Magyar Hírlap, 1985. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
Magyar Hírlap Szakszervezeti kongresszusok (Folytatás az 1. oldalról) val folytatódott Tatabányán a BDSZ 23. kongresszusa. Ezen a napon is részt vett a tanácskozáson Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Ott volt és felszólalt Kapolyi László ipari miniszter is. A több órás vitában a bányavállalatok küldöttei az eredmények elismerésével párhuzamosan kritikusan szóltak a bányászat gondjairól, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a mostaninál több szenet termelhessenek. Többen hangsúlyozták: a szénbányászat nem eltartottja a népgazdaságnak, hanem fontos nemzeti jövedelemtermelő ágazata. Ezért fejlesztése nem kizárólagosan iparági érdek. A lakosság ellátására a külföldön vásárolt tüzelőanyag átlagosan 60 százalékkal drágább, mint a hazai szén termelési költsége. Ebben az évben népgazdaságunk 3,5 milliárd forintot költött egymillió tonna importszén beszerzésére. Ebből az összegből fel lehetne építeni egy közepes teljesítményű bányát. Az import fűtőanyagot a lakosság egyetlen télen eltüzeli, míg egy új bánya évtizedeken át termel. Az ipari miniszter felszólalásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a széntermelés fokozásával a vegyipar a mostaninál több olajat dolgozhatna fel, és több földgáz jutna a lakosság ellátására. A szénbányászat fejlesztése, korszerűsítése nélkül a népgazdaság más iparágainak fejlődését sem lehet felgyorsítani — mutatott rá a miniszter. A kongresszuson többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy amit ma nem ruházunk be a szénbányászatban, az a holnapi széntermelésből fog hiányozni. Ezt erősítette meg a Tatabányai Szénbányák képviselője is, amikor elmondotta, hogy ha öt évvel korábban kezdik meg az új bányák építését, akkor az idén 850 000 tonnával több szenet termelhettek volna, lényegesen kevesebb többletműszak teljesítésével. A felszólalásokban fontos helyet kapott a bányászok erkölcsi és anyagi elismerése. Sokan elmondották, a nagyobb jövedelemhez csak mértéktelen túlórázás árán jutnak a bányászok, pedig szeretnék, ha nyolcórai munkaidőben nyújtott teljesítményük után kapnának a nehéz föld alatti munkát elismerő fizetést, önkritikusan szóltak arról, hogy a túlmunkát a munkafegyelem, a munkaszervezés javításával, és a nagy értékű gépek jobb kihasználásával is csökkenteni lehetne. A tanácskozás részvevői egyebek között javasolták, hogy a bányászok egészségének védelmére közös összefogással létesítsenek rehabilitációs központokat. Szóltak az iparág 39 000 nyugdíjasáról is, akiknek kétharmada alacsony anyagi juttatásban részesül. Támogatásukra a bányászok képviselői elhatározták, hogy 1986-tól minden évben egy kommunista műszakot szerveznek, s ennek bérét a segítségre szoruló nyugdíjasoknak adják. A kongresszus résztvevői határozatot fogadtak el a következő öt év legfontosabb feladatairól. Többek között javasolják az új bányák távlati feladatainak megvizsgálását, a bányaipari beruházások meggyorsítását. A szakszervezet továbbra is indokoltnak tartja, hogy a bányaipar dolgozói minden évben legalább az ipari átlagnak megfelelő bérfejlesztésben részesüljenek, mert kiemeltségüket csak így tudják megtartani. Azt is rögzítették a határozatban, hogy a 23. kongresszus nem ért egyet a szénbányászatban kialakult mértéktelen túlóráztatással, ezért biztosítani kell a bányászok hétvégi pihenőidejét. Kérték az Ipari Minisztériumot, hogy szorgalmazza a szénbányászat segítésére hozott legújabb minisztertanácsi határozatok teljesítését. A kongresszus befejezéseként a küldöttek megválasztották a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének 103-tagú központi vezetőségét, a Szakszervezetek Országos Tanácsába 7 bányászt delegáltak és 32 küldöttet választottak a magyar szakszervezetek kongresszusára. A BDSZ elnöke Havrán István, főtitkára Kovács László lett, titkárai Lajer László, Orosz József és Korompay Péter. j Csehák Judit miniszterelnök-helyettes: A fő cél a betegségek megelőzése Szombaton, az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában megkezdődött az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 