Magyar Hírlap, 1988. július (21. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
Magyar Hírap Könnyítések a honvédelmi kötelezettségekben Az állampolgároknak kedvező változások A többi minisztériumhoz, főhatóságból hasonlóan a honvédelmi igazgatás szervezetét is felülvizsgálják, korszerűsítik. Hol tart most ez a munka? Erről és más, az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeit érintő kérdésekről beszélgettünk dr. Németh Tibor ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási főosztályának vezetőjével. — A korszerűsítési folyamat első lépcsőjeként a hátország és a polgári védelem szervezetét vizsgáltuk felül — mondja dr. Németh Tibor. A jól előkészített, összehangolt munka eredményeként négy hónap alatt befejeződött az átszervezés, amelynek célja az egyszerűbb, hatékonyabb s a korábbinál olcsóbb igazgatás megteremtése volt. Így jöhetett létre a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Hátországvédelmi Parancsnokság megszüntetésével egyidejűleg — lényegesen kisebb létszámmal — a Hátország — és Polgári Védelmi Parancsnokság. — Hogyan érinti ez az állampolgárokat? — A polgári védelmi feladatok ellátása továbbra is kötelező. Ezt a Magyar Közlöny 26. számában megjelent, július elsejétől hatályos minisztertanácsi és honvédelmi miniszteri rendelet nem változtatta meg Ez a Honvédelmi Törvényhez kapcsolódó jogszabály-módosítás elsősorban a polgári védelem irányítására vonatkozik. Legfontosabb ilyen jellegű változás, hogy a megszűnt polgári védelem országos törzsparancsnoki beosztás igazgatási hatáskörét mostantól a honvédelmi miniszter látja el. Természetesen a honvédelmi igazgatás korszerűsítése az említett két szervezet összevonásával nem fejeződött be. A tárcán belül további változások várhatók. — Úgy tudom, hogy a most megjelent — a honvédelemhez kapcsolódó — rendeletek más területeken is hoztak változást. Melyek ezek? — A módosítás érinti a honvédelmi oktatásra vonatkozó szabályokat is. A következő tanévtől a felsőfokú tanintézményekben megszűnik a kötelező húszórás honvédelmi oktatás. Ehelyett az iskola szakmai profilja szerint kialakított tananyagban kapnak helyet a honvédelmi ismeretek. Ugyancsak jelentős változás, hogy a tovább nem tanuló fiatalok a korábbi nyolcvan óra helyett csak hatvanórás általános honvédelmi oktatásban vesznek részt. Megszűnik az úgyintézett kiegészítő honvédelmi oktatás, amelyen azoknak a fiúknak kellett részt venniük, akik a megkezdett középfokú tanulmányaikat nem fejezték be, illetőleg, akik a bevonulást megelőző két évben honvédelmi oktatásban nem részesültek. A Minisztertanács döntése szerint a tíz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatot teljesítők keresetének, illetőleg jövedelemkiegészítésének összegét számukra kedvezőbben kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az átlagkeresetüket, átlagjövedelmüket — a korábbi rendelkezéstől eltérően — csak a fegyveres szervtől kapott összeggel lehet csökkenteni, abból a természetbeni ellátás pénzértékét nem lehet levonni. Ez havonta 810 forinttal növeli a tartalékos szolgálatot teljesítők jövedelmét. A félreértések elkerülése végett jegyzem meg, hogy a tartalékos illetményből azonban továbbra is levonják a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot és — ha van — a tartásdíjat. A bevonulás előtt önálló foglalkozást folytató — feltéve, hogy állandó alkalmazottja nincs, s a foglalkozását, gazdálkodását hozzátartozója nem tudja végezni — július 1-jétől keresetkiegészítés helyett jövedelempótló segélyre jogosult, amelyet a helyi tanács egészségügyi szerve folyósít. Fontos tudni, hogy a