Magyar Hírlap, 1985. szeptember (18. évfolyam, 205-228. szám)
1985-09-02 / 205. szám
tudósítások FORUM 1985. SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ MEGYE*3 OnSHEP Miniszteri beszéddel Országos tanévnyitó ünnepség Bevezetik az idén a technikusképzést (Folytatás az 1. oldalról) teremtett, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és oktatás egyre fejlődő színvonalát. Innen indult el és vált országos méretűvé a szaktantermi oktatás — mondotta elöljáróban a miniszter. A város adott otthont egy sor olyan országos pedagógiai tanácskozásnak, amely az oktatás sokat vitatott, aktuális feladatairól szólt, és hozzájárult a reformok előkészítéséhez. Itt avatjuk most ezt a szép iskolát, amely szellemi gyarapodásunk újabb jele. Mindezért elismerés illeti a pedagógusokat és a város vezetőit, a város egész közönségét, amely megértette, mi a jelentősége az oktatásnak és a nevelésnek népünk sorsának alakulásában. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyermek az előírt időben végzi el a nyolc osztályt, s az általános iskola mindenki műveltségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tudja látni a maga teljességében, az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben kell működnie. Úgy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésével táplálkozik, amely sokszor joggal bírálja az oktatás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-erkölcsi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az ee.temig, és egységes szellemiés rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait,, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók szülők jogait és kötelességeit. A törvény énít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Mámor Szocialista Munkáspárt XTIT. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelyeknek kialakításában a tér-adalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettet. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, meg hogyha természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerűsítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tankönyveket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók bevezetésére. Kerülni akarunk minden kapkodást, erősíteni a szükséges stabilitást, szervezetten és jól előkészítve bevezetni az elkerülhetetlen változást. A korszerűsítést szolgáló szakmai programokat vitára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pedagógusok véleményét. A tartalmi korszerűsítést szolgálják azok a kezdeményezések is, amelyek a számítástechnikai oktatás kiszélesítését célozzák, vagy hatékonyabbá akarják tenni az idegen nyelvek oktatását. Ezzel párhuzamban szeretnénk az anyanyelvi kultúra jelentőségére felhívni a figyelmet, a helyesírás és a helyes beszéd követelményeire. A kifejezés a gondolat tükre, s a nyelv tudatos elsajátítása és kulturált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a technikusképzést, s ezzel teljesítsük az ipar és a mezőgazdaság régi kívánságát. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a nevelőtestületek önállóságának növelését, a diákönkorrmányzati szervek tevékenységének fejlesztését szolgáló intézkedések bevezetését. Demokratikusabb és egyben nyitottabb iskolát akarunk, olyat, amely támaszkodni tud a szülők és a szélesebb közösség ösztönzésére, bírálatára, anyagi és erkölcsi segítségére. Az oktatási törvény és a fejlesztési program egyaránt meghirdette a pedagógus munkájának előtérbe állítását és megbecsülését. Az első feltétel a pecegógusképzés megjavítása és a rendszeres továbbképzés megszervezése, amelynek bevezetésére e tanévtől kezdve kerül sor. A pedagógusok önállósága, kezdeményezése, felelősségvállalása mind elengedhetetlen követelmény, ha a nevelésben-oktatásban előbbre akarunk jutni. Sokan beszélnek mostanában az értékzavarról, arról, hogy megromlottak az