Magyar Hírlap, 1985. június (18. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

9 r1f9) r (qr\ } p l 1935. JÚNIUS 8. SZOMBAT ________________________NEMZETKÖZI POLITIKA__________( 1 J­A J__________mSSYEa i'.iEUP ­ Koalíciós kényszerházasságok Válás portugál módra A SOKADIK KORMÁNYVÁL­SÁG sújtja Portugáliát az 1974- es szegfűk forradalmának győzel­me óta: az eltelt évtizedben ti­zenhat ideiglenes és alkotmányos kabinet váltotta egymást Luzitán­­f­öldön. A kormányválság-sorozat oka a Portugáliában a fasizmus megdöntése óta érvényesülő sajá­tos politikai aritmetikában rej­lik. Nevezetesen abban a tényben, hogy Portugáliában nincs olyan politikai erő, amely egyedül ké­pes lenne kormányozni az orszá­got. A négy párt, illetve pártszö­vetség közül, amely az 1074 áp­rilisi fordulat után parlamenti képviselethez jutott, egyik sem tudott soha abszolút többséghez jutni: mindig koalícióra kénysze­rült valamennyi politikai ellenlá­bassal. Ezzel a kényszerházas­ságok aztán rendre felbomlottak. Ez történt a hét elején is. 1983-ban a jobboldali színezetű Portugál Szociáldemokrata Párt ((PSD) akkori vezetője, Pirtro Kas­­semao elfogadta Mária Soares szocialista pártjának (PSP) koal­­íciós ajánlatát. (A PS egyébként inkább csak népében szocialista: a kormányzati szerep gyakorlása folyamán a tőle jobbra álló koa­líciós partnerek, illetve a még jobboldalibb ellenzék nyomására a párt színezete mindinkább a jobbközép irányába módosult, s ma már nem sok rokonságot mu­tat például Return cra­vi Olasz Szocialista Pártjával.) Az 1983- es PSP—PSD paktumot egy tör­vényhozási periódusra, tehát 1987-ig tartónak tervezték tető alá hozni. A PARTNEREK ÉRDEKEL­LENTÉTEI azonban a kezdetektől nyilvánvalóak voltak, s ezek az ellentétek körén erodálni kezdték a koalíciót. Az ellentétek háttere tömören: Az 1914-es forradalom győzel­mét haladó intézkedések sorozata követte. A portugál jobboldal — a nagytőke, a nagybirtok, a tehe­tős középrétegek — megriadva a forradalom radikalizmusától, a kezdetektől mozgósította erőit a haladó társadalmi, politikai vív­mányok­­visszafordítására. Por­tugáliát gyakorlatilag a permanens jobbratolódás, a forradalmi vív­mányok állandó megnyirbálása jellemzi. A reprivatizáló*! folyamatot — amelynek .,felelőse’* Mario Soares — ít baloldal (a Portugál Kom­munista Párt és a dolgozókat összeszítő Intersindical Szakszer­vezeti szövetség) foli gyorsnak, a jobboldal túl lassúnak találja. A baloldal politikai mozgástere meg­lehetősen szűk, bár kétségtelen, hogy a tömegeknek a karitifiiv gazdaságból­ tiké­ta elleni mozgó­sítása tzert. Céltalan éz) nincs min­den eredmény nélkül. Nyilvánva­lóan szerepe van abban, hogy­ Soares kormányfő — amennyire tud — ellenáll a szociáldemokra­táknak (és az ortodoxon ellenzé­ki kereszténydemokrata Demo­c­rati­sus Szociális Centrumnak - CV9) a gazdaság teljes liberali­zálására irányuló nyomásának. Az állam­i szektor nagy térleépí­tése, az állami vállalatok­­álla­mó részének reprivat­alabb olyan Megrázscödt­RdM okozt­a, mint amilyet az 1973. m­. d­U. 13-i államosítások vallottak ki — állítja a miniszterelnök. Ami számára azzal a következménnnyel járhat, hogy alaposan lecsökkenne pártja és saját maga választási bázisa. Márpedig­­Mario Soares egy ideje legfőképpen egy do­ng­­ra koncentrál: az ét­ végén esedé­kes elnök- (majd az azt követő közigazgatási) választásokra, boa­­lés ambíciója: államfő akar lenni. EZZEL ELÉRKEZTÜNK a je­lenlegi kormányválság közvetlen okához. A