Magyar Hírlap, 1988. augusztus (21. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

2 1988 augusztus 1., Kézfó ■ NEMZETKÖZI POLITIKA ~ WMTM HIBLII Az SZKP KB határozata Külön kell választani a pártszervek és a tanácsok feladatait, döntéseit (Folytatás az 1. oldalról) 1989 decemberében munkához láthassanak. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé kell terjeszteni az államhatalmi és igazságügyi szer­vek reformjának kérdéseit. A pártkonferencia határozatai­nak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi küldöttek kongresszusát, amely megvá­lasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, és dönt a többi, hatás­körébe tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. A KB ugyancsak szükségesnek tartja a helyi önkormányzatról szóló törvény kidolgozását 1989- ben. A nemzetiségi kérdést érintve a KB úgy foglalt állást, hogy a figyelmet a pangás időszakában keletkezett káros jelenségek fel­számolására, a népek és nemzeti­ségek társadalmi, gazdasági és szellemi igényeinek tényleges ér­vényesítésére kell összpontosíta­ni, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresztrojkael­lenes erőkkel, amelyek naciona­lista és soviniszta érzelmeket szí­tanak. Ezzel párhuzamosan szük­séges a nemzetiségek közötti kap­csolatok jogi alapjainak megszi­lárdítása, a politikai munka erő­sítése és a szocialista interna­cionalizmus következetes elmé­lyítése. Az SZKP beszámoló és vezető­­ségválasztó kampánya arra hi­vatott, hogy maximális mérték­ben elősegítse a pártélet további demokratizálását, az alkotó vi­ták, a véleményszabadság, a bí­rálat és önkritika, a kezdemé­nyezés, a személyes felelősség és tudatos fegyelem légkörének ki­alakítását a pártszervezetekben. Ezt hangsúlyozza az SZKP Köz­ponti Bizottsága a pártszervezeti beszámolókról és választásokról hozott határozatában, amelyet szombaton tettek közzé Moszk­vában. A határozat értelmében a be­számoló és vezetőségválasztó tag­gyűléseket és küldöttértekezlete­ket az év végéig kell megtartani a különböző szintű pártszerveze­tekben. A XIX. pártértekezlet döntéseinek megfelelően minde­nütt biztosítani kell, hogy széles körű vita bontakozzék ki a jelöl­tek személyéről, hogy a pártbi­zottságok tagjait és titkárait tit­kos szavazással válasszák meg, többes jelölést alkalmazva. A vá­lasztásokat úgy kell megszervez­ni, hogy a vezető pártszervekbe azok kerüljenek be, akik nem­csak szavakban, hanem tettek­ben is képesek előrevinni az át­alakítás ügyét. A kampányt ugyanak­kor ki kell használni ar­ra, hogy új és friss erőkkel tölt­sék fel a párt káderállományát. Életbe kell léptetni a pártérte­kezlet határozatát arról, hogy két ötéves időszakra kell korlátozni a választott párttisztségek egy sze­mély általi betölthetőségének időtartamát. Az időszakok szám­bavételét a mostani választások­tól kell kezdeni. Ugyanakkor, a kommunistáknak joguk van ar­ra, hogy minden egyes vezető esetében külön vizsgálják meg és döntsék el ezt a kérdést, függet­lenül attól, hogy mennyi időt töltött az illető az adott poszton. Gorbacsov fogadta Hans-Dietrich Genschert/ A szovjet-NSZK viszony hatással van a nemzetközi helyzet egészére (MTI) A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben esedékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fe­jezte ki reményét Mihail Gorba­csov és Hans-Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kreml­ben megtartott eszmecserén mind­ketten annak a meggyőződésük­nek adtak hangot, hogy a szovjet —nyugatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi helyzet egészére. A két politikus nagy teret szen­telt az európai kérdéseknek. Ez­zel összefüggésben Gorbacsov el­mondta, hogy Moszkvában figyel­mesen tanulmányozzák a nyugat­európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásá­nak következményeit. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják károsan a kibon­takozóban lévő leszerelési és biza­lomerősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a közös euró­pai otthon koncepcióját. A nyugatnémet külügyminiszter vasárnap, elutazása előtt sajérte­kezletet tartott. Ezen, sok egyéb mellett, arról is beszámolt, hogy a Sevardnadze szovjet külügymi­niszterrel folytatott megbeszélé­seken áttekintették a Szovjetunió­ban élő német nemzetiségűek helyzetét is. A nyugatnémet diplo­mácia vezetője nagyra értékelte, hogy az utóbbi időben növekedett az NSZK-ba kivándorlók száma. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy bővítsék a látogatási lehetősége­ket, s hogy a Szovjetunióban ma­radó német ajkúak kapjanak na­gyobb lehetőséget nemzeti kultú­rájuk ápolására, továbbá a val­lás gyakorlására. A két külügyminiszter megálla­podott abban, hogy szakértői munkacsoportokat állítanak fel egyebek között a kulturális inté­zetek kölcsönös megnyitásával kapcsolatos kérdések megvitatása, valamint az Információcsere fej­lesztése céljából — közölte Gen­scher,­­ utalt a budapesti kul­turális fórum jelentőségére. ftA Változatlan Irak és Irán dilemmája A tűzszünet előtt vagy után legyenek közvetlen tárgyalások? (Reuter, AFP, AP) Szombaton sem jártak eredménnyel az ENSZ főtitkárának azok az erőfeszítései, amelyek azt célozzák, hogy mi­hamarabb tűzszünet jöjjön létre Irak és Irán között. Pérez de Cuéllar azonban, mint nyilatko­zatában hangsúlyozta, még min­dig bízik abban, hogy a most kezdődő héten bejelentheti a tűz­­szünet kezdetét. A főtitkár szombaton az ENSZ székhelyén ismét találkozott Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszterrel, a héten immár ötödik alkalommal. Hétfőre újabb talál­kozót tűztek ki. Az iraki küldöttség szombaton megerősítette: Bagdad ragaszko­dik ahhoz, hogy közvetlen iraki— iráni tárgyalások legyenek még a tűzszünet kihirdetése előtt, mert meggyőződése szerint ez az iráni szándékok próbára tételének leg­helyesebb módja, a valódi, átfo­gó és tartós béke gyors megterem­tésének egyedüli helyes eszköze. Irán álláspontja változatlan: Haj­landó, megfelelő szinten, közvet­len tárgyalásokat kezdeni Irak­kal, de csak azután, hogy életbe lépett a tűzszünet, a csapatokat visszavonták a nemzetközileg el­ismert határok mögé és kicserél­ték a hadifoglyokat. Irán üdvözölte Margaret Thatcher békülékeny gesztusát — jelentette vasárnap Teheránból a BBC rádió. A brit miniszterelnök­­asszony tizenkét napos közel-ke­leti, délkelet-ázsiai és ausztráliai körútjának első állomásán tartóz­kodott, amikor Londonban nyil­vánosságra hozták levelét, melyet az Irán-barát csoportok által Li­banonban túszként fogva tartott Terry Waite bátyjához, Danid­­Waite-hez intézett. Ebben mele­gen üdvözölte Iránnak azt a dön­tését, hogy kész tűzszünetet kötni Irakkal az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának 598-as számú határozata alapján. „Remélem hogy most már együtt tudunk mjd dolgozni a jobb kapcsolatok útjában álló akadályok eltávolításán” — hang­súlyozta a brit kormányfő. Levelében Thatcher asszony most először utalt arra, hogy szí­vesen látná, „ha Irán segítséget tudna nyújtani a túszok kiszaba­dításához”. Hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia és Irán között még vannak ugyan megoldatlan problémák, „de ha Irán részéről jószándék van, akkor azt mi vi­szonozni fogjuk”. Jurij Voroncov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese szom­baton Moszkvában fogadta Szaad Abdul Madzsid al-Feiszal iraki nagykövetet. A találkozót az arab diplomata kérte. Jurij Voroncov a közelmúltban tért vissza közép­keleti körútjáról, ahol több ízben is tárgyalt teheráni és bagdadi vezetőkkel. A közelmúltban a szov­jet diplomata Moszkvában fogadta az iráni nagykövetet is. Kínai vádak Vietnam címére (Reuter, VNA) Kína szomba­ton azzal vádolta meg Vietna­mot, hogy le akarja állítani kambodzsai csapatainak kivoná­sát, és nem javasolt semmi újat a Kambodzsa jövőjéről tartott indonéziai „koktélpartin". Egy­idejűleg Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter interjúban fejtette ki, hogy miért tartja Vi­etnam áttörésnek a bogári Kam­bodzsa-értekezletet. Az Új-Kína hírügynökség szombati terjedelmes kommen­tárja szerint Vietnam nem teheti csapatai kivonását attól függővé, hogy megszűnik-e a vörös khme­rek külföldről jövő támogatása. Mint ismeretes, a vörös khme­rek — akik a hetvenes évek má­sodik felében kormányozva nép­irtást követtek el — Kínától kap­ják a legnagyobb erkölcsi, anya­gi és katonai támogatást. A Kambodzsa jövőjéről Indonéziá­ban tartott — és nem hivatalos jellege miatt „koktélpartinak" elnevezett — délkelet-ázsiai ér­tekezleten Vietnam felvetette, hogy a vietnami csapatkivonást a kambodzsai ellenzék külső tá­mogatásának leállításával össz­hangban hajtsák végre. Koráb­ban Hanoi több ízben bejelen­tette, hogy csapatait legkésőbb 1990-ben akkor is kivonja, ha a kambodzsai felek addig nem tud­nak megegyezésre jutni egymás­sal. A Vietnamot elítélő kínai kommentárral kapcsolatban nyu­gati megfigyelők úgy vélekednek, hogy Kína célja kettős: olyan fényben akarja feltüntetni Viet­namot, mintha Hanoi lenne a leghajt­hatatlanabb fél, s nem akarja, hogy a vörös khmereket tartsák a békés rendezés fő aka­dályának. KÜLFÖLDI LAPOKBÓL A jövő év januárjában Moszk­vában tartja meg első ülését egy új nemzetközi szervezet, a Kelet— nyugati Emberi Jogi Konferencia (KNEJK) Tanácsa — közölte a című hetilap tudósítójával Fjodor Burlackij, aki az emberi jogi és humanitárius kérdésekkel kapcso­latos nemzetközi együttműködés szovjet társadalmi bizottságának elnöke. Nyilatkozatában Burlackij han­goztatta- ma már a Szovjetunió­ban nyíltan elismerik, hogy az emberi jogok terén korántsem áll­nak olyan jól a dolgok, mint azt hosszú időn át — és még a kö­zelmúltban is — állították a hiva­talból nyilatkozók. A Burlackij vezette társadalmi bizottság leg­utóbbi ülésén például úgy döntött, hogy javaslattal fordul a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsához: hir­dessen kegyelmet mindazok szá­mára, akiket valamilyen vallási tevékenységgel kapcsolatos tör­vénysértés miatt ítéltek szabad­ságvesztésre. Burlackij egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szovjet büntető­­törvénykönyvből törölni kell azo­kat a paragrafusokat, amelyek va­lamilyen vallási tevékenységet bűntettként fognak fel. Burlackij azt is kifejtette, hogy személyes meggyőződése sze­rint ideje lenne eltörölni a halál­­büntetést. I KILIOI-­ 1 -I.T.M/I Közép-Amerika Nézeteltérések az USA és szövetségesei között (MTI) A közép-amerikai álla­mok elutasítják, hogy egyoldalú­an a sandinista kormányt tegyék felelőssé a nicaraguai rendezés elhúzódása miatt. A The New York Times vasárnapi számának jelentése szerint Washington azt követelte, hogy ilyen értelmű do­kumentumot fogadjanak el az Egyesült Államok és a négy, Wa­shingtonnal általában együttmű­ködő közép-amerikai állam — Costa Rica, Salvador, Guatemala és Honduras — külügyminiszte­rének hétfői tanácskozásán. A lap Costa Rica-i és guatemalai kormánytisztviselőkre hivatkozik jelentésében. Reagan amerikai elnök közben sürgette, hogy az amerikai kongresszus újítsa fel a nicaraguai kontrák katonai segé­lyezését. A The New York Times jelen­tése azt írja, hogy­­ Schultz és a négy közép-amerikai külügymi­niszter tanácskozását megelőzően — az amerikai külügyminiszté­rium eljuttatta a tárgyaló part­nerekhez saját közlemény terve­zetét, de ezt Guatemala és Costa Rica haladéktalanul elutasította. „Az amerikai közlemény terve­zet elutasításával Costa Rica és Guatemala azt bizonyította, hogy bár szemben áll a nicaraguai kormánnyal, nem fogadja el Wa­shingtonnak azt a próbálkozását, hogy a közép-amerikai politika ellenőrzését kicsavarja a térség államainak kezéből” — írja egye­bek között a The New York Ti­mes jelentése. L­A 4­4 A cenzúra ostobaságáról Betiltották a gyászjelentést 1849-ben, amikor az oroszok segítették az osztrák császárnak leverni a magyar szabadsághar­cot, egy cseh lap egyik riport­jában megjegyezte, hogy „az orosz lovasság alacsony lovakon­ lovagol”. A császári cenzúra, amely minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy szö­vetségesén csorba essen, az idé­zett mondatból törölte az „ala­csony” szót. Maradt — „az orosz lovasság lovakon lovagol”. A cenzúra ostobaságáról szóló viccek épp olyan idősek, mint maga a cenzúra — éspedig, mint mondani szokás, szárma­zásra, nemzetiségre és társadal­mi rendszerre való tekintet nél­kül. Erre