jövedelempótló segély címén kifizetett összeg szociális segélynek minősül, és így nem kell utána személyijövedelem-adót fizetni. — Van-e változás a sorkötelesek külföldi utazásának engedélyezésében, különös tekintettel a világútlevélre? — Az útlevél megszerzését, illetőleg érvényességi idejének meghosszabbítását a sor- és hadköteleseknek egyaránt jelenteniük kell a területileg illetékes parancsnokságon. A korábbiakhoz képest könnyítés, hogy a sorkatonai szolgálatot nem teljesített, de sorköteles fiatalnak külföldre utazáshoz csak akkor kell engedélyt kérni, ha munkavállalás céljából utazik, vagy a behívóparancsát már kézhez kapta, illetőleg értesítették a sorkatonai szolgálat megkezdésének várható időpontjáról. Az engedély iránti kérelmet az utazás megkezdése előtt harminc nappal, illetőleg az utazás indokául szolgáló eseményt követően azonnal a lakóhely szerinti illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell benyújtani. (Illés) Az Év Lakóháza '87 Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tegnap Somogyi László miniszter átadta az Év lakóháza ’87 magánépíttetői pályázat díjait a nyerteseknek. Ebben a megtisztelő elismerésben részesült kecskeméti, a Losonczy utca 13. szám alatti egy lakásos családi házáért Sárközi József építtető, valamint Farkas Gábor tervező és műszaki vezető. A balatonfüredi Muskátli utcai díjnyertes egyllakásos családi ház építtetője Néha Sándor és neje, tervezője Radványi György, kivitelezője Lőcse Zoltán. Kaposváron a Művésztelep hatlakásos sorháza nyert díjat. Az építtető Simon György és több társa, a tervező Lőrincz Ferenc és az építkezésműszaki vezetője Pusztai János. (MTI) A Szentesi Termél KMGTSZ 1988. szeptember 1-jétől kezdődően szerződéses üzemeltetésre vagy bérbe adás útján történő egyéb hasznosításra meghirdeti Budapest XIX., Ady Endre u. 57. sz. alatti virágboltját. A versenytárgyalás ideje: 1988. augusztus 11., de: 10 óra. A versenytárgyalás helye: a Termál KMGTSZ központi irodája. 6600 Szentes, Munkácsy u 1. Érdeklődni lehet: a tsz főkönyvelőjénél, telefon: 275 vagy 691, Szentes. ÚTRAVALÓ Külföldre utazók betegség-, baleset- és poggyászbiztosítását vállalja az Atlasz Utazási Biztosító Rt. Újdonság az egy évig érvényes „Utazási biztosítási bérlet", melyet a rendszeresen vagy váratlanul külföldre utazóknak ajánlunk. Utasbiztosításaink megköthetők ügyfélszolgálati irodánkban (1082 Budapest, Üllői út 50. Telefon: 138-078), valamint az utazási irodák és az Állami Biztosító kirendeltségeinél. Külföldön is biztonságban! HAZAI KÖRKÉP Aládúcolt ingatlankezelés (3.) Mit fedez a lakbérek emelése? A fővárosi ingatlankezelő vállalatok helyzetét bemutató sorozatunk befejező részében a VII. kerületbe látogatunk el. Abba a városrészbe, ahol a csaknem harminchétezer lakás szinte egytől egyig állami tulajdonban van. Az öreg épületek egy része még soha nem volt felújítva, a népsűrűség nagy, a gondok koncentráltan jelentkeznek. Így a helyzet bemutatása néhány általános tanulság kimondására is alkalmat kínál. . Budapest VII. kerületében tizenháromezer olyan lakás található, amelynek felújítása évtizedek óta nem történt meg. A zömmel nyolcvan-száz esztendős épületek még állnak, ám a bennük lévő lakások már egyáltalán nem felelnek meg a mai igényeknek. A házakban lévő vezetékek elporladóban vannak, sok a faszerkezet, amely szuvasodik, a salak- és bauxitbeton pedig nem állta ki az idő próbáját. A bérlemények egyharmada egyszobás, komfort nélküli, a vécé a folyosó végén található, az udvari, földszinti lakásokba soha nem süt be a nap. Ezen az állapoton mihamarabb változtatni kell, ez egy pillanatig