erkölcsök, hogy meglazultak az emberi kapcsolatok, hogy sokan értelmetlenül emnek. Az iskola nem tudja megváltoztatni a valóságot és feloldani annak ellentmondásait, megszüntetni torz megnyilvánulásait. Gazdasági, társadalmi, politikai eszközök szükségesek ahhoz, hogy a nemes eszmék, a humánus erkölcsök, az igaz, a jó és a szép érvényesülhessenek. Nem szabad azonban lebecsülni a kulturális-tudati tényezők jelentőségét sem, s ezek érvényesítésében a fő helyet az iskola foglalja el, amely hazánkban másfél millió fiatalt nevel. Az ifjúságnak fel kell mutatni mindazt, amiért érdemes tanulni, dolgozni, élni. Az, iskola szemléletével, rendjével, példamutatásával szolgálni tudja olyan tulajdonságok kifej- lesztését, mint a munka megbe- csülése, értelmes fegyelem, az egymás iránti tisztelet, amelyek nélkül a társadalomban nem le- 3 hét élni vagy legalábbis nem le- 3 hét emberségesen élni. Mindezt nem a család nélkül, hanem a családdal és azokkal a közössé- gekkel együtt, amelyekkel az ifjúi kapcsolatba kerül. Minden szülő, minden pedagógus hisz abban, hogy az embert nevelni lehet, ne szégyelljük ezt a meggyőződésű.-e két hangosan és főleg hatásosan hirdetni. A szocialista nevelőiszkola — amely a célunk — egy- összerre akar hatni értelemre és érzelemre a múlt és a ma jó példáival, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeivel, azzal a pedagógiai akarással, amely olyan nagy jelentőségű volt mindig az emberek formálásában. Kívánom, hogy az 1985—86-os tanév jó eredményeket hozzon a nevelésben és az oktatásban. Kívánom, hogy a társadalom szerető gondoskodással foglalkozzék az oktatás ügyével, amely az egyik legnagyobb emberi és nemzeti ügy. Jól szervezett, magas színvonalú, nyugodt légkörben folyó munkát kívánok mindenkinek, és örömöt is a munkában tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek. (MTI) Továbbra is késésben az évszakok ." Hosszú, jó ősz ígérkezik Sokáig emlékezetes marad az idei nyár. Bizony, nem kényeztetett bennünket, miként a tél s a tavasz, a három nyári hónap is a szélsőségeivel, a hirtelen és goromba váltásaival jeleskedett. Dr. Kaba Magdolnát, az Országos Meteorológiai Intézet távelőrejelző osztályának vezetőjét kérdeztük: mennyiben volt rendhagyó ez a nyár, s milyen lesz a folytatás? Az idei nyár előrevetített képe is „farkasfogas” volt, vagyis a távprognózis grafikonján meredeken és szokatlan mélységekbemagasságokba lendültek a hőmérsékleti ingadozásokat jelző vonalak — mondja dr. Kaba Magdolna. — És, sajnos, a jelzett szélsőséges fordulatok többnyire bekövetkeztek. Egészében véve ugyan a meleg, vagyis a hőtöbblet volt a domináns, de a hirtelen lehűlések és visszamelegedések néha nemcsak a gyengébb idegzetűeket állították kemény próba elé. A június megcsalt bennünket. Mindjárt az első harmadban egy rövid, nagyon meleg időszak után szokatlanul hűvös és csapadékos periódus köszöntött be A júliusról már több elismeréssel szólt a jeles klimatológus, de még mindig a szeszélyes jelleget, a „farkasfogas”-változásokat hangsúlyozta A hónap második harmadától kezdve — akkor kezdődött az aratás — igazi meleg nyár köszöntött ránk. A napi maximumok gyakorta emelkedtek 30 Celsius-fok fölé, az alföldi tájakon nem volt ritka a 33 fok körüli hőség sem. Július 29-én már-már rekorddöntést regisztráltak: számos vidéken 36, a déli megyékben 37 fokig emelkedett a hőmérők higanyszála, tehát alig maradt el az 1921-ben Budapesten mért 37,6 fokos, százéves rekordtól. Most, július 29-én a fővárosban „csak” 35 fokot mértek. A budapesti napi középhőmérséklet ezen a napon 4,5 fokkal haladta túl az évszázad átlagát. Az idei augusztus — a sok és „meredek” szélsősége mellett — a nyári melegrangsorban helyet cserélt a júliussal. A sokszor „kutyameleg” időszakok többnyire feledtetni tudták a hirtelen jött, ám szerencsére rövid lehűléseket. Az utóbbiakra jellemző