Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
, 1987. július 24., péntek Startvonalnál az újfajta nyersanyag Algából lett kőzet A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET geológusai az elmúlt évtizedben egy eddig Magyarországon ismeretlen új nyersanyagot fedeztek fel, melyet a kőzetben található elhalt algák tömege alapján alginitnek neveztek el. A különleges anyag három-ötmillió évvel ezelőtti krátertavakban keletkezett, elmállott vulkáni porból és algák maradványaiból álló természetes, laza földszerű képződmény. Immár másfél évtizedes múltra visszatekintő kutatások során a geológusok négy helyen fedeztek fel hazánkban alginittelepet, s a mezőgazdasági kutatások igazolták, hogy a földtan szakemberei igen értékes talajjavító anyagra bukkantak. A hatóságok az alginitet hivatalosan is talajjavító nyersanyagnak minősítették, és e szerint tartják nyilván az ország ásványi nyersanyagkészleteit összesítő lajstromban. Hazánk legnagyobb kincse a termőföld. Ahhoz, hogy az ország „kenyerét”, élelmét biztonságosan meg tudjuk termelni, rendszeresen pótolni kell a földből kivett tápanyagot, s gondot kell fordítani arra, hogy a talaj megfelelő kémhatású és szerkezetű legyen. Egy ilyen talajerőpótló anyagot adott a földtani kutatás most a mezőgazdaságunknak. Jelentőségét felismerve és ennek súlyt adva az MTA Föld és Bányászati Tudományok Osztálya a közelmúltban egész napos tudományos ülésen vitatta meg az alginit mezőgazdasági hasznosításának lehetőségét. A A legmagasabb tudományos fórumon elméleti és gyakorlati kutatók számoltak be a kísérleti eredményekről, s vitatták meg a széles körű hasznosítás lehetőségeit, illetve az ezt akadályozó tényezőket. Egy vizsgálatsorozatban a talajjavítási alginittel kezelt talajon még négy után is 10-15 százalékkal nagyobb terméseredményt takarítottak be, mint az alginittel nem javított parcellán, melyet a kísérlet során kontrollként vizsgáltak. Egyöntetű volt a tapasztalat, hogy az alga eredetű, magas humusz és ásványi anyag tartalmú természetes anyag kitűnő, könnyen kezelhető talajjavító, mely jelentős makro- és mikroanyagtartalma alapján teljesértékű, komplex talajkondicionáló. Az alginittel egyszerre végezhetők el azok az agrotechnikai műveletek — meszezés, szervesanyag-utánpótlás, szerkezetjavítás tápanyagellátás, melyekre eddig külön-külön kellett gondot fordítani. Mindkét területen megfigyelték, hogy az alginit igen kedvezően befolyásolta a talaj vízháztartását. Az alginittel kezelt talajon nevelt növények még a legaszályosabb időben is zöldek, üdék voltak. AZ ALGINIT TONNÁNKÉNTI ÁRA felrakással együtt jelenleg 250 forint. Ez ugyan kevesebb, mint a szerves trágya ára, ám a földtani nyersanyagtelepek jellegüknél fogva ott vannak, ahol keletkeztek, nem pedig ott, ahol a legnagyobb igények mutatkoznak rájuk. Így, ha talajjavítás céljából a szerves trágyával azonos menynyiségű alginitet akarunk kijuttatni a földre, akkor ennek a szállítási költség szab határt. Nem véletlen, hogy immár tizennégy éve fedezték fel az alginitet a Földtani Intézet geológusai, széles körű hasznosítási lehetősége ugyanakkor máig nincs megoldva. Már akár 10 millió forint állami támogatás 100 forinttal csökkentené 100 ezer tonna alginit árát. Így jelenleg csak a bánya legfeljebb 60-80 kilométeres körzetében, gyakorlatilag Veszprém megyében gazdaságos a felhasználása. A múlt évi októberi bányanyitás óta forgalmazott alginit nagy részét a közeli üzemek vásárolták. A nagyüzemi alkalmazás mellett, mely értelemszerűen az őszi, illetve tavaszi szántás, tárcsázás idejéhez kötődik, a kutatók kidolgozták a kistermelők, hobbykertművelők, biokertészek számára is könnyen hozzáférhető és kezelhető formában való feldolgozását. A magas humusztartalmú alginit jelenleg 3, illetve 30 kilogrammos őrölt állapotban történt zsákos kiszerelésben van forgalomban. Ugyanakkor a szakemberek speciális igények kielégítésére növényspecifikus talaj- és környezetkímélő olyan földkeverékeket is kidolgoztak, melyek csak természetes