Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Mi lesz a kórházban hagyott csecsemőkkel? (3. oldal) AIDS-mérleg 14. oldal) Hemingway úr hisz a magyar csokoládéban (5. oldal)Mini timp 20. évfolyam, 153. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. július 1., szerda Munkahely és művelődés Nehéz idők járnak manapság a közművelődésre. Fogyatkoznak az anyagi eszközök, csökkennek a lehetőségek. A közművelődés saját intézményrendszere is gondokkal küszködik, de a gyárakban, üzemekben még inkább a felszínre kerülnek gazdaság és kultúra ellentétei. Akadnak gazdasági vezetők - valljuk be, a többség alighanem ilyen -, akik ha csak meghallják a munkahelyi művelődés fogalmát, máris ingerültté válnak, őkmár tíz évvel ezelőtt is csak ,,parancsszóra" vettek fel népművelőket a vállalathoz, azóta sem tudták pontosan meghatározni ezeknek a dolgozóknak a feladatkörét, és most, amikor növekszik az intézmények önállósága, igyekeznek minél hamarabb megszabadulni tőlük. Ez a felfogás sokak számára logikusnak tűnik. Miért is áldozzanak például színházi vagy pódiumelőadások szervezésére, munkahelyi tárlatok megrendezésére, művelődési előadássorozatok indítására olyan intézménynél, ahol éppen a gazdaságosabb termelésért a termékszerkezet átalakításáért, a korszerűbb technológiák bevezetéséért folyik a harc, és nem ritka, hogy a vállalat léte vagy nem léte forog kockán. Nos, ha valaki a munkahelyi népművelőt a hajdani „kultúrfelelőssel”, az erőltetett,közös színházlátogatások, kimódolt vetélkedők szervezőjével azonosítja, ha a munkahelyi művelődést vegytiszta „művészetcsepegtetésnek" tekinti olyan közegben, ahol elsősorban nem a művészetpártolás a lényeg, hát akkor igaza van. Az ilyen népművelőkre, az ilyenfajta vállalati közművelődésre semmi szükség. De föltehetjük a kérdéseket másképpen is: elképzelhető-e bármiféle fejlesztés egy vállalatnál, az ott dolgozó emberek tudatának megváltoztatása, ismereteik, műveltségük növelése nélkül? Be lehet-e vezetni a világszínvonal megközelítéséhez szükséges fejlettebb technológiákat ott, ahol a dolgozók általános műveltsége alacsony, s így a szakképzést sem lehet sikeresen fejleszteni?! Ha ilyen oldalról közelítjük meg a munkahelyi művelődés problémakörét, világossá válik, hogy a vállalatoknál a dolgozók kultúrájának, tudásszintjének emelése létkérdés. Ám a megvalósításhoz a gazdasági vezetők és a népművelők harmonikus, a közös érdeket felismerő kapcsolatára van szükség. Olyan gyakorlatra, amely félredobja a munkahelyi közművelődés régi, merev eszköztárát, és megkeresi azokat a módszereket, amelyekkel a vállalat sajátos munkafeladatait támogathatja, elősegítheti a dolgozók szellemi és ezen keresztül anyagi gyarapodását. Székely Anna Horváth István előadása KISZ-vezetőknek Háromszáz diák vesz részt az egyetemi és főiskolai KISZ-vezetők egyhetes táborában, amelyet az idén is Szarvason, a mezőgazdasági főiskolán szervezett a KISZ Központi Bizottsága. A felsőfokú tanintézetek ifjúsági vezetői elemzik az elmúlt tanévben végzett KISZ-munkát, s áttekintik a következő tanév mozgalmi feladatait. Kedden Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást a fiataloknak a szocialista demokrácia és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről. (MTI) ■ ■ Y •J/’ Jf Kezdeményezés a kereslet-kínálat összehangolására A szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése Az általános iskolát és gimnáziumot elhagyó szakképzetlen fiataloknak évről évre nehezebb elhelyezkedniük. A demográfiai hullám már a középiskolákat is elérte, egyre több tizenévesnek kell megküzdenie a pályakezdés nehézségeivel. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a KISZ kormányprogram kidolgozását kezdeményezi, hogy a jövőben ne súlyosbodjanak a fiatalok foglalkoztatási gondjai. A magyar gazdaságban változik a foglalkoztatás helyzete: a szerkezetátalakítás minőségi és mennyiségi változásokat követel, természetes, hogy a vállalatok — a létszámcsökkenés miatt — szakképzett dolgozók foglalkoztatására törekszenek. Az átalakulás bizonyos területek lakóit, egyes szakmák képviselőit az átlagosnál érzékenyebben érinti. A meghosszabbított felmondási idő, az elhelyezkedési segély és más intézkedések azért születtek, hogy megkönnyítsék a munkahely-, vagy munkakörváltást azok számára, akik erre kényszerülnek. Ám mindez csak a már dolgozókat érinti, nem vonatkozik a pályakezdő fiatalokra, akiknek pedig az elhelyezkedés évről évre nagyobb gondot