Magyar Hírlap, 1986. szeptember (19. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

Magyar Hírap­­_____________ Levél az MNB-től Segít majd az eurocsekk A Magyar Hírlap Szeptember 2-i számában jelent meg a Va­luta című — valutabeváltással foglalkozó — írás Mélységesen egyetértek a szerző következte­tésével, hogy a valuták illegá­lis adás-vétele rontja a forint pozícióját és hogy a forint vé­delme alapvető gazdasági, poli­tikai érdekünk. Az írás néhány megállapítását azonban — a tisztánlátás érdekében — szük­séges kiegészíteni. A valutabeváltóhelyek szá­máról: kétségtelen, hogy több jobb volna. Nem árt tudni azon­ban, hogy az utó­bbi két évben a beváltóhelyek száma mintegy 400-zal növekedett; ma Ma­gyarországon 1434 hivatalosan engedélyezett valutabeváltó­hely működik, közülük 300 Bu­dapesten A számszerű növeke­dés — örvendetes módon — elsősorban az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyeken következett be. Csak 1986 el­ső felében Budapesten 41, So­mogy megyében 32, Győr-Sop­­ron megyében 31, Veszprém megyében 12 új valutabeváltó­hely lét­ült. A cikk szerzője nyitott kaput dönget azzal, hogy meg kellene törni az OTP, a Magyar Nem­zeti Bank és az IBUSZ irodái­nak valutabeváltási monopó­liumát. A beváltóhelyeknek ugyanis mindössze 38, százalé­kát üzemelteti ez a három in­tézmény, a többit más vállala­tok és szervezetek, mint példá­ul az Expressz, Coopturist, Vo­­lántourist, GYSEV, idegen­­forgalmi hivatalok, szálloda­­vállalatok és mások. Jóllehet a beváltással hagyo­mányosan foglalkozók (OTP, IBUSZ, idegenforgalmi hiva­talok) folyamatosan bővítik há­lózatukat — remélhető, hogy ezt továbbra is fontosnak tart­ják —, a jelentős növekedés el­sősorban annak köszönhető, hogy új szervezetek is bekap­csolódtak ebbe a tevékenység­be. Kiemelt jelentőségű, hogy a Posta Budapesten és vidéken — egyelőre 60 hivatalban — megszervezte és végzi a valuta­­beváltást, továbbá, hogy erőtel­jesen megnőtt a váltással kü­lönben már évek óta foglalkozó takarékszövetkezetek érdeklő­dése az üzletág iránt. Budapes­ten is van takarékszövetkezeti beváltóhely; az országban egyébként közel 150 takarék­szövetkezet kért és kapott en­gedélyt valutaváltásra. Ide tar­tozó, hogy a nemzetközi ex­­presszvonatokon az Utasellátó szervezte meg és végzi ezt a szolgáltatást. Természetesen továbbra is fontos feladat a valutabeváltó­hálózat bővítése csakúgy, mint a folyamatosan, illetve nyúj­tott műszakban üzemelő be­váltóhelyek számának növelése. Ennek elősegítésére ez év fo­lyamán az anyagi érdekeltség fokozását biztosító intézkedé­seket hoztak a pénzügyi szer­vek. Az országban jelenleg kö­zel 400 olyan­­ valutabeváltó­hely működik, amelyek szom­bat-vasárnap is nyitva tartanak, illetve hétközben úgynevezett nyújtott műszakban üzemel­nek. Budapesten a folyamato­san üzemelő valutabeváltó-he­­lyek száma az­ idegenforgalmi főidényben 52, további 10 — főleg vendéglátóipari — bevál­tóhely nyújtott műszakban dol­gozik. Főszezonban szombat­vasárnap is végeztek váltást az IBUSZ mozgó pénzváltói a fő­város idegenforgalmi központ­jaiban. Mind a hálózatfejlesztés, mind az szervezetek bekapcso­lása a valutabeváltásba folya­matos gazdasági szervezőmun­kát igényelt és igényel a jövő­ben is az érdekelt szervek részé­ről. Jelenleg például nagy je­lentőségű előkészítő munka fo­lyik a forintban kiírt eurocsekk bevezetése érdekében. Ez minő­ségi változást jelenthet a valuta­­beváltásban. A csekk ellenében forintbankjegy szolgáltatható ki, vásárolt áruk és igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként az — közvetlen fizetőeszköz­ként — is elfogadható lesz. Amenyire egyetértettem a cikknek a bevezetőben említett alapgondolatával, annyira nem tudom elfogadni, hogy a „feke­te” valutabeváltás