Magyar Hírlap, 1988. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

Szovjet hajók az Öbölben 12. oldal) Útlevélért a tanácsra? (3. oldal) A magyar kultúrának presztízse van (4. oldal) Évforduló A ma 40 éve aláírt magyar­szovjet barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, túl azon, hogy rögzí­tette a jószomszédi viszonyt, az együttműködési készséget a két nép között, alapvetően hozzájá­rult hazán­k külpolitikai pozíció­jának javításához, a diplomáciai elszigeteltségből való kitörés­hez. A korabeli sajtó ezt így fo­galmazta meg: „Európa szabad népei többé nem úgy néznek ránk, mint Hitler utolsó csatló­sára, hanem úgy, mint egyen­rangú népi demokráciára." A megállapodás új szakaszt nyitott a magyar-szovjet kapcsolatok fejlődésében; ez volt az első olyan jogi dokumentum, amely felölelte országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. A nemzetközi színtéren végbe­ment változások, a szocializmus országai közötti kapcsolatok fej­lődésének figyelembevételével 1967 szeptemberében új szerző­dést írt alá a két ország, fenn­tartva az 1948. évi dokumentum­ban rögzített célokat és elveket, megteremtve a testvéri együtt­működés és összefogás további erősítésének szilárd alapját, a szocialista építés magasabb szintjén. Az elmúlt évtizedek iga­zolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, haté­konyságát, elősegítették a szo­­calizmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavato­lását. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar népgaz­daság legfontosabb energiahor­dozó és nyersanyagszállítójává vált. Ezzel párhuzamosan orszá­gunk több mint száz, szovjet se­gítséggel épült jelentős létesít­ménnyel lett gazdagabb. Ha­zánk számára igen fontos, hogy termékeinket nagy szériában ér­tékesíthetjük a szovjet piacokon, és cserébe olyan árukat vásá­rolhatunk, amelyek elősegíthetik gazdasági céljaink megvalósítá­sát. Az utóbbi három évben kap­csolataink még intenzívebbé vál­tak. A szovjet kommunisták 1986 februárjában tartott törté­nelmi jelenőségű kongresszusán elfogadták a gazdasági-társa­dalmi átalakítás átfogó prog­ramját. Ennek megvalósítása igen jótékony hatást gyakorol­hat fejlődésünkre. Közös érde­künk, hogy következetesen hasz­nosítsuk a tudományos és mű­szaki haladás eredményeit a termelésben, és hogy valameny­­nyi szocialista ország népgazda­ságát, a KGST egész rendszerét az intenzív fejlesztés követelmé­nyei szerint minőségileg átala­kítsuk. Hazánk és a Szovjetunió meg­oldásra váró feladatai alapve­tően azonosak, illetve hason­lóak, útkeresésünkben sok a kö­zös vonás. A két ország alapo­san tanulmányozza egymás meg­oldásait, és nemzeti sajátossá­gaiknak megfelelően eddigi ta­pasztalataink figyelembevételé­vel kölcsönösen merítenek egy­más gyakorlati eredményeiből. Magyarországnak érdeke a szovjet kül- és biztonságpoliti­ka programjának megvalósulá­sa, a Szovjetunióban végbeme­nő nagy formátumú változások sikeres valóra váltása. Mindez új, gazdagabb tartalommal tölt­heti meg a 40 évvel ezelőtt alá­írt szerződést, melynek alapel­­vei kiállták a négy évtized pró­báját. --------------­Huni Hsin 21. évfolyam, 41. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. február 18., csütörtök Az oktatás megújításáról tárgyal az SZKP Központi Bizottsága (MTI) Tegnap Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának ülése. A tanácskozást Mihail Gorbacsov, a testület főtitkára nyitotta meg. A napirenden a közep­es felsőfokú oktatás reformja szerepel. Ennek előadója Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Ligacsov bevezetőben kitért ar­ra, hogy a KB elé terjesztett kér­dés a szocialista társadalom mi­nőségi megújulásának egyik leg­fontosabb kérdése. Ma a szovjet iskolákban 57 millióan tanulnak. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy a tantermekben nő föl és alakul ki az a nemzedék, amely­re már a közeljövőben a gyorsí­tás és megújulás, az 1985 áprili­sában megkezdett társadalmi át­alakítások politikájának megvaló­sítása hárul. A reform eddigi eredményeiről az előadó megállapította, hogy bizonyos kedvező változások tör­téntek az oktatás tartalmában és módszereiben, a tanulók munká­ra nevelésében. Egyre terjed a széles profilú szakmunkásképzés is, erősödik a felsőfokú oktatási intézmények integrációja a ter­meléssel és a tudománnyal. Vál­tozott az iskolák finanszírozási gyakorlata is: a mostani ötéves tervben a közoktatásba 1,7-szer többet ruháznak be, mint az elő­ző tervidőszakban. Ligacsov utalt rá, hogy a reformok üteme és mélysége még korántsem kielé­gítő. Egyelőre csak kisebb jelen­tőségű elmozdulások történtek. Nyilvánvaló, hogy a közép- és fel­sőfokú oktatás mai állapotában teljesen elszakadt attól a dinami­kus légkörtől, amely mindinkább áthatja az országot. A közvéle­ményben az a benyomás alakult ki, hogy a reform belefulladt a rengeteg problémába. A fejlődés üteme elmarad a világszínvonal­tól, s ha ez rövid időn belül nem változik meg, akkor ez olyan sú­lyos elmaradást jelent a társada­lomnak, amelyet csak évtizedek alatt lehet felszámolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem elegendőek a tervezett reformintézkedések, s azokat nem a régi módszerekkel kell megva­lósítani. A reform kibontakozása ellentmondásba került az átala­kítás forradalmi folyamatával, s ez az egyik fő fonása a problé­máknak, ugyanis a reform arra a gondolatra épült, hogy a köz­oktatási rendszernek csak bizo­nyos mértékű javítására van szük­ség. A reform koncepciója egyide­jűleg extenzív módon közelítette meg az iskola szociális feladata­it. Végezetül a reform nem tar­talmazott programot a közoktatá­si rendszer mélyreható demokra­tizálására. Nem jöttek létre azok a mechanizmusok, amelyek az egész társadalmat bevonnák az is­kolareform folyamatába. Éppen ezért történik még mindig kevés közvetlenül az oktatási intézmé­nyekben. Hiányzott egy egységes irányító központ a reform meg­valósítására, s az egyes minisz­tériumok túlnyomórészt bürokra­tikus módszerekkel, konzervatív légkörben irányították az iskolá­kat. Túlkapások voltak a hatéves kortól számított iskolakötelezett­ségre történő átmenet megvalósí­tásában is — emlékeztetett Liga­csov. Ma sokat beszélnek a történel­mi igazságról. Bármilyen keserű legyen is az, szólni kell róla, hogy a jelen és a jövő számára levon­hatók legyenek a megfelelő tanul­ságok. Az új nemzedékeket meg kell ismertetni a teljes, a csorbí­tatlan igazsággal, ám sem befe­ketíteni, sem rózsaszínre festeni nem szabad a tényeket. Új, jó tan­könyvek kellenek, amelyekben a történelem konkrét személyeken keresztül életre kel, amelyek be­mutatják az alkotást, az útkere­sést, a harcot és a szenvedélye­ket. Ligacsov beszélt arról is, hogy ma egyesek a Szovjetunió történelmi útját hibák és bűntet­tek láncolataként igyekeznek be­mutatni, elhallgatják a múlt és a jelen hatalmas eredményeit. A káder- és továbbképzés kér­déseiről a szónok hangsúlyozta, hogy a tudás folyamatos megújí­tása nélkül elképzelhetetlen a di­namikus társadalmi és tudomá­nyos műszaki fejlődés. Utalt arra, hogy a szovjet káderek jó része akkor foglalta el posztját, ami­kor munkájukat más kritériumok alapján értékelték. Ma már nem elegendő, hogy ésszerűen bánja­nak a