Magyar Hírlap, 1986. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
2 1986. március 26., szerda NEMZETKÖZI POLITIKA Összecsapások a Szidra-öbölben (Folytatás az 1. oldalról) nem lehet másként értékelni, mint a nemzetközi jog elemi normáinak semmibe vételét. Ellentétes az ENSZ alapokmányával, s valójában az állami terrorizmus drámai megnyilvánulása. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok kormányzatának nem tetszik a szuverén és független Líbia antiimperialista kül- és belpolitikája, s megengedhetőnek tekinti, hogy ne tisztelje Líbia szuverenitását. Kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy a nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően Líbia „történelmi öböllé” nyilvánította a Szidra-öblöt. A Szovjetunió erről tájékoztatást kapott, s azt tudomásul vette. Lomejko ezzel együtt nem foglalt állást az ügyben, hogy a Szovjetunió Líbia felségterületének tekinti-e a Szidraöblöt. Mint mondta, a jelenlegi konfliktusban nem az a kérdés, hogy a terület vitás-e avagy sem, hanem az, hogy előre megfontolt provokációval rákényszerítheti-e egy nagyhatalom a maga akaratát, akár fegyveres erővel is — mint történt — egy kisebb országra. Az ésszerűség hibádzik — jelentette ki Lomejko s több ízben is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi kapcsolatok értékelésében az egymásra utaltságnak kellene érvényesülnie. Szalay Hanna Római telex jelentésünk: Andreotti külügyminiszter kénytelen volt elhalasztani keddre tervezett magyarországi látogatását, mivel az amerikai és líbiai katonai incidensek hatására kialakult helyzet miatt saját hazájában kívánja figyelemmel kísérni a földközi-tengeri térségben zajló fejleményeket. A líbiai partok közelében történt események ugyanis rendkívüli módon aggasztják az olasz politikai vezetést, s ezért Craxi miniszterelnök elnöklete alatt a kormány kulcsfontosságú miniszterei kedden sürgősen összeültek a helyzet áttekintésére. A kabinet ülésén kirajzolódott a sajátos olasz álláspont, amely az egymással szemben álló, mindkét fél magatartását bírálja: Líbiát azért, mert Róma szerint „egyoldalúan” kiterjesztette területi vizeinek határát, az Egyesült Államokat pedig azért, mert katonai eszközökkel próbálja megoldani a fennálló ellentéteket. Craxi miniszterelnök rögtön a kabinetülés után beszámolt az olasz parliament képviselői háza, majd a szejánus előtt. A politikai erők kedvezően értékelték az olasz vezetők ilyen gyors reagálását. „Olaszország nem akar háborút saját házának ajtaja előtt” — hangoztatta kormánya álláspontját az olasz miniszterelnök, felvázolva a hivatalos olasz vélemény főbb pontjait. Eszerint Róma úgy tekinti, hogy az amerikai gyakorlatozások nemzetközi vizeken zajlanak, így elfogadhatatlan volt a líbiai válaszadás. Ezek a gyakorlatozások is NATO keretein kívül folynak, ezért az olasz kormány szerint nem szabad az olasz területen levő NATO-támaszpontokat az atlanti szövetség berkein kívül zajló harci cselekményekhez felhasználni. Az olasz kormány ennek értelmében elutasítja az említett támaszpontokat illető líbiai fenyegetéseket is. Az olasz állam ezért arra igyekszik összpontosítani tevékenységét, hogy a viszályt békés keretek között lehessen rendezni, fő szempontnak a földközi-tengeri térség békéjét és biztonságát tekintve. Ennek érdekében Róma szoros kapcsolatba lépett mind az Egyesült Államok, mind Líbia római nagykövetségével. Az amerikai szövetségessel egyébként az elkövetkezendő napokban lesz alkalma tanácskozni a térség helyzetéről az olasz vezetőknek. Kedden ugyanis éppen a római amerikai nagykövetség erősítette meg, hogy Schultz külügyminiszter a tervezett programjának megfelelően, pénteken és szombaton megtartja olaszországi látogatását, sőt — egyes hírek szerint — az amerikai diplomácia vezetője még az ugyanebben az időben ott tartózkodó egyiptomi külügyminiszterrel is tárgyal majd. Garzó Ferenc A hivatalos olasz bejelentést követően a Külügyminisztérium az MTI kérésére megerősítette, hogy a Földközi-tenger térségében kialakult helyzet miatt Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere későbbre halasztotta magyarországi látogatását. A líbiai őrhajóra kilőtt amerikai rakéta MTI Külföldi Képszerkesztőség A LIBANONI KOMMUNISTA PÁRT milicisták őrizte bejrúti székházában , beszélgető partnerem, Karim Mroué főtitkárhelyettes elgondolkozva kinéz a mindkét végén akadályokkal lezárt rövid keresztutcára, majd kimondja a szentenciát: „Libanon nem egy ország, nem is egy nemzet, hanem a vallás mezébe bújtatott osztályharc hadszíntere.” Szavainak egy távoli géppisztolysorozat elhaló staccatója ad nyomatékot. A megállapítás nemcsak tetszetős, de jórészt igaz is, bár az semmiképp sem mondható, hogy az osztályharc éppenséggel Libanonban mutatható ki vegytiszta formájában. Hiszen hogyan is magyarázható az a tény — teszem fel a kérdést a kommunista politikusnak —, hogy az LKP korábbi, két éve elhunyt főtitkárát, Nicolas Shauit (keresztény) egyházi szertartással temették el? „Ez Libanon egyik olyan sajátossága, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül” — mondja Karim Mrué. Az eligazodást és a cselekvést a politikai életben éppen az teszi itt nehézzé, hogy léptennyomon sajátosságokkal kell számolni, s nem egy esetben anakronisztikus jellegűekkel is. Itt van mindjárt három olyan politikai áramlat, amely akadályozza a vallási közöségekre bomlott libanoni társadalom egységes nemzetté való kovácsolását. Az egyik az izolacionizmus elképzelésének bázisán jött létre és fejlődött. Ez a koncepció kiragadja Libanont arab történelmi talajából, s az ország identitását teszi a benne élő közösségek egyikének (a maronita keresztényeknek) a jellemzőit. E koncepció szószólói azt hirdetik, hogy Libanon sorsa annál kedvezőbben alakul, minél inkább eltávolodik — külföldi pártfogással — az arab testvérállamoktól. Az izolacionisták az izraeliekhez fordultak protekcióért, abban a hiszemben, hogy a megszállók támogatásával megvalósíthatják hatalmi hegemóniájukat. Az ellentábor szilárd magatartása láttán azonban izraeli és nyugati pártfogóik egyaránt cserben hagyták őket. AZ ORSZÁG INTEGRITÁSÁT vonják kétségbe a másik áramlat hívei, akik tévesen értelmezik az arab egység eszméjét. Szerintük az egyes állami képződmények mintegy feloldódnak, még mielőtt kialakulnának az arabok össznemzeti egységének a kikovácsolódásához szükséges objektív és szubjektív feltételek. Gyakorlatilag tagadják, hogy az összarab problematika keretében létezik Libanon önálló nemzeti létének a kérdése a rá jellemző specifikus sajátosságokkal. Az a meggyőződésük, hogy a palesztin probléma megoldásáért vívott harc a középponti, össznemzeti feladat. Ez elősegítette azt, hogy az izolacionisták még merevebben ragaszkodnak saját álláspontjukhoz. A harmadik áramlat az iszlám vallás fundamentalista jelszavain alapszik. A nemzeti kérdést úgy értelmezi, hogy átlépi nemcsak az egyes államok, hanem az egész arab világ kereteit, mondván: sem a nemzeti, sem az összarab problematikának nincs sok értelme, ha nem úgy fogják fel, hogy alkotórésze egy átfogóbb egésznek, az iszlám alapján álló muzulmánok egységének. Nem nehéz felismerni, hogy eme koncepciót köldökzsinór köti az iráni iszlám forradalomhoz, amely a „muzulmán internacionalizmus” utópisztikus eszméjét vallja magáénak. Hátulütője, hogy a „nemzet” és az „állam” fogalma a „muzulmán közösség” fogalmára redukálódik. A NEMZETI SZÖVETSÉG FRONTJÁBA tömörült politikai erők — a siíta Amal mozgalom, a Haladó Szocialista Párt (drúzok), az LKP és néhány kisebb csoport — szemben állnak a fent ismertetett nézetekkel. Abból indulnak ki, hogy Libanon — minden felekezeti tarkasága ellenére is — alapvetően arab ország. Azt vallják, hogy minél következetesebben igyekeznek felszámolni a felekezeti jelleget, mint az ország állami-politikai berendezésének alapját, annál jobban kibontakozik az arab jelleg, s feltárulnak az ország egysége Helyreállításának és demokratikus fejlődésének távsulatai. Ezt célozta a tavaly december végén Damaszkuszban aláírt hármas megállapodás. Valid Dzsumblatt, a HSZP, Nabih Berri, az Amal, valamint a maroniták mérsékelt szárnyának a vezetője, Elie Hobeika — Szíria tevékeny közbenjárásával — egy olyan modus vivendiben állapodott meg, amely alapul szolgálhatott volna a nemzeti megbékélés folyamatának a megindításához, olyan formán, hogy a maroniták a többi közösség javára lemondtak volna történelmileg szerzett előjogaik egy részéről. (Egyebek közt korlátozták volna a mindig a maroniták soraiból kikerülő köztársasági elnök rendkívül széles jogkörét.) Mint annyi más megállapodáson korábban, ezen is alig száradt meg a tinta, amikor már felrúgták. A maroniták táborában bekövetkezett „belső puccs” nyomán elvetették az egyezményt, s patthelyzet állt elő. Pálfi Viktor (Következik: A feltörekvő új erő) Mi lesz veled, Libanon? (!) Se ország, se nemzet VILÁGHÍRADÓ Washington hondurasi behatolással vádolja Nicaraguát (MTI) Egy vezető amerikai kormánytisztviselő hétfőn — hírszerzői jelentésekre hivatkozva — kijelentette, hogy „nicaraguai csapatok hondurasi területen támadást intéztek a kontrák két tábora ellen”. Az amerikai tisztviselő közlése szerint mintegy 1500 nicaraguai katona lépett át Honduras területére. A Fehér Ház bejelentette, hogy Reagan elnök — a Pentagon költségvetéséből — haladéktalanul folyósítja a húszmillió dolláros rendkívüli katonai segélyt Hondurasnak. A hondurasi kormány szóvivője — az AFP és az UPI jelentése szerint — kedd este olyan nyilatkozatot ismertetett, amely megerősíti a nicaraguai kormánykatonák hondurasi területre lépésének hírét. Szovjet nyilatkozat (MTI) Határozott hangú nyilatkozatot intézett a Szovjetunió külügyminisztériuma az NSZK moszkvai nagykövetségéhez egy szovjet—nyugatnémet közös vállalat szovjet állampolgárságú igazgatójának erőszakos elrablása és fogvatartása miatt. Ebben a szovjet külügyminisztérium határozottan tiltakozott a történtek miatt, és hangoztatta: elvárja, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. Sadli Bendzsedid Moszkvában (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Sadli Bendzsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkára. Chaban Delmas a jelölt a nemzetgyűlés elnöki tisztjére (MTI) Kedden tartotta alakuló ülését a francia nemzetgyűlési választásokon győztes RPR—UDF koalíció nagyobbik pártjának, az RPR-nek a parlamenti csoportja — Jacques Chirac miniszterelnök jelenlétében. A képviselőcsoport közfelkiáltással a 70 éves Pierre Messmer volt miniszterelnököt választotta elnökévé. Az alakuló ülés legfontosabb és politikailag igényes döntése az, hogy Jacques Chaban-Delmas volt miniszterelnököt javasolta az új nemzetgyűlés elnöki tisztségére. Rakétákat lőttek ki az USA tokiói követségére (MTI) Ismeretlen tettesek kedden rakétákkal lőtték az Egyesült Államok tokiói nagykövetségét. Szemtanúk szerint három rakétát irányoztak a japán főváros központjában levő nagykövetségi épület irányába, s mindhármat a követség udvarán sikerült hatástalanítani. Személyi sérülés nem történt, s anyagi károk sem keletkeztek. A hatóságok szerint házilag készített rakétákról volt szó, s azokat állítólag egy parkoló gépkocsiból lőtték ki. Befagyasztották Marcos svájci bankszámláit (AP) A svájci kormány kedden