Magyar Hírlap, 1985. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

Magyar Hírlap Szakszervezeti kongresszusok (Folytatás az 1. oldalról) val folytatódott Tatabányán a BDSZ 23. kongresszusa. Ezen a napon is részt vett a tanácsko­záson Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Ott volt és fel­szólalt Kapolyi László ipari mi­niszter is. A több órás vitában a bánya­­vállalatok küldöttei az eredmé­nyek elismerésével párhuzamosan kritikusan szóltak a bányászat gondjairól, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges ah­hoz, hogy a mostaninál több sze­net termelhessenek. Többen hang­súlyozták: a szénbányászat nem eltartottja a népgazdaságnak, ha­nem fontos nemzeti jövedelem­termelő ágazata. Ezért fejleszté­se nem kizárólagosan iparági ér­dek. A lakosság ellátására a kül­földön vásárolt tüzelőanyag átla­gosan 60 százalékkal drágább, mint a hazai szén termelési költ­sége. Ebben az évben népgazda­ságunk 3,5 milliárd forintot köl­tött egymillió tonna importszén beszerzésére. Ebből az összegből fel lehetne építeni egy közepes teljesítményű bányát. Az import fűtőanyagot a lakosság egyetlen télen eltüzeli, míg egy új bánya évtizedeken át termel. Az ipari miniszter felszólalá­sában egyebek között azt hang­súlyozta, hogy a széntermelés fo­kozásával a vegyipar a mostani­nál több olajat dolgozhatna fel, és több földgáz jutna a la­kosság ellátására. A szénbányászat fej­lesztése, korszerűsítése nélkül a népgazdaság más iparágainak fejlődését sem lehet felgyorsíta­ni — mutatott rá a miniszter. A kongresszuson többen is ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy amit ma nem ruházunk be a szén­­bányászatban, az a holnapi szén­­termelésből fog hiányozni. Ezt erősítette meg a Tatabányai Szén­bányák képviselője is, amikor el­mondotta, hogy ha öt évvel ko­rábban kezdik meg az új bá­nyák építését, akkor az idén 850 000 tonnával több szenet ter­melhettek volna, lényegesen ke­vesebb többletműszak teljesítésé­vel. A felszólalásokban fontos he­lyet kapott a bányászok erkölcsi és anyagi elismerése. Sokan el­mondották, a nagyobb jövede­lemhez csak mértéktelen túlórá­zás árán jutnak a bányászok, pe­dig szeretnék, ha nyolcórai mun­kaidőben nyújtott teljesítményük után kapnának a nehéz föld alatti munkát elismerő fizetést, önkritikusan szóltak arról, hogy a túlmunkát a munkafegyelem, a munkaszervezés javításával, és a nagy értékű gépek jobb kihasz­nálásával is csökkenteni lehetne. A tanácskozás részvevői egye­bek között javasolták, hogy a bányászok egészségének védelmé­re közös összefogással létesítse­nek rehabilitációs központokat. Szóltak az iparág 39 000 nyugdí­jasáról is, akiknek kétharmada alacsony anyagi juttatásban ré­szesül. Támogatásukra a bányá­szok képviselői elhatározták, hogy 1986-tól minden évben egy kom­munista műszakot szerveznek, s ennek bérét a segítségre szoruló nyugdíjasoknak adják. A kongresszus résztvevői hatá­rozatot fogadtak el a következő öt év legfontosabb feladatairól. Többek között javasolják az új bányák távlati feladatainak meg­vizsgálását, a bányaipari beru­házások meggyorsítását. A szak­­szervezet továbbra is indokolt­nak tartja, hogy a bányaipar dolgozói minden évben legalább az ipari átlagnak megfelelő bér­­fejlesztésben részesüljenek, mert kiemeltségüket csak így tudják megtartani. Azt is rögzítették a határozatban, hogy a 23. kong­resszus nem ért egyet a szénbá­nyászatban kialakult mértéktelen túlóráztatással, ezért biztosítani kell a bányászok hétvégi pihenő­idejét. Kérték az Ipari Miniszté­riumot, hogy