Magyar Hírlap, 1989. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
Hoós János nem ejtőernyős (5. oldal) Rektori, egyetemi tanári kinevezések (6. oldal)Mmn Imp 22. évfolyam, 152. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1989. július 1.( szombat Budapesten tárgyal Robert Hawke ausztrál miniszterelnök A piacgazdaság kiépítése új távlatokat nyithat az együttműködésben Vendégünk találkozott az MSZMP és a kormány több vezetőjével Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, valamint tanácsadók és üzletemberek. Magyarországi látogatását megelőzően Robert Hawke Párizsban, Londonban, Washingtonban és Bonnban folytatott tárgyalásokat. A két ország zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az ausztrál miniszterelnök különrepülőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét, majd úttörők virágcsokorral köszönötték a vendégeket Robert Hawke és Németh Miklós ezután fogadta a felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd a katonai zenekar eljátszotta az ausztrál és a magyar himnuszt. A két miniszterelnök ezután ellépett a díszszázad előtt. Robert Hawke és kísérete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke, Bényi József külügyminiszter-helyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. Jelen volt Juhár Zoltán, hazánk Canberrai és Douglas Alan Towsend, Ausztrália budapesti nagykövete. A delegációk kölcsönös bemutatása után Robert Hawke miniszterelnök és kísérete gépkocsiba szállt és a Hősök terére hajtatott. Itt az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén. Ezután az Országház delegációs termében megkezdődtek a magyar—ausztrál tárgyalások. A tárgyalóasztalnál helyet foglalt Németh Miklós, Bényi József, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, Mohai László és Juhár Zoltán, illetve Robert Hawke, M. H. Codd államtitkár, a kabinetiroda vezetője, R. A. Woolcott külügy- és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, D. A Hollway, a miniszterelnök titkárságának vezetője, valamint Douglas Alan Towsend. A csaknem kétórás tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatokról, a magyarországi helyzet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdésekről esett szó. Németh Miklós fejlődőnek, problémamentesnek ítélte hazánk és Ausztrália politikai kontaktusait, kiemelve, hogy a két ország nemzetközi fórumokon is hasznos együttműködést folytat emberi jogi, környezetvédelmi és leszerelési kérdésekben. A kormányfő kitért a távoli földrészen élő magyar etnikum összekötő szerepére, ugyanakkor sürgette az 1988- ban aláírt konzuli megállapodás szövetségi ratifikálását. A gazdasági kapcsolatokat jónak ítélte, s hangoztatta: az utóbbi időszakban alkotott magyar törvények egész sora, a piacgazdaság fokozatos kiépítése új távlatokat nyithat az együttműködésben. Németh Miklós leszögezte: a kormány ösztönzi a magyar vállalatok ausztráliai beruházásait, ugyanakkor várja az ausztrál vállalatok közreműködését a hazai távközlési, mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és idegenforgalmi beruházásokban. Javasolta, hogy a két ország kössön megállapodást a kettős adóztatás kizárásáról, illetve a beruházásvédelemről. Gazdasági kapcsolatainknak újabb lendületet adhatna, ha Ausztrália vámkedvezményben részesítené Magyarországot. Reményét fejezte ki, hogy Ausztráliának a COCOM-hoz történt csatlakozása nem befolyásolja a két ország együttműködését. A Minisztertanács elnöke szólt arról is, hogy jövő év első felében a kapcsolatok fejlesztésére magyar gazdasági és műszaki napokat rendeznek a távoli országban. Robert Hawke a konzuli megállapodásról szólva reményét fejezte ki, hogy — a szövetségi államokkal történő egyeztetést követően — rövid időn belül ratifikálják azt. A gazdasági kapcsolatokat méltatva kitért egyebek között a Cairnsi csoport eredményes működésére, amely a mezőgazdasági világkereskedelem fejlesztését tűzte célul. Robert Hawke kilátásba helyezte: kormánya tanulmányozni fogja a kettős adóztatást kizáró, illetve a beruházásvédelemi egyezmény megkötésének lehetőségét. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy a két ország között ma is elégséges a bizalom a beruházásokhoz. Bár az általános vámpreferencia-rendszert csak 1991-92-ben vizsgálják felül, az ausztrál miniszterelnök személyes ígéretet tett arra, hogy a Magyarországgal kapcsolatos döntést igyekszik előbbre hozni. Ausztrália azzal a céllal csatlakozott a COCOM-hoz — mondotta —, hogy pozitív hatást gyakoroljon annak működésére, ám tagsága nem befolyásolja a két ország együttműködését — tette hozzá. Ezt követően a Minisztertanács elnöke hazánk belső helyzetéről, a politikai egyeztető tárgyalásokról tájékoztatta vendégét. Robert Hawke számos kérdést tett fel a magyarországi politikai és gazdasági reformok jövőjéről. Az eszmecserén nemzetközi kérdéseket is érintő élénk párbeszéd alakult ki, szó esett többek között az atomsoropó-egyezmény felülvizsgálatának 1990-ben esedékes negyedik fordulójáról, amelyen a résztvevők a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozását mérlegelik. Robert Hawke felhívta a figyelmet kormánya azon javaslatára, hogy az Antarktiszt ipari tevékenységtől mentes környezetvédelmi területiként őrizzék meg az utókor számára. (Folytatása a 2. oldalon! Németh Miklós interjúja a Le Figarónak Megerősödtek az MSZMP reformerői László Balázs, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Németh Miklós miniszterelnök interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Németh Miklós kifejtette, hogy az MSZMP mélyreható átalakulásban van és a reform hívei „egyre erősebbek a pártban. Ez azt jelenti, hogy mire eljönnek a választások, az MSZMP képes lesz felvenni ellenfelei kihívását. A kommunisták a győzelem jó esélyével állnak majd ki a pártra". A pártelnökség tagja rámutatott a magyar és a lengyel politikai helyzet különbözőségeire: nálunk senki sem akar előzetes megállapodásokat kötni a parlamenti mandátumok elosztásáról, nálunk nem olyan mély válság előzi meg a választásokat, mint ami Lengyelországban volt a szükségállapot bevezetése óta. Végül „ma még mindig a mi pártunk a legszervezettebb politikai erő, amelyre hallgatnak a tömegek. Mindezen tényezők figyelembe vételével, ha a párt veszít a választásokon, csak magát okolhatja majd érte . .., de személy szerint meggyőződésem, hogy megújult és reformista pártunk teljes nyugalommal nézhet a választások elé. És ha betakarítjuk például a szavazatok 40 százalékát, akkor jó helyzetben leszünk a koalícióhoz". Külpolitikai helyzetünkről és törekvéseinkről szólva a magyar kormányfő elmondotta, hogy „egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország, nem elegendő kinyilvánítani a semlegesség vágyát. Meggyőződésem viszont, hogy lehetséges lesz eljutni a semlegességhez a katonai tömbök fokozatos megszüntetése révén". Utalt Edvard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ama előrejelzésére, hogy 1995-ig vagy 2000-ig minden, külföldön állomásozó csapattestet hazavisznek. Hozzátette, hogy magyar részről a lehető leghamarabb szeretnénk a kivonást, de természetesen mindez „a két katonai tömb közti tárgyalások tétje is". Németh Miklós kifejezte azon meggyőződését, hogy „Gorbacsov képes lesz végére járni reformjainak. Az meglehet, hogy nem tudja folytatni az eddigi ütemben, mint két-három éve. Ha most kissé lassított, az éppen azért van, mert levonta a tanulságot Hruscsov hibáiból. De a Szovjetunióban lehetetlenné vált más politika." Hát Magyarországon? — tette fel erre a kérdést a francia újságíró. „Tegyük fel, mint ön mondja, hogy a reform egy széplőtlen lenne a magyar reformnak napon elakad a Szovjetunióban. Ez a megrekedés biztosan kedves. De ez még nem állíthatja le a magyar reformot. Magyarországon többé nem lehet mást csinálni.” Az interjú más helyén a magyar miniszterelnök „tragikus testvérharcnak" minősítette 1956- ot. ,,Akkoriban még nem lehetett tisztán látni, hogy bizonyos fejleményeket a nemzetközi kommunista mozgalom pillanatnyi érdekeinek függvényében irányították. Ma ez már sokkal világosabb." Nyilatkozat a francia forradalom 200. évfordulójára A polgári szolgálat is 28 hónapos Véget ért az Országgyűlés ülésszaka • Elfogadták a honvédelmi törvény módosítását A honvédelemről szóló 1916. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a hatonnai szolgálat együttes időtartama ige haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két elenszavazattal és k£t tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honi védelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Elöljáróban arról szólt: a büntetőjog nem ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy más jogi szabályozások következményeit kell levonnia, vagy a társadalomban bekövetkezett változásokat kell büntetőjogilag is érvényesítenie. — Melyek ezek a következmények? — tette fel a kérdést. Válaszában kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. Nem arról van szó, mintha a polgári szolgálatot teljesítőket további, most már büntetőjogi hátrány érné. És nem is arról, mintha büntetőjogilag kedvezőbb helyzetbe kerülnének, mint a fegyveres vagy fegyvertelen katonai szolgálatot teljesítők A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi hátrányban részesülnek, vagy ez