befagyasztotta Ferdinand Marcos, volt Fülöp-szigeteki elnök és csa-ládja svájci bankszámláit. Magyar Hírlap Folytatódott a CSKP XVII. kongresszusa C (Folytatás az 1. oldalról) jóerejére. Építhetnek mindazokra az előnyökre, amelyeket szocialista közösségünk erősödő politikai és gazdasági együttműködése kínál. Mindannyian meríthetünk az építőmunkának azokból a közös tapasztalataiból, amelyeket a szocialista országok sajátos gyakorlata is gazdagít. Különösen értékesek számunkra azok a törekvések, elméleti és gyakorlati jellegű következtetések, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja közelmúltban megtartott, friss szemléletet tükröző és dinamikus megújulást kifejező, kiemelkedő jelentőségű XXVII. kongresszusát jellemezték. Gratulálunk eredményeikhez, amelyek mögött sok munka, helytállás és erőfeszítés rejlik. Sikereket kívánunk Csehszlovákia népeinek hazájuk további felvirágoztatásához. A magyar nép is a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Az elmúlt időszak nehéz viszonyai között is helytállt, megértéssel vállalta azokat a terheket, amelyek a korábbinál lassúbb gazdasági növekedéssel és a gazdasági egyensúly javításával szükségszerűen együtt jártak. Ez volt a fő forrása annak, hogy a nehézségek ellenére anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország, népünk létbiztonságban él. Pártunk múlt év márciusában tartott XIII. kongresszusa a korábbinál dinamikusabb társadalmi, gazdasági fejlődést irányzott elő. A VII. ötéves tervünkben testet öltött gazdasági programunk megvalósítása — amely a gazdaság növekedési ütemének meggyorsítását és erre alapozva az életszínvonal érzékelhető emelését tűzte ki célul — minden eddiginél nagyobb egyéni és nemzeti erőfeszítést igényel. Megköveteli, hogy feltárjuk és hasznosítsuk tartalékainkat, a szocialista rendszerben és tulajdonviszonyokban rejlő erőforrásokat, kiterjesszük az intenzív fejlődés követelményeit a gazdaság és a gazdálkodás minden területére, széleskörűen megújítsuk a termelés műszaki alapjait. S nem utolsósorban arra is szükség van, hogy szorosabbá tegyük gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésünket a szocialista országokkal. "Tudatában vagyunk, hogy számos gonddal, problémával és nehézséggel kell szembenéznünk. Ezek objektív okokkal és munkánk fogyatékosságaival függnek össze, nyíltan és őszintén beszélünk róluk. A gondok ellenére bizakodunk. Ezt arra alapozzuk, hogy társadalmunkban érvényesül a párt vezető szerepe, van reális programunk, népünk helyesli és támogatja politikánkat. Ezen nyugszik az ország belső stabilitása, ami lehetővé teszi és egyben meg is követeli társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, a szocialista demokrácia további elmélyítését. Nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy pártjaink együttműködését a kölcsönös bizalom és segítőkészség jellemzi. Pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai sokoldalúan és gyümölcsözően fejlődnek. Összeköt bennünket a közös eszme és a cél, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés sok szála. Mindez megfelel jószomszédi, baráti, szövetségi A CSKP XVII. kongresszusának kedd délutáni ülésén Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök előterjesztette az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének a következő öt évre és a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó fő irányainak dokumentum-tervezetét. Strougal előterjesztésében megállapította, hogy a bonyolult külső és belső körülmények ellenére az elmúlt 15 esztendőben Csehszlovákia nagy előrelépést ért el a fejlett szocialista társadalom építésére vonatkozó fő irányvonal megvalósításában. Erősödött a társadalmi termelés anyagi-műszaki bázisa, az ipari termelés