szocialista — szociál­demokrata koalíció eresztékei 1983 óta egyfolytában recsegtek. Az utóbbiak (nem alaptalanul) hege­­motii­ztikus törekvésekkel vádol­ják a szocialistákat, kormányzati szerepüket alárendeltnek, kor­mányzati felelősségüket viszont egyenrangúnak ítélték meg. A koalíció sorsát azonban a PSD­­ május második felében tartott kongresszusa pecsételte meg. A Portugál Szociáldemokrata­­ Párt a forradalom győzelme után , alakult meg. Ebből is következik,­­ hogy nem sok rokonságot mutat­­ a nagy hagyományokkal rendel- l kező Brandt- vagy Palme-féle­ pártokkal. Ugyancsak rövid múlt-­­­ra vezethető vissza, hogy a párt I nem rendelkezik határozott iden­­­­titással, ideológiával: indulása-­­kor (a baloldalinak minősített I szocialisták mellett) a Centrista címkét vindikálta magának, ám ezt a centralizmust erőteljes jobboldali beütések jellemzik. Ez viszont ahhak­­köszönhető, hogy a Párt bázisa meglehetősen hetero-­­ gén, azoknak a rétegeknek a gyűj­tőhelye lett, amelyek a baloldaltól­­ elhatárolták magukat, de a szélső­k­jobbal sem akartak azottosulni.­­ A VISZONYLAGOS SOKSZI- * NÍJSÉG párton belüli irányza­tok, rivalizálások forrása lett. Gyengítette a párton belüli össze­tartást egy tragikus esemény is.­­ 1980 decemberében a párt alapí­­­tója, erős kezű irányítója, Fran­cisco La Cameiro repülőszeren­­csétlenség áldozata lett. Újabb nagy csapás volt, hogy a párt ez év februárjában lemondott elnö­ke, a szintén erős ember, Carlos Mota Pin­to, május 7-én szívro­ham következtében elhunyt. Mindeme előzményeknek ‘nagy sz°fepUk lehetett abban, hogy a PSfo májusi kongresszusán, meg­lepetéséé, egy viszonylag kis be­folyású frakció V­ fzetőse, Aniba­l Conoco Fu­vá ke­et a Párt élére, Ló Corneiro 1979-es kormányának gazdasági minisemre főleg a*'’‘01 Ismeretes, hogy 1982-ben ő elle­nezte a legélesebben a s­ m­idUS-­tákkal való koalícióra lépést. A PSD döntése cicire vetítette a­­ koalíció felbomlását. Qavigco Silva egyik legelső bejelentése az volt: csak addig vár a szocialis­tákkal való szakításra, amíg a „prioritások priorlása” Lá Car­­neiro nagy álma be nem teljese­dik: és közös piaci csatlakozás hi­vatalos aláírása. Erre pedig jú­­lius 12-én kerül sor. A rákövet­kező napon a 14 szociáldemokrata miniszter elhagyja bársonyszékét. Az esemény súlyosan érinti Soares államfő ambícióit. Re­ményei szerint ugyan­is, ha a koa­líciót sikerült volna az elnökvá­lasztásokig életben tartani, szá­míthatott volna a szociáldemok­raták szavazataira, ami reálissá tehette volna esélyeit a Belém­­paiota (az elnöki palota) kulcsá­nak megszerzésére. A PSD azon­ban — most már köztudott a jobboldali CDS jelöltjét, Diego Freitas do Amaralt fogja támo­gatni. Ez nemcsak egy jövendő­ben a CDS—PSD koalíció lehető­ségét vetíti előre, hanem — a kisebb konzervetív formációk hozzájuk csapódá­sával — egy szé­les jobboldali blokkot is. MINDEZEK mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a portugál politikai élet egy új fej­­­lemén­yét. A Hantalho Batlis lORD- as elnnöki újraválasztását szerve­ző, támogató..