Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

, 1987. július 24., péntek Startvonalnál az újfajta nyersanyag Algából lett kőzet A MAGYAR ÁLLAMI FÖLD­TANI INTÉZET geológusai az elmúlt évtizedben egy eddig Magyarországon ismeretlen új nyersanyagot fedeztek fel, me­lyet a kőzetben található elhalt algák tömege alapján alginit­­nek neveztek el. A különleges anyag három-ötmillió évvel ezelőtti krátertavakban kelet­kezett, elmállott vulkáni por­ból és algák maradványaiból álló természetes, laza földsze­rű képződmény. Immár másfél évtizedes múlt­ra visszatekintő kutatások so­rán a geológusok négy helyen fedeztek fel hazánkban alginit­­telepet, s a mezőgazdasági ku­tatások igazolták, hogy a föld­tan szakemberei igen értékes talajjavító anyagra bukkantak. A hatóságok az alginitet hiva­talosan is talajjavító nyers­anyagnak minősítették, és e sze­rint tartják nyilván az ország ásványi nyersanyagkészleteit összesítő lajstromban. Hazánk legnagyobb kincse a termőföld. Ahhoz, hogy az or­szág „kenyerét”, élelmét biz­tonságosan meg tudjuk termel­ni, rendszeresen pótolni kell a földből kivett tápanyagot, s gondot kell fordítani arra, hogy a talaj megfelelő kémhatású és szerkezetű legyen. Egy ilyen talajerőpótló anya­got adott a földtani kutatás most a mezőgazdaságunknak. Jelentőségét felismerve és en­nek súlyt adva az MTA Föld és Bányászati Tudományok Osz­tálya a közelmúltban egész na­pos tudományos ülésen vitatta meg az alginit mezőgazdasági hasznosításának lehetőségét. A A legmagasabb tudományos fó­rumon elméleti és gyakorlati kutatók számoltak be a kísér­leti eredményekről, s vitatták meg a széles körű hasznosítás lehetőségeit, illetve az ezt aka­dályozó tényezőket. Egy vizsgálatsorozatban a ta­­lajjavítási alginittel kezelt ta­lajon még négy után is 10-15 százalékkal nagyobb termés­­eredményt takarítottak be, mint az alginittel nem javított par­cellán, melyet a kísérlet során kontrollként vizsgáltak. Egyön­tetű volt a tapasztalat, hogy az alga eredetű, magas humusz és ásványi anyag tartalmú termé­szetes anyag kitűnő, könnyen kezelhető talajjavító, mely je­lentős makro- és mikroanyag­­tartalma alapján teljesértékű, komplex talajkondicionáló. Az alginittel egyszerre vé­gezhetők el azok az agrotechni­kai műveletek — meszezés, szervesanyag-utánpótlás, szer­kezetjavítás tápanyagellátás, melyekre eddig külön-külön kellett gondot fordítani. Mindkét területen megfigyel­ték, hogy az alginit igen ked­vezően befolyásolta a talaj víz­­háztartását. Az alginittel kezelt talajon nevelt növények még a legaszályosabb időben is zöldek, üdék voltak. AZ ALGINIT TONNÁNKÉN­TI ÁRA felrakással együtt je­lenleg 250 forint. Ez ugyan ke­vesebb, mint a szerves trágya ára, ám a földtani nyersanyag­­telepek jellegüknél fogva ott vannak, ahol keletkeztek, nem pedig ott, ahol a legnagyobb igények mutatkoznak rájuk. Így, ha talajjavítás céljából a szerves trágyával azonos meny­­nyiségű alginitet akarunk ki­juttatni a földre, akkor ennek a szállítási költség szab ha­tárt. Nem véletlen, hogy im­már tizennégy éve fedezték fel az alginitet a Földtani In­tézet geológusai, széles körű hasznosítási lehetősége ugyan­akkor máig nincs megoldva. Már akár 10 millió forint ál­lami támogatás 100 forinttal csökkentené 100 ezer tonna al­ginit