Magyar Hírlap, 1988. március (21. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
Kátyúban egy vegyes vállalat 13. oldal) Tanácsok fóruma (4. oldal) A színház — veszélyes üzem (2.) (5. oldal) Junilnap 21. évfolyam, 51. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. március 1., kedd Ez a tandíj nem képletesen értendő, és nem képletesen fizetendő, hanem magyar forintban. S azokat az egyetemistákat, főiskolai hallgatókat érinti - vagyis: többnyire a taníttatásukat vállaló szüleiket —, akik az átlagosnál lezserebben veszik tanintézetük követelményeit. Vagyis: félévi átlaguk nem éri el a hármast. A mai egyetemista korosztálynak a szülei is - tanúsíthatom - fizettek tandíjat, de ez a kötelezettség nem függött össze a tanulmányi eredménnyel. Kizárólag a szülők keresete alapján állapították meg az intézmények. S fogalmunk se volt: hol, mi célt szolgált. Ezúttal - a Művelődési Minisztérium tavaly közzétett irányelvei alapján - az egyetemek és főiskolák intézményi tanácsai dolgozták ki a maguk szabályait, a hármas alatt teljesítők fizetési díjainak sávjait; a megszorítás annyi, hogy kétezer forintnál nem lehet több. És hadd írjuk le: hármas átlag fölött nem kell tandíjat fizetni sem a nappali, sem az esti vagy levelező tagozatos hallgatóknak - amennyiben első diplomájukat szerzik, illetve kiegészítő képzésben részesülnek egyetemi oktatásban. Akik viszont már rendelkeznek egy, netán több diplomával, egységesen 500 forint tandíjat fizetnek félévenként, illetve - tanulmányi eredményeik szerint - kiegészítő tandíjat. A megváltozott tandíjfizetési kötelezettség idén szeptemberben lép életbe, de a hallgatókat már most érinti, hisz mindig az előző félév eredményei alapján állapítják meg a tarifát. A mostani tehát már az a félév, amely ősszel számításba jön. Sőt, ez a félév azért is gondosabb felkészülést kíván a hallgatóktól, mert a vizsgaismétlési díjak is változnak. Az elégtelen tanulmányi eredmény miatt évismétlésre kényszerülő hallgató háromezer forint ismétlési díjat kell, hogy fizessen, mentesülve természetesen a tandíj-kötelezettség alól. Ha egy-egy kollokvium után ítéltetik „üvé"-re - utóvizsgára — a diák, akkor az első ismételt vizsga után 50, de a továbbiaknál már 200 forint vizsgadíjat köteles fizetni. Nem biztos, hogy egyértelmű lelkesedés fogadja a tandíjfizetés módosítását, pedig a célja elfogadható: eredményesebb, színvonalas munkára kívánja ösztönözni a felsőoktatás diákságát. Hogy ennek egyéb összetevői is vannak? Valóban. Most meg kell elégedni azonban azzal, hogy a térítések összege az intézményeknél marad, ahol szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, a nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának kiegészítésére használhatják. Medve Imola Mihail Gorbacsov Jugoszláviába látogat (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének és a JKSZ KB Elnökségének meghívására hivatalos baráti látogatást tesz a hónap közepén Jugoszláviában — jelentették be tegnap Moszkvában és Belgrádban egyidejűleg. Megalakult a Gazdasági Vezetők Tanácsa jobb teljesítményt a nehezebb helyzetben Tegnap tartotta alakuló ülését az Országos Tervhivatal mellett működő Gazdasági Vezetők Tanácsa, amely ezentúl negyedévenként megvitat néhány alapvető gazdasági kérdést. Az első találkozón az 1996. évi gazdasági feladatokról, eddigi tapasztalatokról esett szó. S mint ilyenkor lenni szokott, a hozzászólók szenvedélyesen, esetenként a vállalati érdek túlzott hangsúlyozásával mondták el véleményüket. Ám ezzel együtt igaz, az Országos Tervhivatal így olyan eszmecsere lehetőségét teremtette meg, amely mind a gazdaságirányítóknak, mind pedig a gazdálkodóknak új, hasznos impulzusokat adhat a cselekvéshez. Bevezetőjében Hoós János, az OT elnöke azt hangsúlyozta, mindenkinek hasznos lehet az őszinte légkörű, nyílt eszmecsere, amelyben a hivatal vezetői közvetlenül értesülhetnek a legfőbb vállalati gondokról, javaslatokról. A megfogalmazott célokhoz ily módon esetleg új eszközök is kialakíthatók. Ezután Kemenes Ernő államtitkár tartott előadást arról, hogyan is indult 1988. Nem lesz békés, nyugodt időszak a mostani — fogalmazta meg rögtön az elején. Már csak azért sem, mert a gazdaságpolitikai kurzusváltás első évét éljük, amikor már egyértelmű, hogy az előző időszak erőfeszítései a gazdaságpolitikai problémák rendezésére nem jártak túl sok sikerrel. Radikális lépések sorozata következik, amikor szakítani kell a korábbi fokozatos alkalmazkodással, s keményebben kell a belső elosztási-felhalmozási folyamatokba beavatkozni. Az adósságállomány növelése nem reális, éppenhogy az eladósodás csökkentése a járható út. A stabilizációs program megkövetelte határozott intézkedések nem számíthatnak nagy népszerűségre sem a lakosságnál, sem pedig a gazdálkodó szerveknél. A