kizárólagos oka a legális valutaváltási le­hetőség hiánya lenne. Szerencsére az idejövő turis­ták túlnyomó többsége nem kíván illegális úton törvényte­len jövedelemhez jutni, s ezért a hivatalosan beváltott kon­vertibilis devizák összege ez év első 7 hónapjában az eddigi legmasabb szintet érte el. Saj­nos azonban, amíg vannak — és mindig lesznek — külföldről érkező és belföldön partnerek­re találó ügyeskedők, a törvényt kijátszó csalók, bizonyos illegá­lis forgalom nem lesz elkerül­hető. Ezért azt sem tudom el­fogadni, hogy a valuta illegális váltására szóló „diszkrét felhí­vás” a bűnüldöző szervek hal­lótávolságán kívülre essék. Dr. Tőke Vince a Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási és ellenőrzési főosztályának vezetője ♦ őszintén örülök a Magyar Nemzeti Bank illetékes hozzá­szólásának, amely arról értesít, hogy a valutabeváltás front­ján további változások remél­­hetőek. A legnagyobb jelentő­ségű minden bizonnyal az eu­rocsekk bevezetése lesz, amely annyi sok fejlett gazdaságú és idegenforgalmú országhoz ha­sonlóan, nálunk is leegyszerűsí­ti a külföldiek vásárlásait, fi­zetéseit. Az szintén jó hír, hogy immár más szervek is bekap­csolódtak, s mint kiderült, to­vábbiakra szintén számítha­tunk — a legális beváltásra —­, azonban rögtön szeretnénk hozzátenni: változatlanul úgy tartjuk, hogy a szombat-vasár­nap hivatalos exchange­leevés, ezért továbbfejlesztendő. Szá­mos levelet kaptunk, amely ezt igényli, s amely azt bizonyítja, hogy a közvélemény szintén ér­zékeny e téma iránt. Ha már itt tartunk, enged­tessék meg még egy megjegy­zés: nem ártana a hivatalos beváltóhelyeket és a beváltást a külföldiek számára jobban reklámozni a határátkelőhelye­ken, pályaudvarokon, repülőté­ren. Esetleg azt tudomásukra hozni, hogy a valutabeváltás szabályai a magyar törvények szerint a hazánkban tartózkodó minden személyre érvényesek. Ha nyilvánvalóbb lesz a tájé­koztatás a beváltóhelyek műkö­dési idejéről, címéről, ha egyér­telműbb felvilágosítást kapnak a külföldiek (a hivatalos bevál­táshoz fűződő érdekeinkről), s ráadásul szombaton és vasárnap módjuk lesz pénzüket forintra cserélni — bizonyosan az év első hét hónapjában született beváltási rekord is megdől majd. M. J. Gy. Az Oltcit és a Yugo vizsgája A KFRMI járműosztályán most vizsgázik a román Oltcit és a jugo­szláv Yugo típusú kiskocsi. Képünkön a Yugo műszerfala látható MTI Fotó: Balaton József GAZDASÁG 1986. szeptember 15., hétfő A bankrendszer átváltozásai 3. A külföldi kapcsolat Ami az MNB kezében marad - Üdvözlik a reformot külföldről is Szombati számunkban az újonnan alakuló kereskedelmi bankok lehetőségeiről, felhatalmazásáról,­­ a jegybankbal való viszonyukról írtunk. Ma, a Magyar Nem­eti Bank külföldi kapcsolatait vesszük szemügyre. Lesz-e változás a két, Bécsben, illetve Londonban működő magyar bank irányításában? Arról is megkérdeztük dr. Karczag László ügyvezető igazgatót, hogy a vegyes tulajdonban levő, itt­hon működő bankok miként illeszkednek a bankrendszer korszerűsítésének folyamatába. — Magyarország az utóbbi húsz évben látványosan fejlesz­tette kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait a fejlett országok­kal és jó néhány nemzetközi szervezetbe is belépett. Melyek­kel áll kapcsolatban az MNB? — Az ENSZ égisze alatt mű­ködő Nemzetközi Valutaalap­nak és a Világbank, továbbá a KGST Moszkvában működő két bankjának vagyunk a tagjai. A baseli Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) is részvénye­sei vagyunk. Ugyancsak tagjai vagyunk a Világbank két leány­­vállalatának, az IFC-nek (Inter­national Finance Corporation) és az IDA-nak (International Development Association). Ezek az intézmények aktív szerepet játszanak a nemzetközi pénz­ügyi élet formálásában, tevé­kenységük