9. kongresszusa. A szakszervezet 250 000 tagját képviselő, több mint 300 küldött a kétnapos kongresszuson megvitatta a szakszervezet ötévi tevékenységét, az egészségpolitikai célok elérésében való közreműködést. Részt vett a tanácskozáson Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára, valamint Medve László egészségügyi miniszter is. Dr. Babics Antal akadémikus elnöki megnyitója után dr. Füzi István főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a szakszervezet központi vezetőségének írott jelentéséhez, s a kongresszus elé terjesztett többi dokumentumhoz. A jelentés rámutatott: a szakszervezet egyre nagyobb részt vállal az egészségpolitikai feladatok kimunkálásában és megoldásában, teljesíti érdekképviseleti szerepét. Az utóbbi öt évben gyarapodott az egészségügyi dolgozók létszáma, területi elhelyezkedésük azonban aránytalan. Vidéken például kevés a fogorvos, a szakdolgozói, kisegítő munkakörökben kevés a személyzet, növekszik a fluktuáció. Gond az is, hogy az egészségügyi dolgozók átlagkeresete 15—30 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozóké. Erkölcsi megbecsülésük sem megfelelő. A munkafeltételek, bár nem kielégítően, de javultak, s ehhez hozzájárult a szakszervezet is.A vitában többen szóltak az egészségügyi intézmények munkaerő-gazdálkodásáról, bér- és munkaerőhelyzetéről. Szorgalmazták, hogy az orvosok, gyógyszerészek és más diplomások átlagkeresete fejezze ki áldozatos munkájuk valós értékét, a szakképzett, három műszakban is foglalkoztatott egészségügyi dolgozók átlagkeresete érje el az ipari szakmunkásokét. Más felszólalók felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy az egészségügyi dolgozók mutassanak példát az egészséges életvitel kialakításában, a testnevelési és sportmozgalom kibontakoztatásában. Továbbá, hogy az egészségügyi intézmények tegyenek még többet a betegségek megelőzéséért. A vitában felszólalt Medve László egészségügyi miniszter is. Vasárnap folytatódott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 9. kongresszusa. A tanácskozás második napján befejezték a szakszervezet központi vezetősége jelentésének vitáját. A vitában felszólalt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Beszédében elmondta, hogy a kongresszus az utóbbi öt évben és korábban létrejött eszközök, intézmények bázisán, a belső demokratizmus, a tisztességgel vállalt és ellátott munka eredményeinek birtokában veheti számba a tennivalókat. Kifejtette: a társadalomnak igen fontos a saját egészsége, ezért az egészségügyi ellátás eredményeinek az egész társadalmat érdekelni kell. Valószínű, hogy a következő években csak körülhatárolt területén és egészségügyi szakágak egy részében lehet jelentősebb fejlesztést megvalósítani. A megelőzésnek minden körülmények között ingyenesnek kell lennie. Az államnak, a kormánynak, a társadalomnakközösségi forrásokból, közösségi részvétellel, állami eszközökkel kell támogatnia azokat a szolgáltatásokat, amelyek a betegségek megelőzését segítik elő. Hangsúlyozta: ha a gazdaság területén és a társadalom egészében nem tudják ezeket az elgondolásokat meggyökereztetni, akkor az egészségügy a maga eszközrendszerével nem érheti el a kívánt eredményt. A megelőzés fejlesztésével párhuzamosan szükséges a betegellátás javítása is — mondotta, majd szólt arról, hogy új szolgáltatások, ellátási formák bevezetését, a szociális ellátás fejlesztését a rehabilitáció kiépítését tervezik. A kormányzati munkában létrehozzák azokat a szervezeti garanciákat, amelyek révén összehangoltan fejleszthetők a művelődési ágazat, az egészségügy, a gazdaság, a tömegkommunikáció eszközei. A tanácsoknak lehetőségük van arra, hogy önállóan gazdálkodjanak, új eszközöket hasznosítsanak, tömegeket nyerjenek meg az egészségügyi ellátás számára. A tapasztalatok szerint a lakóterületi közösségek felelős vezetői nem közömbösek az egészségügyi fejlesztés iránt, és a központi elképzelésekhez képest nagyobb összegeket szánnak az egészségügynek a következő öt évben. Beszéde befejező részében Csehák Judit javasolta, hogy az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kezdeményezze a SZOT kongresszusán a