szorgalmazza a szénbányászat segítésére hozott legújabb minisztertanácsi hatá­rozatok teljesítését. A kongresszus befejezéseként a küldöttek megválasztották a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerveze­tének 103-tagú központi vezetősé­gét, a Szakszervezetek Országos Tanácsába 7 bányászt delegáltak és 32 küldöttet választottak a magyar szakszervezetek kong­resszusára. A BDSZ elnöke Havrán István, főtitkára Kovács László lett, tit­kárai Lajer László, Orosz József és Korompay Péter. j Csehák Judit miniszterelnök-helyettes: A fő cél a betegségek megelőzése Szombaton, az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházá­ban megkezdődött az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének 9. kongresszusa. A szakszervezet 250 000 tagját képviselő, több mint 300 küldött a kétnapos kongresszuson megvitatta a szak­­szervezet ötévi tevékenységét, az egészségpolitikai célok elérésében való közreműködést. Részt vett a tanácskozáson Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára, valamint Medve László egészségügyi miniszter is. Dr. Babics Antal akadémikus elnöki megnyitója után dr. Füzi István főtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést a szakszervezet köz­ponti vezetőségének írott jelenté­séhez, s a kongresszus elé ter­jesztett többi dokumentumhoz. A jelentés rámutatott: a szak­szervezet egyre nagyobb részt vállal az egészségpolitikai felada­tok kimunkálásában és megoldá­sában, teljesíti érdekképviseleti szerepét. Az utóbbi öt évben gya­rapodott az egészségügyi dolgo­zók létszáma, területi elhelyezke­désük azonban aránytalan. Vi­déken például kevés a fogorvos, a szakdolgozói, kisegítő munka­körökben kevés a személyzet, nö­vekszik a fluktuáció. Gond az is, hogy az egészségügyi dolgozók át­lagkeresete 15—30 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozóké. Er­kölcsi megbecsülésük sem meg­felelő. A munkafeltételek, bár nem kielégítően, de javultak, s ehhez hozzájárult a szakszervezet is.A vitában többen szóltak az egészségügyi intézmények mun­kaerő-gazdálkodásáról, bér- és munkaerőhelyzetéről. Szorgal­mazták, hogy az orvosok, gyógy­szerészek és más diplomások át­lagkeresete fejezze ki áldozatos munkájuk valós értékét, a szak­képzett, három műszakban is fog­lalkoztatott egészségügyi dolgo­zók átlagkeresete érje el az ipari szakmunkásokét. Más felszólalók felhívták a fi­gyelmet annak fontosságára, hogy az egészségügyi dolgozók mutas­sanak példát az egészséges élet­vitel kialakításában, a testneve­lési és sportmozgalom kibonta­koztatásában. Továbbá, hogy az egészségügyi intézmények tegye­nek még többet a betegségek megelőzéséért. A vitában felszó­lalt Medve László egészségügyi miniszter is. Vasárnap folytatódott az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek 9. kongresszusa. A tanács­kozás második napján befejezték a szakszervezet központi vezető­sége jelentésének vitáját. A vitában felszólalt Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. Beszédében elmond­ta, hogy a kongresszus az utóbbi öt évben és korábban létrejött eszközök, intézmények bázisán, a belső demokratizmus, a tisztes­séggel vállalt és ellátott munka eredményeinek birtokában veheti számba a tennivalókat. Kifejtet­te: a társadalomnak igen fontos a saját egészsége, ezért az egész­ségügyi ellátás eredményeinek az egész társadalmat érdekelni kell. Valószínű, hogy a következő években csak körülhatárolt terü­letén és egészségügyi szakágak egy részében lehet jelentősebb fejlesztést megvalósítani. A meg­előzésnek minden körülmények