Magyar Hírlap, 1986. augusztus (19. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM 1986. augusztus 1., péntek Magyar Hírlap . Mihail Gorbacsov az átalakulás problémáiról „Akár egyenlőségjelet is lehet tenni az átalakítás és a forradalom szó közé" (Folytatás az 1. oldalról) tetése a következőben szűrhető le: az elmúlt napokban láthattuk, hallhattuk, hogy a szovjet emberek aktívan támogatják az SZKP KB 1985-ös áprilisi Ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa után hozott intézkedéseket. Olyan politikát tudtunk javisolni, amelyet a nép sajátjának tekint — mondotta Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető kijelentette, hogy a párt a fő figyelmet a gazdasági és társadalmi problémák újszerű megoldásának szenteli. Csak az első lépéseket tettük meg, a java hátra van — jegyezte meg. Az SZKP KB főtitkára részletekbe menően foglalkozott a szovjet társadalomban végbemenő átalakulás problémáival. Rámutatott, hogy az átalakítás nem korlátozódik a gazdaságra, felöleli a politikai, szociális területet és egyéb szférákat is. Az átalakítást nagy jelentőségűnek mondotta, kijelentve, hogy akár egyenlőségjelet is lehet tenni az átalakítás és a forradalom szó közé. A Szovjetunióban végbemenő változásokkal kapcsolatos nyugati reagálásokat érintve Mihail Gorbacsov megjegyezte, hogy a tőkés világban egyesek a Szovjetuniónak a szocializmustól való eltávolodását várják. Ezek hiú remények — szögezte le. Az SZKP- ban, az egész országban szilárdan megértették, hogy az élet által feltett kérdésekre nem a szocializmus világának határain túl, hanem rendszerünk keretein belül kell keresni a választ. (A szovjet hírügynökség pénteken ismerteti részletesen Mihail Gorbacsov habarovszki beszédét.) Mongol kormánynyilatkozat Hozzájárulás a jószomszédi kapcsolatokhoz (Moncame) A mongol és a szovjet kormány azért vizsgálja a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok jelentős részének kivonását, hogy ezzel is hozzájáruljanak a bizalom és a jószomszédi kapcsolatok kialakításához az ázsiai országok között — hangoztatja egyebek között a mongol kormány csütörtökön közzétett nyilatkozata. A mongol kormány és a mongol nép üdvözli Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának július 28-a, vlagyivosztoki beszédét, az abban foglalt építő jellegű javaslatokat, kezdeményezéseket. E javaslatok és kezdeményezések az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak érdekeit érintő kérdések széles körét ölelik föl — hangsúlyozza a kormánynyilatkozat, kiemelve ezek közül az afganisztáni probléma politikai rendezését, a hadiflották csendes-óceáni tevékenységének mérséklését és az Indiaióceán békeövezetté alakítását. A mongol kormány úgy véli — olvasható a dokumentumban —, hogy a Szovjetunió által javasolt csendes-óceáni konferencia jól szolgálná a térség országai közti párbeszéd ügyét. Azok a kezdeményezések, amelyeket Mihail Gorbacsov vlagydvosztoki beszéde tartalmazott, jelentőségükben messze túlnőnek az ázsiai és a csendes-óceáni térség határain, az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésére való törekvés keretébe illeszkednek. A mongol kormány teljes mértékben támogatja ezeket a kezdeményezéseket, mert megfelelnek az ázsiai és a csendes-óceáni térségben élő népek létérdekeinek — szögezi le a mongol kormány nyilatkozata. Kazahsztán, 1986. július 31. Szovjet és amerikai tudósok. Ők azok, akik a szovjet tudományos akadémia és az amerikai természetvédelmi tanács közötti megállapodás alapján, kísérleti jelleggel, ellenőrzik a szovjet nukleáris moratóriumot. MTI Külföldi Képszerkesztőség Szovjet felszólalás a BT Nicaragua-vitájában (MTI) Csütörtökön is folytatta a vitát a Nicaragua által felvetett kérdésben a Biztonsági Tanács. A kedden kezdődött vitában Daniel Ortega nicaraguai elnök személyesen javasolta: