Magyar Hírlap, 1989. április (22. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
Vélemények a felszabadulásról (3. oldal) Vállalatot vegyenek! (5. oldal) Németh Miklós fogadta az uruguayi külügyminisztert Módszerek az adósságválság leküzdésére Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter — aki csütörtök délután érkezett hivatalos látogatásra Budapestre — tegnap a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, és tájékoztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Nemzetközi kérdésekről szólva Várkonyi Péter méltatta a közép-amerikai rendezési folyamatban játszott uruguayi szerepet. A kétoldalú kapcsolatok minden téren jól fejlődnek — állapították meg a miniszterek. Mint a megbeszélésen elhangzott, a két ország nemcsak méreteiben, hanem belső gazdasági életében is nagyon hasonlít egymásra. Ezért Magyarország számára tanulságosak lehetnek az Uruguay által alkalmazott gazdaságpolitikai megoldások, ezen belül az adósságprobléma keretében, a nemzeti valuta, konvertibilitásának fenntartásában, az EGK-val szemben követett politikában, valamint az ország területén levő várrt szabadkereskedelmi övezetek működése során szerzett tapasztalatok vonatkozásában. Luis Barrios Tassano elmondta: országában 1985 óta jelentős demokratizálási folyamat zajlik, felhívta a figyelmet arra, hogy Latin-Amerikában a demokrácia fontos elemének számít a hadsereg. A pluralista szemlélet Uruguay külpolitikájában is tükröződik, s ennek jegyében Montevideo élénk érdeklődést tanúsít az európai szocialista országok iránt — mondta Barrios. Ehhez hozzátette: a magyarországi reformfolyamatot példaértékűnek tekinti valamennyi európai szocialista ország számára. A miniszter felajánlotta segítségét ahhoz, hogy a latin-amerikai közvélemény formálói — elsősorban a közgazdászok — megismerkedhessenek a magyar tapasztalatokkal Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szociális kiadások visszafogása, a kemény megszorító intézkedések gazdaságpolitikája általában éles ellenkezést vált ki, s ez kihívást jelent a demokratikus társadalomvezetés számára Várkonyi Péter felvetette: szívesen látnánk a kettős adóztatás elkerüléséről már aláírt megállapodás mielőbbi ratifikálását. A magyar fél felajánlotta a diplomata- és a szolgálati útlevelek vonatkozásában a vízumkényszer eltörlését. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Elhangzott az is: novemberben választások lesznek Uruguayban, ezért az elnök európai látogatására idén valószínűleg nem kerül sor. Németh Miklós miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A dél-amerikai ország diplomáciájának irányítója ezt megelőzően Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről. Luis Barrios Tassano — aki Budapestre érkezése előtt az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában tett látogatást — az európai szocialista országok számára példaértékűnek minősítette a magyarországi reformfolyamatot. Luis Barrios Tassano hat európai szocialista országot érintő körútja végén — berlini, varsói, prágai, szófiai és bukaresti látogatása után — érkezett Budapestre. A körúton szerzett benyomásairól szólva az MTI munkatársának elmondta, hogy a közép-eruópaiai országok a kísérletek és változások korát élik. Politikai szempontból Uruguay rokonszenvvel és kíváncsisággal figyeli a váltó(Folytatása a 2. oldalon) Fotó: Szalay Zoltán Kulturális program egy héten át Moszkva krémje Budapesten Tudósítónktól: Nem biztos, hogy a GUM áruház divatbemutatóján minden hely el lesz foglalva, de Moszkva budapesti bemutatkozója kulturális, gazdasági és politikai programjainak sorában számos olyan, világszínvonalú előadás, bemutató és esemény szerepel, amelyek a magyar közvélemény élénk érdeklődését fogják kivívni. Ezekről tartottak tegnap délelőtt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában sajtótájékoztatót a moszkvai pártbizottság és városi vezetés káderei, valamint a meghívó fél, a Budapest Fővárosi Tanács, illetve a budapesti pártbizottság képviselői. Mint Barabás János, a budapesti pb titkára elmondta, a mostani rendezvénysorozat válasz az 1985-ösre, amikor is Budapest mutatkozott be Moszkvában. Az esemény politikai rangját adja, hogy Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára is hazánkba