rendelkezésükre bocsátott erőforrásokkal, most az van előny­ben, aki képes pénzt is keresni. Ligacsov utalt arra is, hogy az esti és levelező tagozaton folyta­tott képzés komoly hiányosságok­kal küzd. Az óvodáktól az egyetemekig az egész iskolarendszer általános gondja a tanulmányi és nevelési folyamat alacsony színvonalú esz­­közellátottsága. A pártbizottságoknak meg kell változtatniuk a családról, a csa­ládnak a nevelési folyamatban vi­selt felelősségéről vallott nézetei­ket. A család és az iskola termé­szetes szövetségesek, a nevelés hatékony erői. Ezért fontos a ta­nár és a szülő között még sok­ban meglévő szakadék áthidalása A pártbizottságoknak és a helyi tanácsoknak folyamatosan segíte­niük kell a családot, meg kell szervezniük a szülők pedagógiai ismereteinek javítását, erősíteniük kell az összetartó, dolgos családok tekintélyét, népszerűsíteniük kell nevelési tapasztalataikat. Jegor Ligacsov végezetül szólt arról, hogy a Szovjetunióban je­lenleg folyik a XIX. országos pártértekezlet gyakorlati előké­szítése. A tanácskozás az átalakí­tás új szakaszának feladatait fog­ja meghatározni és ezek között fontos helyet foglal el a közokta­tási rendszer reformja. Az előadói beszédet vita követ­te, amelyben 19 felszólalás hang­zott el. A KB ma folytatja ta­nácskozását. Eduard Sevardnadze levele Az európai leszerelési folyamat terjedjen ki a Földközi-tengerre is (MTI) A Szovjetunió nem kí­vánja fokozni a Földközi-tenger térségében állomásozó haditenge­részeti erejét abban az esetben, ha az amerikai kormányzat is el­áll saját erőinek növelésétől — húzza alá az a válaszüzenet, ame­lyet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a szovjet kor­mány nevében küldött a Földközi­tenger menti el nem kötelezett államoknak. Előzőleg az érintett országok képviseletében a jugoszláv kül­ügyminiszter Eduard Sevardnad­­zénak küldött üzenetében üdvö­zölte a tavaly decemberben alá­írt szovjet—amerikai szerződést a közepes és kisebb hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről, és kifejtette, hogy a szerződés re­mélhetőleg kedvező hatással lesz a Földközi-tenger medencéjének térségében lévő atom- és egyéb fegyverzet csökkentésére. A szovjet külügyminiszter vála­szában rámutatott: a Szovjetunió, osztva a Földközi-tenger el nem kötelezett országainak vélemé­nyét, lehetőséget lát arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban jelent­kező pozitív változások kiterjed­jenek erre a rendkívül fontos tér­ségre is. Laosz- Thaiföld: Tűzszüneti megállapodás (AFP, KPL) Tűzszüneti megál­lapodás született tegnap a Laosz és Thaiföld határviszályának ren­dezéséről folytatott bangkoki tár­gyalásokon. Sisavat Keoboubphan laoszi vezérkari főnök a tűzszüneti megállapodás aláírása után újság­íróknak elmondta, hogy tárgyaló­­partnerével, Csovalit Jong­­csalguth-tal, a thaiföldi hadsereg főparancsnokával megállapodott: a tűzszünet aláírását követően a szembenálló csapatok azonnal megszüntetik a harci cselekmé­nyeket. Megegyeztek abban is, hogy a tűzszünet ellenőrzésére közös ka­tonai bizottságot állítanak fel, és kölcsönösen három kilométerrel visszavonják a szembenálló csa­patokat — mondotta a laoszi fő­tiszt. Szovjet vállalatok termékbemutatója Bemutatjuk a Szovjet Külke­reskedelmi Vállalatokat címmel nyílt kiállítás szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés megköté­sének 40. évfordulója alkalmából. Vlagyimir Uszanov, a Szovjet­unió Magyarországi Kereskedel­mi Képviseletének helyettes veze­tője a kiállítást megelőző szerda délelőtti sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a szerződés megköté­se