megelőzésre irányuló társadalmi program kialakítását, és a szakszervezetek — legfőképpen az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete — vállaljanak ebben jelentős szerepet. Szintén a vasárnapi vita felszólalói között volt Nagy Sándor, a SZOT titkára. A vita befejezése után a küldöttek elfogadták a kongresszus elé terjesztett határozati javaslatot, amelyben megfogalmazták a szakszervezet jövőbeni feladatait. Ebben rögzítették: a szakszervezeti demokrácia fejlesztése a továbbiakban is mozgalmuk célja, minden szinten erősítik a választott testületek és tisztségviselők politikai felelősségét. A szakszervezet fontos feladatának tekinti tagjai sajátos érdekeinek képviseletét, különös figyelemmel a fiatal orvosok és szakdolgozók érdekeire, hatékonyan elősegíti az egészségpolitikai célok kialakítását és megvalósítását, az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását.A kongresszuson megválasztották az 95-tagú központi vezetőséget, valamint küldötteiket a magyar szakszervezetek 25. i kongresszusára. Az elnök dr. Szabó Zoltán, a főtitkár dr. Füzi István lett. A titkárok: dr. Gulyás Judit, dr. Kormos Miklós és Vass Tiborné. * Szombaton újabb hat megyében tartották meg a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét. Ezek a megyék sorrendben: Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Heves és Tolna. A megyeszékhelyeken rendezett tanácskozásokon az elmúlt öt év megyei szakszervezeti munkáját tekintették át, majd a küldöttek az elkövetkezendő évek fontosabb szakszervezeti teendőiről szóltak. Végül pedig a szakszervezetek megyei tanácsának vezető testületeit és tisztségviselőit választották meg. A szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöke K. Nagy István, vezető titkára Fodoriné Birgés Katalin, titkárai pedig Cs. Nagy Lajos, Szeljak György és Varga Imre lettek. A szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökének Piros Lászlót, vezető titkárának Ágoston Józsefet, titkárainak Dobóczky Károlynét, Horváth Károlyt és Sebők Jánost választották meg. A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának elnöke Csehkis Imréné, vezető titkára Fogarasi Tibor, titkárai Etelvári Attila, Kovács László és Udvaros Györgyné lettek. A Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának elnöke Csizmadia Lajos, vezető titkára Újfalusi Sándor, titkárai Baranyai Tibor, Császár Károly és Geiger Józsefné lettek. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnökévé Gubán Dezsőt, vezető titkárává Farkas Sándort, titkáraivá Czibik Mártont, Fábriné Dobai Ilonát és Lévai Ferencet választották. A szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöke Egyed Mihály, vezető titkára Horváth József, titkárai Deli Sándor, Horváth Géza és Hohmann József lettek. Ugyancsak szombaton került sor a televíziós dolgozók szakszervezete küldöttértekezletére is, az intézmény budapesti székházában. A televíziós dolgozók szakszervezetének elnöke ismét Zsurzs Éva lett. (MTI) Az elnökség, jobbra Csehák Judit MTI Fotó: Manek Attila felvétele TUDÓSÍTÁSOK 1985. december 2. hétfő 3 KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Zaid bin Szultán an-Nahajan sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Hámori Csaba Angolába utazott Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével vasárnap pártküldöttség utazott Angolába, hogy részt vegyen az MPLA Munkapárt II. kongresszusán. A küldöttség tagja Budzsákka Mátyás, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője, Sós János, a KB külügyi osztályának munkatársa és Gulyás András, hazánk ruandai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz. Szovjet pártmunkás-küldöttség látogatása Nyikolaj Ganyusevnek, az észt KP Központi Bizottsága titkárának vezetésével , az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — november 25—30. között szovjet pártmunkás-küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Ballai László, a KB osztályvezetője. A vendégekkel megbeszélést folytatott Iványi Pál, a KB osztálvezetőhelyettese. A küldöttség tanulmányozta az MSZMP-nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a külgazdasági munka pártirányításában szerzett