sem kétséges. A kialakult helyzetért azonban nem a helyi ingatlankezelő vállalat felelős, hanem azok, akik a huszonöt-harminc esztendőnként esedékes teljes felújítást nem végezték el. Sikonya Ferenc, a vállalat igazgatója így értékeli a fejleményeket: — A feszültség azért ilyen elviselhetetlen, mert az állam nem végezte el, ami a kötelessége lett volna. Az alapállás szerint ugyanis a lakbérnek fedeznie kell az üzemeltetés és a karbantartás költségeit, az állam pedig magára vállalta az amortizációt, a huszonöt-harminc évenkénti felújítást. Mivel erre egészen a legutóbbi időkig nem jutott pénz, a lakásállomány egy része kimondhatatlanul rossz állapotba került. Részleges felújítás Mit lehet ebben a helyzetben tenni? A VII. kerületi IKV egyik módszere az, hogy ahol teheti, ott teljes felújítást végez. Rendbe teszi az épületet a pincétől a padlásig, és a vezetékek cseréjével megteremti a korszerűsítés, a komfortosítás lehetőségét. Az elmúlt két és fél esztendő alatt ily módon harminc épületet, illetve háromszáz lakást újítottak fel saját erőből. Ám azonnal hozzá kell tenni, hogy a munka nagy része alapterületen belül zajlott, az otthonok tehát nem lettek nagyobbak, csak végre normális körülmények között lakhatóak. Érdekes jelenség, hogy ezt az életforma-változást is jelentő eredményt nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Előfordult például olyan eset is, hogy a már három hónapja beszerelt fürdőkádat — saját bevallása szerint — a lakó még egyszer sem használta. A havi százkétszázforintos lakbéremelést is sokan kifogásolták, mondván, hogy nekik ennyi is számít, a régi viszonyokat pedig már megszokták ... Az arányokból természetesen az is látszik, hogy ilyen tempóval nem lehet felszámolni a lemaradást. Ezért, ugyancsak a vállalat saját erejéből, azokon az épületeken, ahol ez megengedhető, részleges felújítást végeznek. Megszüntetik a tetőbeázást és az aládúcolást, kicserélik az alapvezetékeket, s ez utóbbinak köszönhetően a pincék is kiszáradnak. A VII. ötéves terv két célkitűzése külön említésre méltó. A vállalat elhatározta, hogy 1990 végére rendbe tesz valamennyi függőfolyosót, ahol ma még fenyőfadúcolások vannak. Az ötezer lakást fűtő száz kazánból már csupán hét vegyes tüzelésű, az évtized végére azokban is gázt használnak majd. Az újítások közül szót érdemel az a födémcseremódszer, amely lehetővé teszi, hogy sem az alsó, sem pedig a fölső lakónak nem kell elköltöznie a munka idejére. Az úgynevezett aláfogásos módszer következtében csökken ugyan a szobák belmagassága, ám még így is jóval meghaladja a lakótelepi méreteket. Csak érdekeltséggel! A VII. kerület volt a helyszíne a tömbrehabilitációnak, annak a kísérletnek, amelyet az előző ötéves tervben folytatott le a főváros. A munka szép eredményt hozott: elkészült az ezredfordulón is átnyúló hosszú távú program. A VII. kerületben 1990-ig három tömb, több mint ezer lakás rehabilitációját tervezik. Ez a munka jóval több, mint az egyszerű felújítás — a rehabilitáció következtében az egész környék, városrész átalakul. A komfortosítás mellett, ha kell, lakásokat is összevonnak, beépítik a foghíjakat, parkokat. Játszótereket építenek, átalakul a kereskedelem, a szolgáltatás hálózata, megváltozik a közlekedés is. Ez a tevékenység jellegéből adódóan nagyon idő- és pénzigényes és az igazgató véleménye szerint nem szabad külső vállalkozókra bízni, mert kerületi kötődés, érdekeltség nélkül csak elrontani lehet. A VIII. ötéves tervben és a későbbiekben nagyobb arányt képvisel mind a tömbrehabilitáció, mind pedig a saját erőből elvégzendő munka. Legalábbis a mostani remények