között ingyenesnek kell lennie. Az államnak, a kormánynak, a társadalomnak­­közösségi forrá­sokból, közösségi részvétellel, ál­lami eszközökkel kell támogatnia azokat a szolgáltatásokat, ame­lyek a betegségek megelőzését segítik elő. Hangsúlyozta: ha a gazdaság területén és a társada­lom egészében nem tudják eze­ket az elgondolásokat meggyö­kereztetni, akkor az egészségügy a maga eszközrendszerével nem érheti el a kívánt eredményt. A megelőzés fejlesztésével párhuza­mosan szükséges a betegellátás javítása is — mondotta, majd szólt arról, hogy új szolgáltatá­sok, ellátási formák bevezetését, a szociális ellátás fejlesztését a rehabilitáció kiépítését tervezik. A kormányzati munkában létre­hozzák azokat a szervezeti ga­ranciákat, amelyek révén össze­hangoltan fejleszthetők a műve­lődési ágazat, az egészségügy, a gazdaság, a tömegkommunikáció eszközei. A tanácsoknak lehetősé­gük van arra, hogy önállóan gaz­dálkodjanak, új eszközöket hasz­nosítsanak, tömegeket nyerjenek meg az egészségügyi ellátás szá­mára. A tapasztalatok szerint a lakóterületi közösségek felelős vezetői nem közömbösek az egészségügyi fejlesztés iránt, és a központi elképzelésekhez képest nagyobb összegeket szánnak az egészségügynek a következő öt évben. Beszéde befejező részében Cse­hák Judit javasolta, hogy az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete kezdeményezze a SZOT kongresszusán a megelőzésre irá­nyuló társadalmi program kiala­kítását, és a szakszervezetek — legfőképpen az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete — vállalja­nak ebben jelentős szerepet. Szintén a vasárnapi vita fel­szólalói között volt Nagy Sándor, a SZOT titkára. A vita befejezése után a küldöt­tek elfogadták a kongresszus elé terjesztett határozati javaslatot, amelyben megfogalmazták a szakszervezet jövőbeni feladatait. Ebben rögzítették: a szakszerve­zeti demokrácia fejlesztése a to­vábbiakban is mozgalmuk célja, minden szinten erősítik a válasz­tott testületek és tisztségviselők politikai felelősségét. A szak­­szervezet fontos feladatának te­kinti tagjai sajátos érdekeinek képviseletét, különös figyelemmel a fiatal orvosok és szakdolgozók érdekeire, hatékonyan elősegíti az egészségpolitikai célok kialakítá­sát és megvalósítását, az egész­ségügyi dolgozók élet- és munka­­körülményeinek további javítá­sát.A kongresszuson megválasztot­ták az 95-tagú központi vezetősé­get, valamint küldötteiket a ma­gyar szakszervezetek 25. i kong­­resszusára. Az elnök dr. Szabó Zoltán, a főtitkár dr. Füzi István lett. A titkárok: dr. Gulyás Judit, dr. Kormos Miklós és Vass Ti­­borné. * Szombaton újabb hat megyé­ben tartották meg a szakszerve­zetek megyei küldöttértekezletét. Ezek a megyék sorrendben: Bé­kés, Csongrád, Fejér, Győr-Sop­­ron, Heves és Tolna. A megye­­székhelyeken rendezett tanácsko­zásokon az elmúlt öt év megyei szakszervezeti munkáját tekintet­ték át, majd a küldöttek az el­következendő évek fontosabb szakszervezeti teendőiről szóltak. Végül pedig a szakszervezetek megyei tanácsának vezető testü­leteit és tisztségviselőit választot­ták meg. A szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának elnöke K. Nagy István, vezető titkára Fodoriné Birgés Katalin, titkárai pedig Cs. Nagy Lajos, Szeljak György és Varga Imre lettek. A szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökének Piros Lászlót, vezető titkárának Ágos­ton Józsefet, titkárainak Dobócz­­ky Károlynét, Horváth Károlyt és Sebők Jánost választották meg. A Szakszervezetek Fejér me­gyei Tanácsának elnöke