az axiómára az izraeli cenzúra is sok példával szolgál­hat. Izraelben úgynevezett „biz­tonsági cenzúra” működik. Ezt a lapok elvben elfogadják, mi­velhogy egy de facto háború­ban lévő országban valóban szükséges a felügyelet a szó szoros értelmében vett biztonsá­gi hírekre. Mint minden hason­ló esetben, a cenzúra ki akar­ja szélesíteni, a sajtó pedig le­hetőleg korlátozni a „biztonság” fogalom értelmezését. Az izrae­li és a Kelet-Jeruzsálemben megjelenő arab sajtóval szem­ben a cenzúra rosszakarata ter­mészetesen sokkal messzebbme­nő, mint a héber sajtóval szem­ben. S ostobasága is. Mert a kettő rendszerint együtt jár. Arab lapokban az izraeli cen­zúra olyan híreket is tárol, ame­lyeket egy héber lap szerkesztő­je el sem küldene a cenzúrához, annyira nyilvánvaló, hogy sem­mi közük a biztonsághoz. Az „Al Kuds” jeruzsálemi arab új­ságban (amely nem tartozik az úgynevezett „szélsőségesek” kö­zé) a cenzúra fdléldául rendsze­resen tiltja a „megkülönbözte­tés” vagy az „üldözés” szó használatát az arabokkal kap­csolatban. Nemrégen például törölték egy Tel-Avivban dol­gozó arab szavait: „A munka­adóm megaláz, ütlegel és ki­zsákmányol, csak azért, mert arab vagyok.” Egy ilyen mon­dat természetesen minden aka­dály nélkül megjelenhet — és meg is jelenik — a héber saj­tóban, nem is szólva arról, hogy az arabok akkor is nagyon jól tudják, hogy megalázzák és ki­zsákmányolják őket, ha az arab lapokban erről egy szó sem je­lenik meg. Ez azonban korántsem min­den. A cenzúra ilyen híreket is betilt: „Ismeretlen fegyveresek éjszaka a d­an-juniszi mene­külttáborban felgyújtották a kultúrtermet"; „Ismeretlen tet­tesek 400 olaj- és mandulafát égettek el Al-Zawi faluban”; „Tekintettel a jelenlegi helyzet­re, Kalkilija város vezetői fel­szólították a lakosokat, hogy ne követeljenek túl magas ho­zományt s elégedjenek meg egy jelképes összeggel" (az arab világban a szokás szerint a vő­legény családja fizet hozományt a menyasszony szüleinek)..El­képzelhető, mennyire károsul­na Izrael biztonsága, ha az arabok sejtenék, hogy van va­lami jelenlegi helyzet. Vagy, hogy a helyzet jelenlegi... Még gyászjelentéseket is be­tilt a cenzúra, ha nem termé­szetes halálról van szó, mint például: „Mély fájdalommal közöljük, hogy ez és ez el­esett Hebron földjén. Nyugod­jon békében, és kerüljön a mennyországba.” Néhány nappal ezelőtt Emil Habibi író és volt képviselő cik­ket írt a haifai kommunista „Al Itihad"-ba az utóbbi időben el­terjedt erdőgyújtogatás ellen. Az Izrael területén megjelenő lapban a cikk minden akadály nélkül megjelent. De amikor egy kelet-jeruzsálemi arab lap teljes egészében át akarta ven­ni Habibi cikkét, a cenzor ha­tározott tilalmával találta ma­gát szemben. Néhány izraeli ve­zető, köztük Samir miniszter­­elnök is, azelőtt fennhéjázva ki­jelentette, hogy aki erdőt gyúj­togat, nem szeretheti igazán a hazáját, és ezért talán nem is méltó hazájára. De a cenzúra megítélése szerint, az arab ol­vasónak nem szabad megtud­nia, hogy az erdőgyújtogatást nemcsak zsidók, hanem izraeli arabok, sőt izraeli arab kom­munisták is ellenzik. Ez a rossz­­akarat és az ostobaság párosu­­lásának torzszülöttje. Tel-Aviv, 1988. július. Yehuda Lahav 4 k * Az amerikai elnök üzenete a magyar néphez Magyarország értékes szerepet játszik a kelet-nyugati kapcsolatokban A tévéhíradó stábja, amely Grósz Károly főtit­kár-miniszterelnök amerikai útjáról tudósított, ma­gával hozta Ronald Reagannak, az Egyesült Álla­mok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti tévéhíradóban hang­zott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáró­ban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látoga­tása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel, és az Egyesült Álla­mok több tájára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az ameri­kaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar be­vándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államok­ban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormányi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tudósok között Szentgyörgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazaté­rését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Ame­rika nyújthatott menedéket a második világhábo­rú idején. Ma azonban helyesebb, ha előre tekin­tünk.