szerint, s abban bízva, hogy a gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítések meghozzák eredményüket. Ahhoz persze, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, amelynek keserű következményeiről eddig szó volt, az ingatlankezelést is meg kell reformálni. Sikonya Ferenc erről így vélekedik: — Sokan a lakbéremelésben látják az üdvözítő megoldást. Pedig szerintem az önmagában semmit sem ér, hiszen, ha a megnövekedett bevételeket ugyanúgy elvonják, mint korábban, akkor az eredmény is ugyanaz lesz. S néhány évtized múlva az utódaink kezdhetik elölről az egészet. Lakbért emelni egyébként is csak ott tisztességes, ahol az állam eleget tett kötelezettségének, tehát a megfelelő időközönként felújította az épületet. Ha ez megtörtént, akkor több megoldás kínálkozik. Olyan szerződést kötünk, amelyi a tulajdonost bízza meg a lakáson belüli eszközök javításával, karbantartásával, cseréjével, viszont akkor ezt a szolgáltatást a bérlő fizesse is meg. Ám megállapodhatunk abban is, hogy a jelenleginél valamivel több lakbérért az ingatlankezelő vállalat csak a ház üzemeltetéséért felelős, ami pedig a lakáson belül történik, az a bérlő dolga. Ez a szövetkezeti konstrukcióban már bevált, csak egyszerűen át kellene emelni. Változtatni kell . A jelenlegi rendszeren mindenképpen változtatni kell, mert most a bérlőnek számtalan joga van, a tulajdonos viszont nem tud eleget tenni ezeknek a kötelmeknek, mert nincs pénze rá — folytatja az igazgató. — Abban az esetben, ha a kettőjük viszonya megváltozik, a bérlő nem kívülállóként, hanem tulajdonosi szemlélettel viselkedik a saját lakása iránt, az ingatlankezelőnek pedig belátható feladatok elvégzésére megfelelő bevételei lesznek — remény van a tartós megoldásra. Hozzáteszem persze, hogy még ebben az esetben is huzamos ideig terhelnénk az ország költségvetését, hiszen az elmaradt felújítások pótlása állami pénzek nélkül elképzelhetetlen. (Vége) Braun Ágoston 1 Az első törvlrrhabilitáció nyomán az egész környezet megváltozott, az átalakult városrészben szívesen élnek az oda költözők Fotó: Sarközy György Passauból Belgrádba Genovai halászbárka Duna-túrája Mire ezek a sorokmegjelennek, az olasz trikolór alatt hajózó Iris halászcsónak már Dunaföldvár felé jár. Hat vállalkozó kedvű olasz a Genova közelében fekvő Sestri Levante városkából Passauban szállít a Dunára a hatméternél alig hosszabb „Genova, Kolumbusz városa" elnevezésű bárkában. Velük érkezett Budapestre dr. Giuseppino Roberto, a genovai nemzetközi vásár főtitkára. — Nemhiába ,tengerésznép a miénk — mondta a főtitkár —, mi rendszeresen járjuk Európai nagy vizeit. A kis halászcsónakkalt 1984-ben Itália leghosszabb folyóján, a Pón 413 kilométert tettünk meg Paviától Velencéig. 1985- ben Franciaországban a Rhone folyón túráztunk. Tavaly a Rajnán eveztünk Svájcból Rotterdamig 832 kilométert. Az idei a leghosszabb túránk: Passautól Belgrádig 1028 kilométer a táv. Tegnap Budapest látnivalóival ismerkedett a maroknyi olasz evezőscsapat, s ma reggel már a Margitszigetnél fölszedték a horgonyt Dr Giuseppino Roberto felhasználta az alkalmat arra is, hogy a sajtó képviselőivel találkozzék. Az október 15—24. között Genovában rendezendő 28. tengerészeti kiállítást ajánlotta figyelmünkbe: 60 ezer négyzetméteren 1500 olasz és külföldi cég mutatja be termékeit, a többi között 1300 különböző nagyságúvízi járművet. Nem titkolják, szeretnének hazánkkal is üzleti kapcsolatot teremteni. Mindenekelőtt gyorsjáratú kis folyami hajók esetleges közös gyártására nyílnék lehetőség, a dunai idegenforgallom fellendítésére. (ny. d.) 1 / 1988. július 8., péntek