Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

1987. július 29., szerda Szlovéniai magyar érdekközösségek Független szervezet, nyelvi egyenjogúság A Művelődési Minisztérium meghívására július 27. és 28-án hazánkba látogatott Szlovéniából a lendvai és mura­­szombati magyar érdekközösségek küldöttsége. A jugoszlá­viai vendégek — akiket fogadott Pusztai Ferenc miniszter­helyettes is — megbeszéléseket folytattak az együttműkö­dés továbbfejlesztéséről, a művelődési tárca és az Országos Közművelődési Központ vezetőivel. Elhatározták, hogy a jövőben­­okozott gondot fordítanak a szlovéniai magyarság anyanyelvi képzésére, művelődési és kulturális lehetőségei­nek kiterjesztésére és javítására, továbbfejlesztve az együtt­működés eddigi formáit. A küldöttséget vezető Varga Sándort, a két szlovéniai ma­gyar érdekközösség Koordiná­ciós Bizottságának elnökét szer­vezeteik létrejöttéről, munkájá­ról kérdeztük. — Úgy gondolom — magya­rázta —, bátran tekinthetjük speciálisan szlovéniai nemzeti­ségi jog megvalósulásának a nemzetiségi érdekközösségek lé­tét, amelyek az 1974-es alkot­mánymódosítást követően, 1975- ben kezdtek működni. Azt meg­előzően a Dolgozó Nép Szocia­lista Szövetsége — a magyar Hazafias Népfrontnak megfele­lő szervezet — nemzetiségi bi­zottságai foglalkoztak a nemze­tiségek ügyeivel. Akkor azon­ban úgy gondoltuk, ha az élet minden területére ki akarjuk terjeszteni a valóságos képvise­letet — s ennek alkotmányos fedezete van, hisz a nemzetisé­gi különjogokat mintegy negy­ven törvény biztosítja —, ak­kor az oktatási, a gyermekvé­delmi és egyéb érdekközösségek mintájára célszerű a nemzetisé­geknek is érdekközösségeket szervezni. — Milyen jogosítványokkal rendelkeznek az érdekközössé­gek, illetve az azok munkáját egyeztető Koordinációs Bizott­ság? — Teljesen független szerve­zet vagyunk, nem vagyunk alá­rendelve főhatóságnak, viszont lehetőségünk van arra, hogy közvetlenül tárgyaljunk a leg­felső állami vezetőkkel, sőt a kormány elnöke — a miniszte­rek társaságában — minden év­ben fogadja egyszer a nemze­tiségek képviselőit,­­s olyankor kötetlen formában és őszintén tárhatjuk fel aktuális ügyein­ket. Minden évben ellátogat a Muravidékre is a kormány el­nöke, hogy a helyszínen is tá­jékozódjék. A Köztársasági Képviselőháznak is van nemze­tiségi bizottsága — a magyaron kívül olasz és szlovén is ter­mészetesen —, de döntéseiket megelőzik a velünk folytatott véleményegyeztető tárgyalások, amelyek néha hosszadalmasak, de csak akkor zárulnak le, ha sikerül közös nevezőre jutnunk. Közös döntéseink demokratiku­sak, hisz az érdekközösségeknek vannak szaktanácsaik, s minden faluban bázis szervezetük, a közgyűlésen 37 küldött képvi­seli a lakosság egészének a vé­leményét, azt tolmácsoljuk te­hát. — A szlovéniai magyar nem­zetiség egy viszonylag kis szi­get, de úgy tudom, példának tekinthetjük mi magyarok és nem magyarok is a kétnyelvű­ségnek azt a teljességét, amit Önök megvalósítottak. Nem csak a kétnyelvű feliratokra, a közigazgatás, a bíróságok, a rendőrség valódi kétnyelvűsé­gére gondolok, hanem az okta­tásra. Voltaképpen mennyi idő­re tekint vissza a kétnyelvűség­re való törekvés? — Lassan három évtizedre, hisz az 1959/60-as tanévben ala­kultak az első kétnyelvű isko­lák. S ez azért fontos tényező mert, feltétele volt annak, hogy az élet és a közélet minden te­rületén elterjedhessen a két­nyelvűség. Azelőtt is volt per­sze