Magyar Hírlap, 1988. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
Szovjet hajók az Öbölben 12. oldal) Útlevélért a tanácsra? (3. oldal) A magyar kultúrának presztízse van (4. oldal) Évforduló A ma 40 éve aláírt magyarszovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, túl azon, hogy rögzítette a jószomszédi viszonyt, az együttműködési készséget a két nép között, alapvetően hozzájárult hazánk külpolitikai pozíciójának javításához, a diplomáciai elszigeteltségből való kitöréshez. A korabeli sajtó ezt így fogalmazta meg: „Európa szabad népei többé nem úgy néznek ránk, mint Hitler utolsó csatlósára, hanem úgy, mint egyenrangú népi demokráciára." A megállapodás új szakaszt nyitott a magyar-szovjet kapcsolatok fejlődésében; ez volt az első olyan jogi dokumentum, amely felölelte országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. A nemzetközi színtéren végbement változások, a szocializmus országai közötti kapcsolatok fejlődésének figyelembevételével 1967 szeptemberében új szerződést írt alá a két ország, fenntartva az 1948. évi dokumentumban rögzített célokat és elveket, megteremtve a testvéri együttműködés és összefogás további erősítésének szilárd alapját, a szocialista építés magasabb szintjén. Az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, hatékonyságát, elősegítették a szocalizmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavatolását. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar népgazdaság legfontosabb energiahordozó és nyersanyagszállítójává vált. Ezzel párhuzamosan országunk több mint száz, szovjet segítséggel épült jelentős létesítménnyel lett gazdagabb. Hazánk számára igen fontos, hogy termékeinket nagy szériában értékesíthetjük a szovjet piacokon, és cserébe olyan árukat vásárolhatunk, amelyek elősegíthetik gazdasági céljaink megvalósítását. Az utóbbi három évben kapcsolataink még intenzívebbé váltak. A szovjet kommunisták 1986 februárjában tartott történelmi jelenőségű kongresszusán elfogadták a gazdasági-társadalmi átalakítás átfogó programját. Ennek megvalósítása igen jótékony hatást gyakorolhat fejlődésünkre. Közös érdekünk, hogy következetesen hasznosítsuk a tudományos és műszaki haladás eredményeit a termelésben, és hogy valamenynyi szocialista ország népgazdaságát, a KGST egész rendszerét az intenzív fejlesztés követelményei szerint minőségileg átalakítsuk. Hazánk és a Szovjetunió megoldásra váró feladatai alapvetően azonosak, illetve hasonlóak, útkeresésünkben sok a közös vonás. A két ország alaposan tanulmányozza egymás megoldásait, és nemzeti sajátosságaiknak megfelelően eddigi tapasztalataink figyelembevételével kölcsönösen merítenek egymás gyakorlati eredményeiből. Magyarországnak érdeke a szovjet kül- és biztonságpolitika programjának megvalósulása, a Szovjetunióban végbemenő nagy formátumú változások sikeres valóra váltása. Mindez új, gazdagabb tartalommal töltheti meg a 40 évvel ezelőtt aláírt szerződést, melynek alapelvei kiállták a négy évtized próbáját. --------------Huni Hsin 21. évfolyam, 41. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. február 18., csütörtök Az oktatás megújításáról tárgyal az SZKP Központi Bizottsága (MTI) Tegnap Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése. A tanácskozást Mihail Gorbacsov, a testület főtitkára nyitotta meg. A napirenden a közepes felsőfokú oktatás reformja szerepel. Ennek előadója Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Ligacsov bevezetőben kitért arra, hogy a KB elé terjesztett kérdés a szocialista társadalom minőségi megújulásának egyik legfontosabb kérdése. Ma a szovjet iskolákban 57 millióan tanulnak. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy a tantermekben nő föl és alakul ki az a nemzedék, amelyre már a közeljövőben a gyorsítás és megújulás, az 1985 áprilisában megkezdett társadalmi átalakítások politikájának megvalósítása hárul. A reform eddigi eredményeiről az előadó megállapította, hogy bizonyos kedvező változások történtek az oktatás tartalmában és módszereiben, a tanulók munkára nevelésében. Egyre terjed a széles profilú szakmunkásképzés is, erősödik a felsőfokú oktatási intézmények integrációja a termeléssel és a tudománnyal. Változott az iskolák finanszírozási gyakorlata is: a mostani ötéves tervben a közoktatásba 1,7-szer többet ruháznak be, mint az előző tervidőszakban. Ligacsov utalt rá, hogy a reformok üteme és mélysége még korántsem kielégítő. Egyelőre csak kisebb jelentőségű elmozdulások történtek. Nyilvánvaló, hogy a közép- és felsőfokú oktatás mai állapotában teljesen elszakadt attól a dinamikus légkörtől, amely mindinkább áthatja az országot. A közvéleményben az a benyomás alakult ki, hogy a