keményebb kurzus mögé nehéz társadalmi konszenzust kialakítani, s az érdekegyeztetés sem képzelhető el a korábbi módon. Hierarchikus érdekelrendezésről lehet szó, amelyben egyértelműen az össztársadalmi érdekek kapnak prioritást. Ugyanakkor sokak ellenérzését válthatja ki az is, hogy a restrikciós politika általános alkalmazása helyett szelektív restrikciónak kell megvalósulnia. Ez azt jelenti, hogy a veszteségeket nem terítik szét az egész gazdaságban, így tehermentesítve az érintetteket, hanem ott kell szembenézni vele, ahol keletkezik. Így a következményeket is a gyengén teljesítőknek kell viselniük. Persze, azért senki se gondolja, hogy restrikcióval elindítható a gazdasági fellendülés, vagy éppen a szelektív fejlesztés. Ehhez új akciók, új módszerek szükségesek, amelyek a távlatos jövőhöz nélkülözhetetlenek. Időben nem választható el a stabilizáció és a kibontakozás. Egyes területeken viszsza kell lépni, ám más területeken még a nehéz időszakban is elérhető a nagyobb fejlődés. A szelekciós fejlesztésnek el kell indítania a pozitív folyamatokat is. A célok világosak — hangsúlyozta Kemenes Ernő —, ám a feltételek a vártnál nehezebbek. Úgy kell fordulópontot elérni a gazdaságban, hogy a tervezettnél rosszabb az indulóhelyzet. Az elmúlt év kedvezőtlenebbül alakult, mint amivel az idei tervnél számoltak. Úgy kell minőségileg jobb teljesítményt produkálni, hogy az erőforrások meglehetősen szűkösen állnak rendelkezésre. A munkaerő-állomány nem nő, a belső felhasználás — ezen belül a népgazdasági beruházások és a lakossági fogyasztás — csökken, s a kereskedelmi mérlegben is csak az importtal való jelentős takarékossággal képzelhető el a fordulat. Nagy kérdés tehát, vajon reális-e az az elképzelés, hogy hatékonysággal és minőségjavítással teljesítménytöbblet érhető el. A kor(Folytatása a 6. oldalon) / A SZOT elnökségének állásfoglalása a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett információk szerint széles körben alapvetően pozitív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támogatja az ágazati szakszervezetek és a SZOT felelős álláspontját, fellépését a dolgozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország társadalmi-politikai tényezőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi-gazdasági problémáink megoldásához. A magyar szakszervezeti mozgalom történelmi útja, tagsága támogatásából származó politikai ereje bizonyítja, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folyamatokat formált és formál. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy munkáját meghatározott társadalmi-gazdasági körülmények között végzi, ezért a realitásokkal mindenkor számolnia kell. Mindemellett arról sem mondhat le, hogy működésének korlátait újra és újra legyőzve munkájához új feltételeket teremtsen, felelősen kinyilvánított szándékai, törekvései megvalósításához a tagság támogatásában rejlő erőre támaszkodjék. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szervek munká(Folytatása a 7. oldalon) A magyar parlament vendége az észak-atlanti közgyűlés küldöttsége A magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos látogatásra hazánkba érkezett az észak-atlanti közgyűlés — a NATO-tagállamok közös parlamentje —, Ton Frinking elnök vezette 18 tagú küldöttsége. A látogatás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk politikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgyalócsoporttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés alelnöke vezetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Országgyűlés különböző állandó bizottságaiban tevékenykedő magyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági törekvéseit, szóltak a törvényhozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nemzetközi életben betöltött szerepéről. Az új területek felé utat törő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegezve szóltak arról, hogy a gazdasági átalakulás a politikai és a társadalmi életben egyaránt jelentős változásokkal jár együtt. Külpolitikai kérdéseket érintve magyar részről hangsúlyozták: hazánk üdvözli a Szovjetunió átalakítási politikáját, és az új gondolkodásról tanúskodó békekezdeményezéseket. Ezek belső építőmunkánk kiteljesítéséhez is jó alapot biztosítanak — fogalmazták meg a magyar képviselők. A megbeszélésen elhangzottakat összegezve a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy első alkalommal jött létre találkozó a NATO-tagállamok parlamenti testülete és a Varsói Szerződéshez tartozó ország törvényhozó testülete között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként értékelték a kelet-nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a vendégek több szekcióban kötetlen eszmecserét folytattak az Országgyűlés