nemzetiségi tékája, de arra lettünk figyelmesek, hogy a magyar osztályokból rohamosan fogynak a gyerekek, a tovább­tanuláshoz szükséges nyelvisme­ret megszerzése miatt. De ha a szlovén gyerek ugyanúgy tanul magyarul, és ugyanolyan óra­számban, mint a magyar gye­rek szlovénul, akkor nemhogy valamelyik is vesztes, hanem mindkettő nyertes lesz. — Ez így roppant egyszerű­nek hangzik, de ehhez mindkét nyelven beszélő pedagógusokra van szükség. — Nos, látja, ehhez is a két­nyelvű iskola, és a kétnyelvű­ség, a nyelvi egyenjogúság gya­korlatára van szükség. A két­nyelvű iskolákban tanító peda­gógus — külön köztársasági do­tációból — 25 százalékos fize­téspótlékot kap, éppen, mert kétnyelven tanít. S most már nem csak az általános iskolák­ban, mert továbbléptünk. Lend­­ván kétnyelvű középiskolát is indítottunk 1985-ben. — Nincs szükség óvodai elő­képzésre is? — De, van is. — A mostani budapesti tár­gyalásaikat tudtommal a szom­szédos megyékkel fejlődő kap­csolataik előzték meg. — Valóban nagyon jók a kapcsolataink Vas és Zala me­gyével is, immár két évtizede. A kapcsolatok továbbfejleszté­séről tárgyaltunk a Művelődési Minisztériumban is. Medve Imola Veszélyes támfalak Dobó István és seregének emlékezetes, 1552-es várvédő csatája óta jócskán eltelt az idő, mégis 1960-ig kellett arra várni, hogy az első jelentősebb helyre­­állítási munkák megkezdődje­nek az egri várban. A kezdeti lendület az évtized végére le­lassult, és ekkorra már a déli várfal életveszélyessé vált. Ezt ugyan megerősítették, ám ké­sőbb teljesen leállt a rekonst­rukciós munka. Alapos figyel­meztetőül szolgált az áldatlan állapotra az 1970-es esztendő: leomlott a Dobó-bástya. A vár állagának megóvására a VI. ötéves tervidőszakban 40 millió forintot szántak, ez az összeg végül 100 millióra emel­kedett. A helyreállítási mun­kák gyorsítására ekkor szüne­teltek a régészeti feltárások. Ez idő alatt szerkezetileg újjáépült a Dobó-bástya és elkészült az a vizes folyosó, amely a vár északi-déli, valamint nyugati oldalának csapadékát gyűjti össze. Megerősítették a Török bástya alapfalát és rendezték a Sötét kapu fölötti területet. Az ÉVM és az Állami Terv­bizottság a VII. ötéves tervidő­szakban az egri vár további re­konstrukciójára 72,3 millió fo­rintot szánt. Első lépcsőben a támfalrendszer megerősítését oldják meg mivel ennek jelen­tős szakasza veszélyezteti az alatta elfekvő városrészeket. Folytatják a vár alatti pincék, kazamaták, vizes folyosók hely­reállítását és befejezik a szennyvízcsatorna-rendszer építését. (sólymos) Várrekonstrukció Egerben FAO-konferencia Szegeden Az ENSZ Élelmezési és Mező­­gazdasági Szervezetének, a FAO- nak a napraforgókutatást koordi­náló központja rendez három­napos konferenciát a szegedi Gabonatermesztési Kutató Inté­zetben. A konferencián 50 ország 150 szakembere vesz részt. A megjelenteket Hayati Olez, a FAO európai területi ügyvezető igazgatója köszöntötte, beszá­molva a napraforgó kutatásban érdekelt országok együttműködé­séről. (MTI) Kombájnbemutató A gabonatáblákon jelenleg dol­gozó kombájnokat a közeljövő­ben felváltó új szovjet, illetve NDK gyártmányú arató-cséplő­gépeket mutatták be a mezőgaz­dasági szakembereknek kedden az enyingi Vörös Hajnal Termelő­szövetkezetben. Az Agrotek — a Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat­a és a Magyar Agrártudományi Egye­sület gépkereskedelmi szakosz­tálya által rendezett bemutatón a