anyagokat tartalmaznak, ugyanakkor biztosítják a növények fejlődéséhez szükséges összes tápanyagot. Az alginit használata előnyös a zöldség-, a dísznövény termesztésben és a fóliasátras termelésnél. Alkalmazása nem kíván különleges szaktudást, egyszerűen be kell ásni, forgatni a talajba. Az alginit legérdekesebb tulajdonsága az igen nagy mértékű kationadszorbciós képesség, mely a növények tápanyagellátásának folyamatossá tételén kívül környezetvédelmi célokat is szolgál. A JELENLEGI INTENZÍV ÉS GYAKRAN TÚLADAGOLT műtrágyázás következtében a tápanyagok jelentős része leszivárog a mélyebb rétegekbe és bekerül a talajvízhálózatba. Ez nem csak tápanyagveszteséget jelent, hanem jól mérhető kártételt is. A leszivárgott nitrogén az oxidációs és redukciós folyamatok következtében a kutak jelentős mértékű nitrátosodásához vezet. A műtrágya jobb hasznosítása mellett jelentős az alginit gázhalmazállapotú ammónia megkötő képessége is. Ez a gáz elsősorban az állattartó helyeken, az ürülék és az alom,trágya bomlásából keletkezik. Az istálló bűzének csökkentése a higiéniás szempontokon túlmenően állategészségügyi vonatkozásban is nagy jelentőségű. Van-e ebből a kitűnő talajjavító anyagból elegendő? Nem elpocsékolás-e ha egyszerűen a talajba keverjük, ahelyett, hogy értékesebb anyaggá dolgoznánk fel? Megnyugtató a készlet. A geológusok eddig 150 millió tonnányi készletet kutattak fel. Itt említhetjük meg, hogy a kutatás igen gazdaságos volt. Egy tonna alginit földtani-technológiai kutatásai, kísérletei alig 30 fillérbe kerültek. A 150 millió tonnából 130 millió tonna külfejtéssel könnyen kitermelhető. Ez a mennyiség akkora, hogy az egész ország 6,8 millió hektár mezőgazdaságilag művelt területének minden hektárjára kb. 20 tonna jutna. Ha elsősorban a 600 ezer ha homoktalaj megjavítását célozzuk, akkor akár 60 tonna ha dózissal történő alapjavításra és ezt követő négy évenként fenntartó javításra mintegy ötven-hatvan évig elegendő az eddig kimutatott készlet. A továbbiakban elsősorban a mezőgazdaság feladata, hogy egységes szemlélettel tovább folytassa a hasznosításra irányuló kutatásokat és megteremtse a hasznosítás lehetőségét, hogy az alginit a termőföld védelmében fontos elemmé válva, elősegítse a mezőgazdasági céljaink elérését, biztosítva a termelési biztosságot. Dr. Solti Gábor Régészet és számítástechnika Forognak sírjukban A derék angolszászok vagy ezerháromszáz éve szenderültek örök nyugalomra, ám a modern tudomány arra készteti őket, hogy — parancsszóra — forogjanak sírjukban. Arról van szó ugyanis, hogy egy suffolki ásatásnál a leletek kiértékelésére számítógépes módszereket alkalmaznak. A temetkezési hely homokos talajú, méghozzá meglehetősen agresszív természetű. Az idők folyamán eltűntette nemcsak a tetemeket, hanem a csontvázakat és a halotti drapériákat is. A talajban az egykori emberek nyoma elszíneződött, más sűrűségű foltokat jelent csupán. Korábban az ilyesfajta leletek kiértékelhetetlenek lettek volna. Ám napjainkban az archeológia a számítástechnika eredményeinek felhasználásával csodákra képes. Az IBM egyik brit kutatólaboratóriumában egy közepes teljesítményű IBM XT jelű személyi számítógépre olyan programot írtak, amelynek segítségével ezek az elszíneződések és sűrűségfluktuációk (változások) regisztrálhatók. Egy különleges szonda sűrű négyzetháló mentén érzékeli a talajban lévő egyenetlenségeket , ahol nagyobb az egyenlőtlenség (inhomogenitás) ott sűrűbben veszi fel a pontokat —, majd az érzékelt adatokat a képernyőn megjeleníti. A felvett adatok kezelése — azaz a „dróthálószerűen” megjelenített tetem, a drapériákkal, a szőrzettel, a régen elporladt hússal, a csontokkal együtt — Viszonylag könnyein mozgatható,, „táncra perdíthető"’. A majd másfél évezred előtt élt ő „forog a sírjában” az ásatást évente látogató kb. ötezer brit előtt. Ám tiszteletlenségre senki se gondoljon. A régészet és a számítástechnika kombinálása korábban sohasem látott távlatot nyit meg a régészek előtt. Régen elporladt ősök elevenednek