kiterjed mind a nemzetköz monetáris kérdések­re, mind egyes konkrét finan­szírozási ügyekre is. Közismert, hogy hitelkapcsolatban állunk az IMF-fel és a BIS-szel. A Vi­lágbank és a moszkvai Beruhá­zási Bank szintén részt vesz egyes beruházási programjaink­ban. Külföldi bankkapcsolata­­ink nem korlátozódnak csak hi­telfelvételre, exportunk előse­gítése céljából bankhiteleket is nyújtunk, s a pénzpiacokon hi­telezőként is aktívak vagyunk. Az MNB 1986 óta gesztorálja a 100 százalékig magyar tulajdo­nú Central Wechsel- und Cre­ditbank (Bécs) munkáját. 1973- ban pedig, mint főrészvényes, három másik magyar bankkal közösen létrehozta a szintén száz százalékig magyar tulaj­donban levő londoni Hungarian International Bankot. Külföldi képviseleti hálózatot is kiépítet­tünk: Zürichben, Párizsban, Frankfurtban, New Yorkban és Tokióban nyitottunk képviseleti irodát A bejrúti — a háború miatt — egyelőre szünetelteti a működését. Az irányítás birtokában — Milyen változások követ­keznek be ebben a rendszerben január elseje után? A pénzin­tézetekben még a régi egységes magyar MNB szerzett részese­dést. — Nem pontos a megfogalma­zás. A bécsi bank a Központi Váltó- és Hitelbank fiókintéze­teként működik, a HIB pedig olyan konzorciális — többtulaj­donosú bank —, amelyben az MNB 60, a Magyar Külkereske­delmi Bank és az OTP 15—15, a bécsi CW pedig 10 százalékos tulajdonnal rendelkezik. A kép­viseleti irodák cégtáblájára ter­mészetesen az MNB nevét ír­tuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne állnának más magyar pénz­intézetek, vagy akár külkeres­kedelmi vállalataink rendelke­zésére is. Miután a devizagaz­dálkodás rendjébe nem veze­tünk be változást, ugyanígy nem módosul külföldi bankja­ink irányítása, s a képviseletek tevékenysége sem. Ezek válto­zatlanul az MNB szárnyai alatt maradnak. — Módosul-e a Magyar Nem­zeti Bank fellépése a pénzpia­cokon? Eddig központi bank­ként is szoros kapcsolatban állt a magyar vállalatokkal, de ez a háttér január elsejétől jórészt megszűnik. — Nem változhat meg az MNB külpiaci tevékenysége, mert centralizált marad maga a devizagazdálkodás, így szere­pünk devizahatóságként is vál­tozatlan marad. Továbbra is az MNB feladata lesz az adósság­­állomány kezelése és a nemzet­közi hitelműveletek lebonyolí­tása, illetve engedélyezése más magyar bankok részére. E mel­lett devizabankként bizonyos kereskedelmi banki tevékeny­ségünk is marad elsősorban azért, mert 1987. január 1-től kezdve sem történik változás az MNB-nek a nemzetközi fizetési forgalom (külkereskedelemmel kapcsolatos fizetések stb.) irá­nyításában és lebonyolításában elfoglalt helyzetében sem. A jö­vőben azonban elképzelhető egyes devizaműveleteket, köz­tük a külkereskedelemmel kap­csolatos fizetések lebonyolítá­sát, devizagazdálkodási érdeke­ink sérelme nélkül, a kereske­delmi bankokhoz decentralizál­juk.­­ A magyar pénzügyi élet­ben úttörő vállalkozásnak szá­mított a Közép-Európai Nem­zetközi Bank, a CIB létrehozá­sa 1979-ben, majd ezt tavaly kö­vette a Citibank. Hogyan illesz­kednek e vegyes tulajdonú pénzintézetek a bankrendszer reformjához? — A külföldi részvétellel lét­rejött bankok működése teszi igazán kétszintűvé a magyar bankrendszert. Kétségtelen, hogy hozzájárulnak a bank­szakmán belül a verseny foko­zódásához. A CIB, amelynek 34 százaléka van az MNB tulajdo­nában és további hat vezető tő­kés bank 11—11 százalékkal ré­szesedik, ez is pénzügyi kapocs Magyarország és a nyugati or­szágok között. De több új üzlet­típust is meghonosított nálunk, s figyelemre méltó nyereséggel működik. A Citibank Budapest Rt., amely 20 százalékban ma­gyar tulajdonú, 80 százalékban a Citicorp, a világ legjelentő­sebb pénzintézetének a tulajdo­na, szintén új szint hozhat a magyar pénzügyi életbe; az amerikai anyaintézet csaknem 100 országra kiterjedő hálóza­tán keresztül olyan szolgáltatást is nyújthat, amelyre a magyar pénzintézetek nem képesek. A CIB csak devizában . a külföldi érdekeltségű bankok számára nem jelent hát­rányt, hogy nem teljes jogú ver­senytársként vesznek részt a magyar pénzpiacon?