legnagyobb sikere a szovjet mezőgépipar újdonságának, a Don 1500 elnevezésű kombájnnak volt. Az új szovjet gép­ből jövőre már húsz dolgo­zik az országban. Az NDK me­zőgépipara két új kombájntípust ajánlott fel a magyar gazdasá­goknak. Az E—516 típusból jö­vőre húszat már munkába is állíthatnak, az E—524 típus pedig előreláthatóan az 1990-es éveket követően terjed majd el nálunk. Mindkét gép korszerű, nagy tel­jesítményű. (MTI) TERTA TELEFONGYÁR pénzügyi-számviteli főosztályára felvesz középfokú végzettségű: pénzügyi csoportvezetőt,­ számlalikvidátort, pénzügyi előadót, könyvelőt, pénzügyi, számviteli főiskolai végzettségű: számviteli szervezőt, valamint munkaügyi főosztályára: bérelszámolót, munkaügyi előadót. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: TELEFONGYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYA 1143. Bp., Hungária krt. 126-132. Telefonon: 634-330. X^iy^v) TUDÓSÍTÁSOKMagyar Hírlap Gyors- és gépírót, valamint Robotron géphez forgalmi könyvelőt azonnali belépéssel felvesz az ÉPLAK Szövetkezet. Jelentkezni lehet: Budapest XIV., Mogyoródi út 156. Telefon: 833-503. Osztrák—magyar megállapodás Az osztrák fővállalkozásban épülő nagymarosi vízlépcső ki­vitelezésében jelentős értékű szállításokkal és munkával részt vesz a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek. Az ötazáz negyvenmillió schil­ling értékű külkereskedelmi szerződéseket július 27-én és 28-án írták alá az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat és az osztrák fővállalkozás veze­tői. A szigorú minőségi és ha­táridő-feltételekkel kötött szerződések teljesítése a két magyar vállalattól jelentős műszaki fejlesztést, korszerű technológiát és technológiai fegyelmet követel. Felvételünk az osztrák—magyar megálla­podás aláírásakor készült. MTI Fotó: Varga f László Mérséklődő import Növekvő áruforgalom az első fél évben A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint az év első felében a kiske­reskedelem valamivel több, mint 281 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, folyó áron 8,6, vál­tozatlan áron számítva pedig 3 százalékkal többet, mint a múlt év első hat hónapjában. A kis­kereskedelem értékesítése mind folyó áron, mind pedig válto­­zatlan áron számítva a népgaz­dasági tervben előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett. Az átlagosnál jobban bővült a vegyesiparcikkek forgalma, míg ruházati cikkekből kevesebbet vásárolt a lakosság. A nagyke­reskedelem az első fél évben fő­ként hazai árukból növelte be­szerzéseit. Az elmúlt hónapok­ban mérséklődött az élelmisze­rek, a vasáruk, a bútorok, vala­mint a tüzelő- és építőanyagok, a vegyiáruk importja. A jelentés megállapítja, hogy júniusban a kiskereskedelem for­galma megközelítette az 52 mil­liárd forintot, ami folyó áron 15 százalékkal haladja meg a múlt év hasonló időszakában el­ért értékesítést. A kereslet va­lamennyi termékféleség iránt élénkült, de ezen belül is ki­emelkedően nőtt a ruházati ter­mékek és a vegyesiparcikkek for­galma. A nagykereskedelem eb­ben a hónapban is erőteljesen növelte hazai beszerzéseit. Ke­vesebb import­termék érkezett be most júniusban, mint egy év­vel ezelőtt, főként a ruházati cikkek és a vegyiáruk behozatala csökkent. A növekvő idegenforgalom is hozzájárult ahhoz, hogy június­ban valamivel több mint 10 százalékkal emelkedett az élel­miszerek és az élvezeti cikkek kiskereskedelmi forgalma. Szilárd