meg s gazdagítják a történelemre vonatkozó, máig is érvényes ismereteinket — írja a New Scientist című brit ismeretterjesztő hetilap. d. e. TUDOMÁNY Magyar Hírlap Kiállítás a Széchényi Könyvtárban „Vegyen prospektust!” — biztat a rendőr. — Nagyon jó. Különben hova ír?” A Magyar Hírlapba — válaszolom. A rendőr kihúzza magát. „Azt járatom.” íme, az olvasóm. Mindez a budai Várban történik, pontosabban a Széchényi Könyvtár aulájában, az emelkedett stíl indokolt: a kiállítás, amely itt látható, a felvilágosodás korának szellemi kincseit és ritkaságait vonultatja fel. „Sapere av.de." „Merj a magad értelmére támaszkodni!” — ez tehát a felvilágosodás jelmondata — mondotta Kant. S úgy látszik, szavait illik komolyan venni: nem csak a rendőr, hanem a jegyszedő és a teremőr is ,minden igyekezettel azon van, hogy a kiállítást megfelelő sorrendben, ésszerűen, s lehetőleg a magam fejét használva tekintsem végig. „A felvilágosodás az ember kilábolása a maga okozta saját kiskorúságából... Magunk okozta az a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem abbéli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk” — folytatja sorait Immanuel Kant. A kiskorúság leküzdése hoszszas történelmi folyamat eredménye. A termelés polgári átalakulása a manufaktúra és a kooperáció elterjedése az árutermelés általánossá válása több évszázados folyamat, Nyugat- Európa fejlettebb országaiban is. Amikor e folyamat már előrehaladt, apolgárság gazdasági hatalmát megszerezte, a felvilágosodás szellemi mozgalomként a polgári társadalom ideológiai és politikai hatalmát készítette elő. Ebben jelentkezett először nyíltan saját eszmerendszere, racionalista világképe. Az Ész uralmát hirdették, amellyel a természet minden titka megismerhető, ha a babona, a tudatlanság, az előítélet nem gátolja. (Ezekért az akadályozó tényezőkért egyrészt az állam felelős — vallották —, hiszen elavult intézményeivel olyan szociális és gazdasági helyzetet teremtett, ami kiskorú tudatlanságban hagyja polgárait. Másrészt az egyház, amely a hitet és deklarációkat mindig a józan ész megfontolásai elé helyezte.) A felvilágosodás emberét olyan művek ejtették ámulatba, mint a kiállításon is megtekinthető Linné rendszertana, Newton eredményei, s a társadalomról való gondolkodás fordulópontját jelentő Rousseauművek. Megnövekedett a pedagógia szerepe, gondoljuk csak meg, milyen átfogó nevelésstratégiai programmal jelentkezett nálunk a Mária Terézia-korabeli Ratio educationis, azaz a nevelés ésszerű rendje. Akiállítás egyik tárlójában lelhető fel a kétszínnyomású tábla, a középiskolákban tanított tantárgyak tervével. A magyar oktatásügy egyik korai reformtervezete gróf Széchenyi Móric könyvtárából került a gyűjteménybe. A Széchényi Könyvtár három, ésszerűen hűvös termében sorjázó kincsek egyúttal a közeljövőben nálunk megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia illusztrációi. A napokban érkező több mint kétezer tudósvendég a felvilágosodás koráról fog értekezni. S közben minden bizonnyal eljutnak majd a Széchényi Könyvtárba is, hogy Cvikker által homályosan... megtekintsék a Kelecsényi Gábor és Wir Györgyné által rendezett kiállítást. A három teremben a kiállított korabeli munkák elsősorban könyvek és kéziratok logikus rendben, aukflorista pedagógiával mutatják magukat. S hogy mi minden rejlik az üvegbúrák mögött? Csak ötletszerűen, mondhatni, étvágygerjesztőként sorolok fel néhány ínyencséget. Látható például Mária Terézia büntető törvénykönyve, amelynek illusztrációi pedáns pontossággal mutatják be miként kell kínvallatással kicsikarni az ,,igazságot". Egy ismeretlen fordító 1793-ban eképp ajánlja olvasóinak Voltaire művét: „Engem ditső Hazámhoz való, szivemben örökre megrögzött Szeretet s hűség vezérlett arra, hogy ezen Munkának magyarban lett öltöztetésének gyámola lennék . .." Egy másik teremben Kempelen Farkas beszélőgép-prospektusa látható. Vagy II. József közfelháborodást kiváltó rendeletének szövege — az összeírásról. (Mellette használati utasítás, miként kell