érkezik. A moszkvai vendégek kerekasztal-beszélgetést folytatnak majd budapesti elvtársaikkal. Barabás János elöljáróban erről annyit mondott, hogy a demokratizálás szándéka mindkét országban közös, jóllehet itt többpárt, amott egypártrend(Folytatása a 3. oldalon) Tudósítás a munkálatokról Exhumálás a 301 parcellában Harmadik napjához érkezett pénteken az exhumálás, ami szerdán dé. 10 órakor kezdődött a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. Mint ismeretes, Nagy Imre, Maléter Pál, Gímes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása kegyeleti okokból, a családtagok kérésére, a nyilvánosság kizárásával folyik. Mégis alkalmunk van beszámolni a legfrissebb hírekről: a Történelmi Igazságtétel Bizottság jelenlevő titkára, Hegedűs András ugyanis tegnap a késő délutáni órákban a temetőből egyenesen szerkesztőségünkbe jött,és interjút adott lapunknak. — Eddig annyit tudunk az igazságügyi államtitkár nyilatkozata révén, hogy szerdán megtalálták Nagy Imre koporsóját. .. — Nem akarom cáfolni az államtitkár állítását, de én egyelőre óvatosabban fogalmaznék: vélelmezett koporsóját! Sokórás munka után valóban koporsónyomokra bukkantak, meglehetősen beroskadt koporsófedélre, amelynek farostlemezeit kis szeletekben eltávolítva, előbukkant az a csontváz, amely az előzetes tanúvallomások, illetve bizonyos egyéb jelek alapján — hangsúlyozom: valószínűleg — Nagy Imre holttestének maradványaival azonos. Végső bizonyosságot azonban csak a további alapos szakértői vizsgálatok adhatnak. — Mégis, mik azok az imént említett „egyéb bizonyos jelek"? — Cipők, zoknik és egy megtalált fémfog. — Fölfedezhetők a csontvázon a kivégzés nyomai? — Nem. Van azonban még egy adalék, ami fontos lehet: a holtteste a hasán feküdt, amiből az utólagos — második — temetésre lehet következtetni. Ez pedig egybevág azzal a feltárt ténnyel, hogy Nagy Imre holttestét nem 1958-ban, hanem később — feltehetően néhány évvel később — helyezték el a 301-es parcellában. — Mi történt szerda óta? — Befejeződött a szomszédos sírhely feltárása is. A feltételezések ezzel a sírral kapcsolatosan (Folytatása a 4. oldalon) Környezetvédelmi tüntetés Budán Tudósítónktól: Lapunk Veszélyben élő gyermekek címmel három hónappal ezelőtt interjút közölt, amelyben Várady Tamás, a Metrober főmérnöke nyilatkozott. Elmondta, hogy a budai Mártírok útján a levegő ólomszennyezettségének mértéke időnként a megengedett harmincszorosát is eléri. A vízivárosi lakosok fórumot tartottak, tegnap pedig a Mártírok útja a Keleti Károly utca sarkán délután hat órakor előbb öt, majd tíz percre, leállították a főútvonal forgalmát. A tüntetők nyilatkoztak, amelyben az illetékesek tudomására hozzák, hogy az itt élő gyermekek asztmás megbetegedése meszsze az országos átlag fölött van. Ezért követelik, hogy a kerületi tanács, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a környezetvédelmi főhatóság tegye meg a szükséges intézkedéseket, azaz a térség bölcsődéit és óvodáit telepítsék át a zöldövezetbe, rendszeresen szűrjék az itt élő gyermekeket és a kapott eredményekről tájékoztassák az újságírókat. Követelik, hogy gyakoribb és hatásosabb legyen a közterületek tisztítása,és nem utolsósorban új közlekedési rend kialakítását indít-ványozták. Fotó: Bánkúti András Ma: melléklet ideiglenesen hazánkban. •• A kultúra vészjelei Most is szemetelünk? Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították a magánkereskedelemről szóló törvényt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látogatásáról ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. A látogatás megerősítette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar—japán kapcsolatok fejlesztésének, a két nép közötti hagyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére. A vezető japán személyiségekkel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a politikai, a gazdasági, a pénzügyi és a kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott többirányú megbeszélések jelentőségét hangsúlyozva, a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A jogszabály-módosítás kihirdetésekor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfibánya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. Dr. Szórádi Sándort, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól 1989. március 31-i hatállyal felmentette. 