Csehkis Imréné, vezető titkára Fogarasi Tibor, titkárai Etelvári Attila, Kovács László és Udvaros Györgyné lettek. A Szakszervezetek Győr-Sop­­ron megyei Tanácsának elnöke Csizmadia Lajos, vezető titkára Újfalusi Sándor, titkárai Bara­nyai Tibor, Császár Károly és Geiger Józsefné lettek. A Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának elnökévé Gubán Dezsőt, vezető titkárává Farkas Sándort, titkáraivá Czibik Már­tont, Fábriné Dobai Ilonát és Lévai Ferencet választották. A szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsának elnöke Egyed Mihály, vezető titkára Horváth József, titkárai Deli Sándor, Hor­váth Géza és Hohmann József lettek. Ugyancsak szombaton került sor a televíziós dolgozók szak­­szervezete küldöttértekezletére is, az intézmény budapesti szék­házában. A televíziós dolgozók szakszervezetének elnöke ismét Zsurzs Éva lett. (MTI) Az elnökség, jobbra Csehák Judit MTI Fotó: Manek Attila felvétele TUDÓSÍTÁSOK 1985. december 2. hétfő 3 KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Zaid bin Szultán an-Nahajan sejket, az Egyesült Arab Emírségek el­nökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Hámori Csaba Angolába utazott Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével vasárnap pártküldöttség utazott Angolába, hogy részt ve­gyen az MPLA Munkapárt II. kongresszusán. A küldöttség tag­ja Budzsákk­a Mátyás, az MSZMP KB közigazgatási és ad­minisztratív osztályának helyet­tes vezetője, Sós János, a KB külügyi osztályának munkatársa és Gulyás András, hazánk ruan­­dai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz. Szovjet pártmunkás-küldöttség látogatása Nyikolaj Ganyusevnek, az észt KP Központi Bizottsága tit­­­kárának vezetésével , az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására — november 25—30. kö­zött szovjet pártmunkás-küldött­ség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Ballai László, a KB osztályvezetője. A vendé­gekkel megbeszélést folytatott Iványi Pál, a KB osztálvezető­­helyettese. A küldöttség tanulmá­nyozta az MSZMP-nek a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokban és a külgazdasági munka pártirá­nyításában szerzett tapasztala­tait. A vendégek találkoztak az Ipari, a Külkereskedelmi, a Pénz­ügyminisztérium, az MT Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kársága több vezetőjével, látoga­tást tettek Győr-Sopron és Ko­márom megyében. Nagy Gábor látogatása az Afgán Demokratikus Köztársaságban Nagy Gábor külügyminiszter­­helyettes november 28. és 30. kö­zött tárgyalásokat folytatott az Afgán Demokratikus Köztársa­ságban Sárvár Jures külügymi­niszter-helyettessel. A külügymi­niszter-helyettest fogadta Sah Muhammed Doszt külügyminisz­ter és Mohammad Nabi Kamjar egészségügyi miniszter. Nagy Gá­bor találkozott Fatim Marufival, az Állami Tervbizottság elnökhe­lyetteséval és JS. Díjfloriny Ijt-í­I ügyminiszter-helyettessel. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi politika fontosabb kérdéseiről, különös figyelmet fordítva az Afgán De­mokratikus Köztársaság körüli helyzetre, és áttekintették a két­oldalú kapcsolatokat. A látogatás során a magyar külügyminiszter-helyettes kultu­rális és egészségügyi munkater­vet írt alá partnereivel. Magyar—vietnami külkereskedelmi egyezmény Az 1986—1990-re szóló magyar —vietnami árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt vasárnap Bu­dapesten aláírták Veress Péter és Le Rhac külkereskedelmi minisz­terek. Az egyezmény a két ország közötti árucsere-forgalom jelen­tős bővítését irányozza