árát. Így jelenleg csak a bánya legfeljebb 60-80 kilomé­teres körzetében, gyakorlatilag Veszprém megyében gazdasá­gos a felhasználása. A múlt évi októberi bányanyitás óta for­galmazott alginit nagy részét a közeli üzemek vásárolták. A nagyüzemi alkalmazás mel­lett, mely értelemszerűen az őszi, illetve tavaszi szántás, tár­csázás idejéhez kötődik, a ku­tatók kidolgozták a kisterme­lők, hobbykertművelők, bioker­tészek számára is könnyen hoz­záférhető és kezelhető formá­ban való feldolgozását. A ma­gas humusztartalmú alginit je­lenleg 3, illetve 30 kilogrammos őrölt állapotban történt zsákos kiszerelésben van forgalomban. Ugyanakkor a szakemberek speciális igények kielégítésére növényspecifikus talaj- és kör­nyezetkímélő olyan földkeveré­keket is kidolgoztak, melyek csak természetes anyagokat tar­talmaznak, ugyanakkor biztosít­ják a növények fejlődéséhez szükséges összes tápanyagot. Az alginit használata előnyös a zöldség-, a dísznövény ter­mesztésben és a fóliasátras ter­melésnél. Alkalmazása nem kí­ván különleges szaktudást, egy­szerűen be kell ásni, forgatni a talajba. Az alginit legérdeke­sebb tulajdonsága az igen nagy mértékű kationadszorbciós ké­pesség, mely a növények táp­anyagellátásának folyamatossá tételén kívül környezetvédelmi célokat is szolgál. A JELENLEGI INTENZÍV ÉS GYAKRAN TÚLADAGOLT műtrágyázás következtében a tápanyagok jelentős része leszi­várog a mélyebb rétegekbe és bekerül a talajvízhálózatba. Ez nem csak tápanyagveszteséget jelent, hanem jól mérhető kár­tételt is. A leszivárgott nitro­gén az oxidációs és redukciós folyamatok következtében a ku­tak jelentős mértékű nitráto­­sodásához vezet. A műtrágya jobb hasznosítá­sa mellett jelentős az alginit gázhalmazállapotú ammónia megkötő képessége is. Ez a gáz elsősorban az állattartó helye­ken, az ürülék és az alom,­trá­gya bomlásából keletkezik. Az istálló bűzének csökkentése a higiéniás szempontokon túlme­nően állategészségügyi vonat­kozásban is nagy jelentőségű. Van-e ebből a kitűnő talajja­vító anyagból elegendő? Nem elpocsékolás-e ha egyszerűen a talajba keverjük, ahelyett, hogy értékesebb anyaggá dolgoz­nánk fel? Megnyugtató a készlet. A geológusok eddig 150 millió ton­nányi készletet kutattak fel. Itt említhetjük meg, hogy a kutatás igen gazdaságos volt. Egy ton­na alginit földtani-technológiai kutatásai, kísérletei alig 30 fil­lérbe kerültek. A 150 millió ton­nából 130 millió tonna külfej­téssel könnyen kitermelhető. Ez a mennyiség akkora, hogy az egész ország 6,8 millió hektár mezőgazdaságilag művelt terü­letének minden hektárjára kb. 20 tonna jutna. Ha elsősorban a 600 ezer ha homoktalaj meg­javítását célozzuk, akkor akár 60 tonna ha dózissal történő alapjavításra és ezt követő négy évenként fenntartó javításra mintegy ötven-hatvan évig ele­gendő az eddig kimutatott kész­let. A továbbiakban elsősorban a mezőgazdaság feladata, hogy egységes szemlélettel tovább folytassa a hasznosításra irá­nyuló kutatásokat és megte­remtse a hasznosítás lehetősé­gét, hogy az alginit a termőföld védelmében fontos elemmé vál­va, elősegítse a mezőgazdasági céljaink elérését, biztosítva a termelési biztosságot. Dr. Solti Gábor Régészet és számítástechnika Forognak sírjukban A derék angolszászok vagy ezerháromszáz éve szenderültek örök