és az építőipar szerkezetében több jelentős változás történt. Megszilárdult a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés, fokozatosan növekedett a népgazdaság hatékonysága. Lényegében kiegyenlítődött a két nemzeti köztársaság szociális és gazdasági szintje. Lubomír Strougal ezt követően a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó főirányokat ismertette. Hangsúlyozta, hogy a nép életszínvonalának növeléséhez szükséges feltételeket továbbra is a népgazdaság továbbfejlesztése és a nemzeti jövedelem dinamikus növekedése szolgáltatja. 2000-ig a nemzeti jövedelemnek több, mint kétharmadával kell növekednie az 1985-ös szinthez képest, ezt a növekedést lényegében a munkatermelékenység fokozásával kell elérni. E cél elérése érdekében viszonyunknak. Együttműködésünknek azonban még olyan számottevő tartalékai vannak, mint a szomszédságból származó előnyök jobb kihasználása, a hatékony és új formák feltárása, a termelési kooperáció és a szakosítás kiterjesztése. Népeink széles körű és bővülő kapcsolatai, haladó, forradalmi kulturális hagyományaink együttes ápolása, egymás szellemi értékeinek behatóbb és elmélyültebb megismerése is erősíti a kölcsönös megértést, az egymás iránti bizalmat és barátságunkat. Ebben sajátosan fontos szerepet játszanak a Magyar Népköztársaságban élő szlovák és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségek, amelyek a lenini nemzetiségi politika megvalósulása nyomán összekötő hidat alkotnak országaink között. Újra kinyilvánítjuk, hogy pártunk és kormányunk a jövőben is töretlenül munkálkodik a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztésén. Álláspontunk egybeesik a nemzetközi helyzet alapvető megítélésében is. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának meghatározó vonása a szocialista országok egységének szilárdítása, az alkotó részvétel közös külpolitikai törekvéseink megfogalmazásában és megvalósításában. Közösen és önállóan is a béke és biztonság megteremtéséért munkálkodunk. Az egész emberiség jövőjére kiható kulcsfontosságú nemzetközi feladat a béke megóvása, a fegyverkezési verseny megfékezése, a világűr militarizálásának megakadályozása, a nukleáris fegyverek felszámolása. Ez egyel gyorsítani kell az intenzív fejlesztés folyamatát. A tudományos-műszaki fejlődésnek a többi között a népgazdaság elektronizálására, a termelés — elsősorban a tömegtermelés komplex automatizálására és az automatizált gyártási rendszerek bevezetésére és az atomenergetika fejlesztésére kell összpontosulnia. A szónok nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gazdaság intenzív fejlődésre való átállítása megköveteli a nemzetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsolódást, a KGST-vel való együttműködés további elmélyítését. A nem szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján kell alakítani. Strougal leszögezte: a lakosság anyagi fogyasztásának bővítése és a hazai piac szerkezeti egyensúlya a dolgozók anyagi érdekeltségének fontos feltétele. Meg kell szilárdítani a belső piac stabilitását, mindenekelőtt az áruválaszték tökéletesítésével. Lubomír Strougal részletesen foglalkozott a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére vonatkozó lehetőségekkel. Gustáv Husák kedden fogadta Németh Károlyt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekintették a szocialista építés időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Gustáv Husák kedden találkozott a CSKP XVII. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttséggel.jelent a Szélsőséges imperialista körök, katonai-ipari komplexumok és mindenekelőtt a fegyverkezést szorgalmazó amerikai érdekcsoportok befolyásának ellensúlyozásával és korlátozásával. Minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében, hogy növekedjen a bizalom a nemzetközi kapcsolatokban, a békés egymás mellett élés ne csupán háború nélküli állapotot jelentsen, hanem korlátozásoktól mentes, aktív, kölcsönösen előnyös együttműködést a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek és támogatjuk meggyőződéssel a Szovjetunió rugalmas leszerelési javaslatait, amelyek tekintetbe veszik a másik fél biztonságát is, őszinte tárgyalási és megegyezési törekvéseket bizonyítanak. A Magyar Népköztársaság széles körű és aktív nemzetközi tevékenységet folytat. Legfőbb törekvésünk, hogy szorosabbra fűzzük szövetségesi kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, és magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében folytatott együttműködést, összefogunk mindazokkal, akik őszintén békét akarnak. Az egyenrangú együttműködés szellemében építjük nemzetközi kapcsolatainkat. Megköszönöm szíves figyelmüket. Kívánom, hogy a megalapításának 65. évfordulóját ebben az évben ünneplő Csehszlovákia Kommunista Pártja sikeresen váltsa valóra XVII. kongresszusának a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló határozatait. Lubomír Strougal beszámolója * A következő ötéves tervről tanácskozik a kínai parlament Árutermelő gazdaság és tervszerű szocialista piac (MTI) Kedden megkezdődött a Kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) ülésszaka, amelyen 2729 képviselő vesz részt. A parlamenti ülésszak első napján Csao Ce-jang, a Kínai Államtanács elnöke (miniszterelnök) terjesztette elő beszámolóját az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének 7. ötéves tervéről. A kínai kormányfő elmondotta, hogy a VI. ötéves tervet (1981 —1985) minden területen sikerült teljesíteni, illetve számos területen túlteljesíteni. Az elmúlt öt évben a kínai ipar és mezőgazdaság termelése évente átlag 11 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv időszakában a lakosság életszínvonala nagyobb mértékben emelkedett, mint a népköztársaság kikiáltása óta eltelt időszakban bármikor. A falusi lakosság egy főre jutó jövedelme évi 13,7 százalékkal, a városi lakosságé pedig évi 6,9 százalékkal növekedett. Több mint 35 millió városi lakosnak sikerült munkát biztosítani. A VII. ötéves terv (1986— 1990) legfőbb céljait Csao Cejang a következőkben jelölte meg: folytatni a kínai gazdaság strukturális reformját, tovább erősíteni az ország gazdasági potenciálját és növelni az egymilliárd főnyi lakosság életszínvonalát. Az elkövetkező öt évben a kínai ipar és mezőgazdaság termelése összesen 38 százalékkal emelkedik. A városi és a falusi lakosság fogyasztási színvonala 27 százalékkal, a parasztok évi jövedelme 7 százalékkal, a munkásoké és az alkalmazottaké pedig 4 százalékkal növekszik. A reformpolitika célja olyan szocialista gazdasági struktúra kialakítása, amelynek fő jellemzője a gazdaság árutermelő jellege és a tervszerűen működő szocialista piac. Beszámolójának befejező részében a kínai kormányfő az ország külpolitikájával foglalkozott. Egyebek között kifejtette, hogy Kína híve a békének és a leszerelésnek. Állást foglalt a kínai—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztése mellett és rámutatott, hogy Kína a kapcsolatok tényleges megjavítására törekszik a Szovjetunióval, a javítás útjában álló „három akadály” eltávolítása alapján. Három hónap óta első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke, amikor kedden fogadta a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Poul Schlüter dán miniszterelnököt. Teng Hsziao-ping rámutatott, fokozatosan kivonja magát a mindennapi ügyek intézéséből, és azt fontolgatja, hogy mikor vonuljon nyugdíjba. Bizonyos benne, hogy a jelenlegi kínai politika az ő visszavonulása után is folytatódni fog.