a tanács szólítsa fel az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a hágai nemzetközi bíróság határozatát és szüntesse meg az ország elleni intervencióját. Szerdán a vitában felszólalt Vitalij Szafronov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének helyettese. Rámutatott: Washington minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy Nicaraguában megdöntse a sandinista rendszert. Ennek indoklására akarja elhitetni, hogy az ország „szovjet támaszponttá” válik s területét a Szovjetunió az Egyesült Államok elleni katonai akcióhoz akarja felhasználni. Szafronov a leghatározottabban leszögezte: a Szovjetuniónak nincsenek ilyen szándékai nem kíván semmiféle „nyomást” kifejteni az Egyesült Államokra különösen nem Nicaragua területét felhasználva. Kimozdulás a holtpontról A Gorbacsov-Reagan levelezés NATO-értékelése Fábián Ferenc, az MTI brüszszeli tudósítója jelenti. A Gorbacsov—Reagan levélváltás azzal biztat, hogy kimozdulnak a holtpontról az atomfegyverekről folyó genfi tárgyalások — jelentette ki a NATO brüsszeli központjában Lord Carrington főtitkár szóvivője. „A két szuperhatalomnak a kényes SDI-témakörben újabban tanúsított hajlékonysága és kölcsönös közeledése a NATO-szakértők szerint azzal biztat, hogy a soron következő amerikai—szovjet csúcstalálkozón megnyílhat az út a kompromisszumhoz mind a hadászati, mind a középhatótávú atomfegyverek csökkentését illetően" — írja az általában jól értesült Nouvelle Atlantique kiadvány, amely szerint a NATO-központban nagy figyelem előzi meg az SZKP Politikai Bizottságának e hét végi szokásos ülését, amelyen állásfoglalást várnak a Reagan-válaszra. Afganisztán-Pakisztán Genfben újrakezdték a tárgyalásokat (MTI) Genfben csütörtökön megkezdődött az afgán—pakisztáni közvetett tárgyalások 8. fordulója. A megbeszéléseken — amelyek célja az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezése — afgán részről Sah Mohammed Doszt külügyminiszter, pakisztáni részről Jakub Han külügyminiszter vezeti a küldöttségeket. A két delegáció között Diego Cordovez ENSZ-főtitkár-helyettes közvetít. Pakisztán nem hajlandó közvetlen tárgyalásokra, mert nem ismeri el a kabuli kormányt. Az afgán—pakisztáni tárgyalások 1982 júniusa óta folynak. A mostani fordulóra három nappal azután kerül sor, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Vlagyivosztokban bejelentette: hat szovjet ezredet kivonnak az országból. Az álláspontok igen távol vannak egymástól. Legutóbb afgán részről javasolták a szovjet egységeknek a megállapodástól számított négy éven belüli távozását, míg a pakisztáni fél négy hónapos határidőt kíván szabni. Korábban megállapodás született a négypontos rendezési terv három pontjáról: a Pakisztánba és Iránba menekült afgánok hazatéréséről, a béke kölcsönös garantálásáról, valamint arról, hogy Pakisztán felhagy az afgán ellenforradalmárok támogatásával. Ezek érvénybe lépését Iszlámábád a csapatkivonáshoz köti. NDK-beli katonai folyóirat az vrvédelem lehetséges módozatairól (MTI) Az amerikai űrfegyverkezés és katonai űrobjektumok elleni lehetséges szovjet katonai válaszlépéseket veszi számba egy NDK-beli katonai folyóirat. Az Armeerundschau júliusi számában a lap főszerkesztője egy olvasó kérdésére válaszolva — mint íja — szovjet tudósok és illetékes intézetek tanulmányai alapján sorolja fel a lehetséges válaszintézkedéseket. Egyrészt többféle lehetőség van hadászati elhárító rendszerek alkalmazására — írja a folyóirat. Például az ellenséges űrobjektumok pólyáira romboló akadályokat, úgynevezett anyagfelhőket bocsáthatnak. Másodpercenként 15 km-es sebességnél egy 30 grammos részecske a 15 cm vastag acélpáncélon is áthatol. Elképzelhető sugárbiztos rakéták telepítése a szárazföldön, vizen, a levegőben és a világűrben. Másrészt szó lehet a hadászati atomrakéta-potenciál