítása nem üres moralizálás. — Hazánkban rend és törvé­nyesség van — folytatta mondan­dóját Gyenes András. — A szo­cialista törvényesség belpoliti­kánk alapvető és szilárd eleme. Azt jelenti, hogy minden állam­polgár hazánkban a törvények vé­delme alatt áll, aki azonban meg­szegi a törvényt, azt a törvényes előírásoknak megfelelően felelős­ségre vonják. Ártatlanul tehát senkit sem lehet elmarasztalni, de aki vét a törvények ellen, az nem kerülheti el a megérdemelt bün­tetést. Országunk lakosságának nagy többsége tiszteli a törvényt, fegyelmezetten teljesíti köteles­ségét, megfelelően él a jogaival, a törvényeket tisztességgel be­tartja. " :­­ ■ , . Ugyanakkor kedvezőtlenül érin­ti a közerkölcsöt és a közállapo­tokat, hogy akadnak, akik,az ál­lampolgári fegyelmet lazítják, a törvényeket­­megsértik, és a szo­­cialista­ együttélés szabályait fel­rúgják, a becsületes emberek nyu­­galm­át megzavarják, embertár­saikat és a közösséget megkáro­sítják.­­ Jogosan váltanak ki ellen­érzést az olyan morálisan káros megnyilvánulások is, mint az elvtelen kapcsolatok, a köztulaj­don pazarlása, a hatalommal való visszaélés, a korrupció különféle formái, a protekciózás és még so­rolhatnánk azokat a jelenségeket, amelyek mérgezik közéletünket. A törvénysértések és a visszássá­gok ellen egyaránt küzdenünk kell: a rend, a fegyelem köve­telményének következetes betar­tásával, az ellenőrzéssel és a fe­lelősségre vonással. Fellépésünk annál eredményesebb lesz, minél kevésbé tűrik a rend, a fegyelem megbontását a munkahelyi kö­zösségek, az iskola, a szülői ház — mondotta Gyenes András. Ezt követően szólalt fel Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központja En­­zimológiai Intézetének igazgatója, a Hazafias Népfront országos lis­táján szereplő országgyűlési kép­viselőjelölt. A közeljövő feladatai között megkülönböztetett szerep jut a biológia újabb alapkutatási ered­ményeinek — mondotta egyebek között. — Ezek­ az orvosi diag­nosztikában a betegségek ponto­sabb felismerésében fontosak, de ugyanígy a biológia új eredmé­nyei fogják rövidesen átalakítani a mezőgazdasági termelést, fokoz­va­ annak hatékonyságát. A gya­korlati alkalmazás előfeltétele, hogy megfelelő ismeretekkel és képességekkel rendelkező, alap­kutatással foglalkozó szakembe­reink legyenek. Az alapkutatás az új gyakorlat kialakításában nem­csak egyedi eredményeivel vesz részt, hanem úgy is szerepet ját­szik, hogy mind az egyetemi, mind az akadémiai kutatómunka visszahat a szakemberek korsze­rű képzésére. Nem elég azonban az alapkuta­tás fontosságát hangsúlyozni, gon­doskodni kell annak színvonalá­ról, hatékonyságáról is. Magának a kutatásszervezésnek, a tudomá­nyos vezetésnek kell arról gon­doskodnia, hogy" ne általában­ tá­mogassuk az alapkutatást, hanem a hatékony, minőségileg magas szintű területeket és kutatókat segítsük. A további előrehaladás csakis a differenciálással lehetsé­ges: a jobbak az eddiginél na­gyobb, a kevésbé jók szerényebb segítséget kapjanak — fejtette ki Straub F. Brúnó. A környezet- és természetvéde­lem fontosságáról szólva rámuta­tott: úgy kell dolgoznunk, hogy mindenki számára a méltó embe­ri élethez szükséges feltételeket alakítsuk ki. Környezetünket nem szabad roncsolnunk, hiszen azt unokáinktól vesszük bérbe, ne­kik vagyunk felelősek a megóvá­sáért. A környezet- és természet­­védelem hetedik ötéves terve meghatározza az ipar, a mező­­gazdaság, a vízügy és más szervek feladatait. A rendelkezésre álló­­központi anyagi eszközök ma csak arra elégségesek, hogy a környe­zet romlásának ütemét lefékez­zük. Ahhoz, hogy ez, a munka eredményes legyen, a központi ál­dozatvállaláson kívül a helyi ta­nácsok, sőt az egész társadalom hozzájárulása szükséges. A nagygyűlésen szót kapott még Kulcsúrné­ Kiss Piroska, a Haza­fias Népfront szegedi bizottságá­nak titkára, a város 23. számú választó­kerületének tanácstagje­löltje. Szabó G. László, a Csong­rád megyei Tanács elnökhelyet­tese, Harman Andrea első válasz­(Folytatása a 3. oldalon) MA: A hondurasi elnök Washingtonban (2. oldal) Bankátalakulások (6. oldal) Az országgyűlési képviselőjelöltek névsora (7. oldal) Módosul a Családjogi Törvény (12. oldal) MELLÉKLETÜNKBEN: A kedély országa Panziólesen Akinek minden egyre megy Az újhullám régi csillaga , — Losenci Fá! kolumbiai minisztert fogadott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Gustavo Castro Guerre­­rót, a Kolumbiai Köztársaság gazdaságfejlesztési miniszterét. (Folytatása az 5. oldalon) Groti­ko beszéde A Szovjetunió ratifikálta a varsói jegyzőkönyvet (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tegnapi ülésén egyhangúlag ratifikálta a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról ez év április 26-án Varsóban aláírt jegyző­könyvet. Az ülésen a szovjet kor­mány megbízásából Andrej Gro­­miko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külü­gyminiszter mon­dott beszédet. A Legfelsőbb Ta­(Folytatása a 2. oldalon) Harcok Libanonban A BT felhívása (Reuter) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa­ aggodalmát fejezte ki a libanoni erőszakos cselekmények miatt és felszólította az érintet­teket, hogy tegyenek meg min­dent a béke helyreállítása és a polgári lakosság védelme érde­kében. A felhívást a tanács pén­teken kiadott közleménye tartal­mazza. A közleményt Javier Pe­rez de Cuéllar ENSZ főtitkár szerdai hasonló tartalmú felhívá­sát erősítette meg. A BT összehívására Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke szó­lított föl a libanoni palesztin me­­nekülttáborokban l zajló véres har­cok nyomán. A közleményt a Biztonsági Tanács zárt ajtók mö­gött megtartott tanácskozása után hozták nyilvánosságra. (MTI) A véglegesnek hirdetett damaszkuszi tűzszünet ellenére, ha változó hevességgel is, de pén­teken folytatódtak az összecsapá­sok, az A­mai-mozgalom tagjai és a palesztinok között. Rendőrségi források szerint az A­mai—palesz­tin összecsapás, majd a hegyvi­déki ágyúzás következtében az el­ső négy nap alatt 226-a­n haltak (Folytatása a 3. oldalon)

Next