tüzelőanyagokból a ke­reslet kielégítéséhez megfelelő árualapok álltak rendelkezésre, a minőségi hazai- és importsze­nekből azonban az igényeket csak szakaszosan tudták kielégí­teni Június végével befejeződött az árengedményes tüzelőakció, amelynek során szénből a ter­vezettnél 24 százalékkal többet, brikettből pedig egy százalékkal kevesebbet adtak el. Élénk volt a kereslet az építőanyagok iránt is, ez azonban néhány termék­­féleségnél az ellátás romlásával járt együtt. Nem volt elegendő fából készült ajtó és ablak, s a fenyő fűrészárukból is hiá­nyos volt a kínálat. (MTI) Fiatal újságírók nemzetközi fóruma Tegnap a budapesti újságíró iskolán Vajda Péter, a MUOSZ főtitkár-helyettese bezárta a fia­tal újságírók első nyári fóru­mát, melyre 9 nyugat-európai országból, az Egyesült Államok­ból és Kanadából érkeztek részt­vevők. A MUOSZ által szerve­zett háromhetes rendezvénysoro­zaton a vendégek találkoztak a magyar közélet képviselőivel, és országjáró körutat tettek. Elő­adásokat hallgattak a magyar politikai, gazdasági és társadalmi élet időszerű kérdéseiről, a kül- és tájékoztatáspolitikáról, talál­koztak a nemzetiségi szövetségek és az egyházak sajtójának kép­viselőivel is. Felkerestek több mezőgazdasági és ipari üzemet, és ifjú magyar kollégáikkal közös szimpóziumon vitatták meg a tömegtájékoztatás felelősségét és lehetőségeit. (MTI) Szovjet—amerikai koprodukció Elem Klimov szovjet—ameri­kai koprodukcióban rendez fil­met Mihail Bulgakov „Mester és Margarita” című regényéből. Moszkvában a sok mende­monda után azt is közölték, hogy Stanley Kramer, a világszerte ismert amerikai filmrendező megerősítette: részt kíván venni a csernobili tragédiából készíten­dő művészfilm létrehozásában. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1987. JÚLIUS 29. az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1987. június 21 KÖZLÉSNEK MEGFELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. A határidős árfolyamkülönbö­zeti százalékok változatlanul az 1987. feb­ruár 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A Magyar Nemzeti Bank 121/1984. számú közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. Vételi Közép Eladó- árfolyam 100 egységre forintban Angol font 7699,49 7707,20 7714,91 Ausztrál dollár 3384,04 3387,43 3390,82 Belga frank 125,22 125,35 125,48 Dán korona 683,72 684,40 685,08 Finn márka 1070,14 1071,21 1072,28 Francia frank 779,73 780,51 781,29 Hollandi forint 2302,85 2305,16 2307,47 Ír font 6954,10 6961,06 6968,02 Japán jen (1000) 319,51 319,83 320,15 Kanadai dollár 3617,18 3620,80 3624,42 Kuvaiti dinár 16947,56 16964,52 16981,48 Norvég korona 705,43 706,14 706,85 NSZK márka 2595,52 2598,12 2600,72 Olasz líra (1000) 35,87 35,91 35,95 Osztrák schilling 369,08 369,45 369,82 Portugál escudo 33,17 33,20 33,23 Spanyol peseta 37,91 37,95 37,99 Svájci frank 3129,80 3132,93 3136,06 Svéd korona 744,84 745,59 746,34 Tr. és cl. rubel 2697,30 2700,00 2702,70 USA dollár 4819,89 4824,71 4829,53 Ecu (közös piac) 5386,55 5391,94 5397,33 Az Országos Szakipari Vállalat felvételre keres: ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, FESTŐ SZAKMUNKÁSOKAT­­ budapesti és miskolci munkahelyekre, valamint DÍSZÍTŐFESTŐKET ~! ARANYOZÓKAT budapesti munkahelyekre. szállást, étkezést, útiköltséget biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V., Báthfffy u. 12 El­em­ens Telefon: 531-000/188 mellék.­em. 205.

Next