tapasztalatait. A vendégek találkoztak az Ipari, a Külkereskedelmi, a Pénzügyminisztérium, az MT Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága több vezetőjével, látogatást tettek Győr-Sopron és Komárom megyében. Nagy Gábor látogatása az Afgán Demokratikus Köztársaságban Nagy Gábor külügyminiszterhelyettes november 28. és 30. között tárgyalásokat folytatott az Afgán Demokratikus Köztársaságban Sárvár Jures külügyminiszter-helyettessel. A külügyminiszter-helyettest fogadta Sah Muhammed Doszt külügyminiszter és Mohammad Nabi Kamjar egészségügyi miniszter. Nagy Gábor találkozott Fatim Marufival, az Állami Tervbizottság elnökhelyetteséval és JS. Díjfloriny Ijt-íI ügyminiszter-helyettessel. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi politika fontosabb kérdéseiről, különös figyelmet fordítva az Afgán Demokratikus Köztársaság körüli helyzetre, és áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. A látogatás során a magyar külügyminiszter-helyettes kulturális és egészségügyi munkatervet írt alá partnereivel. Magyar—vietnami külkereskedelmi egyezmény Az 1986—1990-re szóló magyar —vietnami árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt vasárnap Budapesten aláírták Veress Péter és Le Rhac külkereskedelmi miniszterek. Az egyezmény a két ország közötti árucsere-forgalom jelentős bővítését irányozza elő. Hazánk többek között járműveket, gépeket, műszereket, szövetet, gyógyszereket, kohászati termékeket és különféle vegyicikkeket szállít Vietnamnak, ahonnan elsősorban nyersgumit, kávét, teát, fűszereket, ásványtermékeket és népművészeti cikkeket kapunk. Behozatalunkban mind jelentősebb aránnyal szerepelnek a konfekcióipari és gumiipari kooperációk termékei. Az aláíráson jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A Béketanács küldöttsége Stockholmba utazott Pethő Tibornak, a BVT elnöksége tagjának a vezetésével békemozgalmi küldöttség utazott szombaton Stockholmba, a Békevilágtanács irodájának háromnapos ülésére. A tanácskozáson megvitatják a BVT jövő évi akcióprogramját, s azt, hogy a nemzetközi békemozgalom miképpen járul hozzá a jövő őszi koppenhágai Béke-világtalálkozó előkészítéséhez. KGST-tanácskozás A KGST-tagországok gazdasági-kereskedelmi együttműködése fejlesztéséről, korszerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága, amely november 28. és 30. között tartotta 72. ülését Moszkvában. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a tagországok közös intézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégítését jó minőségű közszükségleti cikkekből, növelik ezen termékek kölcsönös szállítását, bővítik a választékot. (MTI) A taglétszám: 440 ezer Az Autóklub közgyűlése A közlekedésbiztonság javításáért Tudósítónktól, 1900. november 30-án történt: a Royal Szálloda különtermében 20 úr egyhangúlag kimondta a Magyar Automobil Club megalakulását, s ezzel új fejezetet nyitott a hazai motorizáció történetében. Bár a 85 évvel ezelőtti klubalapítás idején alig 50 motorral hajtott négykerekű rótta az ország poros útjait, az egykori választmány tagjai joggal lehettek büszkék arra, hogy a világon az elsők között tömörítették klubba az autók szerelmeseit és dolgozták ki a tagjaikra kötelező alapszabályt. Az eltelt évtizedek alatt a hazai motorizáció látványos fejlődést produkált. Elég csak megemelíteni, hogy ma már csaknem 1,4 millió magántulajdonú személygépkocsi fut országútjainkon, a Magyar Autóklub csaknem 440 ezer tagot számlál, és égisze alatt megalakultak a megyei szervezetek, kiépültek az egész országot behálózó műszaki állomások. Az autózás fejlődése, a motori-Z és CIO SZmvuucua avju dtatrn vou független a társadalom és az egyén teljesítőképességétől, így hát az ismert gazdasági nehézségek a klubot is érintik. A közlekedés biztonságát szolgáló objektumaik, ingyenes szolgáltatásaik és egyéb járulékos kiadásaik mind nagyobb összeget emésztenek fel, ezért napjainkban különösen fontos helyesen meghatározni: a jövőben mire,és miként költsenek. Többek között erről is szó volt a Magyar Autóklub szombati, a Budapest Kongresszusi Központban tartott közgyűlésén, amelyen megjelent Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Urbán