elő. Ha­zánk többek között járműveket, gépeket, műszereket, szövetet, gyógyszereket, kohászati termé­keket és különféle vegyicikkeket szállít Vietnamnak, ahonnan el­sősorban nyersgumit, kávét, teát, fűszereket, ásványtermékeket és népművészeti cikkeket kapunk. Behozatalunkban mind jelentő­sebb aránnyal szerepelnek a konfekcióipari és gumiipari ko­operációk termékei. Az aláíráson jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagyköve­te is. A Béketanács küldöttsége Stockholmba utazott Pethő Tibornak, a BVT elnök­sége tagjának a vezetésével bé­kemozgalmi küldöttség utazott szombaton Stockholmba, a Béke­világtanács irodájának háromna­pos ülésére. A tanácskozáson megvitatják a BVT jövő évi ak­cióprogramját, s azt, hogy a nem­zetközi békemozgalom miképpen járul hozzá a jövő őszi koppen­hágai Béke-világtalálkozó előké­szítéséhez. KGST-tanácskozás A KGST-tagországok gazdasá­gi-kereskedelmi együttműködése fejlesztéséről, korszerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága, amely novem­ber 28. és 30. között tartotta 72. ülését Moszkvában. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a tagországok közös intézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégítését jó minőségű közszükségleti cik­kekből, növelik ezen termékek kölcsönös szállítását, bővítik a választékot. (MTI) A taglétszám: 440 ezer Az Autóklub közgyűlése A közlekedésbiztonság javításáért Tudósítónktól, 1900. november 30-án történt: a Royal Szálloda különtermében 20 úr egyhangúlag kimondta a Magyar Automobil Club megala­kulását, s ezzel új fejezetet nyi­tott a hazai motorizáció történe­tében. Bár a 85 évvel ezelőtti klubalapítás idején alig 50 motor­ral hajtott négykerekű rótta az ország poros útjait, az egykori vá­lasztmány tagjai joggal lehettek büszkék arra, hogy a világon az elsők között tömörítették klubba az autók szerelmeseit és dolgoz­ták ki a tagjaikra kötelező alap­szabályt. Az eltelt évtizedek alatt a ha­zai motorizáció látványos fejlő­­dést produkált. Elég csak meg­­emelíteni, hogy ma már csaknem 1,4 millió magántulajdonú sze­mélygépkocsi fut országútjainkon, a Magyar Autóklub csaknem 440 ezer tagot számlál, és égisze alatt megalakultak a megyei szerveze­tek, kiépültek az egész országot behálózó műszaki állomások. Az autózás fejlődése, a motori-Z és CIO SZmvuucua avju dtatrn vou független a társadalom és az egyén teljesítőképességétől, így hát az ismert gazdasági nehézsé­gek a klubot is érintik. A köz­lekedés biztonságát szolgáló ob­jektumaik, ingyenes szolgáltatá­saik és egyéb járulékos kiadá­saik mind nagyobb összeget emésztenek fel, ezért napjaink­ban különösen fontos helyesen meghatározni: a jövőben mire,és miként költsenek. Többek között erről is szó volt a Magyar Autóklub szombati, a Budapest Kongresszusi Központ­ban tartott közgyűlésén, amelyen megjelent Czinege Lajos minisz­terelnök-helyettes és Urbán La­jos közlekedési miniszter. Az eredmény és az automobilizmus­sal kapcsolatos gondok számba­vétele után a 430 küldött egyet­értett abban, hogy a fő célkitű­zések között is kiemelten kell elősegíteni a közlekedés biztonsá­gát. Ez annál is inkább fontos, mert ahogy Urbán Lajos bejelen­tette, a VII. ötéves tervben mint­egy 600 000 személygépkocsi be­szerzését tervezik. A közgyűlés határozott a tagsági díj feleme­léséről, ez a jövőben 300 Ft lesz. A küldöttek megválasztották, a Metgy U*. *»*— — ~r ..ww»4S­IO«Ultra Az elnök Kiss Dezső, az ügyveze­tő elnök Valter Medárd, a klub főtitkára Balogh Tibor lett. Gyors segítség az egyik segélyállomáson Fotó: Habik Csaba Tanácsi hatáskörben A helyiséggazdálkodási jogszabály módosítása Mint azt már lapunkban is megírtuk, a Fővárosi Tanács a helyiséggazdálkodási jogszabály változása miatt szervezeti módo­sítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az 500 négy­zetméternél nagyobb helyiségek­kel, minden irodahelyiséggel, va­lamint lakással és lakás céljára használt más helyiséggel kapcso­latos elhelyezési ügyben a jövő év januárjától a kizárólagos ille­tékességgel kijelölt, központi el­sőfokú elhelyező hatóságnak kell eljárnia. Erre a feladatra az V. kerületi Tanácsot jelölték ki, ahol ezt a munkát az igazgatási osztály keretében fogják végezni. A kerületekben hozzák a döntést Hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban, erről tájékoztatta lapunkat Hegyi György, a Fővá­rosi Tanács igazgatási főosztályá­nak osztályvezetője. Elmondta: a változtatást az indokolta, hogy 1984. októberéig, az új helyiség­gazdálkodási jogszabály megjele­néséig, az 500 négyzetméternél nagyobb helyiségekkel, valameny­­nyi irodahelyiséggel, lakással, il­letve lakás céljára használt más helyiséggel, telkekkel, kapcsola­tos elhelyezési ügyekben, vala­mint a több kerületet érintő, azo­nos célú elhelyezéseknél első fo­kon a Fővárosi Tanács igazgatá­si főosztálya járt el. Határozatuk ellen — másodfokon — az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­tériumhoz lehetett fellebbezni. Ám ha komolyan vesszük, hogy a helyi ügyekben a döntést a ke­rületek hozzák meg, akkor min­denképpen indokolt, hogy ebben a témában — azaz első és másod­fokon is — kizárólag a tanácsok határozzanak. Ehhez azonban ar­ra volt szükség, hogy létrehoz­zanak egy új elsőfokú hatóságot, amely átveszi ezt a feladatkört a Fővárosi Tanács igazgatási fő­osztályától. Evvel valósult meg ugyanis, hogy a főosztály ezen­túl másodfokú hatóságként mű­ködjön, s az ügyek tanácsi ber­keken belül maradjanak. A tanácsülésen is felvetődött: miért pont az V. kerületet bízták meg ezzel a feladattal? Hegyi Györgytől megtudtuk, ennek nem egyéb a magyarázata, mint az, hogy az V. kerület igazgatási osztálya már eddig is ellátott a fővárosban ilyen központosított feladatot, méghozzá a kisajátítási ügyek intézését. Minthogy pedig a helyiséggazdálkodás több pon­ton is találkozik a kisajátítással, kézenfekvőnek tűnt, tartozzon hozzájuk ez a téma is. Az V. ke­rületnek azonban nemcsak a fel­adatot adták oda, hanem a Fővá­rosi Tanács igazgatási főosztályá­tól létszámot is kaptak hozzá. Egy centralizáláskor rendezni kell az érintettekkel való kapcso­lattartást is. Ebben az esetben ez úgy történik majd, hogy az első fokon eljáró kerületközi hatóság minden elhelyezéskor köteles ki­kérni az érintett helyi tanács véleményét is. Ez azonban nem kötelez, de mindenképp segítséget adhat az első fokú hatóság dön­téséhez. Pályázat versenytárgyaláson Mindezek figyelembevételével ez az elsőfokú hatóság is termé­szetesen a múlt év végétől érvé­nyes helyiséggazdálkodási jogsza­bály szellemében tevékenykedik majd. Ez többek között azt jelen­ti, hogy a megüresedett helyisé­geiket ugyanúgy versenytárgyalá­son pályáztathatják, mint a ke­rületi tanácsok igazgatási osztá­lyaihoz tartozó kisebbeket. Végezetül nem árt figyelmez­tetni rá, hogy továbbra is ér­vényben marad az az előírás, mi­szerint a 200 négyzetméternél na­gyobb irodahelyiségek cseréjéhez, igénybevételéhez, kiutalásához, átadás-átvételéhez, első ízben tör­ténő használatbavételéhez ezen­túl is szükséges a Budapesti Irodaelhelyező Bizottság hozzájá­rulása. —tréner*»

Next