úgynevezett ..eanis­ta mozgalom'' ritoszéfica* Demok­ratikus Megújulás Pártja (PR)) névért párttá szerveződött. A vi­tathatatlan népszerűségnek és tekintélynek örvendő Earles elnök nevét zászlajára tűző új párt a választásokig megizmosodva je­­lentősen módosíthatja a portugál politikai képletet. (A kommunis­ták nem titkolják, ha a párt nem állít önálló jelöltet, a ,,hasznos szavazat” elve alapján, az eanis­­ta párt jelöltjére adják voksukat. Márpedig a Portugál EP a szava­zók 20 százalékát képviseli.) Eanes elnök alkotmányos jogá­val élve — július közepéig — fel­oszlathatja a parlamentet, így az IOSCCra tervezett törvényhozási vá­lasztások megelőznék a decemberi elnökválasztást. Ez pedig nagyban befolyásolhatja a Belém-palotáért, folytatott versenyfutás feltételei és végeredmény­ét. Nem Marío Sadres előnyére. Arató Gábor Plenáris ülés Stockholmban (MTI) A katonai erő alkalma­zásár­ól való kölcsönös lemondás, a hadgyakorlatokról való előze­tes tájékoztatás és a békeidőben folyó katonai tevékenység ellen­őrzése volt a fő téma a stock­holmi konferencia pénteki plená­ris ülésén. „Nem szabad tovább vesztegel­ni az időt, hozzá kell fognunk a konkrét tárgyalásokhoz" — mon­dotta pénteken a plenáris ülésen a csehszlovák küldöttség vezetője. . Az amerikai szónok olyan köz­lések állítólagos elmulasztását­ tette szóvá a legutóbbi szovjet—­­ csehszlovák közös hadgyakorlat-­­­tal kapcsolatban, amelyek a Hel­­­­sinki Záróokmányban csak aján-­­­lásként szerepeltek, illetve ame-, lyeket az európai biztonsági kon-­­ ferekeia annak idején lehetőség-­ ként latolgatott. Bátorítónak ne-­­­vezte a munkacsoportokban folyó­ vitákat és az Egyesült Államoki elképzeléseit két pontban össze-­í­térte: a háború megelőzése al­kallhai konfrontáció kockázatá-­­ nak csökkentésével, illetve töt­b együttműködés megteremtése olyan intézkedésekre vonatko­zóan, amelyek hatékonyan fejez­nék ki azt, hogy az államok kö­telesek tartózkodni az erőszakkal való fenyegetéstől. Svédország képviselője sürgette a stockholmi konferencia közvet­lenebb­ feladatának megoldását, tehát az európai bizalom- és biz­­ton­ságerősítő intézkedések egyeztetett kimunkálását, hogy azután a 35 állam áttérhessen a kontinentális leszerelési intéz­kedésekre. t - ■ mamát, iiStäläsätoftak Sjroüssiiísr femaS útját (AFP, AP, DPA) A brazíliai Sao Paulo közelében csütörtökön exhumáltak egy Holttestet, amely­ről a brazil hatóságok feltétele­zik, hogy Josef Mengele náci há­borús bűnös földi maradványai. Az illetékesek szerint két hétig is eltarthat, amíg azonosítják a holttestét, egy 1979-ben vízbe fulladt férfi tetemét. Egy Brazíliában élő osztrák származású házaspár szintén azt állította, hogy a kihantolt tetem a 400 ezer ember haláláért fele­lős Mengele holtteste. A New Yorkban élő Simon Wiesenthal, aki már három év­tizede kutat Josef Mengele után, csütörtökön kijelentette, hogy Mengele állítólagos halálhíre el­lenére folytatja a kutatást. Wie­­sentt­al hozzátette, majdnem egé­szen bizonyos abban, hogy csü­törtökön Brazíliában nem Men­gele holttestét exhumálták, s­­oz­­zátette: Igen megbízható adatok­kal rendelkezik arról, hogy Mer­­­gele jelenleg Paraguayban él, ah­al a náci tömeggyilkost többen felismerni vélték tavaly szeptem­berben. Mengele állítólagos halálhíré­vel egy napon jelentették be Asund­otlban, hogy Alfred­ Stroassner paraguayi elnök elha­lasztotta július elejére tervezett NSZK-beli hivatalos látogatását. A halasztás okát n­em­ részletez­ték. A mexikói elnök Madridban (AP) Miguel de la Madrid me­xikói államfő pénteken másodszor is találkozott Felipe Gonzalez spa­nyol miniszterelnökkel. A mexi­kói politikus csütörtökön, hatna­pos spanyolországi látogatása el­ső napján már tárgyalt a kor­mányfővel. ETA-állásfoglalás (MTI) Szófiában közölték: a török külügyminisztérium pénte­ken bejelentette, hogy a BTA tö­rökországi tudósítójának egy hé­ten belül el kell