1989. április 1-jei hatállyal a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének megválasztotta dr. Antalóczy Albertet, aki a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette. Az eskütételnél jelen volt Balsai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pacsek József altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, miniszterthelyettest vezérezredessé, Lőrincz Kálmán vezérőrnagyot altábornaggyá kinevezte. A kinevezésről szóló okiratokatStraub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Az eseményen jelen volt Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár is. * A magánkisiparosok munkáját sok tekintetben könnyíti a magánkereskedelemről szóló, 1977. évi 15. törvényerejű rendelet módosítása, amelyet az Elnöki Tanács pénteki ülésén fogadott el. A társasági törvény hatályba lépésével szükségessé vált, hogy a társaságokkal azonos feltételeket biztosítsanak a magánkereskedőknek, s a módosított rendelet helyezze hatályon kívül az idejét múlt rendelkezéseket. A korábbi rendelkezések előírták, hogy a magánkereskedő személyesen köteles a kereskedői tevékenységet folytatni. A módosított rendelet ehelyett a magánkereskedő részére kötelező közreműködést írt elő, hiszen az árusításon kívül az üzletvitelhez hozzá tartozik például az árubeszerzés, és egyéb ügyek intézése is. A társasági törvény értelmében a tagok és az alkalmazottak együttes létszáma elérheti az 500 főt is. A módosított rendelet lehetőséget teremt arra, hogy a magánkereskedő alkalmazottai létszámáról — szintén maximálisan 500 főig — ezentúl szabadon dönthessen. Ezentúl több telephelyen is működhet, és lehetőség lesz arra is, hogy telephelyét bejelentés mellett áthelyezhesse. Az áttelepüléskor azonban előírás, hogy az új telephelyen beszerezze a szakhatóság engedélyét. A magánkereskedői és a kisiparos-engedély együttesen is kiváltható. A módosítás következtében lehetőség nyílik arra is, hogy a magánkereskedő nagykereskedelmi tevékenységet folytasson. (MTI) Az MSZMP KB a politikai rendszer reformjáról Választási programot kell kidolgozni Az MSZMP Központi Bizottságának heti ülésén elfogadott dokumentum egyebek között kiemeli: Az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus gyakorlatának kialakítását tűzi ki célul. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert az 1956 és 1987 között alkalmazott modell kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági, társadalmi folyamatok és az intézményrendszer átalakításához azonban kevés volt az idő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. Az állásfoglalás rámutat, hogy az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. A kibontakozó fejlődési folyamatok, a társadalomban megjelenő szerveződések mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Ennek feltételeit kell megteremteni. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Az egyensúly megőrzéséhez a társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre, önmérséklésre van szükség. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezetekkel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésével a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. A tárgyalások tárgyköréül javasolja az új alkotmánnyal összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdasági stabilitás, a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek öszszehangolását. Elképzelhető egy állandó konzultációs fórum létrehozása is. S hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Az alkotmányos keretek közt ellenzékként megjelenő mozgalmakkal, pártokkal az MSZMP párbeszédre törekszik, ha szükséges, politikai harcot folytat. Az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy a társadalomban meghatározó szerepet kíván betölteni a jövőben is, ezt azonban politikai eszközökkel kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ennek érdekében hosszabb távra szóló stratégiát, és rövidebb időszakot felölelő politikai választási programot kell kimunkálni. Ki kell alakítani a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. Végül a társadalmi megújulásban való aktív részvételre hívja fel a dokumentum a párt tagjait, és minden, cselekvésre kész erőt. (MTI)