­­ Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét cé­lozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállal­kozásnak és segítik az erősödő versenyt a vállala­tok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befekteté­sekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan fel­ismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő ha­­tározott előrehaladás jobb esélyeket biztosít a ma­­gyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politi­kai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mér­tékben osztjuk.­­ Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíl­tabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a plu­ralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szere­péről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósu­lását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a de­mokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a bol­doguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 száza­lékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turistaforgalom fejlődését országaink között. Re­méljük, még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üd­vözöljük azokat a magyar utazási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még töb­bet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos va­gyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Ma­gyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett ke­let-nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcso­lataink a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és V­I VILÁGHÍRADÓ Szovjet szakértők holland légitámaszponton (AFP) Szombaton este elhagy­ta a woensdrechti légitámaszpont területét az a tíz szovjet szak­­értő,­aki csütörtökön érkezett Hollandiába a közepes hatótávol­ságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés vég­rehajtásának ellenőrzésére. A szakértők összesen 24 órát töltöt­tek a bázison 12 amerikai kato­nai személy és három magas ran­gú holland funkcionárius kísére­tében. Aláírásgyűjtő kampány Jerevánban (MTI) Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jereván­ban azon a tömeggyűlésen, ame­lyet a betiltott örményországi Karabah-bizottság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak ne­vezték a Legfelsőbb Tanács El­nökségének a Karabah-hegyvidék ügyében hozott határozatát. A helyszíni beszámoló szerint a nagygyűlésen újabb sztrájkfelhí­vások nem hangzottak el, azon­ban a megmozdulás szervezői aláírásgyűjtő kampányt kezdtek a Legfelsőbb Tanács határozata ellen. Az afgán lázadók javaslata (AFP) Az afgán lázadó pártok szövetsége kész elfogadni min­denféle szovjet tárgyalási aján­latot a hadifoglyok kérdéséről — közölte az emigráns afgán kor­mány vezetője, Ahmed Sah, a pakisztáni Kettában tartott saj­tókonferenciáján. Antropológusok a romániai falurombolások ellen (MTI) Zágrábban véget ért a XII. nemzetközi antropológiai és etnológiai kongresszus. Az egy­hetes ülésszakon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájáról. Svájci kezdeményezésre a kongresszus résztvevői határo­zatban tiltakoztak a tervezett romániai falurombolás ellen. Robbanás Párizsban (Reuter) Robbanás pusztította el vasárnap hajnalban Párizsban a Globe című francia folyóirat szerkesztőségét. A robbanást kí­sérő tűzben egy tűzoltó megsebe­sült. A felelősséget még senki nem vállalta, ám a lap újság­írói elmondták: a szerkesztőség, amely rendszeresen és határozot­tan kiállt a faji megkülönbözte­tés ellen, többször kapott már fenyegető üzeneteket. Szovjet—amerikai megbeszélések Afrika déli részéről (TASZSZ) Az Afrika déli ré­szén kialakult helyzetről kezd­tek vasárnap megbeszéléseket szovjet és amerikai külügyi tisztviselők Genfben. A szovjet küldöttséget Anatolij Adamisin külügyminiszter-helyettes vezeti, az amerikai delegáció élén az afrikai ügyekben illetékes kül­ügyminiszter-helyettes, Chester Crocker áll.

Next