jelent. Statisztikai adatok szerint, a tavaly végzett 271 ezer fiatal közül 124 ezren nem tanultak tovább, s közülük 3600-an év végéig sem találtak állást maguknak. A szám önmagában nem nagy, de ha összehasonlítjuk a korábbi adatokkal, kiderül, hogy évente körülbelül ezerrel több frissen végzettnek okoz gondot a munkába állás. Amíg tavaly 100 pályakezdőre 101 állásajánlat jutott, addig 1987-ben száz fiatalnak már 90 ajánlaton kell osztoznia. A munkaközvetítőknél bejelentett munkaerő iránti igény is csökkent. Segédmunkást 50, betanított munkást és nem is(Folytatása a 6. oldalon) Fotó: Gmak László Törvényeket fogadott el a legfelső tanács Három, rendkívül fontos törvényt fogadtak el a legfelső tanács második, utolsó munkanapján: az állami vállalatokról, a közélet kérdéseinek össznépi vitájáról, valamint az állampolgárokkal szemben jogtalanul eljáró felelős beosztású személyekre vonatkozó panaszok kivizsgálásáról. Moszkvai tudósítónk telexjelentése: A délelőtti ülés első napirendi pontjaként a testület elfogadta a vállalati törvényt, illetve a népgazdaság átalakításának szükségességéről hozott legfelső tanácsi határozatot A tudósok, a pártmunkások, a mérnökök, a gazdasági vezetők csaknem egy éve dolgoztak a vállalati törvényen, mintegy fél évig tartott a tervezet össznépi vitája; több mint 140 ezer változtatási kiegészítési pontosítást javasoltak a kollektívák és egyének. Ennek eredményeként jelentős változtatásokat eszközöltek a tervezethez képest az elfogadott törvény szövegében. A törvény bővíti a vállalat jogait az önigazgatás fejlesztését célozza. Meghatározottá és stabillá válik a vállalat és az állami költségvetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A törvény értelmében a vállalat gazdálkodása az állami terven alapul, de a teljes gazdasági önelszámolás , a veszteség nélküli működés és a pénzügyi ön(Folytatása a 2. oldalon) * 1 ) Bányász Rezső államtitkár mondott beszédetben Körzeti rádióstúdiót avattak Szegeden Tudósítónktól. Szegeden tegnap átadták a Magyar Rádió új körzeti stúdióját. Az esemény résztvevőit — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye párt- és állami vezetőit, a rádiószékház építőit, a Posta, a rádió munkatársait — Hárs István, a Magyar Rádió elnöke köszöntötte, majd Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: — Társadalmunk, s benne a tömegkommunikáció is, a reformok idejét éli, egy új kibontakozás felé halad. A szocialista közgondolodás erősítése, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése iránti társadalmi igény egyre több helyi döntést követel, és megköveteli a helyi információs igények mind teljesebb kielégítését. Dönteni nem lehet elegendő és elég mély, reális információ nélkül. Sürgető szükségszerűség, hogy a véleménynyilvánítás, a társadalmi párbeszéd színhelyei, a tömegkommunikációs fórumok minél közelebb kerüljenek az élethez, a történések színhelyeihez. Mától már hat vidéki rádiós műhely szolgál friss információval hazánk lakossága egynegyedének. Ezek a rádióadások a tömegtájékoztatás kiszélesítésének rendkívül fontos eszközei. Fontosságukat tovább növelheti az alkotók nyitottsága, felkészültsége, érzékenysége és társadalmi elkötelezettsége. A Magyar Rádiónak rendkívüli hitele van hallgatósága körében. A szegedi rádiósok tovább növelhetik ezt a bizalmat. Szőkébb hazájukra jellemző műsorokat készíteni, a helyi dolgokban is megtalálni az általános érvényűt, egységes szellemben dolgozni, társadalmi és politikai céljaink, szándékaink szellemében — ezt várják tőlük a hallgatók szűkebb pátriájukban. — Külön örömünkre szolgál, hogy hazánkban egyre több helyen alakulnak meg önerőből is kábeltelevíziós alkotóműhelyek, más helyeken kisközösségi rádiók, tömegkommunikációnk új, demokratikus fórumai. A helyi rádió- és televízióstúdiók munkájának jó összehangolása a rádió és a televízió központi szerkesztőségeivel lényegesen megnöveli az egész tájékoztatási rendszer hatékonyságát. — Tömegkommunikációnk ezen új eszközei bizton számíthatnak — gondolom, itt Szegeden is — az írott sajtó alkotóinak támogatására, sok-sok évtizedes nagyszerű tapasztalataira. Az írott sajtó, a rádió, a televízió alkotóinak, munkatársainak együtt, egymást segítve kell dolgoznia, mert a felelősség közös. Úgy erősíthetik egymás hatását és politikai szándékaink megvalósítását, ha ^4 Mikor lesz divat a józanság? (6. oldal) Détári Lajos az Eintracht Frankfurtban folytatja A varázsló kegyvesztett lett (12. oldal) Gromiko a Cuéllar találkozó ENSZ-emlékérem a szovjet államfőnek (MTI) Andrej Gromiko, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke hétfőn fogadta a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Javier Perez de Cuéllart, az ENSZ főtitkárát. A találkozón a világszervezet főtitkára átnyújtotta Gromikónak, a nemzetközi békeév szovjet szervezőbizottsága elnökének, az ENSZ emlékérmét, amelyet a bizottság az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeévben, 1986-ban végzett kiemelkedő tevékenységéért kapott. Sajtóértekezleten vonta meg tegnap délután moszkvai tárgyalásainak mérlegét az ENSZ-főtitkára Cséllar Gorbacsov főtitkárral, Gromiko államfővel és Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, a sajtóértekezlet után peddig Nyikolaj Rizskov kormán időhöz volt hivatalos. A világszervezet vezetője elmondta: reméli, hogy Mihail Gorbacsov az ENSZ közgyűlésének (Folytatása a 2. oldalon) Az ipari bizottság ülése A kibontakozáshoz társadalmi összefogás kell Kizárólag piac- és exportorientált fejlődéssel valósítható meg az ipar előtt álló feladatok megoldása. Röviden így foglalhatnánk össze az Országgyűlés ipari bizottságának kibővített ülésén elhangzottakat. A bizottság az ipar szerkezetátalakítási és egyensúlyjavítási feladatainak hároméves programjáról tárgyalt tegnap a Parlament Vadásztermében. Manapság nem újdonság az ipar mindennapi gondjainak ecsetelése, miként a kibontakozás útját jelentő elvek-célok sem ma fogalmazódtak meg. Ám az eredmények — miként az ideák megvalósítása is — még mindig váratnak magukra ... A tervek felvázolása előtt nem árt megemlíteni, hogy az évek során fokozatosan megnövekedett adóterhek következtében a nyereségcentralizáció mértéke az 1984. évi 69 százalékról 1986-ra 92 százalékra növekedett — ez a nemzetközi mércét tekintve is rendkívül magas arány, így hiába nőtt a vállalati eredmény 13 százalékkal — 10 milliárd forinttal —, a gazdálkodók rendelkezésére álló összeg 71 százalékkal, azaz 17 milliárd forinttal csökkent. A nyereség túlzott elvonása viszont tompította a vállalatok nyereségérdekeltségét.Ennek megfelelően fennmaradt a viszonylag kevés kutatási és szellemi munkát tartalmazó termékek túlsúlya a termelésben — a kényszerű exportnövelés így értelemszerűen e gazdaságtalan termékek kivitelét takarja. Nem kedvez a termelésnek a már amortizálódott, de még üzemelő gépek arányának a kívánatosnál nagyobb mértékű növekedése sem. E feltételek között kell megtalálni a kibontakozás útját, melyet az Ipari Minisztérium a radikális szerkezetváltás és a külgazdasági egyensúly fokozatos javításának jegyében tervez megvalósítani. Ehhez kell a piac- és exportorientált gazdasági feltételek megteremtése oly módon, hogy a szerkezetváltás más ágazatokat is érintsen, ezek pedig az ipar növekedésére is hatással legyenek. Mint a véleményekből egyértelműen kiderült, a pozitív változások csak a széles körű társadalmi összefogás jegyében valósulhatnak meg, az erőforrások mozgósításához ezért kell a közmegegyezés. Ezt szolgálja — miként az ülés elején elhangzott — hogy a tervezetet a közeljövőben vállalati és magasabb szintű vezetőkkel is megvitatják. Mint szóbeli kiegészítésében dr. Kapolyi László ipari miniszter elmondta, az eddigieknél szorosabb együttműködésre van szükség a vállalati kapcsolatokban és az ágazatközi munkának is nagyobb szerepet kell kapnia. A tervezett fejlődés ugyanis nem maradhat meg az ipar keretei között, miként a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel is égetően fontos. Az ipari miniszter emellett kiemelte az energiacsökkentő (Folytatása a 4. oldalon) VSZ külügyi megbeszélés (MTI) A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei kedden megbeszélést tartottak Varsóban. Áttekintették az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó eddigi munkáját, befejezésének kilátásait. Az összeurópai együttműködés továbbfejlesztését előmozdító kezdeményezéseket vitattak meg. Magyarországot Bényi József külügyminiszterhelyettes képviselte. Berecz Frigyes bukaresti tárgyalásai A magyar—román gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt június 29—30-án Bukarestben Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke. Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével áttekintették a legutóbbi, tavaly decemberben Bukarestben megtartott 19. ülésszakon létrejött megállapodások és egyeztetett intézkedések végrehajtásának (Folytatása a 6. oldalon)