hagynia állo­máshelyét. Mint a BTA pénteki szófiai híradásában közölte, a tö­rök fél azzal indokolta dönté­sét, hogy Bulgária nem engedé­lyezte az Anatolia török hírügy­­nökség tudósítójának bulgáriai működését. Mint a szófiai hír­adásban kiemelték, ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Görcci választások Számok és szavazatok­ örögországban hagyományosan­­ mindig az ősz a parlamenti választások ideje. Andreasz Pa­pandreu most felrúgta a tradíciót és a múlt hét végére írta ki a politikai erőpróbát. Nem kis me­részség kellett hozzá, mert a tu­ristaszezon elején járunk, és alig van olyan görög család, amelyik­nek­­egyik vagy másik tagja, így vagy úgy, ne lenne érdekelve az idegenforgalomban. A nyár a pénzszerzés ideje, őszre mindenki megnyugszik, gyarapodnak a bankbetétek és ez feltétlenül a mindenkori kormányzó párt hely­zetét erősíti. Eredetileg is októberben kel­lett volna megtartani a parlamen­ti választásokat, de Andreasz Pa­pandreu, a Pánnellen Szocialista Mozgalom vezére, miniszterelnök úgy gondolta, hogy eddigi takti­kájának most érik be a gyümöl­cse. Számítása részben be is vált. A poszok a szavazatok 45,82 százalékát szerezte meg, ami 161 mandátumot jelent a 300 tagú törvényhozásban. Ez abszolút többségnek számít, kényelmes le­hetőséget adva a kormányzásra. Az ellenzéki konzervatív beállí­tottságú Új Demokrácia 126 kép­viselőt, a Görög Kommunista Párt 12, míg a Görög Kommunista Párt (belső iroda) egy honatyát küld­het az új parlamentbe. A PASZOK ilyen arányú győ­zelme azt bizonyítja, hogy az 1981-es választási siker nem kon­­­junkturális okokra vezethető visz­­sza, han­em a pánhelléneknek si­került magukat hosszú távra nép­szerűvé tenni a lakosság széles ré­tegénél. Az elmúlt három és fél évbeli a PASZOK sikerrel szere­pelt a helyhatósági választásokon és az Európa-parlamenti erőpró­bán is. Ugyanakkor azonban nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy az 1081-es parlamenti választá­sokhoz képest a PASZOK több­­sz­rtt két százalékot veszített, par-­ menti képviselőinek száma okként. Az Új Demokrácia vi­szont,, amely 1981-ben 35.87 szá­zalékot szerzett, mostani 40.89 százalékos eredményével, ha nem i­s zárkózott föl a FASZOK mögé, de jelentősen csökkentette a két nagy párt közötti különbségét. Kons­tantin Micotakisz politikai tömörülése múlt vasárnap ugyan győzelemre számított, és ez az eredmény érthető módon némi­képpen pesszimista légkört te­­remtett az Új Demokrácián be­lül. A PASZOK szavazatainak csökkenését több tényezővel is magyarázni lehet. Márciusban, amikor Andreasz Papandreu túlöcsidásra kény­­szerí­tette az akkori köztársasági elnököt, Konsztan­tin Kztraman­­liszt, és új államfőt választott a görög parlament, Szárcetakisz személyében, a PASZOK kényte­len volt együttműködni a kommu­nistákkal. Ez a pánhellén mozga­lom jobboldali szárnyán elhelyez­kedő szavazókat átsodorta az Új Demokrácia táborába. Méghozzá lényegesen nagyobb arányban, mint az a két százalék, amelyet a PASZOK veszített. Andreasz Pa­pandreu pártja viszont a kom­munistáktól hódított el szavazato­kat. A GKP táborában ugyanis , sokan úgy vélték, hogy a szélső­­jobboldalnak ismételten van esé­lye Görögországban. Több olyan kisebb párt is in­dult, amelyeknek soraiban megta­lálhatók voltak a ,,fekete ezrede­sek” idején levitézlett politikusok. Nem beszélve arról, hogy a görög kommunisták közül többen úgy ítélték meg, hogy az Új Demok­ráciának is komoly esélye van a győzelemre. Éppen