növeléséről, valamint a rakéták túlélő és áthidaló képességének fokozásáról. Az Egyesült Államok közelébe atom-tengeralattjárókon robotrepülőgépeket vihetnek, s így ezek pályája és repülési ideje jelentősen csökkenthető. A betájolás megnehezítése érdekében a rakétákat olyan módosított hajtóművel lehetne ellátni, amely még a Föld légkörében kiégne. A rakéták harcképességét növelhetik, ha olvadékony bevonattal látják el őket, ha a rakéta külső köpenyét áttetsző anyagból készítik, ha forog a rakéta, vagy a repülés utolsó szakaszában pályamanővereket hajt végre. Ezenkívül álcázhatók az indítóállások és a rakétaindítások hatalmas füstfelhőkkel, vagy megtévesztő utánzatok tömeges alkalmazásával. Szó lehet olyan rakétafejrész alkalmazásáról, amely kimeríti az ellenséges sugárfegyver energiakészletét — írja az Armeerundschau. Mindebből kiderül, hogy a szövet katonai válasz hatékony, ugyanakkor technológiailag nem túl bonyolult és nem túl költséges, gyors és megbízható lenne. De a Szovjetunió nem új fegyvereket akar, hanem egyenlő biztonságot a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén — fejezi be cikkét az NDK-beli katonai folyamat. VILÁGHÍRADÓ Nemzetközi békefórum kezdődött Tokióban (TASZSZ) Nemzetközi békefórum nyílt csütörtökön Tokióban a nukleáris leszerelésért. A fórumot egy nemrégiben létrehozott japán békeszervezet kezdeményezte. A tanácskozáson 18 ország háborúellenes aktivistái vesznek részt. Kijelölték a francia űrhajósokat (MTI) A francia Országos Űrkutatási Központ Jean-Loup Chrétien ezredest, az első francia űrhajóst és Michel Tognini alezredest jelölte a következő közös francia—szovjet űrrepülésre. Ősszel kezdik meg a Moszkva melletti Csillagvárosban a felkészülést az 1988 második felére tervezett közös űrrepülésbe egy Mir onbitális űrállomás fedélzetén. Csehszlovák—szovjet külügyi konzultáció (MTI) Kétnapos csehszlovák— szovjet külügyiminiszter-helyetesi konzultációt tartottak szerdán és csütörtökön Prágában. Jindrich Rehorek, a csehszlovák külügyminiszter első helyettese és Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes a kétoldalú kapcsolatokról és a szocialista országok külpolitikájának egyeztetéséről folytatott eszmecserét. Vagyim Loginovot fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter is, akivel áttekintették az időszerű nemzetközi helyzetet és a két ország viszonyát. Árváltozások a Szovjetunióban (MTI) A Szovjetunióban augusztus elsejei hatállyal 20—25 százalékkal felemelték a magas alkoholtartalmú italok állami kiskereskedelmi árát. Az emelés többek között kiterjed a vodkára, likőrfélékre és a konyakra is. Egyidejűleg 20—30 százalékos mértékben csökkentik a gyermekruházati cikkek, az iskolai egyenruha, valamint több fogyasztási cikk árát. Kínai—amerikai megbeszélések (MTI) Vu Hszüe-csien kínai államtanácsos és külügyminiszter csütörtökön találkozott Kenneth Adelmannel, az amerikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatójával, aki július 29-én érkezett Pekingbe, konzultáció céljából. Kenneth Adelman szerdán és csütörtökön megbeszélést folytatott Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettessel leszerelési kérdésekről. Belviszály Iránban (TASZSZ) Folytatódnak a fegyveres összetűzések a beludzs nemzetiség és a kormánycsapatok között az iráni Listán és Beludzsisztán tartományokban. Mirjaveh térségében a harcokban a gárdisták kilenc fegyverest veszítettek. Zahedán térségében a beludzsák katonai teherautót támadtak meg. A rajta tartózkodó csendőrök közüli kettő életét vesztette, többen megsebesültek. Az iráni hatóságok — válaszul a beludzs akciókra — Zahedánban nyilvános kivégzést rendeltek el. Tizenöt embert felakasztottak. Kilenc OPEC-ország korlátozza a termelést (AP) Rilwann Lukman nigériai olajügyi miniszter, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) soros