Magyar Hírlap, 1986. november (19. évfolyam, 258-280. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Imago (3. oldal) Mi történik a könyvvásáron? (4. oldal) Új hírek a székesfehérvári királysírokról (7. oldal)MkyuHulu 19. évfolyam, 267. síim POLITIKAI NAPI­AP 1986. november 13., csütörtök ­ Vállalkozás — nagyban is Vállalkozásra minden mennyi­ségben és minden területen szükség van. Nemcsak az elosz­tásban, hanem a termelésben is, és nemcsak a gmk-kban, a kis­szövetkezetekben, a szakcsopor­tokban, hanem a nagyvállala­toknál is. A valóban vállalkozás jellegű kisszervezetek többsége a terve­zésben, a kereskedelemben, a szolgáltatásban alakult. Négy év alatt - amióta a lehetőség adott - a vártnál jóval keve­sebben választották a termelést. Nem megkérdőjelezve az előb­biek fontosságát, de valamikép­pen szorgalmazni kellene a kis­vállalkozások elterjedését az alkatrészgyártásban, az elektro­nikában vagy azoknak a termé­keknek a létrehozásában, ame­lyek kis sorozatban gazdaságo­sak. Igaz, nagyobb befektetést igényel egy műhely felszerelése, mint mondjuk egy közvetítőiro­dáé. S a statisztikai adatokból az is kiderül, hogy több szelle­mi foglalkozású választja - so­kan csak melléktevékenységként - ezt a formát, mint lakatos, esztergályos, marós. Amin per­sze nem lehet puszta kívánság­gal vagy parancsszóra változtat­ni. Nyilván a gazdasági ösztön­zőket kellene úgy alakítani, hogy érdekeltté tegyék a termelésben dolgozókat is­­ a kockázatvál­lalásban.­­­ Ismert, hogy a kisvállalkozá­sok működési lehetőségei nehe­zebbek, az őket érintő gazdasá­gi szabályozók szigorodtak. Ért­hető, ha növelni kívánjuk a nagyvállalatoknál a követelmé­nyeket, ha­­gátat akarunk szab­ni a teljesítmény nélkül kiáram­lott jövedelmmeknek, akkor ugyan­ezt meg kell tenni vállalataink környezetében is. Félő azonban, hogy a tevékenységi körtől füg­getlen egységes szigorítás ép­pen azok vállalkozási kedvét sze­gi, akik pótolhatatlan értékalko­tó tevékenységet folytatnak. Látszólag más kérdés, valójá­ban nagyon is idetartozik, hogy hajlamosak vagyunk a vállalko­zás és a kisvállalkozás közé egyenlőségjelet tenni. Ami első­sorban a tapasztalatokon ala­pul, de ismerjük el: lassan elő­ítéletté kevült. Egy-egy nagyvál­lalat kockázatot vállaló dönté­seire, rugalmas reakcióira rá­csodálkozunk, s egyelőre a nagy számok törvénye még nem győ­zött meg bennünket arról, hogy ezek az esetek nem kivételek, hanem a legtermészetesebbek. A nagyméretű - s tegyük hoz­zá, sikeres - vállalkozás nélkül valamennyi fontos népgazdasá­gi célkitűzéseink: az egyensúly megteremtése, a hatékonyság, az életszínvonal megőrzése — veszélyben van. A kisszerveze­tek nem pótolhatják a milliárdos üzleteket, milliós nyereséget. Amely a gazdaságirányítás ré­széről esetleg éppen a kibúvók körének a szűkítésével teremt­hető meg. Eller Erzsébet ­ Genfi tárgyalások Eredménytelen volt a hatodik forduló (TASZSZ) Minden eredmény nélkül ért véget az atom- és űr­­fegyverekkel kapcsolatos genfi szovjet—amerikai tárgyalások ha­todik fordulója. November 7-én a szovjet kül­döttség előterjesztette javaslatait az atom- és űrfegyverek egész kérdéskörében, amelyek lehetővé teszik, hogy a genfi tárgyalások a realitás talajára kerüljenek. Most az Egyesült Államoknak kell lépnie — hangsúlyozza a szovjet hírügynökség genfi tudósításában. Mihail Gorbacsov és Kádár János találkozója a szovjet fővárosban Az MSZMP főtitkára hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára no­vember 12-én Moszkvában talál­kozott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­rával. A kölcsönös megértés és egyet­értés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen nagyra értékelték az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttműkö­dését és áttekintették fejlesztésé­nek lehetőségeit. Kiemelték a két ország sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatai további bővítésének jelentőségét. Véleményt cseréltek a világpolitika, illetve a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom néhány időszerű kérdésé­ről. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában külön-külön megbeszélést tartott Gustáv Hutákkal, a CSKP KB fő­titkárával, Csehszlovákia köztár­sasági elnökével és Truong Chinh­­nel, a VKP KB főtitkárával, a vietnami államtanács 1.elnökével. A találkozókon tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről, országaik életéről, megvitatták a barátság és az együttműködés to­vábbi fejlesztésének kérdéseit, át­tekintették a szocializmus helyze­tének erősítéséért, a békéért és a népek biztonságáért folyó harc néhány kérdését. * Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán hazautazott Moszkvából, ahol részt vett a KGST-tagorszá­­gok testvérpártjai vezetőinek hét­főn és kedden tartott munkata­lálkozóján. Kíséretében volt Kö­tői Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Kádár Jánost, a repülőtéren Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőrző Bizottság elnöke búcsúztatta. Kádár János, szerdán hazaér­kezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. (MTI) Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség és Szalay Zoltán Sajtótájékoztató Moszkvában Vizsgálják Maciiel halálának körülményeit Tudósítónk telexjelentése. Samara Machel mozambiki elnök október 19-i légikatasztró­fája volt a témája annak a teg­nap délutáni sajtóértekezlet­nek, amelyen megjelent Iván Vaszin, a Szovjetunió polgári repülési miniszterének helyet­tese. Mint elhangzott, a tragi­kus végű szerencsétlenség okai­nak felderítése még folyik, a vizsgálatot egy külön e célra létrehozott bizottság végzi. Tag­jai Mozambik, a Dél-afrikai Köztársaság, a Szovjetunió szakértői, illetve a nemzetközi polgári repülési szervezet, az ICAO munkatársai. (A szerve­zetet finn, kanadai és új-zélandi szakértők­ képviselik.) November 10-én a bizottság megtartotta soron következő ülését, ám még mindig nem született döntés arról, hol és milyen körülmények között hallgassák meg a lezuhant re­pülőgép roncsai között talált fekete dobozok magnószalagjait. Mindenesetre a jelek azt mutat­ják, dél-afrikai területről elő­re megfontolt szándékkal zavar­(Folytatása a 2. oldalon) Áruellátásunkat a hazai iparra kell alapoznunk •• Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Gazdag és szerte­ágazó témakörről tárgyalt tegnap az Ország­­gyűlés kereskedelmi bizottsága. A fogyasztásicikk-importról — amelynek növekedésére alig számíthatunk —, az élelmiszer­kereskedelemről és egy sajátos ágazatról, a termelőeszköz­forgalmazásról beszéltek a részvevők. Elsőként a termelőeszköz-ke­reskedelem helyzetét vitatták meg. Nyers Rezső, a bizottság elnöke először dr. Szikszay Bé­lának, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének adta meg szót. Nem elsősorban a mennyisé­gi fejlődés a jellemző — hang­zott el —, inkább a minőségi tevékenységük színesedett, szol­gáltatásaik bővültek — ugyan­akkor — mint arról a későb­biekben is hallhattunk — bizony nincsenek gondok híján. Ha­sonlóképpen szólt Keserű Já­nosáé is, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnökségi, tagja, aki kiegészítette a kamara írásbeli tájékoztatóját e témáról. A téma egyik kulcskérdése, hogy ki készletezzen és hol le­gyenek a készletek, a tej­­vállalatoknál, vagy a termelők­nél, más gazdálkodó szervek­nél? Ez iránt érdeklődött Béké­si Istvánné (Pest m.) és az ál­lamtitkár szerint , is, inkább csak az úgynevezett rövid ide­ig áthidaló készletek legyenek a termelőknél. Ezután a két nagy tek-vállalat igazgatója ka­pott szót. März Henrik, a Me­­talloglobus vezérigazgatójának felszólalásának néhány gondo­lata: bár nagy a fejlődés 1968 óta, de hiányzik például a ta­lán nagyobb mozgást hozó ügy­nöki munka. Sajnos, az elfek­vő anyagokon kívül a raktá­rakban porosodnak komoly ér­tékű gépek is, ám ezek erköl­csileg is gyorsan avulnak. Tóth Attiláné (Bp.) a tek­­vállalatok és a műszaki fejlő­dés kapcsolatáról kérdezett. Polgárdi István (Pest m.) meg­jegyezte, a lízingelésben ma még nemigen érdekeltek a tek­­vállalatok. Németh István (Hajdú-Bihar m.) a készletszint oly sokat emlegetett gondjáról beszélt a mezőgazdaságban. Chikán Attila, meghívott szak­értő szerint ez a vállalattípus azért jött létre annak idején, hogy mint vevő viselje el az állandó hiányhelyzetet, mint eladó viszont viselkedjen úgy, mintha túlkínálat volna. A készletezéshez, a forgóalap-fel­­töltéshez mindenekelőtt pénz kell, ehhez pedig rugalmasabb hitelpolitika. Ezután dr. Szikszay Béla vá­laszolt a kérdésekre, majd Nyers Rezső foglalta össze a vi­tát, megjegyezve, hogy fokozni kell a tek-vállalatok külkeres­kedő szerepét . Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhe­lyettes hozzátette: és a külke­reskedelem aktívabb részvételét a termelőeszköz forgalmazásá­ban. Szükséges fokozni az ága­zat kockázatvállaló képességét és tőkeellátottságát, oldani a merev szabályozást. Míg a fenti téma iránt első­sorban a szakemberek érdek­lődtek, a bolti munka korsze­rűsítése mindnyájunkat napon­ta érint. Dr. Spilák Ferenc bel­kereskedelmi miniszterhelyettes csupán néhány mondatot fűzött a terjedelmes anyaghoz, ame­lyet a képviselők megkaptak. Igen időszerű volt e témáról — az élelmiszer-kiskereskede­lemről — beszélni, mert nap­jainkra főleg a nagyvárosok­(Folytatása a 6. oldalon) Határozathozatal előtt az AASZ közgyűlése (MTI) Az Egyesült Államok kül­döttsége diplomáciai erőfeszítése­ket tett kedden az Amerikai Ál­lamok Szervezetének (AASZ) guatemalavárosi közgyűlésén an­nak érdekében, hogy a kontinen­tális szervezet hétvégén elfoga­dandó záróközleménye ne vádol­hassa meg nicaraguai politikája (Folytatása a 2. oldalon) A magyar tölcsér törékeny alján Bár gyakran elhangzik, hogy­ háttéripar nélkül nincs versenyképes késztermék, igazi előrelépés mindmáig nem történt. Miért? Ezt elemzi ma kezdődő riportsorozatunk. (3. oldal) Kulikov marsall látogatása Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsall­ja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka — Anato­lij Gribkov hadseregtábornok­nak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében — egynapos munkalátogatást tett hazánkban, amelynek során a Honvédelmi Minisztériumban megbeszélést folytattak Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anatoli­j Gribkov szerdán utazott Buda­pestről. (MTT) Horváth István Pesterzsébeten Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán a főváros XX. kerületé­be látogatott. A vendéget Csillik András első titkár és Gyulai Gusz­táv tanácselnök fogadta a párt­bizottság székházában A prog­ram első állomásaként a KB tit­kára találkozott a kerületi rend­őrkapitányság vezetőivel, majd felkereste a kerületi tanács VB október végén megnyílt ügyfél­­szolgálati irodáját. A látogatás a kétezer dolgozót foglalkoztató Közúti Gépellátó Vállalatnál folytatódott. Ezután Horváth István ellátogatott a vá­rosrészben élő és alkotó Rátkai Endre festőművész műtermébe is. A KB titkára végezetül — a délutáni órákban — a kerületi közigazgatási és adminisztratív szervek vezetőivel, a tanács tiszt­ségviselőivel és osztályvezetőivel találkozott. (MTI) Pál Lénárd a Műegyetemen Pál Lénárd, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára szerdán ellátoga­tott a Budapesti Műszaki Egye­temre. A program első állomásaként a vendéget Barta György, az egye­tem pártbizottságának titkára, valamint Fodor Lajos és Tuschák Róbert rektorhelyettesek tájékoz­tatták a pártszervezet munkájá­ról, az egyetem helyzetéről, az oktatás, a kutatás eredményeiről, gondjairól. A Központi Bizottság titkára ezt követően három tan­széket keresett fel. Délután a KB titkára vezetői aktívan találkozott az egyetem párt, állami és társadalmi szer­vezeteinek vezetőivel. (MTI) Kína ellenzi az űrfegyverkezést (MTI) Kína ellenzi, hogy bár­mely ország fegyvereket telepít­sen a világűrbe — jelentette ki Vu Hszüe-csien államtanácsos és külügyminiszter azon a találko­zón, amelyet az egyhetes hivata­los látogatáson Kínában tartóz­kodó Pierre Aubert svájci kül­ügyminiszterrel szerdán tartott. A kínai külügyminiszérium tá­jékoztatása szerint Vu Hszüe­­csien kifejtette svájci partneré­nek, hogy Kína véleménye szerint szükség van a közepes hatótávol­ságú rak­éta fegyverek kiegyensú­lyozott csökkentésére Európában és Ázsiában egyaránt. Elismerés­sel szólt arról, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szov­jetunió lényeges méretű csökken­tést javasolt a nukleáris fegy­verzet területén, s hogy mindkét nagyhatalom folytatni kívánja a tárgyalásokat a fegyverzet csök­kentéséről. A leszerelés azonban nem olyan dolog, amely kizáró­lag a szuperhatalmakra tartozik. Az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak ebben a kérdés­ben komolyan figyelembe kell vennie a kisebb országok véle­ményét is — jelentette ki Vu Hszüe-csien és egyetértését fejez­te ki a svájci külügyminiszter azon véleményével, hogy nem­csak a nukleáris, hanem a ha­gyományos és a vegyi fegyver­zetet is csökkenteni kell. A svájci külügyminiszter teg­nap tárgyalt Csao Ce-jang kínai miniszterelnökkel is. MTI Külsőiül­képszerkesztőség

Next