nyugalomra, ám a modern tudomány arra készteti őket, hogy — parancsszóra — forog­janak sírjukban. Arról van szó ugyanis, hogy egy suffol­ki ása­tásnál a leletek kiértékelésére számítógépes módszereket al­kalmaznak. A temetkezési hely homokos talajú, méghozzá meglehetősen agresszív természetű. Az idők folyamán eltűntette nemcsak a tetemeket, hanem a csontváza­kat és a halotti drapériákat is. A talajban az egykori emberek nyoma elszíneződött, más sűrű­ségű foltokat jelent csupán. Korábban az ilyesfajta leletek kiértékelhetetlenek lettek vol­na. Ám napjainkban az archeo­lógia a számítástechnika ered­ményeinek felhasználásával csodákra képes. Az IBM egyik brit kutató­laboratóriumában egy közepes teljesítményű IBM­ XT jelű személyi számítógépre olyan programot írtak, amelynek se­gítségével ezek az elszíneződé­sek és sűrűségfluktuációk (vál­tozások) regisztrálhatók. Egy különleges szonda sűrű négy­zetháló mentén érzékeli a talaj­ban lévő egyenetlenségeket , ahol nagyobb az egyenlőtlenség (inhomogenitás) ott sűrűbben veszi fel a pontokat —, majd az érzékelt adatokat a képer­nyőn megjeleníti. A felvett adatok kezelése — azaz a „dróthálószerűen” meg­jelenített tetem, a drapériákkal, a szőrzettel, a régen elporladt hússal, a csontokkal együtt — Viszonylag könnyein mozgatha­tó,, „táncra perdíthető"’. A majd másfél évezred előtt élt ő „forog a sírjában” az ása­tást évente látogató kb. ötezer brit előtt. Ám tiszteletlenség­re senki se gondoljon. A régé­szet és a számítástechnika kom­binálása korábban sohasem lá­tott távlatot nyit meg a régé­szek előtt. Régen elporladt ősök elevenednek meg s gazdagítják a történelemre vonatkozó, máig is érvényes ismereteinket — írja a New Scientist című brit ismeretterjesztő hetilap. d. e. TUDOMÁNY Magyar Hírlap Kiállítás a Széchényi Könyvtárban „Vegyen prospektust!” — biz­tat a rendőr. — Nagyon jó. Kü­lönben hova ír?” A Magyar Hírlapba — válaszolom. A rendőr kihúzza magát. „Azt já­ratom.” íme, az olvasóm. Mind­ez a budai Várban történik, pontosabban a Széchényi Könyvtár aulájában, az emel­kedett stíl indokolt: a kiállítás, amely itt látható, a felvilágoso­dás korának szellemi kincseit és ritkaságait vonultatja fel. „Sapere av.de­." „Merj a ma­gad értelmére támaszkodni!” — ez tehát a felvilágosodás jel­mondata — mondotta Kant. S úgy látszik, szavait illik komo­lyan venni: nem csak a rendőr, hanem a jegyszedő és a terem­­őr is ,minden igyekezettel azon van, hogy a kiállítást megfelelő sorrendben, ésszerűen, s lehető­leg a magam fejét használva te­kintsem végig. „A felvilágosodás az ember kilábolása a maga okozta saját kiskorúságából... Magunk okozta az a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságá­ban, hanem abbéli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk” — folytatja sorait Immanuel Kant. A kiskorúság leküzdése hosz­­szas történelmi folyamat ered­ménye. A termelés polgári át­alakulása a manufaktúra és a kooperáció elterjedése az áru­termelés általánossá válása több évszázados folyamat, Nyugat- Európa fejlettebb országaiban is. Amikor e folyamat már elő­rehaladt,­­ a­­polgárság gazdasá­gi hatalmát megszerezte, a fel­világosodás szellemi mozgalom­ként a polgári társadalom ideo­lógiai és politikai hatalmát ké­szítette elő. Ebben jelentkezett először