Lajos közlekedési miniszter. Az eredmény és az automobilizmussal kapcsolatos gondok számbavétele után a 430 küldött egyetértett abban, hogy a fő célkitűzések között is kiemelten kell elősegíteni a közlekedés biztonságát. Ez annál is inkább fontos, mert ahogy Urbán Lajos bejelentette, a VII. ötéves tervben mintegy 600 000 személygépkocsi beszerzését tervezik. A közgyűlés határozott a tagsági díj felemeléséről, ez a jövőben 300 Ft lesz. A küldöttek megválasztották, a Metgy U*. *»*— — ~r ..ww»4SIO«Ultra Az elnök Kiss Dezső, az ügyvezető elnök Valter Medárd, a klub főtitkára Balogh Tibor lett. Gyors segítség az egyik segélyállomáson Fotó: Habik Csaba Tanácsi hatáskörben A helyiséggazdálkodási jogszabály módosítása Mint azt már lapunkban is megírtuk, a Fővárosi Tanács a helyiséggazdálkodási jogszabály változása miatt szervezeti módosítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az 500 négyzetméternél nagyobb helyiségekkel, minden irodahelyiséggel, valamint lakással és lakás céljára használt más helyiséggel kapcsolatos elhelyezési ügyben a jövő év januárjától a kizárólagos illetékességgel kijelölt, központi elsőfokú elhelyező hatóságnak kell eljárnia. Erre a feladatra az V. kerületi Tanácsot jelölték ki, ahol ezt a munkát az igazgatási osztály keretében fogják végezni. A kerületekben hozzák a döntést Hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban, erről tájékoztatta lapunkat Hegyi György, a Fővárosi Tanács igazgatási főosztályának osztályvezetője. Elmondta: a változtatást az indokolta, hogy 1984. októberéig, az új helyiséggazdálkodási jogszabály megjelenéséig, az 500 négyzetméternél nagyobb helyiségekkel, valamenynyi irodahelyiséggel, lakással, illetve lakás céljára használt más helyiséggel, telkekkel, kapcsolatos elhelyezési ügyekben, valamint a több kerületet érintő, azonos célú elhelyezéseknél első fokon a Fővárosi Tanács igazgatási főosztálya járt el. Határozatuk ellen — másodfokon — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz lehetett fellebbezni. Ám ha komolyan vesszük, hogy a helyi ügyekben a döntést a kerületek hozzák meg, akkor mindenképpen indokolt, hogy ebben a témában — azaz első és másodfokon is — kizárólag a tanácsok határozzanak. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy létrehozzanak egy új elsőfokú hatóságot, amely átveszi ezt a feladatkört a Fővárosi Tanács igazgatási főosztályától. Evvel valósult meg ugyanis, hogy a főosztály ezentúl másodfokú hatóságként működjön, s az ügyek tanácsi berkeken belül maradjanak. A tanácsülésen is felvetődött: miért pont az V. kerületet bízták meg ezzel a feladattal? Hegyi Györgytől megtudtuk, ennek nem egyéb a magyarázata, mint az, hogy az V. kerület igazgatási osztálya már eddig is ellátott a fővárosban ilyen központosított feladatot, méghozzá a kisajátítási ügyek intézését. Minthogy pedig a helyiséggazdálkodás több ponton is találkozik a kisajátítással, kézenfekvőnek tűnt, tartozzon hozzájuk ez a téma is. Az V. kerületnek azonban nemcsak a feladatot adták oda, hanem a Fővárosi Tanács igazgatási főosztályától létszámot is kaptak hozzá. Egy centralizáláskor rendezni kell az érintettekkel való kapcsolattartást is. Ebben az esetben ez úgy történik majd, hogy az első fokon eljáró kerületközi hatóság minden elhelyezéskor köteles kikérni az érintett helyi tanács véleményét is. Ez azonban nem kötelez, de mindenképp segítséget adhat az első fokú hatóság döntéséhez. Pályázat versenytárgyaláson Mindezek figyelembevételével ez az elsőfokú hatóság is természetesen a múlt év végétől érvényes helyiséggazdálkodási jogszabály szellemében tevékenykedik majd. Ez többek között azt jelenti, hogy a megüresedett helyiségeiket ugyanúgy versenytárgyaláson pályáztathatják, mint a kerületi tanácsok igazgatási osztályaihoz tartozó kisebbeket. Végezetül nem árt figyelmeztetni rá, hogy továbbra is érvényben marad az az előírás, miszerint a 200 négyzetméternél nagyobb irodahelyiségek cseréjéhez, igénybevételéhez, kiutalásához, átadás-átvételéhez, első ízben történő használatbavételéhez ezentúl is szükséges a Budapesti Irodaelhelyező Bizottság hozzájárulása. —tréner*»