például, hogy a hónap elején 48 óra alatt több mint 14 fokot esett a napi középhőmérséklet: míg augusztus 6-án Budapesten a napi közép 4,3 fokkal magasabb, augusztus 8-án már 9,8 fokkal alacsonyabb volt a százéves átlagnál. Az úgynevezett nyári napok (amikor a maximumok elérik vagy túlhaladják a 25 fokot), illetve a hőségnapok (a maximumok 30 fokosak vagy azon felüliek) száma jól tükrözi az idei nyár „erényeit" és fogyatékosságait. A június például a szokásos 16 helyett csupán öt nyári napot hozott, az átlagos négy hőségnapból pedig egyet sem teljesített. A július 14 nyári napja kilenccel, a 8 hőségnapja pedig eggyel maradt el a szokásostól. Az augusztus a sok évi átlagnak számító 22 nyári nap helyett csak kilencet produkált, ám a szokásos hét hőségnapot hárommal túlteljesítette. A most beköszöntött meteorológiai ősz legfőbb — és legkellemesebb — ismérveként említette dr. Kaba Magdolna, hogy a nálunk ,,vénasszonyok nyarának” (a világ sok táján indián nyárként) emlegetett, többnyire enyhe és napfényes, szép időszakra, amely néha október végéin eltart, sőt, november elejére is átterjedhet, az idén nagy valószínűséggel (70—74 százalék) számíthatunk. Csalló Jenő ARROGANCIA Úiiközben Dél-Afrikában omladozni kezdenek az apart- rébeidben megtestesült faji elnyomás kőfalai, a rezsim a lázongó fekete lakosság elleni terror fokozásával igyekszik megtámasztani azokat. A rohamrendőrség naponta csap össze a tüntetőkkel és a sztrájkolókkal: korbácsban, könnygázban, igazi és gumilövedékekben részesítik az elemi emberi jogaikat követelőket. A zavargások ugyan 19 hónapja kezdődtek, de az utóbbi hetekben érték el eddigi csúcspontjukat. Az egyre több tartományra kiterjedő ostromállapot, a 624 halálos áldozat és a több ezer letartóztatás ellenére történik mindez és semmi jele annak, hogy a népharag tüze kihunyóban volna. Hogyan is lenne, amikor a hatalom birtokosai olajat öntenek rá? A dél-afrikai fehérek törzsének a főnöke, Peter Botha köztársasági elnök nemrég Durbacban elmondott beszéde töltötte be ezt a szerepet. A megnyilatkozás elhangzása előtt ugyanis a kormánykörök kiszivárogtatták, hogy az elnök „fontos reformokat" jelent majd be, amelyek elébe mennek a jogfosztott fekete többség — az összlakosság 73 százaléka— követeléseinek. Az efajta várakozás reálisnak tűnt két okból is. A reformok beharangozása csökkenthette volna a belső feszültséget és lassíthatta volna Pretoria nemzetközi elszigetelődésének folyamatát. A vele diplomáciai kapcsolatban álló 25 ország közül ugyanis 19 „jelentéstételre” hazarendelte pretoriai nagykövetét. Egy békülékeny gesztus befolyásolhatta volna az amerikai kongresszust is, amely szeptemberi ülésén dönt arról, hogy alkalmazzanak-e gazdasági szankciókat Dél-Afrika ellen. Vagy legalábbis megkönnyíthette volna Reagan elnök dolgát, hogy megvétózhassa a kongresszus várhatóan igenlő döntését. Reagan elnök ugyanis a maga részéről még „nem írta le” a dél-afrikai fajüldöző rendszert. „A dél-afrikai hatóságok csupán befolyásos nyugati körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok támogatását élvezve folytathatják politikájukat” — mutat rá a pénteken közzétett s a dél-afrikai terrort elítélő szovjet kormánynyilatkozat. Nos, a fehér főnök beszéde mindenkinek csalódást okozott. Botha arrogánsan azt üzente: nem hajlandó lényegi engedményekre és a lázongásokra még keményebb visszavágással válaszol. Nyugati bírálóinak pedig azt tanácsolta: „Ne taszigáljanak bennünket túl messzire!” Lehet szó arról, hogy a kormány tárgyalásokba bocsátkozik a fekete lakosság mérsékelt képviselőivel, de arra nem tért ki, hogy miről és mikor. Nelson Mandela, a legbefolyásosabb fekete vezető, aki több mint 20 éve van börtönben, csak úgy kerülhet szabadlábra, ha lemond a politikai tevékenység folytatásáról. A mérsékeltnek számító fekete