honvédelmi, jogi, igazgatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, valamint terv- és költségvetési bizottságának tag- --------------1 Áramvonalast a tárca Interjú Somogyi László építési miniszterrel (5. oldal) Átigazolás fegyelmivel (8. oldal) Várkonyi Pétert fogadta Venkataraaman elnök Megkezdődtek a magyar-indiai hivatalos tárgyalások (MTI) A hivatalos indiai látogatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert tegnap Új- Delhiben fogadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alelnök. Az udvariassági látogatáson jelen volt Oláh József, Magyarország új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia vezetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelkedő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlékhelyénél. Utána megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi államminiszterrel, majd szakértők jelenlétében folytatták megbeszélésüket. A tárgyalások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képezték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bővítésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű személyi-politikai érintkezések folyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fontosságot tulajdonított a gazdaságikereskedelmi együttműködés elmélyítésének, megelégedéssel állapítva meg, hogy tavaly a magyar—indiai árucsere-forgalom értéke átlépte a százmillió dolláros szintet. Az érintett nemzetközi és regionális témák sorában szó volt az általános biztonsági kérdésekről, a kelet—nyugati viszonyrendszerről, az afganisztáni és a kambodzsai rendezéssel öszszefüggő fejleményekről. Közösen osztott vélemény volt, hogy a regionális válsággócokat — amelyek megoldásában India aktív szerepet vállal — tárgyalások útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékoztatót adott a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivatalában felkereste Krisna Csandra Pant hadügyminisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hőfokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri látogatást. George Shultz ma Londonban találkozik Husszein királlyal Hírügynökségi jelentésekből: Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn néhány órás látogatásra ismét Ammanba érkezett. Az amerikai diplomácia vezetője két napon belül másodszor járt a jordániai fővárosban. A királyi palota előtt összegyűlt újságírókat a tárgyalások után úgy tájékoztatták, hogy Jordániára bátorítólag hatottak az új amerikai elképzelések, ám hiba lenne azt várni, hogy azok azonnal eredményeket is hoznak. Jordánia nemzetközi konferencia összehívását sürgeti, amelyen a PFSZ is képviseltetné magát, mégpedig „különálló delegációval, vagy Jordániával közös küldöttséggel”. Az amerikai rendezési terv korlátozott önkormányzatot adna a megszállt területek palesztin lakos(Folytatása a 2. oldalon) Izraeli katona megakadályozza a Wisnews tévé operatőrét, hogy felvételeket készítsen a hebroni Izrael-ellenes tüntetésről ------------------------------------------------------IhiMS 7. ~ Felújította munkáját az ENSZ Közgyűlésének 42. ülésszaka (AP, TASZSZ) Az arab tagállamok csoportjának kérésére New Yorkban tegnap felújította munkáját az ENSZ Közgyűlésének 42. ülésszaka. A 159 tagország képviselője a három napra tervezett rendkívüli tanácskozáson azt fogja megvitatni, hogy az USA nemzetközi kötelezettségvállalásai ellenére be akarja tiltani a Palesztinai Felszabadítási Szervezet állandó megfigyelői státussal rendelkező ENSZ-képviseletét. Egyébként maga az amerikai külügyminisztérium is figyelmeztette a kongresszust, hogy az újonnan alkotott terrorizmusellenes törvény, amely előírja a PFSZ-misszió március 22-ig történő bezárását, ellentétes az Egyesült Államok és az ENSZ között még 1947-ben kötött székházegyezménnyel, amely lehetővé teszi valamennyi képviselet működését. A tanácskozás megnyitásakor elmondott beszédében Cuéllar ENSZ-főtitkár emlékeztetett arra, hogy a palesztin képviselet a közgyűlés döntése alapján működik New Yorkban. A világszervezetnek otthont adó Egyesült Államok köteles lehetővé tenni a képviselők beutazását, és tartózkodási engedélyt kell számukra adnia, hogy elláthassák feladataikat az ENSZ-nél. Irak—Irán: új városok háborúja? (AFP, AP) Irak légitámadást intézett tegnap délután Teherán ellen. Az iráni hírügynökség jelentése szerint — bombázás következtében — lakóépületek omlottak össze, s legalább 18 ember életét vesztette. Találat ért egy szülészetet is; a sebesültek közt a teheráni rádió szerint csecsemők is vannak. Bagdadban egy katonai közlemény megerősítette a támadás hírét, de rakétacsapásról szól. „A rakétatüzérség három rakétát lőtt ki az iráni fővárosra. A csapásokat folytatjuk" — hangzik a közlemény. Az iráni tüzérség messzehordó ütegei hétfőn is folytatták a front közelében lévő iraki városok kivetését.