reform belefulladt a rengeteg problémába. A fejlődés üteme elmarad a világszínvonaltól, s ha ez rövid időn belül nem változik meg, akkor ez olyan súlyos elmaradást jelent a társadalomnak, amelyet csak évtizedek alatt lehet felszámolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem elegendőek a tervezett reformintézkedések, s azokat nem a régi módszerekkel kell megvalósítani. A reform kibontakozása ellentmondásba került az átalakítás forradalmi folyamatával, s ez az egyik fő fonása a problémáknak, ugyanis a reform arra a gondolatra épült, hogy a közoktatási rendszernek csak bizonyos mértékű javítására van szükség. A reform koncepciója egyidejűleg extenzív módon közelítette meg az iskola szociális feladatait. Végezetül a reform nem tartalmazott programot a közoktatási rendszer mélyreható demokratizálására. Nem jöttek létre azok a mechanizmusok, amelyek az egész társadalmat bevonnák az iskolareform folyamatába. Éppen ezért történik még mindig kevés közvetlenül az oktatási intézményekben. Hiányzott egy egységes irányító központ a reform megvalósítására, s az egyes minisztériumok túlnyomórészt bürokratikus módszerekkel, konzervatív légkörben irányították az iskolákat. Túlkapások voltak a hatéves kortól számított iskolakötelezettségre történő átmenet megvalósításában is — emlékeztetett Ligacsov. Ma sokat beszélnek a történelmi igazságról. Bármilyen keserű legyen is az, szólni kell róla, hogy a jelen és a jövő számára levonhatók legyenek a megfelelő tanulságok. Az új nemzedékeket meg kell ismertetni a teljes, a csorbítatlan igazsággal, ám sem befeketíteni, sem rózsaszínre festeni nem szabad a tényeket. Új, jó tankönyvek kellenek, amelyekben a történelem konkrét személyeken keresztül életre kel, amelyek bemutatják az alkotást, az útkeresést, a harcot és a szenvedélyeket. Ligacsov beszélt arról is, hogy ma egyesek a Szovjetunió történelmi útját hibák és bűntettek láncolataként igyekeznek bemutatni, elhallgatják a múlt és a jelen hatalmas eredményeit. A káder- és továbbképzés kérdéseiről a szónok hangsúlyozta, hogy a tudás folyamatos megújítása nélkül elképzelhetetlen a dinamikus társadalmi és tudományos műszaki fejlődés. Utalt arra, hogy a szovjet káderek jó része akkor foglalta el posztját, amikor munkájukat más kritériumok alapján értékelték. Ma már nem elegendő, hogy ésszerűen bánjanak a rendelkezésükre bocsátott erőforrásokkal, most az van előnyben, aki képes pénzt is keresni. Ligacsov utalt arra is, hogy az esti és levelező tagozaton folytatott képzés komoly hiányosságokkal küzd. Az óvodáktól az egyetemekig az egész iskolarendszer általános gondja a tanulmányi és nevelési folyamat alacsony színvonalú eszközellátottsága. A pártbizottságoknak meg kell változtatniuk a családról, a családnak a nevelési folyamatban viselt felelősségéről vallott nézeteiket. A család és az iskola természetes szövetségesek, a nevelés hatékony erői. Ezért fontos a tanár és a szülő között még sokban meglévő szakadék áthidalása A pártbizottságoknak és a helyi tanácsoknak folyamatosan segíteniük kell a családot, meg kell szervezniük a szülők pedagógiai ismereteinek javítását, erősíteniük kell az összetartó, dolgos családok tekintélyét, népszerűsíteniük kell nevelési tapasztalataikat. Jegor Ligacsov végezetül szólt arról, hogy a Szovjetunióban jelenleg folyik a XIX. országos pártértekezlet gyakorlati előkészítése. A tanácskozás az átalakítás új szakaszának feladatait fogja meghatározni és ezek között fontos helyet foglal el a közoktatási rendszer reformja. Az előadói beszédet vita követte, amelyben 19 felszólalás hangzott el. A KB ma folytatja tanácskozását. Eduard Sevardnadze levele Az európai leszerelési folyamat terjedjen ki a Földközi-tengerre is (MTI) A Szovjetunió nem kívánja fokozni a Földközi-tenger térségében állomásozó haditengerészeti erejét abban az esetben, ha az amerikai kormányzat is eláll saját erőinek növelésétől — húzza alá az a válaszüzenet, amelyet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a szovjet kormány nevében küldött a Földközitenger menti el nem kötelezett államoknak. Előzőleg az érintett országok képviseletében a jugoszláv külügyminiszter Eduard Sevardnadzénak küldött üzenetében üdvözölte a tavaly decemberben aláírt szovjet—amerikai szerződést a közepes és kisebb hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről, és kifejtette, hogy a szerződés remélhetőleg kedvező hatással lesz a Földközi-tenger medencéjének térségében lévő atom- és egyéb fegyverzet csökkentésére. A szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott: a Szovjetunió, osztva a Földközi-tenger el nem kötelezett országainak véleményét, lehetőséget lát arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban jelentkező pozitív változások kiterjedjenek erre a rendkívül fontos térségre is. Laosz- Thaiföld: Tűzszüneti megállapodás (AFP, KPL) Tűzszüneti megállapodás született tegnap a Laosz és Thaiföld határviszályának rendezéséről folytatott bangkoki tárgyalásokon. Sisavat Keoboubphan laoszi vezérkari főnök a tűzszüneti megállapodás aláírása után újságíróknak elmondta, hogy tárgyalópartnerével, Csovalit Jongcsalguth-tal, a thaiföldi hadsereg főparancsnokával megállapodott: a tűzszünet aláírását követően a szembenálló csapatok azonnal megszüntetik a harci cselekményeket. Megegyeztek abban is, hogy a tűzszünet ellenőrzésére közös katonai bizottságot állítanak fel, és kölcsönösen három kilométerrel visszavonják a szembenálló csapatokat — mondotta a laoszi főtiszt. Szovjet vállalatok termékbemutatója Bemutatjuk a Szovjet Külkereskedelmi Vállalatokat címmel nyílt kiállítás szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 40. évfordulója alkalmából. Vlagyimir Uszanov, a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének helyettes vezetője a kiállítást megelőző szerda délelőtti sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a szerződés megkötése óta jelentősen megnövekedett a két ország közötti áruforgalom.A kiállításon öt szovjet külkereskedelmi vállalat — az Avtoekszport, a Technointorg, a Masinoekszport, a Traktoroekszport, valamint a Maspriborintorg — sorakoztatja fel a Magyarországon forgalomba hozott legkeresettebb termékeit. A Lada Szamara 2109 ötajtós személygépkocsi, a Zaporozsec 1102-es típusú, valamint a Moszkvics 2109 autók mellett mopedeket és kerékpárokat is kiállítanak, továbbá bemutatnak háztartási kisgépeket, elektronikai cikkeket s talajművelő eszközöket is. A termékbemutatót — amely március 9-ig látható — szerda délután Mihail Koziin, a Szovjetunió kereskedelmi képviselője nyitotta meg. Felvételünkön a külkereskedelmi vállalatok híradástechnikai standja. Fotó: GroAk Lá*7.1 ó Az ipar forrása, nem pedig elnyelője a nemzeti jövedelemnek Beszélgetés Berecz Frigyes ipari miniszterrel (5. oldal) Kádár János látogatása a XIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerda délután Budapesten a párt XIII. kerületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Petrovszki István, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára, Kiss Zoltán, a kerületi tanács elnöke és a pártbizottság vezető munkatársai tájékoztatták a kerületi pártszervek és -szervezetek munkájáról, a vállalati gazdálkodás idei tapasztalatairól, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről, a párttagság, a lakosság hangulatáról, az embereket foglalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munkamegbeszélésen Kádár János kifejtette véleményét a felvetett kérdésekről, és szólt az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő teendőkről. (MTI) Elnökválasztási elő-előcsatározások PP)') *)'!M Bush és Dukakis az élen Már a meglepetések sem a régiek az amerikai elnökválasztási kampányban. Mint Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója tegnap hajnalban beszámolt róla, a New Hampshire-i előválasztásokat George Bush alelnök, a Republikánus (Folytatása a 2. oldalon) Dukakis édesanyjával ünnepli a győzelmet MTI Külföldi Képszerkesztőség Radikális reform előtt a közgazdászképzés A felsőoktatás korszerűsítését előirányzó 1981. februári PB- határozat, az azt követő kormányhatározat, illetve a Művelődési Minisztérium idevágó javaslatai, s a KISZ KB állásfoglalása nyomán az egyetemeken, főiskolákon — különböző lendülettel és természetesen eltérő célkitűzésekkel — már évekkel ezelőtt elkezdődött a képzés ma is tartó korszerűsítése. Az intézmények kidolgozták a saját terveiket, elkészültek az oktatói követelményrendszert körvonalazó javaslatok, megkezdődött a marxizmus—leninizmus oktatásának nyelvtanításának színvonala, néhol új karok létesültek. Ám a hallgatók többsége ma is többnyire csak legyint arra a kérdésre: érzékelnek-e elmozdulást, változást, lazultak-e értelmetlen megkötöttségeik. Pedig a mostani egyetemisták közül nagyon kevesen lehettek jelen azon az emlékezetes, 1983- as gödöllői ágazati ifjúsági parlamenten, ahol a hallgatók kezdetként harcosan kardoskodtak a képzés radikális reformjáért. Aztán ott is legyintéssé szelídült a lendület. Győzött a fokozatos fejlesztésre irányuló minimális program, amit azonban Az önálló tanuláshoz a könyvtárakban találnak legnyugodtabb körülményeket az egyetemisták. De ha ennyi az üres szék egy olyan olvasóteremben — az Országgyűlési Könyvtárban — amit a legtöbb egyetem hallgatói szívesen látogatnak, akkor biztosan vége a vizsgaidőszaknak . MTI Fotó: Plintiér Márta