a kérdőív rubrikáit kitölteni.) Rendelet a zsidók kötelező vezetéknévviseléséről. A türelmi rendelet, s annak hazai visszhangja. Röpiratok és brossúrák megint csak másutt. A megnövekedett sajtószabadság szellemében dicsérték és szidták Bécsben és Pesten is II. Józsefet, de vitatkoztak a mészárosok és örömlányok szerepéről, s a bordélyház intézményének szükséges voltáról. A tárlóban, ahol a cenzor lazaságát bizonyító kéziratok fekszenek, egy korabeli cvikker látható. Az odavetett pápaszem lencséje nem tűnik élesnek. Telitalálat. S végül egy időtálló tragikus ereklye: a pallós, amivel Martinovics Ignácot lefejezték. A rend őrének igaza van. A kiállítás kiváló, meg kell nézni. V. Bálint Éva „írttól Cvikker A halált hozó bárd fotó: Szigeti Tárnát Zsigmond-konferencia Budapesten A közelmúltban ért véget az a nemzetközi tudományos konferencia, amely Zsigmond és kora címet viselte, s amelyet több hazai kutatóintézetünk és múzeumunk, valamint a bochumi egyetem szervezett, a Soros alapítvány támogatásával . Egyedülálló volt e tanácskozás — mondja Hóvári János történész, a konferencia egyik szervezője — hiszen példa nélküli, hogy középkorral foglalkozó tudományos ülésszakon, nálunk, ilyen nagy számban vegyenek részt. Miként értékeljüka Zsigmond-korszakot, őt magát, mint uralkodót, hogyan látják szerepét a német, a cseh, s a magyar történetírók? A korabeli Európában miként tudta a magyar érdekeket a Németrómai császárság érdekeivel összegyeztetni? Jól tudjuk, Luxemburgi Zsigmond nagy nyelvtudású, intelligens, művelt uralkodó volt, aki a vallási kérdésekhez is értett, bár éppen a huszita háborúk révén a cseh történetírás közel sem kedvelt figurája. — A magyar történészek, a magyar történelemfelfogás Zsigmond-képe miben tér el a térség többi országának történelemszemléletétől? — A magyar történetírásban alapvetően megváltozott az elmúlt évtizedekben a Zsigmondról alkotott kép. Míg a háború előtti történetírás — gondoljunk itt Hómon Bálintra, vagy Szekfü Gyula megközelítésére, igencsak elmar hasztaló képrét rajzolt Zsigmondról, az alapvetően idegen, a magyar érdekeket szem előtt nem tartó uralkodóról, addig ez az image elsősorban Mályusz Elemér professzor munkásságának következtében megváltozott. De Mályuszon kívül hasonlóan látja Zsigmond szerepét Pach Zsigmond Pál, Kubinyi András és Engel Pál is. Arra a megállapításra jutottak, hogy Zsigmond uralkodása ugyancsak virágzó korszaka a magyar történelemnek, s maga az uralkodó nagyon is ragaszkodott a magyar hagyományokhoz. — Ez mivel bizonyítható? — Csak példaszerűen néhány érvet hadd mondjak. Mindenekelőtt a Szent László kultuszra gondolok. Zsigmond annyira azonosult a magyar hagyományokkal, hogy Czudar János váradi püspök révén felállítják a Kolozsvári testvérek által készített, bronzból öntött életnagyságú Szent Lászlószobrot. Ide, Váradra temeti el első feleségét, Máriát, majd magát Zsigmondot is. 1437 decemberében bekövetkezett halálakor, végakaratának megfelelően Váradon Szent László sírja mellé temetik el. De mondhatnám azt is, hogy 1395- ben IX. Bonifác pápa Zsigmond kérésére megalapíttatja a négy karral rendelkező óbudai egyetemet. Zsigmond kijárja Bonifácnál azt is, hogy Kanizsai János esztergomi érsek prímási és legátusi méltóságot kapjon. És ez a cím a mindenkori utódra is kiterjeszthető legyen. Ugyancsak az ő uralkodása alatt készül el a 2140 magyar szót tartalmazó latin—magyar szójegyzék, tematikus rendben. — A példákból is kiderül, hogy ha a konferencia a korszak egészét kívánta átfogni, mindenképpen interdiszciplináris kellett, hogy legyen? — Az is volt. A tanácskozás talán legjobb szekciója a művészettörténészeké volt. A gótika magyar térhódítása alapvetően Zsigmond korához fűződik. A budai ásatások szobrairól e leletek eredetéről a korszak elismert kutatója, Marosi Ernő tartott előadást. A tanácskozáson a gazdaságtörténet és az irodalom valamicskét háttérbe szorult, de hisz négy nap egy ilyen hatalmas korszak és virágzó kultúra áttekintésére nem elegendő. V. B. E. :