­­ Pontosabban szólva, a CIB úgynevezett off-shore bank, amely csak devizaműveleteket végez, forintban nem nyújthat hitelt, nem gyűjthet betéteket. A Citibank viszont csaknem tel­jes körű felhatalmazást kapott mind forint-, mind devizaműve­letek végzésére. De ha már itt tartunk, elmondom, hogy a CIB, külföldi részvénytulajdonosai­val és az MNB-vel együtt létre kíván hozni egy leánybankot, amely kizárólag forintművele­tekkel foglalkozna , nyílt ti­tok az is, hogy az IFC két nyu­gati pénzintézet és több magyar részvényes bevonásával egy ugyancsak vegyes tulajdonú bankot szándékozik alapítani, elsősorban a szövetkezeti szek­­­tor finanszírozására. A felhatal­mazása várhatóan megegyezik a Citibankéval. a Ki felügyeli ezeket a ve­gyes tulajdonú bankokat a két­szintű bankrendszerben? — A monetáris szférában az MNB irányítása alá tartoznak, tehát a jegybank szabta felté­telek mellett működhetnek. Vi­szont a fiskális szférában — mennyi legyen az adójuk, az al­kalmazottak fizetése stb. — már a Pénzügyminisztériumé a dön­tés joga. Jön a következő... — Várhatóan újabb vegyes tulajdonú bankok is alakulnak majd? — Természetesen van érdek­lődés, s várhatóan az IFC köz­reműködésével létrejövő ban­kon kívül 1987-ben megalakul még egy pénzintézet külföldi részvétellel. Az érdeklődésen túl azonban figyelembe kell venni, hogy a magyar piac mé­rete behatárolja az alapítható vegyes tulajdonú bankok szá­mát. S erre mi is ügyelünk, alapvető érdekünk, hogy e pénzintézetek sikeresen működ­jenek.­­ A minden változásra élén­ken reagáló pénzügyi világban hogyan ítélik meg a magyar bankrendszer reformját? — Nagy figyelemmel követik az átszervezést. A nyugati nem­zetközi pénzügyi szervezetek üdvözlik ezt, a reformelképze­léseink részét képező folyama­tot, mert a verseny növelését, az ügyfelek jobb kiszolgálását várják tőle. Hitelező bankjaink, a nyugati kereskedelmi bankok is elégedettek, tudva azt, hogy a devizagazdálkodás és ezen be­lül az adósságállomány kezelése az MNB kezében marad, más szóval az MNB, az ország jegy­bankja marad a felvett hitelek adósa. Lakatos Mária •• MI HOL OLCSÓBB? A CENTRUM HÉTFŐ akció keretén belü­l az alábbi cikkeket lehet kapni 20 százalékkal olcsóbban: a Csepel Áruházban szandálokat, a Kőbányai Áruházban szovjet rádiókat, az Útförd Áruházban csillárokat, a Kispesti Áruházban női szandálokat és szovjet férfikerékpárokat. A Corvin Áruház női cipőket kínál vásárlóinak, a Lottó falikarokat, csillárokat, a Budai Lottó Áruház háztartási és műanyag áru­kat , tőkés import kivételével. Da­­bason a Mini Centrumban női puló­vereket lehet vásárolni 719 forinttól 763 ig, az Óbudai Áruházban férfi átmeneti kabátokat 1900 forinttól 1640- ig, az Otthon Áruházban különböző teflon tepsiket, Fantázia rádiót 2200- ért, VEK 262 típusú rádiót 1000 fo­rintért árusítanak. A SZEGED NAGYÁRUHÁZBAN szeptember 18-tól 27-ig kabátvásárt tartanak. A vásáron bakfis és női át­meneti kabátok, pelerinek, félkabá­tok, kamasz- és egyes férfikabátok 30 százalékkal olcsóbban kaphatók a konfekció osztályon. HA VALAMI ROSSZUL ESIK AZ AUTÓNAK... ...akkor az többnyire az a pillanat, amikor kiderül, hogy nincs biztosítása. Hungana Biztosító Ügyfélszolgálati Iroda Budapest, Üllői út 11 1091 Telefon 180-220 Megyei Igazgatóságaink, fiókjaink és kirendeltségeink az országban ott vannak mindenütt, ahol partnereinknek szüksége lehet ránk HUNGARRA GONDOSKODUNK,­­ TEHÁT VAGYUNK.

Next