vezető, Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán püspök így kommentálta a beszédet: „A békés változások esélyei a nullával egyenlőek.” Botha beszéde az utolsó reményeket is szétfújta arról, hogy kormánya kész lemondani fajüldöző módszerei alkalmazásáról. „A Rubiconon vagyunk átkelőben, s nincs visszaút!” — szónokolt. Ám tudnia kellene: Julius Caesar Rubiconját követően háromévi polgárháború szakadt a rómaiakra s ez a köztársaság végével zárult. Kiút nem látszik, mert az apartheid gyakorlói egyben annak foglyai is. FÁBFI VIKTOR Budapesten tartják a Nemzetközi Biológiai Unió közgyűlését A Nemzetközi Biológiai Unió XXII. közgyűlésére kerül sor e héten Budapesten a TOT Oktatási Központjában. A Biológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége (az IUBS) 1919-ben alakult, különböző országok biológusait, valamint a biológia területén működő nemzetközi társaságokat tömöríti. Jelenleg 45 ország (ebből 20 európai) és 67 nemzetközi szervezet alkotja tagságát. Az IUBS tagja a Tudományos Társaságok Nemzetközi Tanácsának (az ICSU-nak), amely szoros kapcsolatot tart fenn az UNESCO- val. Az IUBS-ben a magyar biológusokat, a Magyar Tudományos Akadémia képviseli. Az IUBS céljáról, a közgyűlés előtt álló feladatokról beszélgettünk dr. Salánki János akadémikussal, a Nemzetközi Biológiai Unió alelnökével, az IUBS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökével. Mint elmondotta, az Unió ugyan társadalmi testület, mégis fontos feladatok megoldásán fáradozik. Legfontosabb feladatának tekinti a tudományos kutatások elősegítését, a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek feltárását és kiaknázását, valamint a különböző országokban folyó kutatások összehangolását. Fórumot nyújt a tudományos felismerések megvitatására, serkenti széles körű megismertetésüket, elterjesztésüket. Az Unió az elmúlt évtizedekben több fontos kutatási program kezdeményezője is volt, így elindítója lett a Nemzetközi Biológiai Programnak, amely szerves folytatásává vált a világ környezetvédelmi gondjainak megoldását segítő Ember és Bioszféra Programnak. — Mely területek állnak napjainkban érdeklődésük előterében? — Tudományterületünkön hat kiemelt fontosságú nemzetközi programot dolgoztunk ki, s az irányításukra speciális bizottságokat hoztunk létre. Egyikük a környezet állapotának biológiai ellenőrzésével foglalkozik, amelynek magyar elnöke van. A magyar kutatók munkája elismerésének tekintjük, hogy szakembereink a gyógynövények kutatásában, valamint az európai vegetációs térképek készítésével foglalkozó bizottság munkájában is részt vesznek. — Melyek a jelenlegi közgyűlés feladatai? — Hazánk nemzetközi megbecsülése, a magyar biológiai kutatás eredményei elismerésének jeleként értékeljük, hogy az IUBS Magyar Nemzeti Bizottsága lehet a mostani közgyűlés házigazdája. Tanácskozásunkon 31 tagország és 30 nemzetközi tudományos szervezet jelezte részvételét. Egyébként megemlíteném, hogy 1964 óta először ül össze az IUBS közgyűlése szocialista országban. A plenáris ülésén Straub F. Bruno, az MTA alelnöke, a Biológia egysége címmel tart vitaindító előadást. A. S. Spirin szovjet akadémikus a molekuláris biológiai kutatások legújabb eredményeiről tart tájékoztatót, majd D. A. Carpenter amerikai tudós a legfrissebb nemzetközi kutatások tükrében az ingerületátvivő anyagoknak az idegi szabályozásban betöltött szerepéről referál. Négy szimpóziumra is sor kerül, amely a biológiai oktatás, a trópusok biológiai kutatása, a bioindikátorok környezetjelző szerepével foglalkozik. Kerekasztal-konferenciákon többek között a biotechnológia, az orvosi gyógynövények kutatása, valamint Európa vegetációs térképe elkészítésének kérdéskörét vitatjuk meg. A plenáris ülés feltehetően megtárgyalja a biotechnológiai, valamint az óceánkutatási bizottságok megalakításával kapcsolatos javaslatokat. Garancsy Mihály