óta jelentősen megnövekedett a két ország közötti áruforga­lom.A kiállításon öt szovjet külke­reskedelmi vállalat — az Avto­­ekszport, a Technointorg, a Masi­­noekszport, a Traktoroekszport, valamint a Maspriborintorg — sorakoztatja fel a Magyarorszá­gon forgalomba hozott legkereset­tebb termékeit. A Lada Szamara 2109 ötajtós személygépkocsi, a Zaporozsec 1102-es típusú, vala­mint a Moszkvics 2109 autók mel­lett mopedeket és kerékpárokat is kiállítanak, továbbá bemutat­nak háztartási kisgépeket, elekt­ronikai cikkeket s talajművelő eszközöket is. A termékbemutatót — amely március 9-ig látható — szerda délután Mihail Koziin, a Szovjetunió kereskedelmi képvi­selője nyitotta meg. Felvételünkön a külkereskedelmi vállalatok híradástechnikai standja. Fotó: GroAk Lá*7.1 ó Az ipar forrása, nem pedig elnyelője a nemzeti jövedelemnek Beszélgetés Berecz Frigyes ipari miniszterrel (5. oldal) Kádár János látogatása a XIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára szerda délután Budapesten a párt XIII. kerületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Petrovszki István, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bornem­issza Sándor, a kerületi pártbi­zottság első titkára, Kiss Zoltán, a kerületi tanács elnöke és a párt­­bizottság vezető munkatársai tá­jékoztatták a kerületi pártszervek és -szervezetek munkájáról, a vál­lalati gazdálkodás idei tapasztala­tairól, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, szociá­lis helyzetéről, a párttagság, a la­kosság hangulatáról, az embere­ket foglalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munkamegbe­szélésen Kádár János kifejtette véleményét a felvetett kérdések­ről, és szólt az országos pártér­tekezlet előkészítésével összefüg­gő teendőkről. (MTI) Elnökválasztási elő-előcsatározások PP)') *)'!M Bush és Dukakis az élen Már a meglepetések sem a régiek az amerikai elnökválasz­tási kampányban. Mint Kis Csaba, az MTI washingtoni tu­dósítója tegnap hajnalban be­számolt róla, a New Hamp­­shire-i előválasztásokat George Bush alelnök, a Republikánus (Folytatása a 2. oldalon) Dukakis édesanyjával ünnepli a győzelmet MTI Külföldi Képszerkesztőség Radikális reform előtt a közgazdászképzés A felsőoktatás korszerűsítését előirányzó 1981. februári PB- határozat, az azt követő kor­mányhatározat, illetve a Műve­lődési Minisztérium idevágó ja­vaslatai, s a KISZ KB állás­­foglalása nyomán az egyeteme­ken, főiskolákon — különböző lendülettel és természetesen el­térő célkitűzésekkel — már évekkel ezelőtt elkezdődött a képzés ma is tartó korszerűsí­tése. Az intézmények kidolgoz­ták a saját terveiket, elkészül­tek az oktatói követelmény­­rendszert körvonalazó javasla­tok, megkezdődött a marxiz­mus—leninizmus oktatásának nyelv­tanításának színvonala, néhol új karok létesültek. Ám a hallgatók többsége ma is többnyire csak legyint arra a kérdésre: érzékelnek-e elmoz­dulást, változást, lazultak-e ér­telmetlen megkötöttségeik. Pe­dig a mostani egyetemisták kö­zül nagyon kevesen lehettek je­len azon az emlékezetes, 1983- as gödöllői ágazati ifjúsági par­lamenten, ahol a hallgatók kez­detként harcosan kardoskodtak a képzés radikális reformjáért. Aztán ott is legyintéssé szelí­dült a lendület. Győzött a foko­zatos fejlesztésre irányuló mi­nimális program, amit azonban Az önálló tanuláshoz a könyvtárakban találnak legnyugodtabb körül­ményeket az egyetemisták. De ha ennyi az üres szék egy olyan olvasóteremben — az Országgyűlési Könyvtárban — amit a legtöbb egyetem hallgatói szívesen látogatnak, akkor biztosan vége a vizsga­­időszaknak . MTI Fotó: Plintiér Márta

Next