nyíltan saját eszmerend­szere, racionalista világképe. Az Ész uralmát hirdették, amellyel a természet minden titka megismerhető, ha a babo­na, a tudatlanság, az előítélet nem gátolja. (Ezekért az akadá­lyozó tényezőkért egyrészt az állam felelős — vallották —, hiszen elavult intézményeivel olyan szociális és gazdasági helyzetet teremtett, ami kisko­rú tudatlanságban hagyja pol­gárait. Másrészt az egyház, amely a hitet és deklarációkat mindig a józan ész megfontolá­sai elé helyezte.) A felvilágosodás emberét olyan művek ejtették ámulat­ba, mint a kiállításon is megte­kinthető Linné rendszertana, Newton eredményei, s a társa­dalomról való gondolkodás for­dulópontját jelentő Rousseau­­művek. Megnövekedett a peda­gógia szerepe, gondoljuk csak meg, milyen átfogó nevelés­stratégiai programmal jelentke­zett nálunk a Mária Terézia-ko­­rabeli Ratio educationis, azaz a nevelés ésszerű rendje. A­­kiál­lítás egyik tárlójában lelhető fel a kétszínnyomású tábla, a középiskolákban tanított tan­tárgyak tervével. A magyar ok­tatásügy egyik korai reform­­tervezete gróf Széchenyi Móric könyvtárából került a gyűjte­ménybe. A Széchényi Könyvtár három, ésszerűen hűvös termében sor­jázó kincsek egyúttal a közel­jövőben nálunk megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia illusztrációi. A napokban ér­kező több mint kétezer tudós­vendég a felvilágosodás koráról fog értekezni. S közben minden bizonnyal eljutnak majd a Szé­chényi Könyvtárba is, hogy Cvikker által homályosan... megtekintsék a Kelecsényi Gá­bor és Wir Györgyné által ren­dezett kiállítást. A három te­remben a kiállított korabeli munkák elsősorban könyvek és kéziratok logikus rendben, aukflorista pedagógiával mu­tatják magukat. S hogy mi minden rejlik az üvegbúrák mögött? Csak ötletszerűen, mondhatni, étvágygerjesztő­ként sorolok fel néhány ínyencséget. Látható például Mária Teré­zia büntető törvénykönyve, amelynek illusztrációi pedáns pontossággal mutatják be mi­ként kell kínvallatással kicsi­karni az ,,igazságot". Egy is­meretlen fordító 1793-ban eképp ajánlja olvasóinak Voltaire mű­vét: „Engem ditső Hazámhoz való, szivemben örökre meg­rögzött Szeretet s hűség vezér­lett arra, hogy ezen Munkának magyarban lett öltöztetésének gyámola lennék . .." Egy másik teremben Kempe­­len Farkas beszélőgép-prospek­tusa látható. Vagy II. József közfelháborodást kiváltó ren­deletének szövege — az össze­írásról. (Mellette használati utasítás, miként kell a kérdőív rubrikáit kitölteni.) Rendelet a zsidók kötelező vezetéknév­viseléséről. A türelmi rendelet, s annak hazai visszhangja. Röpiratok és brossúrák me­gint csak másutt. A megnöve­­kedett sajtószabadság szelle­mében dicsérték és szidták Bécsben és Pesten is II. Józse­fet, de vitatkoztak a mészáro­sok és örömlányok szerepéről, s a bordélyház intézményének szükséges voltá­ról. A tárló­ban, ahol a cenzor lazaságát bizonyító kéziratok fekszenek, egy korabeli cvikker látható. Az odavetett pápaszem len­cséje nem­ tűnik élesnek. Telitalálat. S végül egy időt­álló tragikus ereklye: a pal­lós, amivel Martinovics Ignácot lefejezték. A rend őrének igaza van. A kiállítás kiváló, meg kell nézni. V. Bálint Éva „írttól Cvikker A halált hozó bárd fotó: Szigeti Tárnát Zsigmond-konferencia Budapesten A közelm­últ­ban ért