elnöke csütörtökön közölte: a szervezet genfi miniszteri értekezletén a 13 tagállam közül 9 a kitermelés önkéntes visszafogásában állapodott meg. A jelenlegi — napi 20 millió hordóra becsült — termelést együttesen 1 millió 925 ezer hordóval csökkentik. Az OPEC korábban megállapított s mind ez ideig elvben érvényes hivatalos termelési összkvótája napi 17,6 millió hordó. Rehnquist nehéz útja (MTI) Kemény ellenállásba ütközik az amerikai szenátus jogi bizottságában a legfelsőbb bíróság új elnökének személyére vonatkozó Reapan-javaslat. Bár kevés kétség van afelől, hogy a bizottság és a republikánus többségű szenátus jóváhagyja William Rehnquist kinevezését erre a kulcsfontosságú tisztségre, a különböző polgárjogi csoportok és a jogi bizottság őket támogató tagjai felhasználják az alkalmat arra, hogy bebizonyítsák: az új főbíró gyakran képvisel szélsőségesen konzervatív nézeteket, szembehelyezkedik számos polgárjogi intézkedéssel, így nem alkalmas a tisztség betöltésére, mert egyoldalúan befolyásolná az alkotmányjogi gyakorlatot, az alkotmányos előírások értelmezését a legfelsőbb bíróságban. Dél-Afrika Az AESZ figyelőbizottságot alakított Kapcsolatfelvétel az ANC és Washington között (AFP, ADN) Addisz Abebában véget ért az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 22. csúcsértekezlete. Denis Sassou-Nguesso, az AESZ új, soros elnöke, a Kongói Népi Köztársaság államfője szerda esti záróbeszédében összefogásra szólította fel az afrikai országokat a földrész gazdasági válságának legyűréséért és a dél-afrikai apartheidrendszer felszámolásáért vívott harcban. Hangsúlyozta, hogy az AESZ-nek a „saját vállára kell venni a felelősséget, hogy szembeszállhasson az elmaradottság és az apartheid jelentette kihívással”. A csúcsértekezlet két, az Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti külügyminiszteri tanácskozás által előterjesztett dokumentumokat. Az egyik az UNITA ellenforradalmi szervezet nyílt katonai támogatása, a másik a Líbia elleni bombázások miatt ítéli el Washingtont. Az afrikai állam- és kormányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket figyelemmel követő bizottságot hoznak létre. (AP) Az Egyesült Államok felvette a kapcsolatot a dél-afrikai apartheidrendszer megdöntéséért fegyveres harcot folytató Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Paul Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán találkozott az ANC végrehajtó bizottságának három tagjával. A megbeszélésen Reagan elnök „konstruktív elkötelezettségnek" nevezett dél-afrikai politikájáról és a Pretoria elleni kötelező érvényű szankciókról volt szó. (MTI) A nyugat-európai közösség nevében fellépő Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter délafrikai tárgyalásainak sikertelensége nem jelentheti, hogy az EGK automatikusan tilalmakat léptetéletbe Pretoria ellen — jelentette ki Leo Tindemans belga külügyminiszter. FÉLELEM Rövid, ám annál bizonyítóbb erejű képsor villant fel a televízió képernyőjén, amikor is a nézők tanúi lehettek egy könnyen végzetessé válható gondatlanságnak. A forgalmas budai útkereszteződés burkolatfeltárása során megsérült egy nagy kapacitású gázvezeték, mivel a közműtérkép és a valóság között a szó legszorosabb értelmében meglehetősen nagy volt a távolság, s a munkások egyszerűen nem tudhatták, mi van a lábuk alatt a földbe süllyesztve. Mit bizonyít ez a tény? A közvetlen felelősség megállapítására irányuló igyekezeten túl, milyen következtetések levonására nyújthat alkalmat? Mitől kellene jobban félni ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek másfajta félelmek? Nagyjából ezek azok a kérdések, amelyek az eset kapcsán válaszra szorulnak. Mindenekelőtt kezdjük magával a ténnyel! Konkrétsága, figyelemfelkeltő hatása, nagy fokú veszélyessége tulajdonképpen