fenyegeti őket még napjainkban. Ezért szól a törvény arról, hogy azokat, akik a korábbi büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítéltek, maga a törvény mentesti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogi következményeik alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben (Folytatása a 4. oldalon) Nem szavazás, létszámellenőrzés Mellékletünkben: Gyertyán Irvin és Hegyi Béla a hitről Lengyel Balázs irodalmunk esélyeiről Japán hitelek hazánknak? (MTI) A japán kormány fontolóra vette, hogy az Export-Import Bankon keresztül hiteleket nyújtson hazánknak — jelentette kormányforrásokra hivatkozva tegnap a Kyodo hírügynökség világszolgálata. A tudósítás szerint Japán lépéseket tervez a kelet-európai reformtörekvések támogatására, amelyekkel a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kibővítését kívánja előmozdítani. Ezeket a terveket — a Kyodo szerint — Kinó Szószuke miniszterelnök a párizsi lökés csúcstalálkozón terjeszti elő. Figyelemre méltó, hogy a japán tömegtájékoztatás egyre több olyan amerikai nyilatkozatot ismertet vagy tesz közzé, amely a hét vezető tőkés ország közelgő csúcstalálkozójának a kelet-nyugati kapcsolatokra vonatkozó napirendjével foglalkoznak. Az NHK állami televízió tegnap reggeli híradójának élén ismertette, hogy George Bush lengyelországi és magyarországi látogatásának a célja a két reformer ország politikai és gazdasági támogatásának a demonstrálása. A nap folyamán a Kyodo az amerikai külügyminiszter sajtóértekezletén elhangzottakat ismertetve kiemelte, hogy Bush elnök kelet-európai útján a szabad vállalkozás és a demokratikus társadalom jelentőségére hívja majd fel a figyelmet, mint az egyedüli válaszlehetőségre a kelet-európai népek törekvéseire. (A 2. oldalon: a japán külügyi szóvivő a magyar reformokról.) Nem pártként politizálnak Szeptemberre halasztották a Demokratikus Magyarországért Mozgalom közgyűlését A Demokratikus Magyarországért Mozgalom, nem pártdimenziókban kíván gondolkodni, hanem mintegy a pártok fölött — hangsúlyozta tegnap a MÚOSZ- ban tartott sajtótájékoztatón. Pozsgay Imre államminiszter. Az alapító nyilatkozat tulajdonképpen nem program, hanem — mint említette — vallomás arról, hogy kikre számítanak. Az új politikai csoportosulás nem csak a szellemi elitet kívánja mozgósítani, ám nélkülözhetetlen a színvonalas szellemi áramlatok — érvényesülése. Mindemellett a mozgalom jellegét tekintve aktív politizáló közéletet lehet teremteni azok számára is, akik semminemű pártban nem kívánnak tevékenykedni, ám a politizálás gondolata nem idegen tőlük. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom a különféle pártok tagjait, s a kollektívák csatlakozását várja. Pillanatnyilag az indulás korszakában van, a létszám rohamosan gyarapodik —, s mint megjegyezte az államminiszter —, ezzel együtt a gondok is. A július 8-ára tervezett közgyűlést végül is szeptember elején rendezik meg, mikorra az alapító nyilatkozatot, a működési szabályzatot megalkotják. A sajtótájékoztatón részt vevő Bihari Mihály elmondta, hogy mozgalmuk baloldali, a klasszikus értelembe vett szocializmus keretei között, s a magyarországi gyökerekből fakadó demokrácia alapján működik majd. Szóba került, hogy a mozgalom előkészítő bizottságában helyet kapott Tabajás Csaba, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, akiről mostanában sok szó esik. Pozsgay Imre válaszában különválasztotta a mozgalmat és a munkahelyet. A Magyar Hírlap tudósítója fölvetette: a mozgalom a csöndes többségre számít. Ám tévedés lenne az hinni, hogy ez a többség arra vár, hogy megalakuljon a Magyarországért Demokratikus Mozgalom. Nem erre vár, hanem egyszerűen fél. Fél attól, hogy ha egy visszarendeződést követően gondjai származhatnak abból, ha ma aktív politizálásba kezd. Pozsgay Imre elmondta, hogy bizony otthon egyedül is lehet remegni, de éppen az a cél, hogy a ma még félő emberek számára bátorító körülményeket teremtsenek. Itt Bibó István gondolatát idézte: a demokrácia annyi, mint nem félni. Arra törekszünk, hogy félelem nélküli életet lehessen teremteni Magyarországon. Természetesen az igaz, hogy ez egyben ellenmozgalom, hiszen ellene szól azoknak, akik mai napig is hangoztatják a proletár diktatúra elsődlegességét, s ellene van azoknak is, akik intolarensek mások nézeteivel szemben. — Európa határai odáig tartanak, ameddig a tolerancia elér —, válaszolta Pozsgay Imre, aki elmondta még, hogy a választások alkalmával jelentős szerepe lesz a Demokratikus Magyarországért Mozgalomnak, őrködhet a választások tisztasága felett, valamint elébe mehet az esetleges provokációknak. Vödrös