véget az a nemzetközi tudományos kon­ferencia, amely Zsigmond és kora címet viselte, s amelyet több hazai kutatóintézetünk és múzeumunk, valamint a bochu­­mi egyetem szervezett, a Soros alapítvány támogatásával . Egyedülálló volt e tanács­kozás — mondja Hóvári János történész, a konferencia egyik szervezője — hiszen példa nél­küli, hogy középkorral foglal­kozó tudományos ülésszakon, nálunk, ilyen nagy számban ve­gyenek részt. Mi­ként értékel­jük­­a Zsigmond-korszakot, őt magát, mint uralkodót, hogyan látják szerepét a német, a cseh, s a magyar történetírók? A ko­rabeli Európában miként tudta a magyar érdekeket a Német­római császárság érdekeivel összegyeztetni? Jól tudjuk, Lu­xemburgi Zsigmond nagy nyelvtudású, intelligens, mű­velt uralkodó volt, aki a vallá­si kérdésekhez is értett, bár ép­­p­en a huszita háborúk révén a cseh történetírás közel sem kedvelt figurája. — A magyar történészek, a magyar­­ történelemfelfogás Zsigmond-képe miben tér el a térség többi országának törté­nelemszemléletétől? — A magyar történetírásban alapvetően megváltozott az el­múlt évtizedekben a Zsigmond­­ról alkotott kép. Míg a háború előtti történetírás — gondol­junk itt Hómon Bálintra, vagy Szekfü Gyula megközelítésére, igencsak elmar hasztaló képrét rajzolt Zsigmondról, az alap­vetően idegen, a magyar érde­keket szem előtt nem tartó uralkodóról, addig ez az image elsősorban Mályusz Elemér professzor munkásságának kö­vetkeztében megváltozott. De Mályuszon kívül hasonlóan lát­ja Zsigmond szerepét Pach Zsigmond Pál, Kubinyi András és Engel Pál is. Arra a megál­lapításra jutottak, hogy Zsig­mond uralkodása ugyancsak vi­rágzó korszaka a magyar tör­ténelemnek, s maga az uralko­dó nagyon is ragaszkodott a magyar hagyományokhoz. — Ez mivel bizonyítható? — Csak példaszerűen né­hány érvet hadd mondjak. Mindenekelőtt a Szent László kultuszra gondolok. Zsigmond annyira azonosult a magyar hagyományokkal, hogy Czudar János váradi püspök révén fel­állítják a Kolozsvári testvérek által készített, bronzból öntött életnagyságú Szent László­­szobrot. Ide, Váradra temeti el első feleségét, Máriát, majd magát Zsigmondot is. 1437 de­cemberében bekövetkezett ha­lálakor, végakaratának megfe­lelően Váradon Szent László sírja mellé temetik el. De mondhatnám azt is, hogy 1395- ben IX. Bonifác pápa Zsig­mond kérésére megalapíttatja a négy karral rendelkező óbu­dai egyetemet. Zsigmond kijár­ja Bonifácnál azt is, hogy Ka­nizsai János esztergomi érsek prímási és legátusi méltóságot kapjon. És ez a cím a minden­kori utódra is kiterjeszthető le­gyen. Ugyancsak az ő uralko­dása alatt készül el a 2140 ma­gyar szót tartalmazó latin—ma­gyar szójegyzék, tematikus rendben. — A példákból is kiderül, hogy ha a konferencia a kor­szak egészét kívánta átfogni, mindenképpen interdiszcipliná­ris kellett, hogy legyen? — Az is volt. A tanácskozás talán legjobb szekciója a mű­vészettörténészeké volt. A gó­tika magyar térhódítása alap­vetően Zsigmond korához fű­ződik. A budai ásatások szob­rairól e leletek eredetéről a korszak elismert kutatója, Ma­rosi Ernő tartott előadást. A tanácskozáson a gazdaságtörté­net és az irodalom valamicskét háttérbe szorult, de hisz négy nap egy ilyen hatalmas korszak és virágzó kultúra áttekintésére nem elegendő. V. B. E. :

Next