jelképszerűen zárja magába mindazoknak a jelenségeknek meglehetősen tág körét, amelyeket úgy szokás emlegetni, mint a munkafegyelem lazasága. Ez idő szerint még nem lehet tudni, hogy bizonyítottan kik és miért marasztalhatok el a történtekért, de minden lezárt vizsgálat nélkül is bizonyosságnak tekinthetjük: a munkavégzés precizitása, megbízhatósága, gondossága már történetileg is elmaradottabb volt a világnak eme térségében, ahová beleszülettünk, mint más, gyorsabban, szervesebben fejlett civilizációkban. Nyilvánvaló, hogy ezt a hátrányt nem lehet csupán az erkölcs, vagy a büntetéseket kilátásba helyező és következetesen érvényesítő szankciók szabályozó, visszatartó lehetőségeivel felszámolni. Közgazdaságban, munkaszervezésben, munkalélektanban csak valamennyire jártasak számára teljesen magától értetődő, hogy itt olyan szokások, pontosabban szokásrendszerek elégtelenségeiről is szó van, amelyek optimálisan csak hosszú időn keresztül és nagy költségráfordítások révén fejleszthetők. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a munka kultúrája — mint minden kultúra — egyrészt csak nagyon drága és hosszú távon rentábilis oktatással növelhető lényegesen, másrészt olyan érdekeltségi rendszerekkel tartható fenn, amelyekben túlságosan is súlyos az egyén számára a felelőtlenség anyagi kockázata. Ez a felismerés végbe ment, egyelőre azonban anélkül, hogy az alkalmazhatóságához szükséges pénzügyi alapokkal rendelkeznénk. Természetesen ilyen körülmények között sem haszontalant ezeket a felismeréseket hangsúlyozni. Ezekről beszélni kell, nehogy még a feledés homályába merüljenek, s ismét eluralkodjék az a felfogás, amely szerint az igazgatási-jogi kényszer, vagy az erkölcsi tényező helyettesítheti az anyagi feltételek megteremtését. De ezzel szemben — s ez lassan egy egész társadalom tapasztalatává válik — a józan ész szabályai elleni legelemibb vétségnek tűnik már-már az az állapot, amelyben a gazdasági feltételek hiányára hivatkozva, nem szankcionáljuk sem a közvélemény erkölcsi erejével, sem igazgatási-jogi eszközökkel gyakran azokat a lazaságokat, fegyelmezetlenségeket sem, amelyek ellen minden fejlett országban ezen a módon is a leghatározottabban fellépnek. Ebben a vonatkozásban azt mondhatnék, hogy nálunk az egyoldalú fegyelmezést és moralizálást felváltotta az egyoldalú gazdaságszempontúság, s mint minden egyoldalúság, ez is kevesebb eredményt hoz az egyébként lehetségessnél. Semmi sem kézenfekvőbb annál, mint hogy soha többé nem szabad olyan viszonyokat teremteni, amelyek között a tisztességnek, a lelkiismeretességnek is lehet félnivalója túlhajtott megszégyenítési és fegyelmező kampányoktól, amelyek között senki sem lehet teljesen nyugodt, mert bizonyos leleplezési hisztéria felkeltésének és állandóan napirenden tartásának sajátos „érdekeltsége” könynyen céltáblájává, sőt, áldozatává teheti a legjobbakat is, nem beszélve arról a nyugtalanságról, amit egy ilyen légkör kivált, s amelyben a legfőbb céllá válik az egyén számára a ma sem ismeretlen felelősségelhárítás. Ennek természetesen soha többé nem szabad bekövetkeznie, de ugyanakkor ezek az emlékek abban sem gátolhatnak meg egy társadalmat, hogy igenis fellépjen, méghozzá roppant radikálisan a tűrhetetlen lazaságok és fegyelmezetlenségek ellen! A félelem atmoszférájának semmi köze ahhoz, ha a munkafegyelem látványos, vagy akár rejtettebb megsértésétől félni kell. Sőt, ezt a félelmet ki kell váltani, ha azt akarjuk, hogy a nagyobb bajoktól kevésbé kelljen félni. Mondjuk, a vezetékrongálódás kritikus idején, ama budai útkereszteződésben elég lett volna rágyújtani egy cigarettára a robbanás előidézéséhez, s hogy ez nem következett be, csupán a szerencsén múlott. Tagadhatatlanul van ebben valami szimbólikus, érdemes lenne az eseti háborgásnál többet kezdeni vele. FODOR GÁBOR :