ezért a párt híveinek egy része a PASZOK-ra adta voksát. A GKP 9.6 százalé­kos szavazatarányával (1901-ben 10.93 százalék) az­ előzőkhöz ké­pest egy mandátumot veszített. Ami még nem lenne jelentős, de a görög törvények értelmében az a párt, amelyik a választásokon tíz százaléknál kevesebb szavaza­tot kap, nem­ mint politikai tömö­rülés vesz részt a parlament mun­kájában. Képviselőik csak mint magánemberek fejthetik ki véle­ményüket. Ez az ügyrendi kérdé­seknél rendkívüli hátrányt jelent, mert a felszólalások sorrendjében az utolsó helyre teszik őket. A Görög Kommunista Pártnak —­­amennyiben a PASZOK és az Új Demokrácia között szoros ered­mény alakult vold­a ki — komoly esélye lehetett volna, hogy a mér­leg nyelveként nagyobb beleszó­lást kapjon az ország irányításá­ba, a parlamentben­­-­ igaz, csak egy mandátummal —, egy negye­dik párt is képviselteti magát, a Görög Kommunista Párt (belső iroda), Artureasz Papandreu pártja­­­ mindezek fényében folytat­hatja kül- és belpolitikáját. A kormányfő első sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az új pa-­SZOK-kormány ismét a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe az or­szág NATO- és közös piac­­tag­ságával kartcsolatban. Mint im­ntor­totta, nincs ok arra, hogy meg­változtassák az amerikai támasz­pontok működését 1988-ig engedé­lyező szerződésben foglaltakat. Papandreu kifejtette, hogy az új kormány változatlan állásponton van a ciprusi probléma és a gö­rög—török viszony rendezését il­­letőék. Rámutatott a szigetország­ban ellöld­ösöző külföldi csapatok kivonásának feltétlen szükséges­ségére. Köfisztantizs Micotakisz termé­szetesen azt emelte ki, hogy párt­ja gyarapította mandátumainak számát és megerősödött az ISGI-és parlamenti választásokhoz képest. Azt mondotta, hogy az Új Demok­rácia már a következő erőpróbá­ra készül. Véleménye szerint er­re­ rövidesen sor kerül. Végtére is 1974 óta minden parlamenti választást előrehoztak. Úgy tűnik, Görögország az ál­landó választási kampány légkörében él. G. Fehér Péter Grj b cse v-Isivkj - találkozó Sz tvüsség veii vsKrimefißnyi EróUjortselienc » ©r© eayscfjss fsHégres&e (Folytatás az 1. oldalról) pontjában a szovjet—bolgár kap­csolatok további fejlesztésének kérdései állottak. A tárgyaló felek különös fi­gyelmet fordítottak a tudományos­műszaki együttműködésre, a nép­gazdasági tervek koordinációjá­ra, a két ország termelőkapacitá­sainak kölcsönösen előnyös kiak­názása minőségi színvonalának emelésére. E feladatok megoldá­sát kell elősegítenie a Szovjet­unió és a Bolgár Népköztársaság között létrejött, a 2000-ik évig szóló gazdasági és tudományos­­müszö­ki együttműködési h­osszú távú programnak, amelyet pénte­­­­ken írtak alá. A megbeszélések során a két­­ vezető hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy tovább kell ére­síteni a szövetséges szocialista or­szágok egységét és összeforrottsá­­gát. A nemzetközi kérdésekről foly­­tatott véleménycsere során a fe­lek megállapították, hogy a je­lenlegi feszült helyzetben minden korábbinál inkább fontos az ösz­­szes háborúellenes erő egységes fellépése, függetlenül azok poli­tikai és ideológiai orientációjától. Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a vi­lághelyzet minden bonyolultsága ellenére lehetőség van kedvező v­áltozásokra. A tárgyalást követően Mihail Gorbacsov átnyújtotta Todor Zsivkovnak a Lenin-rendet. Négy országot érintő körútját befejezve, pénteken visszatért Szófiába Todor Zsivkov.

Next